Dr. Szakály Sándor történésszel a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatói szobájában a magyar emigrációnál tett látogatásairól beszélgetünk. Június elején az észak-amerikai kontinensen, többek között Torontóban, Hamiltonban, Cambridge-ben emlékezett és emlékeztetett Trianonra.

Szakály Sándor, a magánember kapja a meghívásokat?

– Elsősorban mint az egy éve alakult intézet vezetője, és talán a több évtizedes történészi tevékenységemnek tudhatom be a számomra sokat jelentő érdeklődést.

A jelek szerint hiányzott a Veritas a magyar közéletből. Az alig egy éve alakult intézet tevékenysége a magyar emigráció köreiben is komoly érdeklődésre talált.

– Igen, az a tapasztalatom, hogy élénken és naprakészen követik a hazai történéseket. Márciusban jártam Argentínában, az ottani magyar közösség meghívására; május 31-én Kanadában a Hősök Emlékünnepén mondtam beszédet, majd trianoni megemlékezést tartottam – ünnepi szónokként – Hamiltonban, Cambridge-ben és Torontóban. Novemberre meghívásom van Clevelandbe, az 55. Magyar Kongresszusra, ahol mint a Veritas főigazgatója mutatkozhatom be, illetve beszélhetek az intézet működéséről, identitásáról, feladatairól.

A művészet lehetőség, általa lelkünk, szellemünk gazdagodhat

S. Faragó Gyöngyi fotóművész Budapesten született. Érettségijét követően elvégezte a Kirakatrendező és Dekoratőrképző Iskolát, majd öt évig kirakatrendezőként és dekoratőrként dolgozott. 1988-ban a Magyar Testnevelési Főiskolán középfokú kosárlabda szakedzői képesítést szerez. 1990-ben a Magyar Iparművészeti Főiskolán felsőfokú tipográfus oklevelet kap, ennek során kezd komolyabban foglalkozni a fotográfiával. 2000-től fotói megjelennek újságokban, csoportos kiállításokon, pályázatokon, gyakran a díjazottak között. 2001-ben részt vesz a Magyar Fotóművészek Szövetsége „Bevezetés a professzionális fotográfiába” képzésen, 2002-ben pedig a szövetség mesterkurzusán. 2006-tól kiállító művész. 2007-ben a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (MAOE) tagja lesz, és egyre több csoportos kiállításon vesz részt. 2010-től a MAOE Fotóművészeti Tagozatának elnöke. 2008-ban megkapja a MAOE Alkotói ösztöndíjat, 2011-ben a HUNGART fotóművészeti ösztöndíjat, 2012-ben pedig a „Valóság és illúzió” pályázat Fotóművészet Fődíját.

A kosárlabdától a fotózásig

Már tizenkét évesen versenyszerűen kosárlabdázott, s tagja volt a nemzetközi Ronchetti Kupán győztes csapatnak. Később a Testnevelési Főiskolán kosárlabda szakedzői oklevelet is kapott. Gyermekkorában a sport, vagy a művészet állt közelebb önhöz?

