A horvát kormány intézkedése a fejetlenség iskolapéldája

A magyarországi közvélemény mindeddig úgy tekintett Horvátországra, hogy ott sérülnek a legkevésbé a kisebbségek jogai, és sokáig nem is volt probléma a kétoldalú kapcsolatokkal. Most pedig regisztráció nélkül rázúdítanák a bevándorlókat Magyarországra – közölte Jankovics Róbert, a HMDK ügyvezető elnöke, majd hozzátette: amikor háború dúlt a horvátok és a szerbek között valóban lehetett látni menekülteket, akiket Magyarország befogadott. Akiket most látunk, azok nem menekültek.

A horvát miniszterelnök, Zoran Milanovic egyértelműen kijelentette: „rákényszerítik a magyarokra a menekülteket.” Hogyan fogadta mindezt a horvátországi magyarság, és a HMDK vezetése?

– A megromlott horvát–magyar viszony igazi károsultjai a horvátországi magyarság és a magyarországi horvátok. Hiszen évszázados barátság romlott meg – sajnos úgy látom, hogy tartósan – a két ország között. Milanovic kijelentése még nem is olyan durva, mint amit a horvát belügyminiszter, a horvát kormányfőhelyettes, Ranko Ostojic mondott Orbán Viktor miniszterelnök úrról, miszerint Milosevic tanítványa a magyar kormányfő. Ezeket a mondatokat visszautasítjuk, elítéljük. S egyértelmű, hogy ennek a kommunikációs háborúnak a frontját a horvát kormány nyitotta meg.

Ebbe a vitába nem megyek bele

Veszprém és Iszkaszentgyörgy megosztva nyerte el a 2016-os Finnugor Kulturális Főváros címet. Ennek ellenére eszünkbe sem jut a finnugor rokonság elméletét bárkire rákényszeríteni, mondja Szoboszlai András. Másról van itt szó, az a helyzet, sok barátom él Finnországban és Észtországban, s nekem az jelenti a rokonságot, ha kölcsönösen számíthatunk egymásra.

Elnök úr először mentőorvos volt, s jelenleg a veszprémi kórház baleseti sebészetén dolgozik. Egészségügyi dolgozóként hogyan került kapcsolatba a finnugor elmélettel?

– Gyerekkorom óta érdekel a rokonsági kérdés. Először 1992-ben jártam Finnországban a Veszprémi Magyar–Finn Egyesület által szervezett kiránduláson. Az ott, gyermekként szerzett élmények határozták meg elsősorban azt, hogy azt követően fokozatosan érdeklődtem a finn kultúra és társadalom iránt. Ezután elkezdtem finnül tanulni, majd egyesületi tag lettem, s később elnökké választottak.

Országos csúccsal lett Európa-bajnok a súlylökő Márton Anita

Március elején Prágában megrendezett fedett pályás atlétikai Európa-bajnokságon – éppen harminc évvel Bakos György gátfutó és Pálóczi Gyula távolugró első helyezése után – végre magyar aranyérem született. Sportrovatunk vendége a mostoha felkészülési lehetőségek ellenére nagyszerű országos csúccsal Európa-bajnoki címet szerző súlylökő, Márton Anita.

Mielőtt Prágában elért teljesítményéről beszélnénk, árulja el: a véletlennek köszönhetően láthatjuk most a dobókörben, vagy már a gyermekkori álma is az volt, hogy súlylökő legyen?

– Kislányként természetesen nem álmodoztam arról, hogy súlylökő vagy diszkoszvető leszek, ám a véletlenek szerencsés összejátszása folytán végül mégis a dobókörben kötöttem ki. A sport mindig is fontos szerepet játszott az életemben és sok mindent kipróbáltam, mielőtt elköteleztem volna magam a súlylökés mellett. Kosárlabdáztam, lovagoltam, táncolni is jártam. Az általános iskolában egyszer csak kaptam egy olyan testnevelő tanárt, aki korábban gerelyhajító volt. Az ő unszolására mentünk le néhányan és próbálkoztunk meg a különböző atlétikai számokkal. A diákolimpiai versenyekre is magával vitt bennünket, ahol aztán felfedezett a jelenlegi edzőm, Eperjesi László. 2001-ben kezdtem el lejárni az atlétikai edzésekre, nem kis mértékben azért, mert nagyon jó volt a légkör, tetszett a társaság és az egésznek a hangulata. Viszonylag hamar kiderült, hogy van érzékem a súlylökéshez és a diszkoszvetéshez, ráadásul az alkatom is megfelel a követelményeknek. Megpróbálkoztam a gerelyhajítással is, de az nem nagyon ment, a kalapácsvetés pedig eleve nem is tetszett, így leszűkült a kör két dobószámra. A győzelmek miatt hamar sikerélményt is adott a dolog, ezért egyre komolyabban vettem a felkészülést és magát az egész sportolást.

