A liberalizmus csődje

A kormányzat elsőrendű feladata az emberek biztonságának garantálása, ezért elkötelezett abban, hogy Magyarország állampolgárait és becsületes munkával megszerzett javaikat megvédje a bűnözőktől. Kontrát Károly államtitkár úrtól a börtönhelyzet felől érdeklődünk.

Több a bűnöző, vagy kevés a börtön?

– A kormány elkötelezett, hogy Magyarország állampolgárait és becsületes munkával megszerzett javaikat megvédje a bűnözőktől. Az, hogy ilyen mértékben nőtt a fogvatartotti létszám, elsősorban nem a bűncselekmények számának növekedésével, hanem sokkal inkább a szigorodó jogszabályoknak, illetve a rendőri felderítés hatékonyságának köszönhető. A bíróságok hosszabb büntetési tételeket szabva, több elkövetőt ítélnek szabadságvesztésre. Az elmúlt öt évben az egytől tíz évig terjedő szabadságvesztésre ítéltek száma közel harmadával emelkedett, a 10 év feletti szabadságvesztésüket töltők száma is majd ennyivel nőtt.

Az állami földek vásárlásával megerősíthetők a családi gazdaságok

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy az állami földek egy részének értékesítéséről szóló terv elkészítésére kérte fel a kormány Fazekas Sándor földművelésügyi minisztert és a Nemzeti Földalapot. Mi az előterjesztés célja? Milyen áron és kiknek adnák el az állami földeket? Hogyan tudják távol tartani a spekulációs céllal vásárlókat? – ezekkel a kérdésekkel kerestük föl Dr. Bitay Márton államtitkárt.

Most az állami földek vásárlásáról és persze a fideszes mutyikról szól a legújabban szervezett tiltakozás. Öntsük tiszta vizet a pohárba: mit tartalmaz a tervezet?

– Már önmagában az is érdekes, hogy miért támadják ezt a programot, mert a meghirdetett 50 ezer helyrajzi számból 41 ezer tíz hektár alatti földterület. Mi azzal a probléma, hogy az állam azt mondja: 7,5 hektárt nem tart fenn magának, hanem lehetővé teszi, hogy a helyi gazdák licitáljanak rá? Különösen fájdalmas számomra, hogy a Kisgazda Polgári Egyesület koalíciós partnerként támadja azt az elképzelést, hogy a 10 hektár alatti birtoktesteket vásárlásra fölajánljuk a helyi kisgazdáknak. Akkor most térjünk rá a „mutyizás” vádjára. A földforgalmi törvény pontosan meghatározza, hogy ki vásárolhat földet: magyar állampolgár, természetes személy, helyben lakó földműves. Aki jogosult, az pedig licitálhat az adott földterületre. S aki a legtöbbet kínálja, azé lesz a föld. Három hektár felett nyílt árverésre kerül sor; a 3 hektárnál kisebb területeket pedig meghirdetjük, s a nemzeti földalapkezelő szervezet eladja, ha azokra megfelelő vételi ajánlatok érkeznek. Tehát semmilyen „mutyira” okot adó körülmény nincs. Az vásárol, aki a törvényeknek megfelel és a legtöbb pénzt kínálja az adott birtoktestért. Spekulánsok, befektetők, külföldiek kizárva. A befektetők egyébként sem tudnak vásárolni, hiszen nem földművesek, nem helyiek, ráadásul a hatályos szabályok szerint egy földművesnek maximum 300 hektár tulajdona lehet. Ők pedig nyilván már most kimerítették ezt a lehetőséget. Tehát ha például valakinek van 250 hektárja, akkor már csak 50 hektárt tud venni.

Az olasz nagykövetség előtt tüntettek, pedig a spanyol boroktól jobban kell tartani

Az idei szőlőtermés mennyisége meghaladhatja a tavalyi szintet, ahogy a minőség is jobbnak ígérkezik idén. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) mint a szőlő- és borágazatban működő államilag elismert szakmaközi szervezet a 2015. évi szüret jegyében augusztus 4-én közzétette szőlőár prognózisát. Mitől ennyire optimisták? A szőlő jól bírja az aszályt? Mennyire fenyegeti a magyar termelőket az olcsó olasz bor? – kérdeztük Tornai Tamástól.

