Értékteremtő és közösségformáló programok

Az államnak a hátrányos helyzetű településeken kötelessége olyan lehetőségeket teremteni, amelyek segítik az emberek megélhetését, növelik önbecsülésüket – nyilatkozta Pogácsás Tibor államtitkár, s kiemelte, hogy azok az emberek, akik a szabad munkaerőpiacon nem kapnak munkát, be tudják azt bizonyítani, hogy alkalmasak arra, hogy versenybe szálljanak a munkahelyért.

Vályogvetéssel hajdan a hazai romák foglalkoztak. A Vályogvető közfoglalkoztatási mintaprogram is őket célozza meg?

– Az alapötletet valóban ez a történelmi, hagyományos foglalkozás, a cigányság ilyen típusú munkavégzése adta. Olyan mintaprogramot indított el a Belügyminisztérium amelyben a közfoglalkoztatottak látványos, hasznos, értékteremtő tevékenységet végeznek úgy, hogy saját maguknak, vagy az adott településen élőknek szociális bérlakásokat építenek.

A mátraházi edzőtábor tíz év után újra megnyitotta kapuit

Öröm látni, hogy Magyarországon egyre több gyermek sportol, ezáltal van okunk remélni, hogy szellemileg és fizikailag is egyre egészségesebbé lesz nemzetünk. Sipkáné Szabó Gyöngyi főigazgató asszonyt a Nemzeti Sportközpontok(NSK) létesítményeinek fejlesztéseiről, a rekreációs lehetőségekről és a sportmúzeum jelentőségéről faggattuk.

Mi a fő feladata a Nemzeti Sportközpontok intézménynek?

– Az NSK fő feladata, azaz alaptevékenysége szerint a sportolók olimpiai, paralimpiai, továbbá a válogatott sportolók hazai és nemzetközi versenyekre történő felkészülése érdekében olimpiai központokat és vagyonkezelésében lévő sportlétesítményeket kezel, fejleszt és működtet. A Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Programról szóló Kormányhatározat által megjelölt feladatok végrehajtása is komplex tevékenységünk része. Az NSK működteti a Magyar Olimpiai és Sportmúzeumot és a Sporttudományi és Diagnosztikai Központot.

Magyarország doppingügyben semmivel nincs jobb vagy rosszabb helyzetben, mint a világ vezető sportnagyhatalmai

Az újkori olimpiák 1896 óta íródó történetében tizedszer van szó arról, hogy Budapest pályázzon. A Magyar Olimpiai Bizottság után a Fővárosi Közgyűlés is jóváhagyta a 2024-es budapesti olimpia tervét. Dr. Tiszeker Ágnes ügyvezető igazgatót arról kérdeztük, mi lesz a feladatuk a 2024-es olimpián, s hogy minden doppingszert ki lehet-e mutatni.

Sportkifejezéssel élve hol helyezkedik el hazánk a nemzetközi doppingkategória mezőnyében?

– Bár a sport és a doppingolás szorosan összekapcsolódik, de ez azért nem verseny, nem beszélhetünk arról, hogy kinek minél több pozitív kimutatása van, annál jobb vagy rosszabb helyzetbe kerül. Nemzetközi megítélésünk nagyon sokat javult az athéni olimpia óta, mikor minden idők legnagyobb magyar doppingbotrányáról cikkeztek a sajtóban. Sokat kellett azért küzdenünk, hogy bebizonyítsuk, hazánkban szó sincs koncepcionális doppingolásról. Mi, a doppingellenőrző oldal, ugyanazt tudjuk az ellenőrzések területén, mint a világ élmezőnye. Ugyanolyan analitikát használunk, s ugyanolyan a mintavétel menete, mint amilyen a riói olimpián lesz, vagy amilyen Londonban volt. A nagy nemzetközi doppingellenes szervezetekkel és a nemzetközi sportszövetségekkel kétoldalú együttműködési megállapodást kötöttünk. Korábban tömegével jöttek ellenőrizni a külföldi szakemberek a magyar sportolókat, ez megváltozott, mert úgy döntött a nemzetközi szövetség, a WADA, hogy ahol jól működik a hazai nemzetközi szervezet, akkor az végezze el programozottan és tervezetten az ellenőrzéseket. Részt vettünk a londoni olimpián is egy nagyobb doppingellenőri csapattal, a rióira pedig meghívtak bennünket, ahol 20 fővel képviseltetjük a szervezetet. Emellett számos külföldi világbajnokságon is dolgoztunk. Bizonyára, ha elégedetlenek lennének a munkánkkal, akkor nem kapnánk ilyen meghívásokat. Magyarország doppingügyben semmivel nincs jobb vagy rosszabb helyzetben, mint a világ vezető sportnagyhatalmai. De azt ne gondoljuk, hogy hazánkban senki sem doppingol. Nem vagyunk a világtól elzárva, s Európa közepére is számos doppingszer eljut. Ott tartunk, ahol minden más ország: vannak, akik élnek doppingszerekkel, és a megbízott szervezetek komoly doppingellenőrzést végeznek.