A vidékfejlesztési támogatások közvetlenül szolgálják a gazdálkodókat

A mezőgazdasági beruházások növekedése 2014-ben is folytatódott, a bővülés mértéke 2013-hoz hasonlóan meghaladta a nemzetgazdasági átlagot – közölte szerkesztőségünkkel Nagy István államtitkár.

Miként lehetett elérni azt, hogy az agrárium a gazdasági válság idején is húzóágazattá vált?

– A mezőgazdaság a nemzetgazdaság egyik alapvető termelő ágazata. Az élelmiszerek kereslete alapvetően rugalmatlan, Magyarországon a háztartások élelmiszerre költött jövedelme a válság idején sem csökkent, abszolút értékben az inflációt követő mértékben növekedett 1-2%-kal (2009-ben 172 ezer Ft volt, 2010-ben 174 ezer Ft, míg 2013-ban 196 ezer Ft). Tehát a mezőgazdasági termékek keresletét a pénzügyi gazdasági válság a többi nemzetgazdasági ágazathoz képest kevésbé érintette, sőt a 2008-as árrobbanás hatására a termelői árak jelentősen emelkedtek, javítva ezzel az ágazat kibocsátását és a GDP növekedéshez való hozzájárulását. Azt lehet mondani, hogy 2009 óta a mezőgazdaság kibocsátása folyamatosan emelkedik, 2013-ban a mezőgazdaság teljesítménye meghaladta a 2151 milliárd Ft-ot, mely 2014-ben előzetes adatok szerint 12%-ot növekedve elérheti akár a 2400 milliárd Ft-ot is. A növekedés eredményeként a mezőgazdaság GDP-n belüli részaránya 4,5% körül mozog. A pénzügyi válsággal párhuzamosan kialakuló élelmiszerár-robbanás jelentős termelői, ill. takarmányár-emelkedést okozott a szántóföldi növénytermesztés piacán. Az áremelkedés, bár kibocsátás oldalon jelentős értéktöbbletet eredményezett, finanszírozási oldalon egyes ágazatok számára komoly problémát okozott. Elsősorban az állattenyésztési ágazatok számára jelentett gondot a megemelkedett takarmányárak miatt kialakult jövedelemkiesés, melyet az élő állat és állati termékek ára nem követett. Az állattenyésztési ágazatok megsegítésére az akkor még Vidékfejlesztési Minisztérium, 2012-ben elindította a Kérődző Szerkezetátalakítási Programot és Sertés Stratégiát.

A gazdák egyszerűbb feltételek mellett tudják igénybe venni a támogatást

Mintegy 60 milliárd forintot fordíthat Magyarország az ökológiai gazdálkodás támogatására. Mezei Dávid helyettes államtitkár kifejtette, hogy a biogazdáknak az uniós ökorendeletek valamennyi előírását be kell tartaniuk, hiszen a cél, hogy Európában mindenütt azonos körülmények között termelt, különleges minőségű, ellenőrzött biotermék kerüljön a fogyasztó asztalára.

Kinek köszönhetik a biogazdák a nagyobb támogatást?

– A magyar kormány döntéséről van szó; a Vidékfejlesztési Program forráskeretének elosztása, illetve az erre tett javaslat mindig az adott tagállam felelőssége. Nagyon kevés korlátozás található az EU-s jogszabályokban. S ezeket a korlátozásokat figyelembe véve a tagállamok állítják össze a forrástáblát.

Mi állt a döntés hátterében?

