A Közgép hamis adatszolgáltatása objektív tény

Az Országgyűlés szeptember 21-én elfogadta az új közbeszerzési törvényt, mely november 1-jén lép hatályba. A változásokról és a Közgép ügyéről Rigó Csaba Balázs alelnök urat faggattuk, aki közölte: értelmezhetetlen a bíróság végzésében szereplő azon indok, mely szerint a Közgép három évre történő kizárása a közbeszerzésekből a közérdek súlyos sérelmét okozná.

Miért volt szükség az új közbeszerzési törvényre?

– Elsősorban az európai uniós jogszabályváltozások miatt, hiszen 2014 tavaszán új közbeszerzési irányelveket fogadott el az EU. Az első, klasszikus szektor közbeszerzéseiről szóló klasszikus EU-irányelv, a másik a közszolgáltatók beszerzéseire vonatkozó, a harmadik pedig a koncessziós szerződésekről szóló irányelv. Másodsorban a komoly hazai reformcélkitűzésekről kell beszélni. Így a közkiadások hatékonyságának növeléséről, egyszerűsítéséről és rugalmasabbá tételéről. A kormány szeretné, hogy a hatékonyabb eljárások minden gazdasági szereplő számára előnnyel járjanak. Az új törvény az irányelvekkel összhangban lehetőséget ad más tagállambeli ajánlattevők részvételére a hazai közbeszerzési eljárásokban. Közös társadalmi érdek, hogy egyszerűbb törvényünk legyen, és egyszerűsödjön ez a sokak számára meglehetősen bonyolult és kógens jogszabály, ami még novemberig érvényben van.

Világháborús bunkerből sóterápiás barlang

Borbély Lénárd: kiemelt figyelmet fordítunk a gyermekekre, ezért újítottunk meg óvodákat, bölcsődéket és nevelési intézményeket. Az energetikai korszerűsítés olyan megtakarításokat hozott, melyeket más fontos beruházásokra fordíthat az önkormányzat.

Amikor 2014 szeptemberében meghirdette polgármesteri programját, így nyilatkozott: „folytatjuk a bölcsődés, óvodás és iskolás gyermekek támogatását úgy, hogy nem engedjük felemelni az étkezések térítési díját. Tanévkezdési támogatást adunk minden rászoruló családnak. Felújítjuk a bölcsődéket, óvodákat és a kerületi iskolákat.” Sikerült betartania ígéretét?

– Erről majd a választók döntenek 2019-ben. Úgy vélem, hogy eddig is igen jelentős beruházásokat vittünk véghez. Az elmúlt három hétben két óvodai átadón is részt vehettünk. Az egyiken új kertet avattunk föl, a másik alkalommal pedig az intézmények felújításának befejezését ünnepeltük. Kiemelendő, hogy véget ért Csepel belvárosának kiemelt programja, az 1,3 milliárd forintot is meghaladó rehabilitációs projekt, melynek keretén belül nem csak közterületek, középületek újultak, szépültek meg, hanem még két modern játszótérrel gazdagodott a kerület. Visszatérve a kérdésére: a választási program betartása számomra lényeges, éppen ezért már tavaly úgy döntött a képviselő-testület, hogy nem emeli föl a bölcsődei, óvodai térítési díjakat. Hat óvodaépületben, egy bölcsődében és a nevelési tanácsadó intézményben is energetikai felújítást végeztünk. Tehát megtörtént a szigetelés, a külső nyílászárókat lecserélték; modernebbek és sokkal költségtakarékosabbak lettek épületeink. Az európai uniós és kormányzati támogatás mellett Németh Szilárd, Csepel korábbi polgármesterének munkája, és a jelenlegi vezetés igyekezete segítette a megvalósulást. Mindemellett Csepel önkormányzata az óvodai kertfelújítást is célul tűzte ki, 100 millió forintot fordítanak erre a célra. A kerteket biztonságossá tesszük, felújítjuk. Az óvodai kertekre külön büszke vagyok, mert januárban az önkormányzat egyik 100%-os tulajdonú cégét úgy bővítettük, hogy létrehoztunk egy saját faipari üzemet, amelynek köszönhetően, a piaci árnál jelentősen olcsóbban, saját, egyedi készítésű, a szabványoknak megfelelő játékelemeket tudunk elkészíteni. Az Aprajafalva Óvodának egy század eleji repülőgépet és a régi 4-6-os villamos mását adtuk át, illetve egy kis mozdonyt, a Thomas, a gőzmozdony kedvelt mese elemeit alapul véve. Folytatjuk az óvodai kert-programot, mert célunk, hogy 2019-ig az összes óvodánkat felújítsuk. Olyan érdekes helyzet is kialakult, hogy az egyik felújítás közben, az óvoda kertje alatt kollégáim találtak egy világháborús betonbunkert. Meghallgatva az ott dolgozó óvónők, és történészek, szakértők véleményét, úgy döntöttünk, nem bontatjuk el a bunkert, hanem szigetelt sóterápiás barlanggá alakítjuk át, ami a felső légúti megbetegedések számát jelentősen csökkenti. Kollégáim újabb uniós pályázatot készítenek elő, mely a többi óvoda energetikai felújítását tenné lehetővé. Az energetikai korszerűsítés olyan megtakarításokat hoz, melyeket más fontos beruházásokra fordíthat az önkormányzat.

