Apró részleteket ábrázolva mutatom be a természet szépségét

Simon Endre Szolnay-díjas erdélyi magyar festőművész, grafikus 1936-ban született Székesen. A kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola festészeti szakán szerzett oklevelet 1960-ban. Mesterei: Incze István, Bordi András, Piskolti Gábor, Petre Abrudan, Teodor Harsia, Miklóssy Gábor és Petre Feier. 1960–67, valamint 1972–86 között a Marosvásárhelyi Képtár tárlatvezetője, muzeológusa, főmunkatársa, igazgatója. 1986–90 között az Új Élet majd az Erdélyi Figyelő grafikai szerkesztője. 1997-től a Barabás Miklós Céh alelnöke volt; 2003 áprilisában áttelepedett Magyarországra, jelenleg Törökbálinton él. Látogatta a művésztelepeket; 1973-ban az árkosi, 1974–91 között a szárhegyi, 1991-ben a marcali és hajdúsági, 1992-ben a hortobágyi, 2003–2006 között a hajdúszoboszlói művésztelepen dolgozott. Festményei tájképek, portrék, csendéletek és egyre elvontabbá váló kompozíciós művek. Mint grafikus készített plakátokat, reklámgrafikákat és illusztrációkat. A Marosvásárhelyi Képtár munkatársaként Bordi Andrással és Sükösd Ferenccel együtt számos kiállítást szervezett és katalógust szerkesztett. Nagy Imre Följegyzések c. önéletrajzi kötete (Bukarest, 1979) számára összeállította a művész Marosvásárhelyi Képtárban őrzött képeinek és grafikáinak jegyzékét. Előszavával jelent meg Fények és árnyak címmel a marosvásárhelyi Kultúrpalota nevezetes képtári gyűjteményének katalógusa (Budapest, 2002). 2012-ben jelent meg Szücs György művészettörténész Simon Endre című albuma. Nemcsak Erdélyben és Magyarországon volt számos kiállítása, hanem 1977 után külföldön is bemutatkozhatott. Az Amerikai Egyesült Államokban, Ausztráliában, Új-Zélandon, sőt Kanadában, Ukrajnában, Franciaországban, Kínában, Tajvanon rendezett kiállításokra is eljutnak a munkái.

Nem követem a divatot, a magam útját járom

Az interneten főleg tájképei láthatók. Mi vonzza a tájakban egy olyan korban, mikor sokan azt mondják: a tájképfestészet fölött eljárt az idő.

– Ha valaki úgy fest meg egy tájat, mint a XIX. században, akkor azt valóban idejét múltan teszi. De ha modern képzőművészeti formákat felhasználva tesszük azt, akkor igenis kortárs műfaj a tájképfestészet. A táj mindig is vonzotta a festőt. Ma már kissé közelebbről nézzük a természetet, míg régebben a távlatokon volt a hangsúly. Az volt a posztimpresszionizmus, Van Gogh és Gauguin ideje. Én a tájhoz részleteiben közelítek. Egy-egy ágat, lombozatot, fatörzset, tájrészt ábrázolok úgy, hogy a vásznon a természet adta motívumok sorakoznak fel. Ezzel a kép elvontabbá, kevésbé hétköznapivá válik.

Budafok-tétényi segítség Kárpátaljának

Egymillió forintos óvodai étkeztetést támogató pénzadományt nyújtott át ünnepélyes keretek közt június 10-én a Beregszászhoz közeli Mezőkaszonynak Budafok-Tétény önkormányzata. Karsay Ferenc polgármester: támogatjuk az egykor fejlett, de a szovjet időszak végén megsemmisített mezőkaszonyi szőlészet és borászat újjáélesztését.

Valóban Budafok-Tétény önkormányzata kezdeményezte a nehéz helyzetben lévő kárpátaljai magyarság megsegítésére irányuló magyarországi mozgalmat?

