Az alvóvárosi jelleget új munkahelyek létrehozásával kell megszüntetni

Öt évre szóló, összesen 40 milliárd forintos fejlesztési programban állapodott meg Orbán Viktor miniszterelnök július 3-án Érden, ahol a Modern városok program részeként együttműködési megállapodást írt alá T. Mészáros András városvezetővel. Polgármester urat arról kérdeztük, hogy a támogatást szabad felhasználásra kapja-e a város, s hogy mennyire nehezíti meg az uniós forrásokhoz való hozzáférést Érd közép-magyarországi régióba tartozása.

Július 22-én előadást tartott a Tusványosi Szabadegyetemen. Mi volt a téma?

– Kerekasztal-beszélgetésen vettem részt, ahol a Kárpát-medencei gazdaságpolitika aktuális kihívásait vitattuk meg. Érd példáján keresztül azt mutattam be, hogy a magyarországi gazdaságfejlesztési koncepcióba miként illeszkednek bele a közepes nagyságú városok. Hiszen az a leglényegesebb, hogy egy gazdaságfejlesztési program hogyan alapozza meg egy Érd nagyságú, hetvenezres város jövőjét.

A hajléktalanellátást csak engedéllyel rendelkező szervezet végezheti

Megkezdődött a felkészülés a téli krízisidőszakra a hajléktalan-ellátásban azzal a pályázattal, amelyet a nyár elején írt ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Hajléktalanokért Közalapítvány. Igaz, hogy a hajléktalanszállók üzemeltetői meggazdagodnak, míg a hajléktalanokkal nem foglalkoznak? Az ellátások iránti igény elsősorban a fővárosban és a nagyvárosokban jelentkezik? Elegendő forrás áll rendelkezésre a hajléktalanszállók bővítésére? Ezekkel a kérdésekkel kerestük föl Czibere Károly államtitkárt.

Az alapjogi biztos vizsgálata szerint Budapesten az éjjeli menedékhelyek, illetve krízisszállók kihasználtsága a télen nem érte el a száz százalékot. Szerinte problémát jelentett az a nyilvántartási előírás, amely szerint egy hajléktalan egy napon csak egy nappali melegedőt vehet igénybe. Változtatnak ezen az előíráson?

– A nappali melegedők párhuzamos igénybevételének finanszírozási előírásai már megváltoztak: 2015. január 1-jétől a nyilvántartási rendszer nem jelez „ütközést”, ha egy napon ugyanazon személy több nappali melegedőben is igényel ellátást.

A menekültügy rendezésében csak a kormánypártok érdekeltek

Ha migránsügy, akkor Dr. Pósán Lászlót kérdezzük. A magyarok évszázadok óta világos és egyértelmű kerítéssel védték meg otthonuk határait. A baloldali pártok a kezdetektől egyértelművé tették, hogy nem a magyarság érdekit nézik, hanem a bevándorlók oldalára állnak hangsúlyozta a képviselő.

Mi okozta az óriási balhét június végén a debreceni menekülttáborban?

– Először két török férfi verekedett össze, innen szélesedett ki a konfliktus. A rendőrség beszámolója szerint vallási alapú konfliktusról volt szó, állítólag egy menedékkérő elvette egy másik Koránját – egyes információk szerint a lapok között 200 euró is volt –, beszaladt vele egy épületbe, majd megtaposta a könyvet. A rendőrség szerint ez a konfliktus mérgesedett el annyira, hogy a táborban tartózkodók közül több százan csatlakoztak a balhéhoz. Egy körülbelül százas csoport kiment a táborból a Sámsoni útra, ahol parkoló autókra támadtak, kukákat borogattak és gyújtottak fel. Három darab szelektív-hulladékgyűjtő égett a tábor bejárata előtt. A debreceni tűzoltók szerencsére rövid idő alatt eloltották a tüzet. Tehát a védtelen magyarokon csapódott le ez a barbár akció. S az már mindennek a teteje, hogy több ezren illegálisan bejönnek az országba, a lakosságtól szolidaritást, segítséget várnak el, s ezt nemhogy meghálálnák, hanem még brutálisan törvénybe ütköző cselekedeteket hajtanak végre.

