Tizenöt bemutató új igazgatóval

Seregi Zoltán rendező, hajdani igazgatóhelyettes lett a Békéscsabai Jókai Színház megbízott igazgatója, mivel Fekete Péter augusztustól a Magyar Cirkusz és Varieté élére távozott. Mit jelent a minőségi szórakoztatás, a népszínházi program, és aktuálissá kell-e tenni a klasszikus drámákat? – ezekkel a kérdésekkel kerestük föl a megbízott direktort.

Augusztus elsejétől tölti be a megbízott igazgatói státuszt. Számított erre a felkérésre, vagyis „benne volt a levegőben”, hogy Seregi Zoltán lesz a megbízott direktor?

–A hazai színházi életben bevált szokás, hogy amennyiben megbízatása lejárta előtt távozik az igazgató – esetünkben közös megegyezésről van szó –, akkor a helyettese kapja a megbízott ügyvezetői posztot. A képviselőtestület pedig egyhangúlag megszavazott erre a tisztségre.

Miben különbözik a megbízott és a kinevezett színházigazgató jogköre?

–A megbízott igazgató is teljes jogkörrel rendelkezik. Úgy gondolom, s a tisztesség is ezt diktálja, hogy amíg nem leszek kinevezve- amennyiben nekem ad bizalmat az önkormányzat - , addig hosszú távú szerződéseket, és évekre kiható anyagi elkötelezettségekről szóló dokumentumokat nem írok alá.

Jó cégére akarok lenni a magyar futballnak

Hatalmas váltásra vállalkozott: a magyar bajnok csapatkapitányából Ausztrália egyetlen élvonalbeli magyar játékosa lett. Nehéz szívvel hagyta ott a Videotont, ám rosszat a világért sem mondana korábbi kenyéradójáról, ehelyett inkább előre tekint. Új lakóhelyét már megszokta, új csapata is hamar befogadta, így a legszebb reményekkel várhatja az ausztrál labdarúgó-bajnokság október eleji indulását. Sportrovatunk vendége a Perth Glory magyar középpályása, Sándor György, aki csapata és saját céljai mellett beavat bennünket ausztráliai hétköznapjaiba, emellett megosztja velünk azt is, hogy lát-e esélyt a válogatottba történő meghívására.

Nem mindennapi dolog, hogy egy magyar labdarúgó Ausztráliába igazoljon. Önnek hogyan jött ez a lehetőség?

– Bár annak idején természetesen nem vertük nagydobra, de el kell mondanom, hogy már az előző bajnokság derekán érzékelni lehetett, hogy Székesfehérváron nem kívánják meghosszabbítani lejáró szerződésemet. Ezek után menedzserem, Vladan Filipovics igyekezett megtalálni számomra a lehető legelőnyösebb lehetőséget. Több ajánlatom is volt, közte a Perth Gloryé, én pedig némi töprengés után az ausztrálokat választottam.

Az Európai Parlament álmegoldást szavazott meg

Az Európai Unió elhibázott menekültügyi politikája oda vezetett, hogy Magyarország a legnagyobb migrációs hullámnak van kitéve – hangsúlyozta Pelczné Dr. Gáll Ildikó az Európai Parlament alelnöke. Hozzátette: Magyarország minden lehetséges törvényes eszközzel megvédi az unió schengeni határait és betart minden jogszabályt, s ezt várja el a többi tagállamtól is.

A menedékkérőket fogadó központokban uralkodó állapotok, az azonnali kiutasítás gyakorlata, a szögesdrót kerítés és egyéb elrettentési módszerek sérthetik az Európai Unióba érkező migránsok alapvető jogait – állapította meg az Európai Parlament (EP) szeptember 8-án elfogadott, jogi kötelező erővel nem bíró állásfoglalásában. Tehát ez azt jelenti, hogy az EP újfent elítélte hazánkat?

– Azt jelenti, hogy az EP véleményt nyilvánított arról, hogy az emberi jogok elsőbbségek élveznek az európai uniós jog, és annak a betartása fölött. Ezt a javaslatot nyilvánvalóan nem szavaztuk meg, ahogy a szeptember 8-án plenáris szavazásra bocsátott Keller-jelentést sem tudjuk támogatni, mert az magát a problémát nem jól látja, és nem is megfelelően közelíti meg.