– Ifjúsági válogatottként sokáig nem is gondolkodtam azon, hogy sportoló szeretnék-e lenni, vagy művész. Lelkesen sportoltam, szerettem edzésekre járni, nagyon jól éreztem magam a csapatban, remek társaság tagja lehettem a korosztályos válogatottban ugyanúgy, mint az egyesületemben, a BSE-ben is. A régi csapattagokkal a mai napig megmaradt a szoros kapcsolat. Talán ezért is, volt mindig egy kicsit fontosabb számomra a közösség, mint az eredmény. Ha nem így lett volna, könnyebb lett volna elszakadni, s hamarabb váltottam volna egyesületet is. Nagyon szép eredményeket értem el csapattársaimmal közösen. Erős centersorunkban én voltam a legfiatalabb, s a legalacsonyabb (186 cm), így nehezebb volt lehetőséghez jutnom. A sportban, ahogy az élet más területén, egyáltalán nem mindegy az, hogy ki mikor születik, kik a versenytársai, riválisai. Tehát, ha egy kosárlabdázó épp Szemjonova (213 cm) mellé született a TTT Riga csapatába, jóval nehezebb volt center poszton érvényesülnie, mint esetleg máshol. Szép eredményeim annak is köszönhetőek, hogy kiváló csapattársaim voltak. Az NB I-ben csapatunk tagja volt Németh Ági (202 cm), Tarkovács Andrea – ők nagyon erős egyéniségek és remek játékosok. De nem hagyom válasz nélkül a kérdést; eleinte, koromnak megfelelően, a sport került előtérbe. Szerettem mozogni, a tanulás mellett a kosárlabdázás jó kikapcsolódási lehetőség volt. Ám a sporttal párhuzamosan mindig is érdekeltek a művészetek, de sokáig nem tudtam, hogy melyik képzőművészeti ág áll a legközelebb hozzám. Nagyon sok művészeti témájú könyvem volt, s szabadidőmben rajzoltam – kicsit lazításképpen. Amikor 17 évesen megkérdezték tőlem az edzőim, hogy mik a terveim a jövőt illetően, akkor nem azt válaszoltam, hogy a felnőtt válogatottság, hanem: felvételt nyerni az Iparművészeti Főiskolára. Mondanom sem kell, hogy ennek nem örültek túlságosan. Ettől függetlenül gyermekeim születéséig versenyeztem, s csak a sport után került előtérbe a művészet, amikor felmértem, hogy a sportban meddig és milyen sikereket érhetek el. Tehát megváltozott az érdeklődési területem, de a sporthoz sem lettem hűtlen.

A szlovák oktatási miniszter fütyül a magyarok petíciójára

Levélben tiltakozott a szlovák oktatásügyi miniszternél a magyar iskolákat érintő diszkriminatív intézkedések miatt Csáky Pál. A tervezet csökkentené a magyar nyelv oktatásának óraszámát, és minimális osztálylétszámot vezetne be, ami száz felvidéki magyar kis iskolát veszélyeztet.

A washingtoni központú Freedom House nemzetközi jogvédő szervezet június 23-án hozta nyilvánosságra „Nemzetek átalakulóban 2015” című éves jelentését. Eszerint Szlovákiában megszilárdult a demokrácia. Felvidéki politikusként nem érzi ezt abszurdnak? Hiszen az embertelen Benes-i dekrétumok még érvényben vannak, a kettős állampolgárság felvételét is ellenzi a kormány, a dunaszerdahelyi szurkolók törvénytelen megverettetésének kivizsgálása sem történt meg napjainkig. Fájó pont Malina Hedvig esete is, akiből mint áldozatból a szlovák állam vádlottat kreált. És a kis iskolák felett Damoklész kardjaként függ a bezáratás veszélye.

– A Freedom House jelentése nem csak hogy abszurd, hanem pontatlan és felháborító. Ez a dokumentum azt bizonyítja, hogy ezek a szervezetek semmilyen helyismerettel nem rendelkeznek. És akkor még finoman fogalmaztam. Kétségtelen, hogy lobbizással nagyon sikeresen lehet pozitív, vagy negatív irányba befolyásolni a Freedom House jelentését. Szlovákiában a demokratikus berendezkedés vonatkozásában visszarendeződés tapasztalható. S ezt nem csak én állítom, hanem ezt jelentette ki a múlt héten a szlovák ombudsman, Jana Dubovcová, s ezt hangoztatják a szlovákiai civil szervezetek. Az egyik meghatározó szlovák szakmai grémium több mint két évtizede évente ad ki jelentést a demokrácia állapotáról, s az ő véleményük szerint is romlott a helyzet Szlovákiában. Ezért úgy gondolom, hogy ezeknek a szervezeteknek sokkal erőteljesebben kéne magukat képviseltetniük a nemzetközi politikában.

80 éves a világ legfiatalabb pólós olimpiai bajnoka

Mindent elért, amit egy sportember pályafutása során elérhet, amit pedig esetleg nem nyert meg, azt nincs is értelme megnyerni. Alig 17 évesen a csúcsra jutott, aminek jelentőségét már akkor is átérezte. Olimpiai sikerét még kétszer megismételte, és később edzőként is elérte, amit rajta kívül csak Gyarmati Dezső mondhat el magáról. Legnagyobb ajándékának a Jóistentől kapott humorát, valamint a kiváló emberekkel meglévő barátságait tartja, reménykedik a budapesti olimpiai pályázat sikerében, és mint mondja, orvosai szerint valóságos csoda, hogy még él. Szerkesztőségünk vendége a minap 80. születésnapját ünneplő háromszoros olimpiai bajnok vízilabda-legenda, a Nemzet Sportolója címet is viselő Gyurika, azaz Kárpáti György.