2015-ben 58 540 hektár területre vetítve a várható szőlőtermés országosan megközelítőleg 4 400 000 mázsa lesz. Ez mennyiben tér el a tavalyitól?

– Ez a 2014. évinél körülbelül 10%-kal magasabb mennyiséget jelent. Azóta újabb termésbecslés készült, ami még nagyobbra jelzi a mennyiséget. Viszont, szokásosan, a termésbecslésnél valamivel kevesebb a tényleges termés. Tehát nem járunk messze az igazságtól, ha a tavalyinál hozzávetőlegesen 10%-kal magasabb szőlőtermést várunk.

Nemrég beszélgettem egy szőlősgazdával, aki azt mondta, szinte megégtek a bogyók. A nyári hőség mennyire tett kárt a szőlőkben?

– Országos viszonylatban kiváló minőségűek a magyar szőlők. Nyilván vannak olyan területek, ahol a napsugárzás jobban érte a fürtöket. Ezt én is tapasztalom a saját somlói ültetvényemben. Négy hőhullám is érte a szőlőket, s itt nemcsak a hőmérsékletre, hanem az erős ultraibolya sugárzásra is gondolok, mert az égette meg a bogyókat, melyek így betöppedtek. A keletkezett repedések pedig könnyebben juttatják el a fertőzést a szemekbe, s botritiszes folyamat is elindulhat.

Az Európai Bizottságnak maga felé hajlik a keze

A nyári katasztrofális szárazság miatt kevesebb lesz a kukoricánk, a napraforgónk és az almánk. Gazdáink legalább 500 ezer hektárnyi területen öntöznének, de az Európai Bizottság ebbe is beleköt.

Felvidéken, Csehországban és Ausztriában az aszály sok helyen teljesen tönkretette a termést. Hasonló a helyzet Magyarországon is?

– Az aszály hazánkat is sújtja, de azt tapasztaljuk, hogy tájegységeink között jelentősek a különbségek. Például Dél-Békésben januártól augusztus elejéig mindössze 250 mm csapadék hullott, ez a félsivatagi klímára jellemző. Ugyanakkor Nyugat-Dunántúlon és az ország más helyein elfogadható mennyiségben és eloszlásban hullott csapadék. Az elfogadható jelzőt 2015-re mondom, s nem egy átlagos évhez viszonyítva. Hiszen mindenhol komoly a terméskiesés, de van, ahol egészen tragikus. A kukorica és a napraforgó esetében viszonylag jó indulást láttunk; májusban elegendő volt a csapadék, ám a nyári talaj- és légköri aszály elképesztő károkat okozott. A napraforgóból 170 ezer tonnával kevesebb termést várunk a tavalyihoz képest, és a termésátlag is a két tonna/hektárhoz lesz közelebb, mint a háromhoz. Számításaink szerint a tavalyi 9,3 millió tonnás terméshez képest kukoricából idén a 6,5 milliót valószínűleg nem érjük el.

Az intézkedés hatására folyamatosan nő a kiskereskedők jövedelme

2013–2014 folyamán 334 milliárd forint maradt 3,8 millió magyar háztartásnál, ez az összeg 2015 végére 572 milliárd forintra növekszik. Németh Szilárd országgyűlési képviselő úgy véli, hogy az ipari rezsicsökkentéssel elérhetjük, hogy versenyelőnyhöz jussanak a magyar vállalkozások, s több embert foglalkoztassanak.

Milyen szükséges jogi és közgazdasági alapozást tettek meg az olcsó energia hosszú távon való fennmaradása érdekében?

