Ma már dunaújvárosinak lenni egészen mást jelent, mint húsz évvel ezelőtt

Modern Városok Program – ez a neve annak a szerződéssorozatnak, amelyet 23 megyei jogú várossal köt meg a kormány. Ennek a szerződésnek a hátterét az ország általános gazdasági fejlődése adja. Orbán Viktor ezért az összes megyei jogú várost végiglátogatja. Sikerült megcáfolniuk a településről kialakult negatív képet? Melyek a tervbe vett közszolgáltatási – és sportfejlesztési beruházások? – ezekkel a kérdésekkel kerestük föl Cserna Gábor polgármestert.

Miniszterelnök úr ősszel ellátogat Dunaújvárosba. Kidolgozták már a fejlesztési terveket?

– Felkészültünk a kormányfő látogatására, hiszen van mit fejleszteni Dunaújvárosban. A fejlesztési terveket, melyeket uniós, illetve kormányzati segítséggel szeretnénk a közeljövőben megvalósítani, nyáron kezdtük el kidolgozni a gazdasági és stratégiai ügyekért felelős alpolgármester, Szepesi Attila vezetésével. A grémiumban többen részt vettek a hivatal szakemberei közül, így a főépítész és a Dunaújvárosi Városgazdálkodási Zrt. vezérigazgatója. Az előzetes munkaanyag elkészült, melyet a testületen belül pártegyeztetésre bocsátom, hogy az ellenzéki politikusok is megfogalmazhassák javaslataikat. Kollégáimmal öt nagy területet jelöltünk meg. A közszolgáltatások, a közlekedés, a gazdaság, a környezet, és végezetül a sport, a kultúra, a rekreáció fejlesztését.

A hazai zöldség- gyümölcspiac elképzelhetetlen a lajosmizsei gazdák terményei nélkül

Augusztus 20-án tartották Lajosmizsén a szennyvízprojekt zárórendezvényét. Az ünnepség Dr. Salacz László országgyűlési képviselő köszöntőjével kezdődött, aki beszédében elmondta, hogy nagyon hosszú és rögös út vezetett a megvalósulásig. A beruházásokról, a tervbe vett fejlesztésekről Basky András polgármestert kérdeztük.

Miért kellett majdnem egy évtizedet várni a megújult szennyvíztelep és a hálózat átadására?

– 2006-ban, mikor polgármesternek választottak, a lakosság nekem szegezte a kérdést: mikor lesz Lajosmizse teljes egészében szennyvízhálózattal ellátva. Két problémával kellett szembenézni. A régi szennyvíztelep csupán napi 500 köbméter víztisztító kapacitással rendelkezett, és szinte csúcsra volt járatva. Tehát nem lehetett újabb hálózatokat rákötni. Akkor úgy tudtuk, hogy mi csak 2015-től pályázhatunk a szennyvízhálózat kiépítésének támogatására. Ilyen beruházást önerőből nem tudtunk volna megvalósítani. Szerencsére a kormányzat EU-s vállalásai kapcsán 2008-ban elindultak azok a pályázati lehetőségek, hogy még idén sikeresen tudunk az első fordulóban a tervezésre pályázni. 2010 decemberében nyújtottuk be a második fordulós pályázatot, de a hosszadalmas bürokrácia, a sok egyeztetés és a nagy volumenű beruházás miatt csak most sikerült lezárni a projektet. Volt olyan közbeszerzés, amelyet például kétszer kellett megismételni a tervezésnél, mert az első körben nagyon magas ajánlatok érkeztek. Tehát most jutottunk el a gondolattól a „végállomásig”. A „Lajosmizse Város Csatornahálózatának Kiépítése és Szennyvíztisztító Telepének Bővítése” projekt összesen 2,062 milliárd forint európai uniós támogatást kapott. A beruházáshoz 153 millió forint önerő-támogatást is kaptunk a kormánytól. Így a lakossági hozzájárulás az eredeti 245 ezer forintról nulla forintra csökkenhetett. A kivitelezést a Duna Aszfalt Kft. végezte. A projekt keretében összesen 30,5 km gerincvezeték, 21 km bekötő vezeték és 4 km nyomóvezeték épült Lajosmizsén.

A széles sávú infrastruktúra fejlesztése esélyegyenlőségi kérdés

A Digitális Magyarország (DM) programnak köszönhetően 2018-ra minden háztartás számára elérhetővé válik a széles sávú internet. A program első lépéseként a kormány 2014 decemberében a megvalósítandó fejlesztéseket nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősítette, ezáltal jelentősen felgyorsítva a szükséges hatósági engedélyek beszerzését. Mennyire vagyunk lemaradva a környékbeli államoktól a széles sávú lefedettségben? A program által csökkennek-e az adminisztratív és bürokratikus terhek? Aki válaszol: Solymár Károly Balázs helyettes államtitkár.

Magyarországon 2009-ben mintegy 1100-1200 településen nem volt elérhető széles sávú szolgáltatást biztosító optikai körzethálózat. A közelmúltban megváltozott ez az arány?