A kormány létrehozta azt az eszközrendszert, mellyel támogatja azokat a cégeket, amelyek Keleten kívánnak megjelenni

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége a Kínai Nemzetközi Kereskedelemfejlesztési Tanáccsal közösen szakmai rendezvényt és üzletember találkozót tartott augusztus 28-án a Magyarországon tartózkodó Kína Belső-Mongólia tartomány kormányzati és üzletember delegációja részvételével. Sikeres-e a keleti nyitás politikája? Megélénkültek-e a magyar–kínai kapcsolatok? – kérdeztük Csutora Zsolt helyettes államtitkárától.

Néhány gazdasági szakértő úgy véli, hogy a keleti nyitás a nyugati reláció kárára történik. Mennyiben megalapozottak ezek a kijelentések?

– Ezek a kijelentések teljesen megalapozatlanok. Sokan valóban nem tudják, mi a keleti nyitás lényege, s azt hiszik, hogy ezt a Nyugat ellenében hoztuk létre. Alapvetően nyitás párti vagyok. Mindig azt mondom, a magánembernek is, hogyha egy ajtó kinyílik, az jó, s ha bezáródik, az káros. Tehát a nyitás fogalma eleve pozitív tartalommal bír. Kétségtelen tény, hogy Magyarország nyugati integrációja már sikeresen lezárult. EU-s csatlakozásunk révén hazánk egy szilárd érdek- és értékközösség megbecsült tagjává vált. Védelmi szövetségünk szilárd, külkereskedelmünk több mint 70%-át az EU tagállamival bonyolítjuk. Nyugati orientációnk tehát változatlanul megkérdőjelezhetetlen prioritás. A keleti nyitás stratégiája a kormány válasza volt a 2008-as pénzügyi-gazdasági válság során kialakult problémákra. Ez a krízis súlyosan érintette a vezető nyugati hatalmakat. A válságból kivezető biztos utat mind a mai napig teljességgel nem sikerült megtalálni. A kibontakozást az elmúlt években felvetődött új világpolitikai problémák, konfliktusok is akadályozzák. A körülöttünk lévő világ folyamatosan átalakul, amihez alkalmazkodni kell. A nyugati integráció biztonságot ad, de gazdasági kitettséget is jelent. A kiút keresésében pedig nem hagyatkozhatunk kizárólagosan régi partnereinkre. Mindebből kivehető, hogy a keleti nyitás igen fontos terület. A keleti nyitás a Keletre irányuló szélesebb körű nyitást jelenti. Jelenleg a Külgazdasági és Külügyminisztérium keleti nyitásért felelős helyettes államtitkárságához tartoznak a FÁK-országok – jelesül Oroszországgal és Ukrajnával –, Moldova, Belarusz, a Kaukázus-térsége, Közép-Ázsia, Kína, Mongólia, a nyugat-balkáni országok – az EU-s tagállamok kivételével – és Törökország.

BŐVEBBEN

A keleti nyitás politikájának 2011-es meghirdetése óta mennyiben változtak meg a magyar–kínai gazdasági kapcsolatok?