– Nézze, több eleme van a rezsicsökkentésnek. Az első, hogy 2010-ben úgy döntött a kormány, nem engedi, hogy a lakossági rezsiárak az infláció mértékét meghaladó mértékben emelkedjenek. Ennek köszönthetően két év alatt a villanyáram csak 2,2%-kal emelkedett a lakossági piacon. A második elem is olyan kormánydöntés kérdése volt, melyet minden kormány meg tudott volna lépni, ha akar, még a Gyurcsány–Bajnai által vezetettek is elkezdhették volna a rezsicsökkentő politikát. Hiszen akkoriban az EU-ban a magyarok fizették szinte a legmagasabb rezsiköltségeket. Ezért úgy határoztunk, nem elég az, ha a rezsiárak nem haladják meg az infláció mértékét; csökkenniük kell, hiszen a kormány beavatkozási joggal bír ezen a területen. Nem hiába hívják védett piacnak az egyetemes szolgáltatást. A rezsicsökkentés két éven keresztül és három ütemben történt. Ezáltal a gáz, a villany és a távhő ára 25 százalékkal csökkent. A harmadik ütemről: március elején megalakult az Első Nemzeti Közműszolgáltató, amely biztosítja a rezsicsökkentés fenntarthatóságát és a szolgáltatás biztonságát. Visszavásároltuk a Főgázt, melyet Demszkyék privatizáltak, és az egyetemes szolgáltatás területén hamarosan a gázszolgáltatási piac is az államhoz tartozik. Ez az alapja annak, hogy olcsó, a magyar családok által megfizethető és biztonságos energiaszolgáltatás legyen. Bár megtámadta rezsipolitikánkat az Európai Unió, továbbra is azt képviseljük, hogy fenntartjuk az egyetemes szolgáltatást, mely által a magyar lakosság energiához jut. Az állam így meghatározza az árminimumokat is. Mindez nagyban befolyásolja a családok szociális biztonságát is, mert több pénz marad a lakosoknál. 2015. december 31-éig 572 milliárd marad a háztartásoknál. Ezt a pénzt régen a szocialisták által privatizált szolgáltatók kivitték az országból. A közszolgáltató cégek jelentős hányadát még a Horn-kormány idején privatizálták, amelyek pedig nemzeti tulajdonban maradtak, azokat a Gyurcsány-kormány árusította ki 2006–2008-ban. Mint ismert, e külföldi tulajdonosoknak a baloldali kormányok garantált profitot biztosítottak. A magyar családok fizették meg azt a hasznot, amit zsebre vágtak a cégek, mert a közműszolgáltatók külföldi tulajdonosai mintegy 1060 milliárd forintot vittek ki az országból működésük idején. Ezzel kellett szakítani 2010-ben. A mi rezsipolitikánknak viszont gazdasági élénkítő hatása is van. Folyamatosan nő a kiskereskedelmi forgalom, mert a rezsicsökkentés által náluk maradt pénzből képesek többet vásárolni. Akik pedig nem tudták kifizetni a villany vagy a gáz árát, s emiatt eladósodtak, a megspórolt összegből tudtak törleszteni. Akiknek több pénzük maradt, magyar állampapírokat vásároltak. Ezt onnan tudjuk, hogy a kis címletű állampapírok fogytak a legjobban. A magyar állampapír vásárlása ahhoz járul hozzá, hogy a költségvetést a magyarok saját maguk finanszírozhassák. S azt sem szabad elfelejteni, hogy az infláció történelmi mélyponton van. Az úgynevezett ipari rezsicsökkentéssel elérhetjük azt, hogy versenyelőnyhöz jussanak a magyar vállalkozások, s több embert foglalkoztassanak. Összefoglalva: a rezsicsökkentés a magyar kormány „sarokköve”, s az is marad, míg a Fidesz kormányoz.

Az egyenruhások diákok bevonásával segítik a közlekedőket

2005-ben indították el Békés megyében a Zebra Zsaru programot – közölte érdeklődésünkre Hudák Pál rendőrfőkapitány-helyettes, s hozzátette: megyénkben a rendőrség a 2015–2016-os tanévben helyi kezdeményezésekkel, és országos programok végrehajtásával erősíti a diákok biztonságát.

Kinek az ötletet volt a Zebra Zsaru program kidolgozása?

– Régóta foglalkozik a magyar rendőrség megelőzési feladatokkal, s magát a programot a Békés Megyei Baleset-megelőzési Bizottság javasolta, külső segítők ötleteit is felhasználva. Tehát társadalmi és rendőrségi kezdeményezésről van szó.

Kikből lehetnek Zebra Zsaruk?