Rendvédelmi fakultáció a gimnáziumokban

A Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság idén is meghirdette Student Police programját. Csonkáné Huszár Anita alezredes asszony: a diákok betekintést nyerhetnek a rendőrség munkájába és teljesítik az érettségihez szükséges közösségi munkát.

Mikor, milyen célból és mely korosztály számára hozták létre a Student Police programot?

– 2010-ben indítottuk el a programot, mert azt tapasztaltuk, hogy a Balaton-parton és Horvátországban sikeresen dolgoznak diákrendőrök. Tudjuk, hogy bár Komárom-Esztergom kis megye, de számos idegenforgalmi látványossággal büszkélkedhet, ezért öt éve úgy határoztunk, hogy a turisták védelme érdekében bevezetjük a Student Police projektet a középiskolás korosztály (14–18 évesek) számára. Kezdetben önkéntes munkaként hirdettük meg a programot úgy, hogy fizetést nem kapnak az abban résztvevők.

A gyógynövény

A gyógy- és fűszernövények gyógyászati alkalmazása a megelőzésben, gyógyításban, az élelmiszer és kozmetikai iparban történő felhasználása reneszánszát éli. A gyógynövényekből kinyert természetes ható, illat- és színanyagokat nem csak a gyógyszerekben, gyógytermékekben, hanem az élelmiszerekben, a kozmetikumokban is felhasználják, így akaratlanul is napjaink részévé válnak. Csaknem minden második ember találkozik közvetlen vagy közvetett formában ezekkel a termékekkel. Dr. Nagy István államtitkárt kerestük föl, hogy megtudjuk mennyire versenyképesek a magyar gyógynövények; vajon biztos megélhetést jelent a gyógynövények gyűjtése és termesztése; a külföldi felvásárlók jelenleg „gyarmatárut” vásárolnak a magyar feldolgozóktól?

Az 1980-as és 1990-es években 37-42 ezer hektáron és a gyűjtött területeken évente mintegy 40 ezer tonna gyógynövénydrogot állítottak elő. Hogyhogy mára a terület 20 ezer hektárra csökkent?

– A rendszerváltáskor a nagy állami feldolgozók és forgalmazók megszűntek vagy átalakultak, a korábbi iparszerű termesztést is lehetővé tevő termelési rendszerek nem voltak hatékonyak. A globális piaci nyitással olyan beszerzési piacok is megjelentek, ahonnan a hatékonyabb előállítás miatt olcsóbban be lehetett szerezni bizonyos árucikkeket. Bizonyos gyógynövények, mint például az anyarozs, gyűszűvirág termesztése kereslet hiányában abbamaradt. Így érthető, hogy a kilencvenes években stagnált, megtorpant a gyógynövények termesztése.

Siófokon és a Vasas Kubala Akadémiánál is sportigazgató lett Kovács Zoltán

Nem éppen gyakori, hogy egy sportvezető egyszerre kapjon felkérést két olyan feladatkör betöltésére, amely külön-külön is egész embert kívánna. Az Újpest korábbi kitűnő csatára, az immár évek óta vezetőként dolgozó Kovács Zoltán most ebben a megtiszteltetésben részesült. Amellett, hogy az NB II-ben szereplő Siófok sportigazgatója lett, ugyanilyen munkakörben a Vasas Kubala Akadémiánál is munkát vállalt. A kettős szerep előnyeiről, az abban rejlő lehetőségekről, valamint a rövidebb és hosszabb távú célokról egyaránt kifaggattuk az egykori gólvágót.

Nem maradt sokáig munka nélkül azután, hogy márciusban felállt az Újpest sportigazgatói székéből. Számított arra, hogy ilyen rövid idő múltán ilyen rangos feladatokat kap?