– Jelenleg valamivel kevesebb mint 400 településre nem ér el az optikai vezeték, ami azt jelenti, hogy nem beszélhetünk jó minőségű internetről, mert hiányoznak a körzethálózati szakaszok. Azt is egészen pontosan tudjuk, hogy a másodpercenkénti 30 megabit, ami jelenleg a korszerű internetet jelenti, 883 ezer háztartásban nem elérhető. Tehát kettős problémát kell megoldanunk.

Megjelentek a vaddisznók a belterületeken

Erdei kirándulásainkkor sokszor láthattuk már, hogy használt autógumik, építési törmelék, törött és régi ablaküvegek fekszenek egymáson. Látunk árokba szórt régi tévéket, félig már elrohadt, papírgyűjtésből hátramaradt újságtömböket, és számtalan egyéb háztartási szemetet zsákban, vagy épp anélkül. Lomniczi Gergely erdőmérnököt arról is kérdeztük, hogy milyen büntetésre számíthatnak a természetkárósítók.

A magyar labdarúgó-válogatott kitűnő védője az Európa-bajnokságra készül

Régen tapasztalt, megkülönböztetett figyelem kíséri a magyar labdarúgó-válogatott szereplését az elmúlt időszakban. Ennek oka, hogy hosszú idő után ismét jól teljesít az együttes az Eb-selejtező sorozatban, és így reális esélye van kijutni a jövő évi, franciaországi kontinensviadalra. A Franciaországba vezető út talán legfontosabb kilométerköveihez érkezünk az előttünk álló héten, amikor sorsdöntő Európa-bajnoki selejtező vár csapatunkra előbb idehaza Románia, majd Belfastban Észak-Írország ellen. A kvalifikáció esélyeiről, a románok elleni mecccsel kapcsolatos várakozásokról, valamint Dárdai Pál kényszerű távozásának csapatra gyakorolt hatásáról a magyar válogatott egyik legrutinosabb tagját, a 87-szeres válogatott hátvédet, Juhász Rolandot kérdeztük.

Sokunk számára tűnik úgy, hogy régen kísérte ekkora érdeklődés a válogatott szereplését. Önök is érzékelik ezt?

– A legteljesebb mértékben. Nem is tudom, hogy az én pályafutásom során volt-e ilyen felfokozott várakozás egy válogatott meccs előtt, mint amit most, a románok elleni Eb-selejtező kapcsán érzékelni lehet? Azt hiszem, hogy nem, abban viszont biztos vagyok, hogy talán még sohasem volt ilyen jó válogatott játékosnak lenni. Ebben nyilván komoly szerepet játszik, hogy még mindig teljesen nyitott a csoportunk, és hála Istennek a mi csapatunknak is minden esélye megvan a továbblépésre. Ráadásul sorsunk a saját kezünkben van.

Józan fejjel a magyar borról

Az elkövetkező időszak 1300 milliárd forintos vidékfejlesztési programjából jelentős összegeket szán a kormány a borászatok technológiai fejlesztésére. A támogatáson keresztül megvalósuló vidéki munkahelyekről, a borágazatban dúló versenyről, és az újszerű bormarketingről beszélgetünk Kis Miklós Zsolt államtitkárral.

Mi történt a magyar borászatban?

– Olyan jelentős mértékű támogatással, mint amilyet az ágazat most kapott, a rendszerváltás óta nem számolhatott. A szőlő- és borágazat komoly technológiai fejlesztésen ment keresztül. Emellett a borászat mint szakma is folyamatosan fejlődik. A 2014–2018 közötti támogatási időszakban 145,5 millió euró (43,7 milliárd forint) felhasználására jogosult az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból, amely évente 29 millió eurós (8,7 milliárd forintos) forrást jelent. A Földművelésügyi Minisztérium az új szőlőültetvények telepítését stratégiai fontosságúnak tartja, így jelenleg a támogatások meghatározó részét, évente mintegy 19 millió eurót (5,7 milliárd forintot), a szőlőültetvények szerkezetátalakítására kívánja fordítani. Emellett 2015-ben a borászati beruházásokra mintegy 8 millió euró (2,4 milliárd forint), a harmadik országokba történő promócióra 1 millió euró (300 millió forint), míg a melléktermék lepárlásra 800 ezer euró (240 millió forint) kerülhet kifizetésre.

Kaposvár – a hét dombra épült város – polgármesterével, Szita Károllyal beszélgetünk. Azt mondja a polgármester, Kaposvár olyan város, melynek közössége érez magában annyi erőt, hogy minden évben tesz valamit szűkebb pátriája érdekében. Huszonnégy intézményünk: hét óvodánk, hat iskolánk, három orvosi rendelőnk újul meg, de renoválunk művelődési házat, bölcsődét, családsegítő intézményt is. A szokványos felújítási munkákon kívül komplex energiatakarékossági beruházásokat hajtunk végre.