– A kormány stratégiai célkitűzése az ilyen típusú gazdálkodás támogatása, fejlesztése és az ökológiai gazdálkodásba bevont területek nagyságának növelése. Ennek egyik indoka, hogy az ökológiai gazdálkodás keretében magas minőségű, egészséges termékeket lehet előállítani és a fogyasztók asztalára tenni. Mindezt úgy lehet véghezvinni, hogy a környezetterhelés lényegesen alacsonyabb, mint egy hagyományos gazdálkodás esetében. Szintén lényeges ok – ahogy minden egyes európai forrás tekintetében –, hogy mindez hozzájárul a foglalkoztatás növeléséhez. Különösen igaz ez a vidékfejlesztési alap forrásaira, hiszen sok vidéki térségben kevés a munkahely. Az ökológiai gazdálkodás viszont munkaerő igényesebb ágazat, hiszen nem gépesítéssel, vegyszerek alkalmazásával oldják meg az agrotechnológiai feladatokat, hanem a legtöbb esetben emberi munkaerővel.

Tavaly terveztünk, idén már építünk

A szombathelyi Csónakázó-tó partján új kikötő és fedett rendezvényhelyszín létesült, a szigetet akadálymentesített, új híd köti össze a parti sétaúttal. Több horgászstég épült és a nagyon kedvelt út futópálya is megújult. A projekt részeként rendbe hozták a volt Felszabadulási emlékmű környékét, ahol új parkolókat alakítottak ki. A városvezető a fiatalok helyben maradásáról, a pályázatokról, a fejlesztési tervekről nyilatkozott.

Befejeződött a Csónakázó-tó és környékének megújítása. Miért volt szükség erre a beruházásra?

– Uniós fejlesztés keretében valósult meg a program. Szombathely rekreációs területe a Csónakázó-tó és környezete, amelyet akár a város „zöld szívének” is nevezhetünk. A beruházás összességében 732,5 millió forintból valósult meg, tehát ennyi támogatást kaptunk. Egyes elemeket teljes mértékben támogattak, míg másokat magántőke bevonásával valósítottunk meg. Megújult a Csónakázó-tó, ahol új horgászstégeket is építettünk, és új parkolókat is kialakítottunk. A szombathelyiek által közkedvelt városrész szépült meg, amely az aktív pihenést, a kikapcsolódást, az egészség megőrzését szolgálja. A tó szigete kedvelt találkozási helye a szombathelyieknek. Itt a sétányokat felújítottuk, kerti és utcabútorokat helyeztünk ki. A szigetre eddig csak lépcsős hídon lehetett átjutni, ezért a másik oldalról új, akadálymentes hidat építettünk. Ez lehetővé teszi azt, hogy bizonyos járművek, például mentőautó, szükség esetén bemehetnek segíteni. A projekt részeként felújítottuk a Mesevár óvoda 100 éves, gyönyörű épületét. A fejlesztéshez kapcsolódva magántőke bevonásával bővítették százmillió forintos költséggel a szomszédos Illés Akadémia épületét. A szombathelyiek mindannyian örömmel vették birtokba a megújult létesítményeket.

Az év pincészete Soltvadkerten

Frittmann János 2007-ben lett az év bortermelője, idén pedig a bátyjával, Frittmann Istvánnal vezetett pincészetük kapta meg az Év Pincészete elismerést. Az Év Pincészete díjjal a magyar borászatban irány- és mértékadó, nagyobb birtokról szüretelő pincészetek munkáját ismerik el. Frittmann János, a gazdasági társaság kereskedelmi igazgatója, a Kunsági Borvidék elnöke, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának alelnöke hangsúlyozta: már nemcsak a régi, nagy neveket keresik a boltokban, hanem olyan termékeket is, amelyek eddig nem voltak a köztudatban.

Gratulálunk az elismeréshez! Tavaly is alföldi borászé, a hajósi borvidéki Koch Csabáé lett az Év Pincészete díj. Mi a titok nyitja, hogy nem tokaji, egri vagy villányi borász hozza el ezeket a díjakat?

– Nem csak alföldi borászok hoznak el díjakat, hiszen 2014-ben a szekszárdi Dúzsi Tamás volt az év bortermelője. Ma már mind az alföldi mind a dombvidéki területeken készítenek kiváló borokat. A szakmán belül is egyre inkább megszűnni látszik az előítélet az alföldi borokkal kapcsolatban. A díjak odaítélésénél az ítészek a valós eredményeket veszik figyelembe, s nem a sztereotípiákat. Azt tudjuk, hogy néhány fogyasztó – számuk évente csökken – még mindig fanyalog, ha nem dombvidéki borokat lát.

