Pártfinanszírozás brüsszeli forrásból

Az új Gyurcsány-terv lényege: hamis papírokkal az összeférhetetlenséget eltitkolva pályázni kell Brüsszelben, és el kell nyerni egy másfél milliárdos támogatást – így jellemezte az Altus-ügyet Böröcz László.

Ön új Gyurcsány-tervnek nevezi a botrányos Altus-ügyet. Miről szól ez a terv?

– Gyurcsány Ferenc saját cégén, az Altuson keresztül európai uniós támogatást nyert el. Tudjuk, hogy Gyurcsány Ferenc az Altus nyereségéből származó saját vagyonából fizet be pénzt a Demokratikus Koalíció pártkasszájába, amiből egyértelműen következik, hogy a Brüsszeltől kapott forrás jelentős részét is a DK finanszírozására fordítja majd. Ez burkolt pártfinanszírozást jelent. Azt is ki kell emelni, hogy az Altusnak 2014-ben több mint 150 millió forint volt az osztaléka.

Legyen vonzó a háziorvosi pálya

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól a betegek ellátásáért járó összegből finanszírozhatnák a praxisvásárlást a háziorvosok. Jelenleg 240 tartósan betöltetlen körzet van, ebből 100-110 helyen több mint egy éve nincs állandó orvos. Az új lehetőséggel helyzetbe lehet hozni a fiatalokat? – kérdeztük Dr. Selmeczi Kamill elnök urat.

Nem problémás, ha a háziorvosok közpénzből szerezhetnek magánvagyont?

– Az a forint, ami a háziorvosi praxist működtető vállalkozó vagy vállalkozás számlájára mint támogatás – nem díj – megérkezik nem tekinthető közpénznek. Hiszen a praxis nem költségvetési intézmény, olyan, aminek gazdasági vezetője is van, és elszámolási kötelezettséggel tartozik az államkassza felé. Esetünkben még arról sincs szó, hogy a szolgáltatás tényleges díját kifizetné a megrendelő, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár – közvetve a magyar állam –, mert erre nincs elegendő forrása. Ezért támogatást juttat a háziorvosi vállalkozónak vagy vállalkozásnak, hogy ebből gazdálkodva a szerződésben előírt szolgáltatást, a betegállását biztosítani tudja. A vállalkozás, mivel nem minden költségelemet figyelembe vevő díjért dolgozik, hanem támogatást kap, egyéb más tevékenységéből kell kiegészítenie a forrást, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségének megfeleljen.

Fókuszban a nemzeti parkok

A természeti és táji örökség megőrzését, bemutatását szolgáló ökoturisztikai létesítményeket minél inkább családbarát módon, interaktívan, élményszerűen kell kialakítani. V. Németh Zsolt államtitkár: a nemzeti parkok látogatottsága, tavaly rekordot ért el.

Mivel támasztja alá azt a kormányzati kijelentést, hogy hatalmas nagyságrendben fejlesztik a nemzeti parkok létesítményeit?

– A számokkal: a 2014–2020-as uniós költségvetési időszakban több mint 46 milliárd forintot fordíthatnak természetvédelmi és ökoturisztikai fejlesztésekre a nemzeti parkok. Ezenkívül természetesen más támogatások is kapcsolódhatnak a természetvédelemhez – de most a közvetlen fejlesztésekről szólok. A jelenlegi EU-s pénzügyi-tervezési időszakra a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) meghirdette a Természeti és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül támogatási területet. Az elvárások szerint olyan konstrukcióban kell ezt a projektet megvalósítani, hogy országos jelentőségű és hálózatos jellegű fejlesztésekre irányuljon. Ezért a tíz nemzeti park igazgatósága összeállította projektcsomagját Élmény? Természetesen! – Interaktív bemutatóhelyek hálózatának kialakítása és fejlesztése a magyar nemzeti parkokban és egyéb védett természeti területeken címmel. A konstrukció keretében, az ökoturisztikai bemutatóhelyek rendszerében természetvédelmi és turisztikai szempontból kiemelkedő szereppel bíró látogatóközpontokat fejlesztünk, amelyeket többnyire a nemzeti parkok kapujánál alakítunk ki. A fejlesztés célja, hogy egységesen magas színvonalat biztosítsunk. Ezért egységes arculati elemeket alkalmazunk, ami a tavaly elindított magyar nemzeti parkok brand továbbfejlesztését jelenti.