– A bevezetőjében említett esemény több olyan dologra vetített fényt, amelyek magukban foglalják a kérdésére adott válaszokat. Olyan kongresszusról és üzletember-találkozóról beszélhetünk, melyet a VOSZ a Kínai Nemzetközi Kereskedelemfejlesztési Tanáccsal közösen rendezett. Kína Belső-Mongólia kormányzó helyettesével is tudtunk tárgyalni, ami még hasznosabbá és rangosabbá tette a rendezvényt. Kína Belső-Mongólia tartománynak 25 millió lakosa van, és ez az állam egyik leggyorsabb ütemben fejlődő régiója. A magyar–kínai kapcsolatok nagyon jól haladnak, ahogy erről már igen sokszor adtunk hírt a médiában. Emellett szeretnénk a kínai régiókkal is bővíteni, kiszélesíteni az együttműködést. A keleti nyitás meghirdetése óta még jobban megerősödtek kapcsolataink a Kínai Népköztársasággal. Olyan szoros együttműködésre törekszünk a kelet-ázsiai térség gyors ütemben fejlődő gazdaságaival, amely Magyarország számára előnyökkel jár. Magyarország és Kína közt minden – politikai, gazdasági, oktatási, kulturális, turisztikai – téren kiválóak a kapcsolatok. Ez egy kölcsönös bizalmon alapuló együttműködés; rendszeresek a magas szintű állami látogatások, és magát a rendszert a jó párbeszéd jellemi. Kiemelendő, hogy hazánk keleti nyitás politikája számos ponton egybeesik a kínai vezetés „Egy út, egy övezet” koncepciójával. A 2014-es statisztikai kimutatások is megerősítik, hogy a Kínai Népköztársaság Magyarország 10. legfontosabb kereskedelmi partnere. Ha a keleti nyitás országait nézzük, akkor a második; a teljes magyar import több mint 5%-a származik Kínából, e teljesítménnyel ez az állam az ötödik legfontosabb reláció számunkra. A magyar export valamivel kevesebb, ez egy régi probléma, amit próbálunk orvosolni, s úgy tűnik, sikerrel. Ha a statisztikai adatokat nézzük, akkor 2012-ben 7,2 milliárd dollárt, 2013-ban 7,3 milliárd dollárt, 2014-ben 7,5 milliárd dollárt tett ki összesen a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok mértéke. Exportunk 2014-ben rekordot döntött, elérte a 2,16 milliárd dollárt. Élelmiszer-kivitelünk 2014-ben 3,6%-os növekedést produkált. A magyarországi kínai befektetések kumulált értéke meghaladja a 3,5 milliárd dollárt. Nagyon sok jelentős kínai beruházás valósult meg Magyarországon. 2011-ben a kínai Wanhua lett a BorsodChem tulajdonosa, ezzel Kína megkezdte magyarországi vegyipari hídfőállásának kiépítését. 2014-ben a kormány a BorsodChem Zrt.-vel már stratégiai megállapodást írt alá. A Huawei 2015-től a teljes európai exportját Magyarországon keresztül intézi, 2013. december elején egy 30 ezer négyzetméteres logisztikai csarnokbővítés történt Biatorbágyon. A Bank of China – mely a mérlegfőösszeg szerint a világ hetedik legjelentősebb bankja – 2014 decemberében Magyarországon hozta létre regionális központját. A legnagyobb kínai cégek 6000 főt foglalkoztatnak hazánkban. A magyar–kínai kapcsolat kifejezett sikertörténet az oktatás keretén belül is; jelenleg 466 kínai diák tanul a magyarországi egyetemeken. Kiemelt stratégiai terület a turizmus: több mint 90 ezer vízumot adtunk ki kínaiaknak 2014-ben. 2011-ben Budapesten indult el a kínai–közép-kelet-európai együttműködés, melynek keretén belül fel kell állítanunk hat szakterületi központot. Magyarország 2014 májusában létrehozta az elsőt, a Kína–Közép-Kelet-Európa Turisztikai Regionális Koordinációs Központot. Ennek célja, hogy a közép-kelet-európai régió egységes úticélként, hatékonyabban jelenjen meg az egyre jelentősebbé váló kínai turisztikai piacon.

Milyen termékeket vihetünk ki Kínába?

– Marha-, kacsa- és sertéshúst, valamint borokat. Ezek mind engedélykötelesek voltak a kínai import szempontjából, s mi ezeket az engedélyeket megkaptuk. Kiviszünk előrecsomagolt élelmiszereket, gyümölcslevet, gyapjút és vegyi alapanyagokat.

Létezik magyar kereskedőház Kínában?

– Nagy híve vagyok a kereskedőházaknak, s annak idején, mint Azerbajdzsánban működő magyar nagykövet kezdeményeztem a bakui kereskedőház létrehozását. Jól tudom, ha egy üzletember csak várja az irodájában a megrendeléseket, abból nem lesz semmi. A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. célja elősegíteni a magas hozzáadott értékű, nemzetközileg is versenyképes termékeket és szolgáltatásokat előállító hazai kis- és középvállalkozások exporttevékenységének bővülését. Az elmúlt időszak alatt már négy kontinens majdnem 30 országában nyitottak kereskedelmi képviseletet. Pekingben is nyitottak irodát, és így Kína a kiváló minőségű magyar termékek egyik legnagyobb felvevő piaca lehet. Éppen ezért nemcsak a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak, hanem Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-nek is kiemelt stratégiai célja a kereskedelmi kapcsolatok szorosabbra fűzése. Szeretnénk, ha a kínai tartományokban megtörténne a magyar termékek promóciója.