A külföldi vállalatok hazánkat ma már nem „összeszerelő üzemnek” tekintik

Dr. Szabó László miniszterhelyettes: a migránskérdésben elhangzó politikai nyilatkozatok gazdasági kapcsolatokra gyakorolt hatása egyelőre nem érzékelhető. Németország Magyarország legfontosabb gazdasági partnere. A Magyarországon megtelepedett mintegy 6000 német érdekeltségű vállalat több mint 300 000 főt foglalkoztat.

Miniszterhelyettes úr szeptember 16-án fogadta a német szövetségi parlament Michael Stübgen (CDU–CSU) képviselő által vezetett német–magyar baráti képviselőcsoportjának delegációját, s a megbeszélés fő témája a magyar–német gazdasági kapcsolatok áttekintése volt. Az, hogy Merkel bírálja Orbán Viktor kormányfőt a migránskérdésben, kihat-e a két ország közti gazdasági kapcsolatokra?

– Magyarország számára Németország mind politikai, mind gazdasági vonatkozásban a legfontosabb partnerország. A kormányzati politikai kapcsolattartás folyamatos, kiegyensúlyozott és intenzív, emellett szoros és rendszeres a parlamentek közötti kapcsolat is. A migránskérdésben elhangzó politikai nyilatkozatok gazdasági kapcsolatokra gyakorolt hatása egyelőre nem érzékelhető, az ilyen hatásokat csak hosszabb idő elteltével érdemes elemezni. Jelzésértékű, hogy a német többpárti delegáció fogadásakor a KKM-ben a német fél kérésére a gazdasági kapcsolatokról tárgyaltunk, a migrációs kérdések itt nem kerültek szóba. A német gazdasági szereplők egyébiránt nem elsősorban annak alapján hozzák meg befektetési és kereskedelmi vonatkozású döntéseiket, hogy a kancellár asszony a szokásosnál éppen negatívabb vagy pozitívabb megítélést fogalmaz meg országunk kormányfőjének egy speciális – ráadásul nem elsősorban gazdasági vonatkozású – kérdésben kialakított álláspontjáról.

Az érettségi előtt álló diákok így teljesíthetik 50 órás iskolai közösségi szolgálatukat

Ünnepélyes nyitófórummal zászlót bontott az Országos Polgárőr Szövetség ifjúsági tagozata szeptember 26-án. A százhalombattai eseményen 250 ifjú polgárőr tett fogadalmat. Dr. Túrós András, a szövetség elnöke: a tagozat létrejöttével új szakasz kezdődik a 25 éves, 52 ezer tagot számláló polgárőrség életében.

Miért hoztak létre ifjúsági tagozatot?

– Pedagógusok és polgármesterek kezdeményezték az Országos Polgárőr Szövetségnél, hogy fiatalok is beléphessenek a polgárőrségbe. Három évvel ezelőtt Ózdon tartottunk polgárőrségi fórumot, s ott vetették föl az iskolaigazgatók és településvezetők, hogy a diákok többségének nincs lehetősége arra, hogy közösséghez tartozzanak. Azt is közölték: nagyon sok középiskolás érdeklődik a rendészet iránt. Elsősorban azért karoltuk föl ezt az alulról jövő kezdeményezést, mert a polgárőrségnek igen magas az átlagéletkora – több 50 év feletti és nyugdíjas szolgál nálunk. Ezt nem kifogásolom, hanem tényként közlöm, hiszen a nyugdíjasok érnek rá leginkább a közterületi szolgálat vállalására. Tehát biztosítani szeretnénk a polgárőrség utánpótlását. De ennél sokkal többről van szó! A fiatalok esetében nem titkolt közös szándékunk a rendészeti szervekkel és a kormányzati tényezőkkel: azokat a diákokat, akik hozzánk jelentkeznek, hazaszeretetre, lokálpatriotizmusra neveljük, hogy jobban kötődjenek a hazához, településükhöz és egyfajta honvédelmi felkészítésben is vegyenek részt.

