Csökkennek az adminisztrációs terhek

Az Országgyűlés június 23-ai ülésén elfogadta a mezőgazdasági, az agrár-vidékfejlesztési, valamint a halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítását. Kik tekinthetők ezután jogszerű földhasználóknak? Amennyiben kétség vetődik föl, akkor mi a módja az igazolási eljárásnak? – kérdeztük Czerván György államtitkártól.

Miért kellett törvényt módosítaniuk?

– A jogszerű földhasználatnak korábban az adott évi egységes kérelem rendeletekben meghatározott szabályozása 2014-ől kezdődően törvényi szintre került. A jelenleg hatályos szabályokat a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: MVH eljárási törvény) tartalmazza. A jogszerű földhasználat előzetes igazolása nem feltétele az egységes területalapú támogatás igénylésének, hiszen azt 2014-től a törvény alapján vélelmezni kell. Az ügyfél földhasználati jogosultságát a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) jogosult vizsgálni, annak igazolására a támogatás igénylője akkor kötelezhető, ha ellenőrzésre kerül sor, vagy ha a jogszerűségben kétség merülhet fel, mert ugyanarra a földterületre egyidejűleg több ügyfél igényelt támogatást. Ekkor az igénylő törvényben meghatározott módon igazolhatja a földhasználat jogszerűségét.

A legmagasabb szintű onkológiai ellátást szeretnénk biztosítani

A Közép-Magyarországi Gyermekgyógyászati Centrumként működő kórház egész Magyarországról fogadja a betegeket, hiszen több speciális szakmai területen itt vannak meg a feltételek az ellátásukra. Dr. Mészáros János helyettes államtitkárt a gyermekkórház megújulásán kívül a hazai egészségügyi intézmények átalakításáról és az onkológiai eszközfejlesztésekről is faggattuk.

2010-ben milyen állapotban voltak a magyar kórházak, és azóta történtek-e jelentős változások?

–Öt évvel ezelőtt a fenntartó-, tulajdonosi jogkör gyakorlása az egészségügyi ágazaton belül nagyon szerteágazó volt. Működtek országos intézetek, egyetemi klinikák, melyek állami fenntartásúak voltak, illetve megyei és városi kórházak, melyek önkormányzati tulajdonban működtek. Emellett a Honvéd Kórház a Magyar Honvédség jogkörébe tartozik, emellett működnek egyházi intézmények is.

Tereinket olyanok vették birtokba, akik veszélyeztetik a polgárok biztonságát

Július elsejétől Zalaegerszeg egyes közterületein tiltott az életvitelszerű tartózkodás. Balaicz Zoltán polgármestert arról kérdeztük, hogy nem érzik-e ezt hajléktalan-ellenes intézkedésnek? Ezzel az önkormányzati jogszabállyal megvédhetik a közrendet és a kulturális értékeket?

Már most érvényben van az a helyi jogszabály, miszerint Zalaegerszeg egyes közterületein tiltott az életvitelszerű tartózkodás. Ilyen típusú döntést annak idején Józsefvárosban is hoztak, de végül is az ombudsman az Alkotmánybírósághoz fordult, így maradt minden a régiben. Nem félő, hogy ez lesz a zalaegerszegi határozat sorsa is?

– A helyi szabályozás nem hajléktalan- és szegényellenes, egyáltalán nem a lakhatási szegénység szankcionálásának irányába mutat. A rendelet nem azokat érinti, akik élve a lehetőséggel, a hajléktalan szállón igyekeznek újraépíteni az életüket és dolgozni is szeretnének – ők ezután is számíthatnak az önkormányzat támogatására. Zalaegerszeg város közterületeit olyan emberek vették birtokba, akik veszélyeztetik az ott élők, az arra járók biztonságát. A rendeletalkotást megelőzően természetesen egyeztettünk a rendészeti és szociális szervezetek munkatársaival, a rendőr-főkapitánysággal, a közterület-felügyelőséggel, a polgárőrséggel, a hajléktalanszálló vezetőjével, a vöröskereszt képviselőivel. A szakmai fórumok alkalmával összegeztük a tapasztalatokat, s kiderült, hogy mintegy 20-25 főről van szó, akik nem hajlandóak igénybe venni a szociális ellátórendszert, nem keresik fel az orvost sem, márpedig akad közöttük HIV-, TBC-, illetve Hepatitis-fertőzött is. Többüknek van tartózkodási helye vidéken, akiknek nincs, azokat fogadná a hajléktalan szálló, de nem tartanak igényt rá, nem lehet már őket meggyőzni semmiről. Viselkedésük nem tolerálható, játszótereket foglalnak el, fertőzést terjeszthetnek. Nem hajléktalan problémáról van tehát szó, hanem társadalmi kérdésről. A közterületeken életvitelszerűen megvalósuló tartózkodás tilalmáról szóló rendelet – a Kúria korábbi döntésének megfelelően – nem terjed ki az egész városra, csak meghatározott területekre. A rendelet megalkotására a szabálysértési törvény ad egyébként felhatalmazást a közbiztonság, a közrend, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében.