A külképviseleti hálózat és a politikai kapcsolatok megerősítése terén sikeresnek tekinthető a keleti nyitás?

– Teljes mértékben! A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) felel a kereskedőházakért, a kulturális intézményekért, a külföldön lévő oktatásokért, és hozzánk tartozik az Eximbank, mely a magyar vállalkozások exportügyeleteinek elősegítésére finanszírozási, garancia- és kockázatmegosztási termékeket ajánl. Mára minden feltétel adott arra, hogy a külföldön lévő magyar érdekeket képviseljük, érvényesítsük és elősegítsük a magyar fejlesztéseket. A kulturális kapcsolatok lényegét sokan megkérdőjelezik, holott ezek az együttműködések maximálisan elősegíthetik a gazdasági szereplők találkozását. Bővítettük a külképviseleti hálózatot, s ez a jövő feladata is – például Hongkongban újranyitottuk a 2009-ben bezárt főkonzulátust. Kazanyban is főkonzulátust nyitottunk, a közeljövőben pedig Taskentben szeretnénk nagykövetséget nyitni. Ezenkívül a külgazdasági attaséi hálózatot is bővítettük. Tehát a magyar kormány létrehozta azt az eszközrendszert, mellyel támogatja azokat a cégeket, akik a keleti relációban kívánnak megjelenni.

Az egyik ellenzéki lap szerint a ningpói nemzetközi vásáron „nagyon gyér felhozatalt tudtak produkálni a meghívott közép-kelet-európai országok, köztük mi is”. Mi az igazság?

– Dr. Szabó László miniszterhelyettes, a KKM parlamenti államtitkára jelen volt ezen a vásáron. Információim szerint 22 cég képviseltette magát Ningpóban. Ott Lengyelország után Magyarország jelent meg a legtöbb céggel. Az elmúlt két hónapban négy üzletet kötöttünk a vásár hatására. A 2016-os vásárra Magyarországot kérték fel az ún. host country szerepre.

Az Oroszország ellen bevezetett EU-s szankciók mennyire ártottak a keleti nyitásnak?

– Egyértelmű, hogy ezek a szankciók nem használtak a keleti nyitás politikájának. Az Oroszország által bevezetett embargós válaszlépés csak a mezőgazdasági termékeket érinti. A kelet-ukrajnai konfliktus nem csak az oroszországi, hanem az ukrajnai exportunkra is kihatott. Az előbbi 15,1%-kal esett vissza 2014-ben, ami 520 millió dollárt, az utóbbi pedig 12%-kal, ami 310 millió dollárt jelent. Politikai kapcsolataink mégis viszonylag kiegyensúlyozottak Oroszországgal. Keresünk azért más utakat, más országokban próbáljuk termékeinket értékesíteni. Számos más országgal viszont a keleti nyitás politikáján belül növeltük kereskedelmi forgalmunkat (Vietnam, Thaiföld, Kína, Törökország stb.).

2013-ban Martonyi János akkori külügyminiszter arról beszélt, a kormány célja, hogy 2018-ra Magyarország exportjának egyharmada az EU-n kívülre irányuljon. Három év alatt elérhetjük ezt a célt?

– Az EU-s szankciók és az orosz embargó természetesen nehezítik céljaink elérését, de mindent megteszünk annak érdekében, hogy minden egyes országgal, régióval fejlődjön a kapcsolatunk. Éppen ezért hirdettük meg idén a déli nyitás politikáját, mert vannak olyan földrészek – ilyen Afrika –, ahol eddig igen alacsony volt a jelenlétünk. Bármilyen arány is lesz 2018-ra, az EU-n kívüli országokkal úgy szeretnénk a külgazdasági kapcsolatokat kiépíteni, hogy az ne menjen a többi reláció kárára.

Medveczky Attila

Javultak az ápolási és a gazdasági működés feltételei

Kiemelten fontos, hogy az ország teljesítőképessége szerint javítsa az egészségügyi ágazatban dolgozók élet- és munkakörülményeit. Ezért már július 1-jén megszüntették az egészségügyi dolgozók mozgóbér befagyasztását. Miért döntöttek annak idején a bérbefagyasztásról? Mekkora összeg áll rendelkezésre a jövedelememelés végrehajtásához? Hogyan tudják kiegyenlíteni a régiós különbségeket? Aki válaszol: Dr. Mészáros János helyettes államtitkár.