Csak szakmai és társadalmi egyetértés esetén

Először februárban, a Fidesz-frakció ülésén került szóba a kilenc évfolyamos általános iskola bevezetése. Ha ezt megvalósítják, az gyökeres változásokat hoz a közoktatásban. Czunyiné Dr. Bertalan Judit államtitkár asszonyt a tananyag mennyiségének, és tartalmának átalakításáról, s arról kérdeztük, hogy ebben a rendszerben a hat- és nyolcosztályos gimnáziumoknak lenne-e egyáltalán értelmük.

Milyen kérdésekre adna választ a kilenc évfolyamos általános iskola?

– A képzési idő meghosszabbításával a tananyag olyan strukturális átrendeződését lehet megvalósítani, ami több időt biztosít a tanulók számára az alapkészségek fejlesztésére. Abból indultunk ki, hogy mind a hazai kompetenciafelmérések, mind pedig az OECD által végzett teljesítménymérések, tehát a PISA-vizsgálatok különösen a természettudományos kompetenciák területén stagnáló vagy negatív eredményeket mutatnak. Ezen kompetenciák elsajátításának alapja az alsó tagozatos képzés során jelenik meg a tantervekben. Így a kilenc évfolyamos iskolamodell arra adhat lehetséges jó választ, hogy a tananyag átrendezésével több időt biztosíthatna a gyerekeknek a szövegértő olvasás elsajátítására, a beszédkészség fejlesztésére és a művészeti nevelésre. A tánc, zene, ének, a rajz a művészeti nevelés azon eszközei, amikről kutatási eredmények bizonyítják, hogy nemcsak jó hatással vannak a gyerekek pszichoszociális fejlődésére, hanem az alapkompetenciák fejlesztését is erősítik. Különösen fontos, hogy alsó tagozatban kell megalapozni a matematikai és a logikai gondolkodás alapjait. Ha ebben az esetben is kellő időt és módszertani támogatást kaphatnának a gyerekek, akkor azok az eredmények, melyeket a PISA vagy akár a hazai kompetenciamérések jelenleg a magyar iskolarendszerre „vetítenek”, közép- és hosszú távon javíthatók lennének. Éppen ezért a szakmát és a szülőket is be szeretnénk vonni az iskolaügyet érintő társadalmi párbeszédbe. Látjuk, hogy ahol iskolaszerkezeti váltás volt, akár az OECD–tagországokban, akár más államok iskolarendszereiben, ott jótékonyan hatott egy ilyen jellegű módszertani és struktúraváltás mind az iskolai, mind a tanulói teljesítmények terén. Tehát a kilenc évfolyamos általános iskola bevezetése jó megoldás lehet arra, hogy a tartalom tekintetében megerősödjön a hazai iskolarendszer.

Az állampolgárok saját maguk is sokat tehetnek vagyonbiztonságuk érdekében

A rendőrség, a polgárőrség, és a biztosítótársaság közös célja a lopások megelőzése. A Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság, a Somogy Megyei Polgárőr Szövetség, és az Aegon Biztosító Zrt. képviselői általuk kidolgozott feladatterv keretében szeptember elején a polgárőrök Kaposváron a társasházak lakóinak biztonsági ajtóékeket adtak át. Domán Tibort, a helyi polgárőr egyesület elnökét Kaposvár biztonságáról, a riasztó ajtóékekről, a bűnmegelőzésről faggattuk.

Elnök úr! Biztonságos a somogyi megyeszékhely?

– Mostanában járom végig a polgárőrcsoportokat közösen a rendőrség képviselőivel, s azt tapasztaltuk, hogy mindenhol javultak a statisztikai mutatók, kevesebb bűncselekményt követnek el. Nemrég a közrendvédelmi osztályvezető nyilatkozott a sajtónak, s közölte, hogy a tavalyi időszakhoz képest jelentősen javult a közbiztonság. Tapasztalataim és a visszajelzések alapján kijelenthető, hogy Kaposvár élhető, biztonságos város.