Eredményes lehet a verseny az importárukkal szemben

Elfogadta az Országgyűlés június közepén a jövő évi adótörvénycsomagot, amely alapján 2016-ban 5 százalékra csökken a sertés tőkehúsok áfája. Olcsóbb lesz jövőre a sertéshús? Kifehéredik-e az adómódosítástól a sertéságazat? Konkurenciaharc dúl a baromfisok és a sertésesek között? – ezekkel a kérdésekkel kerestük föl Menczel Lászlóné titkár asszonyt.

Régóta várják már az ágazat szereplői, hogy a sertés tőkehús áfája is 5%-ra csökkenjen?

– Nem csak az ágazat szereplői, hanem a magyar élelmiszeripar egésze évek óta keményen küzd az áfa csökkentéséért. Hiszen a magas áfa olyan közgazdasági szabályozó eszköz, ami versenyhátrányt okoz a többi uniós országgal szemben. Az EU-ban az élelmiszer-ipari termékek esetében átlagban 10% az áfakulcs, míg Magyarországon 27%. A Baromfi Termék Tanáccsal és a Tej Terméktanáccsal közösen több éve próbálkozunk a szaktárcánál elérni az áfa radikális csökkentését. A Földművelésügyi Minisztérium mellénk állt, de költségvetési problémák miatt eddig nem sikerült eredményt elérnünk.

Megújul az OMÉK

A helyi termékek seregszemléje lesz a 77. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár (OMÉK), amelyet szeptember 23–27. között rendeznek meg a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontban. Lipcsey György vezérigazgató-helyettest arról kérdeztük, hogy mi a megújulás lényege, s miként változik meg koncepciójában az idei OMÉK.

Milyen újdonságokat kínálnak a résztvevők számára?

– Alapkoncepciójában az idei OMÉK szorosan kapcsolódik a Földművelésügyi Minisztérium által januárban bejelentett Helyi termék éve programhoz. A helyi termékek előállítóinak bemutatásában az OMÉK 2015 koncepciójának legnagyobb újdonsága a régiós megjelenés. A helyi mezőgazdaságot a hozzá kapcsolódó régiós kultúra és táj bemutatásával tesszük érdekesebbé a nagyközönség számára. A kilenc régióból érkező helyi termék előállítók ismertethetik meg áruikat. Kiemelendő, hogy a bemutatáson kívül az egész vásárváros területén értékesíthetik is a termékeiket, ami nagyon jó lehetőség arra, hogy az OMÉK-on megkóstolják a kilátogatók a magyar föld legjavának ízeit. Ezenfelül számos új program lesz az OMÉK-on; az egyik legérdekesebb az Így főz Magyarország ahol a gasztronómiai versenyek díjazottjai, helyezettjei mutathatják be a tájegységek ízeit. A kiállításon az Országos Kéktúra útvonalát is jelzik, s egymás mellett leképezve bejárhatók lesznek a turisztikai régiók és a nemzeti parkok.