Mit jelent az, hogy beépülnek a mozgóbérelemek az egészségügyi dolgozók alapbérébe? S mit értsünk mozgóbérelemek alatt?

– Az egészségügyi ellátó rendszerben folyamatosan, az év 365 napján biztosítani kell a betegellátást. A normál munkarenden túl számos olyan munkaidő terület létezik, amelyek ellátását pluszjuttatással kell ellentételezni. Gondolhatunk a készenléti, az ügyeleti díjra, műszak- és a veszélyességi munkaköröket érintő pótlékokra. Az egészségügyön belül ez azt jelenti, hogy a közalkalmazotti jogállás alapján a bértábla határozza meg a béreket. A béreket az adott munkakörben eltöltött évek, és a végzettség szerint kalkulálták ki. Ez az alapbér egészül ki a felsorolt, úgynevezett mozgóbérelemekkel.

Budapest változatlanul olyan biztonságos, mint amilyen egy évvel ezelőtt

Az illegális bevándorlók miatt mennyi turista mondja le magyarországi látogatását? – kérdeztük a Magyar Utazási Irodák Szövetsége elnökét, aki kihangsúlyozta: hazánkban semmi sem veszélyezteti a külföldi turistákat.

A külföldi turisták érdeklődnek a szövetség tagjaitól a magyarországi menekültügyi krízissel kapcsolatban?

– Mivel figyelik a nyugati hírcsatornákat, így érdeklődnek is a külföldi turisták a Magyarországi helyzetről. Közöljük velük, hogy Budapest változatlanul biztonságos, és ugyanúgy szeretettel várjuk őket, mint néhány héttel vagy néhány évvel ezelőtt. Azt is kihangsúlyozzuk, hogy amit ők látnak a tévécsatornákban, azok erősen lokalizált pontokra vonatkoznak. Egyedül a közlekedésben lehetnek, vagy voltak fennakadások korábban a nyugati irányú vonatközlekedés szüneteltetése miatt. A magyar utazási irodák ezért többször segítették vendégeiket, vagy a partnerirodákat abban, hogy miként szállíthatják hozzánk például bármelyik osztrák, vagy német városból a turistákat. Buszokat küldtünk a csoportokért, és éppen annál az irodánál, ahol dolgozom, most indul két buszunk Münchenből, mert nem mertek a turisták a vonatközlekedésre támaszkodni. S bár az már megindult, mégis a biztosabb utat választják. Tehát érkeznek aggódó kérdések a külföldi partnerirodáktól a budapesti helyzettel kapcsolatban, de igyekszünk megnyugtató választ adni.

Családok százai jutnak kiszámítható jövedelemhez

Komló Város Önkormányzata 2011-ben, 2012-ben és 2013-ban is eredményesen pályázott szociális földprogramok megvalósításának támogatására. Polics József polgármestert a megtermelt áruk értékesítéséről, a program bővítéséről, a szociális bolt fejlesztéséről faggattuk.

A projektek keretében állattenyésztéssel, vagy földműveléssel foglalkoznak?

– Állattenyésztéssel nem foglalkozunk. Az első három évben szabadföldi zöldségtermesztést folytattunk. Először csak egy kisebb területen, hogy megtapasztaljuk, hogyan működik ez a program Komlón, Baranya megye második legnagyobb városában. Bár volt, és jelenleg is beszélhetünk kiskert-mozgalomról, de ilyen szinten szabadföldi zöldségtermesztés a városban nem folyt. Miután bebizonyosodott, hogy a program nálunk is működik, tovább kerestük azokat az önkormányzati területeket, amelyeken még lehet zöldséget termesztetni. Így az első három évben erről szólt a pályázatunk, illetve a város központjában lévő nagyon jó adottságú hajdani légópincében elkezdtük a gombatermesztést. Ezek voltak az első lépések a mezőgazdasági munkák irányába, s így próbáltunk a szociális földprogramon belül sok család számára jövedelmet biztosítani.