– Brenzovics Lászlóval, régi kedves barátommal, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökével március 25-én együtt indítottuk el ezt a mozgalmat, közös felhívást tettünk közzé, melyben azt kértük a Kárpát-medencei magyarlakta települések vezetőitől, hogy csatlakozzanak a Budafok-Tétényi önkormányzat március 5-én indított kerületi adománygyűjtő akciójához, szervezzenek hasonló lakossági gyűjtést a saját településükön a kárpátaljai magyarok megsegítésére. S éppen azon a napon délután Orbán Viktor miniszterelnök úr Sopronban fordult felhívással minden megyei jogú városhoz, hogy vállaljanak felelősséget egy-egy kisebb kárpátaljai magyar közösség sorsáért, nyújtsanak segítséget a humanitárius katasztrófa elkerüléséhez. Majd április 9-én Lázár János miniszter úr jelentette be, hogy a kormány ismételten felhívással fordul a hazai települések vezetőihez és a Fővárosi Önkormányzathoz, hogy lehetőségeikhez mérten nyújtsanak segítséget a kárpátaljai magyaroknak Március 6-án egyébként adománygyűjtő jótékonysági koncertet is tartottunk a kerületben a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar felajánlásával, támogatásával.

A magyarok lakta régió elvesztette korábbi versenyképességét

A szlovák kormányok érdeklődési körét messze elkerüli az ország déli régiója. Az okokról és arról, hogyan lehetne segíteni ezen az áldatlan állapoton, Farkas Ivánt, az MKP alelnökét kérdeztük.

Szlovákia önállósulásának idején az ország önellátása élelmiszerekből jóval 90 százalék feletti volt. 2015-re ez az arány 40 százalék alá csökkent. Kiket okolhatunk emiatt?

– Huszonkét évvel ezelőtt, Szlovákia létrejöttének idején az ország éléskamrája a déli régió volt, Csallóköz és környéke; tehát az a térség, ahol a magyarság nagy számban él. Kiemelendő, hogy ez a térség akkor az ország leggazdagabb régiója volt. Csupán 20 év elegendő volt ahhoz, hogy a leggazdagabb régióból, leszakadó, hátrányos helyzetű váljon. Csak a kelet-szlovákiai régió helyzetét vizsgálva tapasztalhatunk rosszabb mutatókat.

Minden várakozáson felül szerepel a magyar küldöttség az Európai Játékokon

Javában zajlik az I. Európai Játékok küzdelemsorozata az azerbajdzsáni Bakuban. Az ötven ország hatezer sportolóját felvonultató nagyszabású sportesemény – melynek keretén belül harminc sportág kétszázötvenhárom versenyszámában avatnak bajnokot – számos sportágban az egyik legfontosabb állomás az év további részében következő olimpiai kvalifikációs világversenyek előtt. A két héten át tartó esemény június 28-án ér majd véget.

Magyarországot kétszáz fős küldöttség képviseli, és az első tíz nap alapján elmondható, hogy kimagaslóan teljesítenek a magyar versenyzők. Több sportágban is sikerült érmes helyezéseket szerezniük a mieinknek, így országunk az Európai Játékok bő felénél a roppant előkelő hatodik helyen állt az összesített éremtáblázaton. Az első héten aranyérmet szerző birkózó és kajak-kenu csapat, immár hazaérkező tagjait kértük fel rövid értékelésre. 

Szeptemberre állhat össze a törvénymódosítási javaslatcsomag

Két hónapon át tartó konzultáció kezdődött a közigazgatási rezsicsökkentésről, arról, hogy a közszolgáltatásokért fizetendő díjak közül melyek csökkenjenek vagy szűnjenek meg. A részletekről Dr. Kovács Zoltán államtitkár nyilatkozott.

Hányféle közszolgáltatási díj létezik, s milyen típusú hatósági díjakról beszélünk?

– Jelenleg több mint 2000 közigazgatási eljárás díjköteles. Ebből a halmazból választottunk ki kétszer kilencet a konzultációhoz. Egy egységet a vállalkozások, a másikat a magánszemélyek számára. A tizedik rubrikát üresen hagytuk, hogy oda mindenki beírhassa azt a tételt, melyet csökkenteni, vagy megszüntetni szeretne. A magánszemélyek és a vállalkozások is 4-4 csökkentendő vagy eltörlendő elemet jelölhetnek meg a kilences listán a saját javaslatuk mellett. Ennek egyszerű az oka: az állampolgárok legszívesebben mind a 9 elemet csökkentenék, vagy megszüntetnénk, de így nem tudjuk értékelni objektíven a véleményeket. A kérdőíveket elektronikus úton a kormányhivatalok honlapján, személyesen pedig országszerte mintegy 1100 helyen, kormányhivataloknál, kormányablakoknál lehet kitölteni június 5-től augusztus 6-áig. A kormány döntése szerint 2016 januárjától már nem kell egyes díjakat fizetniük a magánszemélyeknek és a vállalkozásoknak. Célunk: mintegy 10 milliárd forinttal csökkenteni a lakosság és a vállalkozások ez irányú kiadásait. Ezt egy példával érzékeltetem: amennyiben erkölcsi bizonyítványt ingyenesen lehet igényelni, az azt jelenti, hogy évente 400 ezer ember zsebében összesen közel 1,2 milliárd forint marad. Ezzel tisztában vannak az érintettek, amit bizonyít, hogy már a konzultáció első napján 500 javaslat érkezett be.