A Balaton maga a nyár. A hatalmas víztükör ahol fényben és vízben fürdik az ember. De a Balatonon nem csak nyaralnak. A nyár három hónapja alatt az északi parton élők számára a háttérben húzódó hegyek kék gyöngysora és előttük a nagy vízen ráérősen gördülő vitorlások ölelésében felfokozódik az élet. Sokan ilyenkor keresik meg az egész évre valót. Kik laknak és hogyan élnek a Balaton partján, mit terveznek a jövő esztendőben és utána – erről kérdezzük Matolcsy Gyöngyit, Balatonakarattya egy éve megválasztott polgármesterét.

Tarolt a választáskor. A választópolgárok kétharmada Önt találta az indulók közül méltónak Balatonakarattya vezetésére. Ez elég ok az ember lelkének a büszkeségre, vagy a felelősség súlya dominál?

– Az itt élők egyértelműen a változásra szavaztak. Fejlődést szeretnének, jobb utakat, több virágot, jobb szolgáltatásokat, biztonságot jelentő polgárőrséget. A Balaton-part egyik legjobb adottságú települése a miénk, de a „kenesei években” alig léptünk előre. Most elindultunk, hogy a Balaton egyik gyöngyszeme legyünk. Munkás időszak van mögöttünk, felállítottunk egy új önkormányzatot és falugondnokságot, az itt élők elképzelései szerint kezdünk egy új életet. Indulunk azokon a pályázatokon, amelyek a települést fejlesztik és állandó, egész éves munkalehetőséget biztosítanak a helyben élőknek.

Nincs újabb 25 évünk

Nem mindennapi dolog a szívből jövő nyitottságot tetten érni, nekünk pedig ma megadatott. A hét legelején a Szentháromság téri pazar épületben fogadott bennünket Szili Katalin a miniszterelnök személyes megbízottja, az az asszony, akit valamilyen rejtélyes okból, noha politikus, a polgárok mégsem politikusként tartanak számon. Ezt onnan tudom, hogy az a szokásom, ha bejelentkezem egy találkozóra, míg készülök, érdeklődöm az embereknél, meg akarom tudni, rajtam kívül más mit gondol a beszélgetésre általam kiválasztottról. Azzal, gondolom, nem lepek meg senkit, ha leírom, az élő politikusra manapság sokan csak rálegyintenek. Sziliről pedig kis gondolkodás után szinte egyöntetűen úgy vélekedtek: egy nagyon rendes asszony. Igen, egyetértünk rendes, és még milyen? Ezen gondolkodom. Olyan, mint egy fiatal demokrata, vagy olyan mint egy szocialista? Nem, valahogy nem pártemberszerű, a pártembereknél sokkal alázatosabb, nem gondolja magáról, hogy ő fújja a passzát szelet, egészen más, sőt nagyon más, pedig hosszú évekig politizált a szocik között, és mégis, Szili közösségi ember a szó valódi értelmében. Volt saját pártja, de odahagyta, hogy Orbán Viktor kormányfő felkérésére a miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságán autonómiakoncepciók kidolgozásával foglalkozzék. Persze azonnal röptette a sajtó a hírt, hogy aztán kapjon a szélsőségesen liberális hasábokon hideget-meleget. Pedig a politika férfiak uralta világában az Országgyűlés első női elnöke lett. Határon innen és túl népszerű, és a jobboldaliak jelentős része által is elfogadott. Már akkor, amikor sokan azért hagyták el az MSZP-t, mert szava sem volt a hazafiságról, és hagyta magát terrorizálni az idegenek szekértolóiként számon tartott SZDSZ-től, Szili Katalin szólt pártja kívánatos megújulásáról például nemzetpolitikai kérdésekben. Nem tegnap ismertem meg, az eltelt hosszú évek emlékeiben visszalapozva mindig az villan fel, hogy arról tanakodunk:

Mit lehetne jobban csinálni?

– Most például autonómiaügyben a határon túli magyar civil, társadalmi és politikai szervezetek között a közvetítést. Ennek legfőbb célja, hogy megállapodásra jussanak egymással a kérdésben legfőképpen érdekeltek, a határon túli magyar szervezetek és legyen egy autonómia-statútum, amelyet mindenki elfogad.