Az egészséges, biztonságos, jó minőségű hazai termékeket támogatjuk

A magyar élelmiszeripar mintegy 130 ezer embernek ad közvetlenül munkát, és több százezer mezőgazdasági termelő termékeit vásárolja fel. No de mennyire versenyképesek a magyar élelmiszerek a hazai és a külföldi piacon? Támogatják a kézműves élelmiszerek és a hungarikumok előállítását? – kérdeztük Zsigó Róbert államtitkártól.

Mekkora fejlesztési forrás áll a magyar élelmiszeripar rendelkezésére?

– A következő öt évre vonatkoztatva összesen 300 milliárd forint uniós összeggel segítjük a hazai élelmiszeripart. Ebből 200 milliárd forint a Vidékfejlesztési Program forrásaiból, 100 milliárd forint pedig a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) pályázható meg. A támogatások 10-15 százalékban hazai forrást tartalmaznak.

Kik pályázhatnak erre a keretre?

– A Vidékfejlesztési Programból elsősorban a hazai mezőgazdasági alapanyag-termeléssel szoros kapcsolatban álló, elsődleges feldolgozást végző mikro- és kisvállalkozásokat (például lisztet, malátát, glükózt, keményítőt, cukorszirupot előállítók) szeretnénk hozzásegíteni ahhoz, hogy növeljék versenyképességüket, hatékonyságukat. De igényelhetnek támogatást az élelmiszer-ipari profillal tevékenységi körüket bővítő vállalkozások is. Ugyanebből a forrásból juthatnak támogatáshoz – mérettől függetlenül – a mezőgazdasági termelő vállalkozások élelmiszer-feldolgozásra irányuló fejlesztéseikhez. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban rendelkezésre álló 100 milliárd forintból az elsődleges feldolgozást végző középvállalkozásokat lehet majd finanszírozni. Továbbá uniós jogforrás alapján hagyományosan a GINOP támogatja a nem elsődleges feldolgozás iparágainak fejlesztéseit is.

Komoly hiány van jó szakemberekből

Ha nemzetpolitika, akkor Potápi Árpád államtitkár válaszol. Meg kell erősítenünk a határon túli magyar közösségeket, segíteni kell a határon túli magyar vállalkozásokat. Ha ezt a munkát a következő években el tudjuk végezni, akkor beszélhetünk arról, hogy újra meg tudtunk kapaszkodni itt a Kárpát-medencében.

A közelmúltban átfogó tanulmány készült a külhoni magyarság helyzetéről. A benne foglaltakat felhasználja-e a kormány a nemzetpolitikai irányok kijelölésében?

– Létrejött egy munkacsoport a külhoni magyarság jelenlegi helyzetének feltárására. A több helyen rendelkezésre álló adatok összegyűjtését, rendszerezését végezte el a munkacsoport, amely alapján a folytonosság mellett a finomhangolás is megtörténik a nemzetpolitikában.

A külhoni magyar közösségek esetében elmondható, hogy a diszkrimináció a pénzügyi, illetve a támogatási intenzitásában is megfigyelhető?

– Számos jogsérelem éri a külhoni magyarságot, ezért kiemelten támogatjuk a jogvédő szervezeteket, a Kisebbségi Jogvédő Intézetet. A magyarság vállalása határon túl sokszor gazdasági hátrányt is jelent. Ezért fontos, hogy a nemzetpolitikának egyik prioritása legyen a gazdaságfejlesztés.

Sokszoros a túljelentkezés a katonai pályára

Hende Csaba miniszter: a honvédség tagjainak folyamatosan meg kell felelniük a katonai szolgálattal járó, sajátos fizikai, pszichikai és egészségügyi követelményeknek. A katonai életpálya egyszerre szolgálja a szolgálati érdeket és teszi tervezhetővé a honvédek számára a jövőt.