Megkezdődhet a magyar bérek felzárkózása az európai átlaghoz

A 2016-os költségvetési törvény 5,5%-os minimálbér-emelést ír elő. Mekkora növelésre lenne szükség a létminimum eléréséhez? A minimálbér növelése előidézheti-e a foglalkoztatás hanyatlását? Ezekkel a kérdésekkel kerestük föl Palkovics Imrét.

A minimálbérről 2014. utolsó napján állapodtak meg a felek és az akkori egyezség része volt az is, hogy a munka törvénykönyvének módosítása, a sztrájkjog, illetve a korkedvezmény ügyében idén tavasszal megállapodnak a konzultációs fórum ülésén. Miről szól ez az egyezség?

– Pontosítanom kell, mert arról nem volt szó 2014 végén, hogy tavasszal mindenképpen megállapodunk a fórumon. Hanem arról döntöttünk, hogy tárgyalunk, s ha megállapodik egymással a kormány, a munkaadói érdek-képviseleti oldal és a szakszervezetek, akkor annak dokumentuma a parlament elé kerül. Eddig még nem született meg a megállapodás a felek között, a tárgyalás még most is folyik a szakmai jellegű viták miatt.

Az ellenzék megnyilvánulásait demagógnak tartom

A 21. Városi Polgármesterek Randevúja nevű rendezvényen Kiss Attila, Hajdúböszörmény kormánypárti vezetője kapta az „Év Polgármestere” címet. Rajta kívül Ózd alpolgármesterét, Fidrus Pétert és Pécs jegyzőjét, Lovász Istvánt is kitüntették. A hajdúsági városvezető szerint felelőtlenül gazdálkodik az a testület, amelyik nem a pályázati lehetőségek figyelembevételével határozza meg és végzi el a fejlesztéseket.

Szerkesztőségünk gratulál önnek az év polgármestere díjhoz! Pályázni kellett ehhez a rangos elismeréshez?

– Nagyon szépen köszönöm! Annyira meglepett ez az elismerés, hogy szinte semmit sem tudok arról mondani, hogy milyen rendszerben, milyen metódus alapján döntött erről a zsűri. Később kiderült, hogy alpolgármester úr és munkatársaim szervezték mindezt a háttérben, és egy honlapon lehetett szavazniuk a polgároknak. Amikor telefonon fölhívott Oltványi Tamás szervező, s közölte velem az örömhírt, csak akkor tudtam meg, hogy én lettem az év polgármestere. Bár én kaptam meg a díjat, úgy érzem, hogy munkatársaimat, képviselőtársaimat, a hivatal dolgozóit – hiszen önmagam kevés vagyok ahhoz, hogy véghezvigyem a terveket –, tehát egy közösséget tüntettek ki. Azt a közösséget és azt a várost, amelyet én képviselek. Gondolom, hogy a díjjal egyben településünk fejlődését is méltatták.

Nemzetpolitikai cél a határon túli mezőgazdasági iskolák megerősítése

A magyarországi intézmények, tangazdaságok segíthetik-e a határon túliakat abban, hogy a szülőföldjükön megéljenek a mezőgazdaságból? Megbecsülik a földműveseket idehaza és Erdélyben? – faggattuk Tóth Katalin helyettes államtitkár asszonyt.

Megerősíthetők az anyaországi és a külhoni magyar agrár szakképző iskolák közötti kapcsolatok?

–A vidékfejlesztési és agrár-együttműködések keretében 2012 óta dolgozunk együtt a Kárpát-medence összmagyarságával. E munkának nagyon fontos része a középfokú oktatás, képzés szintjének vizsgálata, illetve – lehetőségeinkhez mérten – a képzés színvonalának emelése is. Jelenleg 12 határon túli intézményben folyik agrárprofilú, illetve vidékfejlesztéshez köthető magyar nyelvű oktatás. Sajnos Kárpátalján jelenleg nem működik mezőgazdasági szakképző intézmény. Ezért különösen fontos számunkra, hogy 2016-tól a nagydobronyi gyakorlati képzőközponttal újra indulhat mezőgazdasági profilú képzés, melyhez a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola biztosítja az elméleti oktatási hátteret. Az általános gazdaképzés, mezőgazdasági gépész és kertész szakmák kerülnek az oktatás fókuszába.