(Szili) Katalin pert nyert

Az MSZP-ben, majd a Demokratikus Koalícióban is politizáló Szabó Bálint ellen személyiségi jogi pert nyert a Szegedi Törvényszéken Dr. Szili Katalin. A rágalmazó másfél millió forintot és kamatait bukta el. De nem ezért kerestük föl az Országgyűlés volt elnökét, a miniszterelnök megbízottját, hanem azért, mert júliusban lapunknak azt nyilatkozta, szeretné egy asztalhoz ültetni az erdélyi magyar politikum képviselőit.

Sikerült a terve?

– Megtörtént az első lépés: szeptember 10-én megbeszélést tartottunk Kolozsváron az erdélyi magyar pártok és politikai szervezetek vezetőivel. Ennek a tárgyalásnak az a legfontosabb üzenete, hogy a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Nemzeti Tanács, az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt vezetői mind úgy nyilatkoztak, hajlandók részt venni ezen a megbeszélésen.

Örömteli fejlemény, ám egy piciny keserűség is csak ott bujkál az ember szívében. A magyarok között már az is siker, hogy egy asztalhoz ültek?

– Kérem, ne becsüljük alá az eseményt, mert mint talán közismert, ma elég bonyolult a helyzetünk. Igen, az első lépés sikerét abban vélem, hogy senki sem utasította vissza a felkérésem csupán azért, mert ott egy másik politikai erő is képviselteti magát. Az is lényeges, hogy mindenki úgy gondolta, hogy legyen folytatása ennek az informális találkozónak. A mostani, bizalomerősítő találkozót követően azokat a pontokat kell megkeresnünk, amelyek mentén folytathatjuk a párbeszédet.

Mindenképp a sportágban tervezi a jövőjét a menesztett kötöttfogású szakágvezető

Az utóbbi évek egyik legkevésbé sikerült világversenyét zárta a férfi kötöttfogású birkózó-válogatott a szeptember elején Las Vegasban lezajlott olimpiai kvalifikációs világbajnokságon. Ennek ellenére általános megdöbbenést keltett a Magyar Birkózó Szövetség múlt heti elnökségi ülésén elhangzott bejelentés, miszerint menesztik a kötöttfogású válogatott szakágvezetőjét, Struhács Györgyöt, akinek utódja Sike András lett. Struhács György 2006 novembere óta dolgozott a kötöttfogású válogatott élén, így – amikor az elnökségi ülést követően elsők között nyilatkozott a Magyar Fórumnak – nemcsak menesztése hátteréről mesélt, de kérésünkre megosztotta velünk közel 10 éves szakágvezetői munkája értékelését és jövőbeli terveit is.

A magyarországiakat tájékoztassuk a száműzetés mindennapjairól!

Potápi Árpád János: kutatói tevékenységgel bővül a diaszpóra magyarsága könyvtári emlékeinek, hagyatékainak összegyűjtését célzó Mikes Kelemen-program. A kutatók feladata a magyar szervezetek és jeles személyek körében „oral history” (életútinterjú) készítése is.

Mikor és milyen céllal vezette be a kormány a Mikes Kelemen-programot?

– A program előzményeként az a diaszpóra által felvetett probléma szolgált, miszerint az elöregedő magyarság, örökös nélküli magyarok könyvtári és levéltári hagyatékát a megsemmisülés fenyegeti. Szervezetek, magánemberek életéről, munkásságáról szóló értékes anyagok vesznek el, hiszen a leszármazottak sokszor nem beszélnek magyarul. Ezt felkarolva dolgozta ki a nemzetpolitikai államtitkárság a Mikes Kelemen-programot, amelyet a Magyar Diaszpóra Tanács a 2013. évi ülésén elfogadott. A program alapvető célja, hogy ezeket a hagyatékokat rendezett módon összegyűjtve Magyarországra szállítsa, és elhelyezze a magyarországi és határon túli közgyűjteményekben, iskolákban.

A Zalaegerszegen végzett mérnökök azonnal elhelyezkedtek

A Pannon Egyetem rektora és szenátusa – az intézmény Gazdaságtudományi Karának szeptemberi tanévnyitóján – Pannónia Felsőoktatásáért Díjat adományozott Zalaegerszeg polgármesterének a felsőoktatás megújításában és fejlesztésében végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréséül. A díj kapcsán kérdeztük a zalai megyeszékhely első emberét.

Majd egy évtizeden át – 2001-től 2010-ig – volt igazgatója a Zalaegerszeg Felsőfokú Oktatásért Közalapítványnak. Milyen előzmények után került oda és mit tudott tenni e szervezet élén azért, hogy a térségben minőségi felsőoktatás jöjjön létre?