– Kicsit tartottam attól, hogy nem könnyen fogom utolérni, mert születésnapja miatt számos meghívásnak kell eleget tennie.

–Ne is mondja, immár ötödik napja ünneplik a születésnapomat, és valóban, amint mondja, egyik helyről a másikra járok. Kicsit soknak tartom ezt a felhajtást, mert nem én vagyok az első ember a Földön, aki betölti a nyolcvanat. Ugyanakkor hazudnék, ha letagadnám, hogy jól esik a mindenfelől áradó szeretet, valamint az, hogy még olyanok is felköszöntöttek a születésnapom miatt, akiktől nem is számítottam rá.

Miközben megújulnak a képzési követelmények

A képzések tartalmának összhangban kell lennie az új szakjegyzékkel, ezért felül kell vizsgálni a felsőoktatás kimeneti követelményeit – közölte kérdésünkre Dr. Maruzsa Zoltán.

Miért most került sor a felsőoktatási követelmények megújítására?

– Eddig egy-két évente továbbfejlesztettük, módosítottuk az ezt rögzítő 2006-os miniszteri rendeletet. Június 9-én azonban megjelent az új szakjegyzékről szóló kormányrendelet, ami a felsőoktatás területén a tavaszi időszak leglényegesebb munkájának tekinthető, és a miniszteri rendeletet nyilván ehhez kell igazítani.

Pogácsás Tibor: pedig stabilabbá válik az önkormányzatok működése

Több mint 664 milliárd forintos központi támogatásban részesülnek az önkormányzatok 2016-ban. Ez 23 milliárd forinttal magasabb összeg, mint amennyivel az állam az idén támogatja az önkormányzatok működését.

A 2016-os költségvetési javaslat biztosítja az önkormányzatok működését?

– A 2016-os javaslat biztosítja a működési feltételeket. Hiszen több mint 664 milliárd forintos központi támogatásban részesülnek az önkormányzatok. Ez majdnem 23 milliárd forinttal magasabb összeg, mint amennyivel az állam az idén támogatja az önkormányzatok működését. Mindez egyértelműen érdemi növekedés, hiszen már nem arról van szó, hogy növekvő feladatokra stagnáló, vagy csökkenő forrásból gazdálkodnak az önkormányzatok. Így meglesz a fedezete a pedagógus életpályamodellre szánt szükséges többletkiadásoknak, illetve minden olyan feladatot el tudnak látni az önkormányzatok, melyet az önkormányzati törvény számukra előír. Tehát már nem kell attól tartaniuk, hogy többletfeladatot kapnak, s finanszírozás-csökkenés sújtja őket, hiszen stabilabbá válik a működésük.

A zsúfoltság csökkentése érdekében férőhely-bővítési programot indítottunk az elmúlt években

A rezsicsökkentés mellett talán az életpályamodell az, ami a kormányzati kommunikációban a legtöbbször előfordul. Olvastunk pedagógusokat, rendőröket, katonákat érintő életpályamodellről. Most a büntetés-végrehajtásra vonatkoztatva vezetik be. Mit biztosít a büntetés-végrehajtásban az új életpályamodell? – kérdeztük Zsinka Andrástól.

– Az új szolgálati törvény a közszolgálati életpálya bevezetéséről szóló koncepció keretei alapján a hatékony állami feladat-végrehajtás humán feltételeinek megteremtése érdekében, hosszú távú és kiszámítható életpályák felvázolásával kívánja stabilizálni a közigazgatás, a rendészet és a honvédelem személyi állományát. Ennek eszközeként új előmeneteli- és illetményrendszert határoz meg, továbbá rögzíti a teljesítményértékelés jogkövetkezményeit. Az új illetményrendszer célja, hogy a jelenlegi bonyolult pótlékrendszert felváltva, jelentősen átláthatóbb legyen, elismerje a munkakör értékét, a szolgálati tapasztalatot és a teljesítményt. A teljesítmény elismerése az évi egyszeri teljesítményértékelés alapján évi két alkalommal kifizethető juttatás formájában történik, a szervezeti egység számára a szervezeti teljesítményértékelés eredménye alapján a személyi előirányzaton belül biztosított költségvetési keret terhére.