– Miután a labdarúgás az életem, reménykedtem benne, hogy előbb-utóbb megtalál egy olyan feladat, ami egyszerre jelent kihívást és nagyszerű lehetőséget is. Úgy gondolom, hogy a mostani, kettős feladatkör, amelyre felkérést kaptam, ilyen, így örömmel vágtam bele a munkába.

Szeretnénk, ha újra beindulna a sörgyártás

Kormányzati segítséggel bővül a 150 hektáros ipari park, elkerülő út épül, és fellendülhet a turizmus is a Mura-vidéken. Jelenleg Nagykanizsán hét, a környező településeken pedig tizenöt-húsz százalékos a munkanélküliség – nyilatkozta lapunknak Dénes Sándor polgármester.

Orbán Viktor miniszterelnök jelentős beruházásokat ígért Nagykanizsán. Kormányzati támogatás nélkül nem tudnák véghezvinni a fejlesztéseket?

– Saját erőből ezt biztosan nem tudnánk megvalósítani. Nagykanizsa és térsége legnagyobb társadalmi-gazdasági problémája a magas munkanélküliség. Jelenleg Nagykanizsán hét, a környező településeken pedig tizenöt-húsz százalék körül mozog a munkanélküliség. Ezért kellene elsőként iparterületet fejlesztenünk. Megtettük a kezdeti lépéseket; a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretéből, a közel 8 milliárd forintból iparterület-fejlesztésre több mint 2,7 milliárd forintot terveztünk. De az az iparterület, amelynek a feltárása fontos lenne számunkra, 500 hektáros. S ezt 2,7 milliárdból nem tudjuk megvalósítani. Ezért kértük a kormány segítségét.

Japánban népszerű a Kodály-módszer, és ott szeretik a magyar operajátszást

Szüle Tamás magánénekes (basszista), a Magyar Állami Operaház tagja szülővárosában, Miskolcon kezdte zenei tanulmányait. Zenei általános iskolában tanult csellózni, majd zeneiskolában magánéneket. A Miskolci Földes Ferenc Gimnázium angol tagozatának elvégzése után az egri tanárképző főiskolán matematika–fizika szakon tanult, de még a diploma megszerzése előtt, 1974-ben felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Egyetemi Tagozatára, ahol 1979-ben jeles minősítéssel szerzett operaénekesi és szakközépiskolai énektanári diplomát.

Mesterei: Kutrucz Éva, Adorján Ilona.

Egy évig volt az Operaház ösztöndíjasa. 2011-ben DLA fokozatot szerzett. (A PhD zeneművészeti, képzőművészeti és iparművészeti megfelelője a csak nevében eltérő DLA, amely a Doctor of Liberal Arts, latinul a Doctor Liberalium Artium rövidítése.)