A szervező személyesen felel a táborért, az ott megrendezett programokért

2014. augusztus 29-én megerőszakoltak egy lányt egy fonyódligeti gólyatáborban. 2013-ban pedig a fővárosi jogi kar gólyatáborában történt nemi erőszak. Dr. Rétvári Bence államtitkárt arról faggattuk, hogy milyen eszközökkel lehet elérni a gólyatáborok biztonságát.

– Aki idén megy gólyatáborba, már nagyobb biztonságban lesz azoknál, akik tavaly vagy korábban voltak. Május közepén terjesztettük be a felsőoktatási törvény módosítását az országgyűlés elé, amely – többek között – a gólyatáborok biztonságosabbá tételével kapcsolatos új szabályozásokat is tartalmazza. A legfőbb célunk, hogy egyértelmű felelősségi viszonyok legyenek. A programok szervezői a jövőben nevüket adják majd a rendezvényekhez, amit már a hirdetésekben is nyilvánosságra kell hozni. Ezenfelül telefonszámukat és e-mail címüket az egyetem kezelheti, így az intézmény számára is elérhetőek lesznek a rendezők.

Hogy a család ne maradjon fedél nélkül

Június 10- én kezdődött el az általános vita a parlamentben a családi csődvédelemről szóló törvényjavaslatról. Milyen adósoknak segíthet a magáncsődvédelem, és mi lesz a vagyonfelügyelő szerepe? – kérdeztük Szászfalvi Lászlótól, a javaslat egyik benyújtójától.

Mi vezérelte a KDNP-t, hogy megalkossa a magánszemélyek adósságrendezéséről szóló törvényjavaslatot?

– Európában ez nem egyedi dolog; számos EU-s tagállamban évek, évtizedek óta be van vezetve a magánszemélyek csődvédelméről szóló, illetve a természetes személyek adósságrendezésével kapcsolatos jogszabály. Magyarországon eddig nem volt olyan jogi intézmény, amelynek a tárgyalt törvényjavaslat teremtené meg az alapjait, szabályzórendszerét. Előzményként mindenképpen fontosnak tartom elmondani, hogy 2010-re Magyarország végzetesen eladósodott állapotba került. 2002 és 2010 között az államadósság GDP-arányosan 53%-ról 81%-ra nőtt, egekbe szökött az önkormányzatok adóssága: 1400 milliárd forintra nőtt. Ekkora összeget vont ki a szocialista kormányzat az önkormányzatok finanszírozásából, s a családok eladósodottsága az említett nyolc év alatt megötszöröződött. Többek között azért, mert a szocialisták megszüntették a kedvezményes lakásépítési és lakásvásárlási hitelezést. A baloldali kormányok semmit sem tettek az állami, az önkormányzati, és a családokat érintő eladósodási folyamat megfékezése érdekében. 2010-ben a polgári kormány feladatául tűzte ki, hogy különböző jogszabályokkal kivezesse az országot abból az eladósodottsági szakadékból, amibe a szocialisták taszították bele. Az államadósság mértékét 4%-kal csökkentettük, konszolidáltuk az eladósodott önkormányzatokat. Az árfolyamgát, a végtörlesztés, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. létrehozása, a forintosítás, a bankok elszámoltatása mind-mind a családok érdekében meghozott intézkedések. 1500-1600 milliárd forintos átcsoportosítást valósítottunk meg a bankoktól a családok irányába. De ezekkel az intézkedésekkel nem tudtunk mindenkin segíteni, s ezért döntöttünk a törvényjavaslat benyújtása mellett, ami legalább 50 ezer családot érinthet. A csődvédelem ideje alatt nem lesznek kitéve a családok végrehajtásnak, kényszer-értékesítésnek. Sőt felfüggesztésre kerülnek a már elindított végrehajtások is. El szeretnénk érni, hogy azokon, akik önként csatlakoznak ebbe a programba, bírósági eljáráson kívül, szerződés alapján tudjunk segíteni. A részvétel tehát önkéntes, de együttműködést kíván az adós és a Családi Csődvédelmi Szolgálat munkatársai között. Amennyiben a programban részt vevő betartja a megállapodásban foglaltakat, megszabadul az adósságától, ezáltal új életet képes kezdeni. Nemcsak anyagi segítségről van szó, hanem mentális és lelki értelemben is nagyon fontos változás következhet be az adósságuktól megszabaduló családok életében.