Miután megszereztem a diplomámat, és tanítani kezdtem, felkeresett Szalay Annamária, aki annak idején három éven át töltötte be a Zalaegerszeg Felsőfokú Oktatásért Közalapítvány elnöki tisztét, valamint dr. Gyimesi Endre, a város akkori polgármestere, és megkérdezték, lenne-e energiám megtölteni tartalommal a közalapítványt. Igent mondtam – ezek voltak az előzmények. Intenzív munkába fogtunk, és szerencsére jól is haladtunk a kitűzött célok elérésében. Tevékenységünk egyik fontos állomása volt, hogy 2002-ben, tulajdonképpen a semmiből, elindítottuk a műszaki felsőoktatást, mely képzés azóta jelentősen kiteljesedett. Régi álom vált valóra akkor, amikor a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Karának Zalaegerszegi Intézete önálló Gazdasági Karrá vált. Új szakok indultak mindhárom felsőoktatási intézményben, nőtt a hallgatói létszám, új hallgatói ösztöndíjakat és PhD-ösztöndíjakat indítottunk, jelentős, több száz millió forint értékű pályázatokat sikerült Zalaegerszegre hoznunk – ezek talán a leghangsúlyosabbak az alapítvány eredményei közül. Mindemellett azt is fontosnak tartottuk, hogy a hallgatói létszám kiteljesedjen, a főiskolások otthon érezzék magukat a zalai megyeszékhelyen: a programok összehangolására létrehoztuk a Zalaegerszegi Főiskolások Egyesületét.

Újra növekszik a kórházak adóssága

A hazainál többszörös bérekért, jobb munkakörülmények közé hívják a magyar egészségügyi dolgozókat. Ebben a piaci versenyben kéne helytállnunk, de a magyar bérek ezt nem teszik lehetővé – mondta Dr. Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke, akivel a vidéki kórházak felújításáról és a működésfinanszírozásról is beszélgettünk.

Emelkedik a betegágy mellett dolgozók jövedelme, és javultak az ápolási és a gazdasági működés feltételei – közölte két héttel ezelőtt lapunknak Mészáros János, az egészségügyi ellátórendszer működéséért felelős helyettes államtitkár. S azt is hozzátette: „Kiemelten fontos, hogy az ország teljesítőképessége szerint javítsák az egészségügyi ágazatban dolgozók élet- és munkakörülményeit. Ezért már július 1-jén megszüntették az egészségügyi dolgozók mozgóbér befagyasztását.” Megerősíti, vagy cáfolja ezeket a mondatokat?

– Sajnálatos tény, hogy Magyarországon nagyon keveset költünk egészségügyre. Ezért is nagyon alacsony az egészségügyben dolgozók – orvosok, ápolók, gazdasági és műszaki munkatársak – bére. Hazánk ezen a területen még a visegrádi államok közül is a legutolsó a sorban. 2011-től 2013-ig az egészségügyi kormányzat olyan programot indított el, mellyel megpróbálták elkezdeni a bérfelzárkóztatást. Viszont az akkor megtörtént béremelések részlegesek, kis mértékűek voltak, mégis nagyra értékelem az intézkedést, mert a gazdasági válság idején történt. A béremelések viszont nem folytatódtak 2014 után, és tartalmaztak egy hibás elemet: a mozgóbérek, melyeket az alapbérekből számolunk, maradtak a kiindulási értéknél, nem igazodtak az új bérekhez. A mozgóbér nagyon kritikus kérdés, mert az egészségügyi dolgozók változó bérelemeit – ügyeleti díjat, készenléti díjat, túlmunka díját, műszakpótlékokat – tartalmazza. Idén megszűnt a mozgóbérek befagyasztása, s ez jelentős és igazságos lépés, mert akik éjszaka, vagy túlmunkában dolgoznak, megkapják az emeltebb bért. Ugyanakkor még mindig jelentős a bérekben a lemaradásunk egy olyan közegben, mikor piaci verseny alakult ki a munkatársakért. Az orvosokért, a szakdolgozókért nagyon erősen küzdenek a nyugati államok is. Erős a csábítás, mert többszörös bérekért, jobb munkakörülmények közé hívják a magyar egészségügyi dolgozókat, akik jól beszélik az idegen nyelveket – különösen az orvosokat. Ebben a piaci versenyben kéne helytállnunk, s a magyar bérek ezt nem teszik lehetővé. Nagyon méltánylandó erőfeszítések történtek a fiatal szakemberek megtartására; a rezidensek jelentős ösztöndíjakat kaptak, így valamelyest sikerült megfékezni az elvándorlásukat. Ezzel együtt kialakult egy olyan feszültség, hogy az őket képező szakemberek nagyon kevés oktatói béremelésben részesültek. Ezt a bérfeszültséget is feltétlenül kezelni kell.