Csak rendszeres és szakszerű megelőzéssel lehet eredményt elérni

Az aggasztó méretű kábítószer-függőség Magyarországon is mind szélesebb körből szedi áldozatait. A problémáról a Katolikus Karitász RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálatának intézményvezető-helyettesével, Kovács Péterrel beszélgettünk, aki a Kábtószer-ellenes Világnapon miniszteri elismerő oklevelet vehetett át Czibere Károlytól, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárától Balog Zoltán miniszter megbízásából.

Kiemelkedő szakmai tevékenysége elismeréseként állami kitüntetésben részesült, amihez gratulálunk. Miért pont a szenvedélybetegekkel kezdett el foglalkozni?

– Még az ELTE pedagógia szakára jártam, mikor a munkahelyemről létszámleépítés okán el kellett jönnöm. Azt tudtam, hogy valamilyen formában emberekkel szeretnék foglalkozni. A Katolikus Karitásznál projekt-koordinátorként kezdtem, majd 2006 őszén a RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálathoz kerültem. Itt a mindennapi munkámmá vált a szenvedélybetegekkel és hajléktalanokkal való foglalkozás. Tulajdonképpen azt lehet mondani, hogy a Gondviselés „sodort” erre a pályára, én csupán nem akadályoztam meg, hogy ez így történjen, így találtam meg a hivatásomat is.

Magyar Örökség-díjjal tüntették ki Kű Lajost

Kitől tudta meg, hogy jelölték a díjra?

– Kitűnő barátom, az ismert rádióriporter, Novotny Zoltán hívott fel telefonon és közölte, hogy jelenésem lesz a Magyar Tudományos Akadémián. Van ugyanis egy kitüntetés, a Magyar Örökség-díj, amelyre engem is felterjesztettek, és a döntéshozók méltónak találván az elismerésre, oda is ítélték számomra a díjat. Megvallom őszintén, hogy kis híján kiejtettem a kezemből a telefonomat, annyira megdöbbentem ezen, ugyanakkor annál nagyobb büszkeséget érzek most, a díj birtokosaként. Noha több elismerést kaptam már pályafutásom során, hiszen a Széchenyi Társaság díja, a Prima-díj, a Magyar Fiatalokért Határok Nélkül díszoklevél, vagy éppen a Fejér megyei díszpolgári cím egyaránt nagy megtiszteltetés számomra. Ám ez a mostani elismerés mind közül a legtöbbet jelenti nekem, hiszen a magyarságom mindig is a legfontosabb volt számomra, a Magyar Örökség-díj birtokosaként pedig elmondhatom hivatalosan is, hogy méltónak találtattam nemzetünk páratlanul gazdag örökségének továbbvitelére. Mindezek miatt úgy fogalmaznék, hogy magát a Csomolungmát, azaz az abszolút csúcsot jelenti számomra a Magyar Örökség-díj.

Strand Police 2015 – Kecskemét

A strandokon a nagy tömegben szinte senkinek nem tűnik fel, ha valaki felemel egy táskát a földről, éppen ezért kedvenc vadászterülete a bűnözőknek a strand. Minden nyári szezonban előfordulnak lopások. Az elkövetők bármit eltulajdonítanak, ami őrizetlen és mozdítható, lehet az telefon, pénztárca, videokamera vagy akár úszószemüveg, ruhadarab. Hogyan és milyen eredménnyel dolgoznak a strandrendőrök Kecskeméten? – kérdeztük Kerti István alezredestől.

Hírül adták, hogy a Strand Police program a Kecskeméti Élményfürdő és Csúszdaparkban, valamint a Kecskeméti Fürdőben 2015-ben is folytatódik. Mikor döntöttek a program elindításáról?

– 2013-ban határozta el a Strand Police projekt bevezetését a Kecskeméti Rendőrkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya és Hírös Sport Nonprofit Kft. Akkoriban jelentette be a köznevelésért felelős államtitkárság, hogy az érettségi feltétele a meghatározott óraszámú közösségi munka elvégzése, s innen eredt az ötlet. A program egyre népszerűbbé vált, egyre többen vesznek benne részt. Azt gondolom, hogy azok a szülők is elégedettek, akiknek gyermekei ezt a programot választották, mert azzal, hogy ők felügyelnek másokat, biztonságban, felügyelet alatt vannak nyáron.