A rövid próbaidőszak a minőség rovására megy

Tóth János operaénekes 1955-ben született Herenden, művészcsaládban. Zenei és középiskolai tanulmányait Veszprémben végezte, ahol először hegedülni, majd énekelni tanult. 1974–75-ben a Honvéd Művészegyüttes kórusában énekelt, 1975 és 1982 között elvégezte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola ének-művésztanári és opera tanszakát. Tanára Keönch Boldizsár és Jevgenyij Nyesztyerenko volt. 1982-ben III. díjat és Kodály-különdíjat nyert a budapesti Erkel–Kodály Nemzetközi Énekversenyen. A Magyar Állami Operaházban 1981-ben, a Porgy és Bessben debütált. 1982-től operaházi tag lett. Első kimagasló sikerét A sevillai borbély Békés András által rendezett felújításában aratta Bartolo szerepében. Azóta számos olyan nagy sikerű és egyedien átgondolt alakítás fűződik a nevéhez, mint Wozzeck, Scarpia, Jago, Alberich vagy a Mario és a varázsló Cipollája. 1989-ben Liszt-díjat kapott. A korszerű operajátszás terén kifejtett munkásságát az Oláh Gusztáv és a Székely Mihály emlékplakettel jutalmazták. Bartók–Pásztory díjas és a Hazáért érdemkereszt tulajdonosa. Koncerténekesként is rendszeresen fellép. Amerikában és Európa-szerte vendégszerepelt már. 1990-től operarendezőként is működik.

Fontosabb munkái: Bánk bán, Hunyadi László, Dózsa György, Márta, A cigánybáró, Nabucco, A víg özvegy, Az úrhatnám szolgáló, A karmester, Lola Blau, Many Moons, Munkácsy, a festőfejedelem, A Rózsalány, Figaro házassága, A színigazgató, Bastien és Bastienne, A patikus, A sevillai borbély, A rászedett kádi, A csengő, Szerelmi bájital, Mario és a varázsló, A négy házsártos, Dido és Aeneas, Muzsikus Péter, Black Advent, János vitéz, Marica grófnő, Sír a téli éjszaka, La Canterina, Carmina Burana, Carmen.

Főbb szerepei: Berg: Wozzeck – Wozzeck; Erkel: Bánk bán – Tiborc, Petur; Kacsóh: János vitéz – Francia király, Strázsamester; Mozart: Cosi fan tutte – Don Alfonso; Mozart: Don Giovanni – Leporello, Masetto; Offenbach: Hoffmann meséi – Lindorf, Coppelius, Dapertutto, Miracle; Puccini: Tosca – Scarpia; Puccini: Manon Lescaut – Géronte de Ravoir; Puccini: Gianni Schicchi – címszerep; Puccini: Bohémélet – Marcello; Rossini: A sevillai borbély – Don Bartolo; Rossini: Hamupipőke – Alidoro; Pergolesi: Az úrhatnám szolgáló – Uberto; Donizetti: Szerelmi bájital – Dulcamara; R. Strauss: A rózsalovag – Ochs báró; Vajda: Mario és a varázsló – Cipolla; Vajda: Karnyóné – Lázár; Vajda: Don Cristobal – címszerep; Verdi: A szicíliai vecsernye – Roberto; Verdi: Simone Boccanegra – Paolo Albiani; Verdi: Otello –Jago; Verdi: Don Carlos – Főinkvizítor; Gounod: Faust – Mefisztó; Boito: Mefistofele – címszerep; Wagner: A Rajna kincse – Alberich, Wagner: A bolygó hollandi – címszerep; Ránki: Pomádé király új ruhája – Béni; Vukán: Black Advent – Bill; J. Strauss: A denevér – Frank, Falke; Weill: Mahagonny városának felemelkedése és bukása – Hétszentségmózes.

Kőrösi László életcélja, hogy segítse a magyar tehetségek érvényesülését

Fiatal korában sokan Gerd Mülleréhez hasonlították rendkívüli gólérzékenységét, ám bohémsága miatt labdarúgóként nem futott be akkora karriert, mint amekkorát tehetsége alapján befuthatott volna. Menedzserként azonban annál sikeresebb lett. Egykoron Törőcsik Andrásnak is sikerült csapatot találnia, néhány éve pedig Hercegfalvi Zoltán kansasi szerződését hozta tető alá. A magyar tehetségek segítését szívügyének tekinti annak ellenére is, hogy 46 éve Chicagóban él, és a hazai futballal semmilyen intézményes kapcsolata nincs. Sportrovatunkban ezúttal az egyik legsikeresebb magyar futballmenedzserrel, Kőrösi Lászlóval beszélgetünk.