Mi indokolta az új honvédelmi életpálya bevezetését?

– A Magyar Honvédség katonái minden évben erőn felül teljesítenek. Magyarország határain belül és azon kívül elkötelezetten szolgálják a nemzetet. Kötelességünk, hogy megbecsüljük honvédeinket, jól felkészített, elkötelezett katonáinkat pedig megtartsuk a haza szolgálatában. A kormányának az a célja, hogy a honvédeknek az új, hosszú távon jól tervezhető életpálya méltó megélhetést nyújtson. Az utolsó nagyarányú illetményemelésre 2002-ben, azaz 12 éve, éppen az első Orbán-kormány időszakában került sor. Ezért időszerű volt már, hogy egy vonzó, lényegesen magasabb bérszínvonalat eredményező életpályát biztosítsunk katonáinknak.

Kisebb léptékű fejlesztések támogatása van soron

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a Nemzeti Agrár-szaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézettel (NAKVI) karöltve 2015 februárjában helyi gazdaságfejlesztést célzó, szemléletformáló programsorozatot hirdetett meg a Tokaj-Hegyalja történelmi borvidéken és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben működő szervezetek támogatására. Szabó Zsolt államtitkárt a program fő céljáról kérdeztük, s arról, hogy miként is kell elképzelni egy szelíd térségfejlesztési modellt.

Mitől válhat egy térségfejlesztési modell szelíddé?

– Attól, hogy nem idegen a tájtól, a környezettől, amelyben megvalósul – nincs negatív hatása az adott környezetre. Gondoljunk csak bele abba, hogy nagyszüleink miként éltek együtt a természettel, hogyan művelték a földjeiket, kertjeiket. Úgy építették a gazdaságukat, hogy közben nem terhelték meg a környezetet. Ez mindenképp követendő minta!

Papír helyett internetes ügyintézés

Mit tesznek annak érdekében, hogy az építőiparban emelkedjen a foglalkoztatás mértéke? Megvalósul-e az építőanyag 27 százalékos áfacsökkentése? Mi lesz a lánctartozásokkal? Ezekkel a kérdésekkel kerestük föl Dr. Lenner Áron Márk helyettes államtitkár urat.

A kormány közleménye szerint 2020-ig 3474 milliárd forint pályázati pénz áll rendelkezésre építési célra. Mi a különbség a két EU-s ciklus között? Mi ez az 1000 milliárdos különbség?

– A 2007–2013 közötti időszak tekintetében az építési közbeszerzések keretében szereplő szerződések értékének összege nettó 2478,25 milliárd Ft-ot tett ki. A fenti két adatot azonban egyelőre nem lehet összehasonlítani, mivel a két időszak számai más módszertan alapján készültek: A 2014–2020-as keretösszeg az egyes operatív programok adott prioritásainak építési jellegű beruházásra is fordítható forrásaiból tevődik össze, a 2007–2013-as adat pedig már a tényekre, tehát a forrásokból megvalósult vagy folyamatban lévő beruházásokra vonatkozik.

Félő, hogy a vizsgálatért járó pluszdíj miatt vetélkednek egymással a kórházak

Megjelent az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tájékoztatója a június 1-jétől bevezetett, tizennégy napos szabályról, amely szerint daganatgyanú esetén az érintett betegnél két héten belül el kell készíteni a képalkotó diagnosztikát. Vajon elegendő-e az országban CT- és az MRI-készülékek, illetve azoknak a szakembereknek a száma, akik az ilyen jellegű vizsgálatokat el tudják végezni? Kérdéseinkre Dr. Rácz Jenő kórházigazgató válaszolt.

Főigazgató úr egyetért az intézkedés céljával?

– Szakmailag és emberileg is indokolható és támogatható a cél, hiszen egy daganatgyanú esetében az idő nagyon fontos tényező. Általánosságban, orvosi körökben úgy mondjuk: minél hamarább felismerünk egy rosszindulatú daganatos betegséget, annál nagyobb az esély annak a gyógyítására. S valóban emberi sorsokat dönt el az, hogy időben megtudja az illető, hogy mennyire megalapozott a daganatgyanú. Tehát a cél nemes.