– Bárki a gyerekek közül, aki betöltötte 12. életévét. Nem kijelöljük őket, hanem önként jelentkeznek erre a feladatra. A programban általában 10-14 iskola vesz részt. Ez azért van így, mert humán erőforrásainkkal gazdálkodnunk kell; rendőreinknek komoly feladatot kell ellátni a programban, hiszen a Zebra Zsaruk velük együtt teljesítenek szolgálatot. Az egész projekt előzménye a Zebra Akadémia program. A kezdeményezés célja, hogy a gyermekek a közlekedési balesetek megelőzése érdekében megismerjék, elsajátítsák a közúti közlekedés alapvető szabályait. Az előző tanévben a rendőrség szakemberei Békéscsabán, Békésszentandráson, Gyulán, Kaszaperen, Köröstarcsán, Nagybánhegyesen, Sarkadkeresztúron, Orosházán, és Végegyházán összesen 11 általános iskolában 378 negyedik osztályos diáknak tartottak foglalkozásokat. Ez egy egész tanévre szóló program, s a gyerekek az anyagból le is vizsgáznak. Teljesítményükért a tanulók a Békés Megyei Baleset-megelőzési Bizottság képviselőjétől oklevelet és hasznos ajándékokat vehetnek át. Így kialakul egy olyan felkészült iskolás csapat, melynek tagjai, ha szeretnének, részt vehetnek a Zebra Zsaru programban.

2018-ig megépül a Miskolc–Kassa autópálya

Keveset látom az országos médiában. Hová tűnt?

– Dolgozom. A mindennapi munka nem annyira látványos, ráadásul mivel az Európa Tanács migrációs bizottságában képviselem Magyarországot így sokat utazom. A nagy bejelentéseket az aprómunka alapozza meg.

Jut idő azért a körzetére is?

– Befejeztük az alsózsolcai városrehabilitációt, elkészült az arnóti körgát, elkészült a Miskolc belvárosát tehermentesítő útszakasz…

Miskolc–Kassa autópályáról mi hír?

– 2018-ig megépül. Jönnek az eredmények, de mindenhez idő és sok munka kell.

Tíz évvel első vb-sikere után lett ismét világbajnok Cseh László

Az elmúlt években már akadtak, akik leírták, akik úgy vették, hogy pályafutása zenitjén túllépett, és innen már csak lefelé vezet majd az útja. Sokan mosolyogtak, amikor bő fél évvel ezelőtt edzőt váltott, majd rögtön utána kijelentette, hogy ezt azért lépte meg, mert olimpiai bajnok akar lenni Rióban. Ezek után a személyében kétkedőknek is üzenetértékű lehet a közelmúltban lezajlott kazanyi vizes világbajnokságon mutatott teljesítménye, mellyel ismét egyértelműen visszatért a világ legjobb úszói közé.

Sportrovatunk vendége a magyar úszósport fenoménja, Cseh László, aki az edzőváltás lelki és szakmai hozadékai mellett a kazanyi vb sikerének hátteréről is mesélt, és megosztotta velünk azt is, hogy miben kell még javulnia nagy álma, az olimpiai győzelem megvalósításához.

Három éremmel tért haza a kazanyi vizes világbajnokságról, amelyhez szívből gratulálunk! Tekintettel arra, hogy edzőváltása óta ez volt az első komoly világverseny, elsőként arra lennék kíváncsi, hogy előzetesen is számított-e ilyen kimagasló szereplésre, vagy inkább csak afféle erőfelmérőnek szánta a világbajnokságot?

– Egyfajta felmérő is volt valóban, bár azt semmiképpen nem mondhatom, hogy az ismeretlenbe ugrottunk fejest. Sőt legbelül már a világbajnokság előtt is optimista voltam, reménykedtem abban, hogy érmet nyerek. Ennek oka az volt, hogy egész évben folyamatosan javultak az időeredményeim, az évközi versenyeken jól ment az úszás és az élettani mutatóim is mindvégig kedvezően alakultak. Mindezek miatt tényleg megalapozottan vártam jó szereplést magamtól és nagyon boldog vagyok, hogy végül ennyire jól alakult számomra a világbajnokság.

Igazodni kell a munkaerő-piaci szükségletekhez

Alacsony, csaknem 20%-os a tanult szakmában történő elhelyezkedés, de ezen javítani lehet a valós, életszerű termelési-gazdasági körülmények között zajló duális képzés kiszélesítésével – közölte Dr. Nagy István államtitkár, s hozzátette: a földművelésügyi tárca fontosnak tartja a mezőgazdasági oktatás és szakképzés új alapokra helyezését, ezért kezdeményezte egyes mezőgazdasági képzést végző intézmények fenntartói jogának átvételét.