Olvastam 450 és 900 millióról is a kaposvári intézmény-felújítási program kapcsán. Melyik szám igaz?

– Egyik sem, hanem a 894, tehát a közel 900 millió forint, ami lehetővé teszi, hogy az elmúlt két évtized legnagyobb intézmény-felújítását tudjuk véghezvinni 2015 végére. Bár jól tudjuk, hogy az oktatási intézményekkel kapcsolatban átrendeződött a felelősségi szerepkör, a közoktatás kikerült a helyi közügyek köréből és állami feladattá vált, de óvodáink és iskoláink jelentős részben önkormányzati tulajdonban maradtak, s nekünk kell gondoskodnunk működtetésükről, fenntartásukról. Ezért külön öröm számomra, hogy idén az említett összegből huszonnégy intézményt tudunk felújítani; hét óvodát, hat iskolát, három orvosi rendelőt – az alapellátásában dolgozó orvosaink önkormányzati tulajdonú épületekben gyógyítanak. A rendelők felújítása azért is lényeges, mert az alapellátás az egészségügyi reform meghatározó részét képezi a jövőben; egyre több feladattal ruházzák föl. Renoválunk még művelődési házat, bölcsődét, családsegítő szociális intézményt is.

De legalább 400 énektanár hiányzik a magyar köznevelésből

Balog Zoltán Pécsett, a 19. Europa Cantat nemzetközi kórustalálkozón jelentette be, hogy az általa vezetett emberi erőforrások minisztériumának tervei között szerepel a mindennapos éneklés – ami nem egyenlő az énekórával – bevezetése az iskolákban. Támogatja-e a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége a minisztérium tervezetét? Az ötlet megvalósításához van-e elegendő szakember? Mennyire becsülik meg az énektanárokat? – ezekkel a kérdésekkel kerestük föl Ember Csaba elnök urat.

Az EMMI tárcavezetője első lépésben azt szeretné elérni, hogy minden iskolában legyen legalább egy kórus, melyet szakember vezet, s ennek próbái úgynevezett védett időben – 14.30 és 16 óra közt – legyenek. Támogatja a minisztérium ötletét a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége?

– Elnökségünk még nem tárgyalt erről, de biztos vagyok benne, hogy ahogy én is, az elnökség is támogatja majd a kóruséneklés gondolatát, s azt, hogy minden nap legyen az iskolában énekfoglalkozás. Nem is feltétlenül nevezném ezt órának, hiszen maga a tevékenység a lényeges. Ennek egyik legjobb eleme lehet a kóruséneklés, ahhoz azonban megfelelően képzett szakemberekre van szükség. Ismereteim szerint legalább 400 énektanár hiányzik a magyar köznevelésből. De az sem biztos, hogy csak azok tudnak közös éneklést vezetni, akik énektanári diplomával rendelkeznek.

Segítjük a versenyképes kis- és középvállalkozások letelepedését

A Nógrád megyei lakosok munkaképességének javításáért indítottak programot a térségben; ennek részeként decemberig 12 500 embert vonnak be szűrővizsgálatokba, illetve egészségfejlesztési programokba. Sándor Ildikó ügyvezető igazgatót arról faggattuk, hogy a lakosság korösszetétele és a munkanélküliség, elszegényedés összefüggésben áll-e a polgárok egészségi és lelki állapotának romlásával, s miként lehet elérni, hogy a fiatalok ne költözzenek el Nógrád megyéből.

A Nógrádi Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. főleg területfejlesztéssel és az üzleti élet szabályozásával foglalkozik. Miként kapcsolódik mindehhez az egészségügy?

– A társadalom fejlesztése szoros kapcsolatban áll a területfejlesztéssel. Fejleszthetünk „csak” iparterületeket, ipari parkokat, vagy közszolgáltatásokat, ha nem figyelünk oda azokra, akik a gazdaságot, vagy a közszolgáltatásokat működtetik, akkor nem beszélhetünk kellően komplex fejlesztésről. Amikor a 2014–2020-as uniós fejlesztési ciklussal kapcsolatban elkészült a megye területfejlesztési koncepciója, illetve a területfejlesztési program, föltártuk azt, hogy sajnos a megye társadalma olyan állapotban van, amely már sok esetben a gazdaság fejlődésének korlátját jelentheti. Nálunk nagyon rosszak az egészségügyi mutatók. A magas munkanélküliségből adódóan a lakosok lelki problémái okozzák sok esetben a fizikai betegségeket. A program ezért egyaránt koncentrál a fizikai és a lelki állapot felmérésére. Az egészségügyi szűrésekbe a kórházakat vontuk be, míg a konzorciumban a civil partnerek feladata, hogy felhívják a figyelmet az egészséges életmódra, a család szerepére, illetve mentorálják a hátrányos helyzetben élőket, és megerősítsék alkalmazkodó képességüket. Emellett közösségfejlesztést is végeznek a civil szervezetek ebben a projektben.