Kurzusok: Weimar, Pavel Liszicián kurzusa

Szerepek: Wagner: Lohengrinjének Henrik királya volt az első főszerep, melyet beugrással elénekelhetett. Ezután a Trubadúr Ferrandója, a Rigoletto Sparafuciléja, majd Mozart nagy basszus szerepei következtek: Ozmin, Leporello, Bartolo, Sarastro, Publio, majd Rossini Sevillai borbélyának Bartolója, Donizetti Szerelmi bájitalának Dulcamarája. Itthon a Lammermoori Lucia Raimondója, majd a legnagyobb kihívás; R. Strauss: A rózsalovag c. operája felújításában Ochs báró szerepe várt rá. 1996-ban ő nyerte el a Székely Mihály emlékplakettet. A nagy basszus buffo szerepek sorában kimagasló a Don Pasquale címszerepe és Rossini Hamupipőkéjének Don Magnificója. Részt vett XX. századi magyar művek operaházi ősbemutatóiban: Szokolay Sándor: Ecce homo – Ladasz apó, Vajda János: Leonce és Léna – Péter király, Fekete Gyula: A megmentett város – Kopasz. Dalok és oratóriumok egész sora bővíti repertoárját, Bach passiói, egyházi és világi kantátái, Händel nagy oratóriumai: Messiás, Saul, Belsazar, Acis és Galathea, Haydn oratóriumai, Mozart Requiemje, miséi, Rossini: Stabat Mater, Verdi: Requiem (vendégszereplés Párizsban és Argentínában 2000), Mendelssohn: Paulus (Mexico City 1999), Mahler: VIII. szimfónia (Prága, Szófia 1988), Sosztakovics: XIII. szimfónia (Buenos Aires), XIV. szimfónia, Bruch: Mózes – címszerep (Amszterdam 2002), valamint számos magyar mű; Bartók: Cantata profana, Lendvay Kamilló: József és testvérei, Orbán György: Passió, Karácsonyi oratórium. Az utóbbi kettőt CD-re is énekelte. Legkedveltebb dalai Schumann, Brahms, Muszorgszkij és Kodály művei közül kerülnek ki.

Vendégszereplések: 1990-ben a Drottningholmi Palotaszínházba kapott meghívást, ahol Ozmin szerepét alakította Mozart Szöktetés a szerájból c. operájában Arnold Östman vezényletével. Svédországi sikerének köszönhetően bemutatkozhatott a Strasbourgi Fesztiválon, Nancyban, Svájcban, Izraelben. 1994-ben Singapurban Leporellót, 1995-ben Tel-Avivban Basiliót és Bartolót énekelt felváltva a Dario Fo rendezte előadásban. Ezután következett bemutatkozása a velencei Teatro La Fenice-ben a Kékszakállú herceg szerepében. 1996-ban Smetana Eladott menyasszonyában csehül énekelte Kecal szerepét Tel-Avivban, majd Geronte-ot a Manon Lescaut-ban beugrással a bécsi Staatsoperben. Bartók operájával az Egyesült Államokban is járt, a Bard Fesztiválon Kincses Veronika partnereként.

Tanítás: 2006 őszétől 2011-ig a Pécsi Tudományegyetem magánének szakán, és 2011-től 2015 nyaráig énektechnikát, műismeretet tanított a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetében.

Csík Ferenc-díjat kapott a Ferencváros örökös bajnok hokilegendája

Hosszú évek óta alig hallat magáról, pedig egyike a Ferencváros legsikeresebb jégkorongozóinak. Játékosként nemcsak a zöld-fehéreknél, de a válogatottban is sikeres volt, saját elhatározásából mégis úgy döntött, hogy pályafutása lezárása után inkább a civil életben boldogul. Ennek ellenére neve és a jégen mutatott nagyszerű teljesítménye máig nem merült feledésbe a sportolók társadalmában, amit az is jól mutat, hogy a kormányzat nemrégiben Csík Ferenc-díjjal tüntette ki. Sportrovatunk vendége a 11-szeres magyar bajnok, korábbi hokicsillag, Kereszty Ádám, aki pályafutása emlékeinek felidézésén túl azt is megosztotta velünk, hogy miért szolgálná a magyar hoki érdekét, ha a Ferencváros és az Újpest újból sikeressé válna.

Simicskó István sportért felelős államtitkár a közelmúltban Csík Ferenc-díjjal tüntette ki, amelyhez ezúton gratulálunk! Milyen érzésekkel vette át a rangos elismerést?

– Két oka is van, amiért nagyon nagy boldogságot érzek. Egyrészt az indoklás tesz büszkévé, amely szerint kiemelkedő sportteljesítményem és sportolói életművem elismeréséért részesülök a díjban, másrészt pedig azért is örülök, mert ez a kitüntetés egy kicsit azt is mutatja, hogy bár jó ideje nem vagyok jelen a jégkorongsportban, azért még vannak, akik emlékeznek rám.