Aki felnőtteket is megtanít hárfázni

Gulyás Csilla hárfaművésznő zeneiskolai tanulmányai után 1999-ben szerezte első, 2005-ben második diplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Tanárképző Intézetében, majd a Zeneakadémia Egyetemi Tagozatán. A ’80-as és a ’90-as években több neves hárfaművész kurzusán vett részt. Még diákként fesztiválokon, kulturális rendezvényeken lépett föl. Tanulóéveitől kezdve játszott a Honvéd Szimfonikus Zenekarban, a BM Duna Szimfonikus Zenekarában, illetve a Danubia Ifjúsági Zenekar első hárfásaként Kobajasi Kenicsiró, Jurij Szimonov és Héjja Domonkos keze alatt. Művésznő a legváltozatosabb felállású kamarazenei együttesekben zenél (alapító tagja a Nyolcadik Nemzetközi Hárfafesztiválon nagy sikert aratott Trió Hárfisszimónak); emellett az országban egyedülálló koncepciójú Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola hárfatanára. A Zenetanárok Társaságának alelnöke. 2006 végén jelent meg az első, az Én hárfám, 2007 őszén, a Latin, 2012-ben a Baroque, 2015-ben a Klasszikus szonáták hárfára című albuma.

Idén jelent meg negyedik CD-je, a Klasszikus szonáták hárfára. Ez az album külföldre is eljut?

– Legújabb lemezem tél végén került a hazai boltokba. S néhány héten belül kijutott a külföldi, nagy elosztóhelyekre, ahol – már bocsánat, hogy ezt mondom – meg is veszik, mert Magyarországon nincs nagy kereslet a klasszikus zenei albumok iránt.

Bűnmegelőzés a Tisza mentén

A Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság a Szolnoki Főiskolával együtt és a Magyar Turizmus Zrt. támogatásával július 20-án ismét elindította a már hagyományosnak tekinthető Tourist Police programot. Busi László alezredest a diákok feladatairól és a program eredményességéről kérdeztük.

Lapunk több alkalommal beszámolt arról, hogy a diákok a nyár folyamán miként segítik a rendőrség munkáját. A Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság Tourist Police programja a víz közelsége miatt különbözik az ország más diákrendőr projektjeitől?

– Bár a mi illetékességünk a Tisza folyó, mégsem a víz határozza meg a programunk különlegességét. A különbözőségek, eltérések a részletekben rejlenek. Az egyik, hogy mi a Szolnoki Főiskolával – ahol idegenforgalmi és turisztikai szakokon is folyik oktatás – kötöttünk együttműködési megállapodást a program működtetésére, és a hallgatókat, akik idegen – alapvetően német és angol – nyelvet beszélnek, ezekről a szakokról választjuk ki a szolgálatra. A másik eltérés, hogy bevontuk a Tourist Police programba a helyi önkormányzatokat is, melyek anyagilag támogatják a projektet. A támogatás formája lehet szállásadás, a diákok étkezésének biztosítása és hasonlók. Az önkormányzatok által üzemeltetett Tourinform Irodákba elvisszük a diákokat, hogy az adott térség rendezvényeiről tájékoztatást kapjanak. A rendőrségi bűn- és baleset-megelőzési kiadványokkal együtt a programfüzeteket is terjesztik a fiatalok. Így a főiskolások arról is informálják a turistákat, hogy milyen fesztiválokon vehetnek részt, milyen látványosságokat tekinthetnek meg. A programot anyagilag támogatja a Magyar Turizmus Zrt., melynek kérdőíveit a programban résztvevő diákok töltetik ki a turistákkal. Ezt a kérdőívet kiegészítettük a rendőrség munkájára vonatkozó kérdésekkel. A kitöltött dokumentumokat a főiskola szakemberei kiértékelik, majd továbbítják a Magyar Turizmus Zrt. felé, ahol a turisztikai fejlesztéseket, attrakciókat ennek megfelelően alakítják át.