A miskolciaknak elegük lett abból, hogy a nyomortelepeken hegyekben áll a szemét, és az ott lakók nem akarnak fizetni semmiért

Dr. Kriza Ákos polgármester: szeretnénk biztosítani a rendet a miskolciaknak, élhető környezetet teremteni nekik, hogy ne kelljen szeméthegyektől bűzlő, patkányoktól hemzsegő negyedek mellett élniük, hogy kiszorítsuk az uzsorásokat, a garázdákat és a kábítószer terjesztőket.

Beszélgetésünk elején nem árt tisztázni; miért is jöttek létre a lecsúszott városrészek?

A rendszerváltozást követően a nagy nehézipari üzemek bezártak, az emberek munka nélkül maradtak. Megszűnt a kötelező foglalkoztatás, és kialakult egy olyan segélyezési gyakorlat, amelyre egyesek a megélhetésüket alapozták. A jól képzett munkaerő jelentős része elvándorolt. A szocialista kormányok alatt pedig a segélyezési rendszer sajátosságai miatt megindult az inaktív rétegek vándorlása a nagyvárosok, így Miskolc felé is, hiszen magasabbak voltak a juttatások, és a különböző ellátások színvonala is jobb volt. Ezek az emberek, mivel pénzük nem nagyon volt, olcsó, többnyire komfort nélküli lakásokat kerestek, és emiatt, az életvitelt tekintve meglehetősen homogén közösségek alakultak ki azokban a városrészekben, ahol alacsonyak voltak az ingatlanárak és a bérleti díjak.  Az elmúlt 25 évben pedig ezekben a közösségekben több olyan generáció nőtt fel, amelyik nem látta a szüleit dolgozni járni, de még a ház körül sertepertélni sem. Ahol pedig inaktívak az emberek, ott az ingatlanok, és a környezet is leromlanak. Alapvetően ez volt az oka a Miskolci nyomortelepek közül az egyik típus kialakulásának. Szegregátumok alakultak ki az ún. Fészekrakós beköltöztetések – de inkább úgy fogalmaznék, gigantikus csalás-, és visszaélés-sorozat – miatt is. Ennek részletei már jól ismertek, a szocialista miskolci városvezetés ideje alatt ügyvédi és banki segédlettel egyébként alapvetően élhető környékekre, lakótelepekre költöztettek be olyan családokat, amelyek nem tudtak beilleszkedni a zsúfolt közösségekbe. Például volt, hogy disznót vágtak az ötödik emeleti folyosón! Ez a szegregátum-típus sok és kemény munka árán megszűnőben van, a fészekrakós lakások nagy többségét a város már visszavásárolta. Maradt még egy pár, de azokat is visszavesszük, felújítjuk, és arra érdemes személyeknek, fiataloknak, fiatal családoknak adjuk ki.

Csatasorba állnak a szolnoki IC-kocsik

Legkésőbb 2019-ig Budapestet és Szolnokot négysávos autóút köti össze, mégpedig a „klasszikus nyomvonalon”, a ferihegyi repülőtértől induló 4-es főút nyomvonalán – közölte Orbán Viktor miniszterelnök Szolnokon, miután a Modern városok program részeként együttműködési megállapodást írt alá Szalay Ferenc polgármesterrel. Szalay Ferenc kérdésünkre elmondta: 300 hektáros új ipari parkot hoznak létre Szolnokon, s a területet a kormány vásárolja meg.

Mi a Modern városok program lényege?

– A program sikere azon múlik, hogy – az ország gazdaságának Budapest után a legfontosabb motorjai – a megyei jogú városok miként tudnak csatlakozni a kormány gazdaságpolitikai terveihez, s ehhez milyen erőforrással rendelkeznek. Közel 2 millióan élnek megyei jogú városokban, és az ország gazdasági erejének 25-30%-át adják. Fontos, hogy ezek a városok világos fejlesztési tervekkel rendelkezzenek, s a kormány ezek alapján végiggondolja, hogyan tud segíteni a programok megvalósításában. A modern városok jelző arra utal, hogy a kor követelményeinek megfelelnek-e a megyei jogú városok gazdaságfejlesztési tervei, kulturális és oktatási kínálatai, és különböző szolgáltatásai.