Kiemelt feladat a megelőzés

„Vigyázz rám!” elnevezéssel kampányt indított az ORFK-Országos Baleset-megelőzési Bizottság. Berzai Zsolt alezredes: az egész évet átölelő kampánycélja a baleseti kockázat csökkentése, illetve a partnerségen alapuló biztonságos közlekedés elősegítése.

Kik a közúti közlekedés leginkább veszélyeztetett szereplői?

– A védtelen közlekedő, akiket ön leginkább veszélyeztetettnek mond: a gyalogosok, a kerékpárosok, a segédmotoros kerékpárosok és motorkerékpárosok. A kampány a közúti közlekedésben leginkább védtelen szereplőkre, a gyalogosokra és a kerékpárosokra fókuszál. Ennek az az oka, hogy 2014-ben hatszázhuszonhatan – köztük 152 gyalogos és 98 kerékpáros – veszítették életüket közúti balesetben. Ez mutatja, hogy a halálos közúti balesetek 40%-ában érintettek a kerékpárosok és a gyalogosok, ezért a hazai közlekedésbiztonsági helyzet alakulásának ismeretében fontos szempontként fogalmazódik meg a gyalogos- és a kerékpáros-balesetek megelőzését szolgáló propaganda. Tehát a kampány során ezt a két közlekedő réteget próbáljuk megszólítani. Ők valóban védtelenek, mert nem védi őket a karosszéria, s minden balesetben sérülést szenvednek. Ezért az Országos Baleset-megelőzési Bizottság kidolgozott egy több pontból álló programot.

A határon túli magyarokkal közösséget építő civilek az egész nemzet számára hasznos tevékenységet végeznek

Már senkit sem tudnak megtéveszteni az 1%-os felajánlások és más adományok kamataiból ügyeskedni akarók. Amelyik civil szervezet nem tud elszámolni, annak vissza kell fizetnie az adófizetők pénzéből nyert támogatást – közölte lapunkkal Dr. Deák Imre helyettes államtitkár.

„A civil szervezetek képesek összegyűjteni a társadalomban meglévő jó szándékú energiákat, és oda irányítani, ahol erre a legnagyobb szükség van” – mondta Nyíregyházán az Észak-Alföld régióban működő Civil Információs Centrumok találkozóján. Mit nevezünk jó szándékú energiának, és konkrétan azokat hová szükséges irányítaniuk a civileknek?

– Jó szándékú energiák alatt azt értem, hogy Magyarországon számos ember és közösség tevékenykedik önzetlenül, az idejéből és sokszor a pénzéből is áldozva mások javára, egy-egy közösségi cél érdekében. Teszik mindezt úgy, hogy ez egyébként nem lenne a kötelességük. Azt tapasztaljuk, hogy a közösségeket építő, a családokat segítő, a szociális segítséget nyújtó, a rekreációt (sport, szabadidő) szervező és a határon túli magyarokkal közösséget építő civilek az egész társadalom, sőt az egész nemzet számára hasznos tevékenységet végeznek. A kormány ezért elsősorban őket szeretné támogatni. Azt, hogy egy településen vagy egy helyi közösségben mire van a legnagyobb szükség, mihez kell civil összefogás, azt sokszor az ott élő emberek, a civilek tudják a legjobban. Éppen ezért a helyi igényekre a civilek tevékenysége hatékony és spontán válasz.