Lépjenek ki a szerzetesek a félhomályból

Június 1-jén a szerzetesi életet bemutató kampányt indított a Magyarországi Szerzetes-elöljárók Konferenciáinak Irodája. Fr. Kiss Didákot, a kampány egyik „arcát” kérdeztük a célokról, s arról, hogy ő maga valóban rendben van-e.

Didák testvér fényképezőgépet tart a kezében az egyik kampányplakáton. Hobbija a fotózás?

– Nem vagyok profi fotós, és nem vágyom arra, hogy fényképészként hatalmas dicsőségre tegyek szert. Szeretem meglátni a jót, a szépet, s azokat megörökíteni.

A fényképezés a közösség szolgálatába is állítható?

– Természetesen! Lehet bárkinek hobbija a fényképezés, de nem szerencsés, ha a közösségtől eltávolít bennünket bármilyen szabadidős tevékenység. Ha egy szerzetesi rendben vagyok, és lelkileg is rendben vagyok, akkor nem azért fotózom, mert hiányzik valami az életemből. Nem pótcselekvésről van szó, hanem egy olyan tevékenységről, amit szeretettel csinálok. Ez lehet az oka, hogy baráti körben egyre többen érdeklődnek a képeim iránt, s beszélgetünk róluk.

Meleg étellel segítik a rászoruló gyermekeket

A napokban tartotta elnökségi és tisztújító közgyűlését a békési Hétkrajcár Egyesület. Nagyné Hidvégi Mária kérdésünkre elmondta: a szervezet 2011 és 2014 között több mint 20 ezer adag ételt osztott ki.

Mikor és milyen céllal jött létre az egyesület?

– A rászoruló, hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok támogatására, segítésére létrejött szervezet 2014 óta működik egyesületi formában, de karitatív tevékenységét már 2011 óta végzi. Izsó Gábor, Békés város polgármestere azt tapasztalta, hogy hétfő reggel sok gyerek éhesen megy iskolába, s gyakran repetáért állnak sorba. Kiderült, hogy ezek a gyerekek hétvégén nem kapnak otthon meleg ételt. Ennek fő oka, hogy a térségben megszűntek a nagyvállalatok, tehát a munkanélküliség folyamatosan növekedett, s ezáltal a szociális rászorultság is. Polgármester úr úgy gondolta, hogy közösségi összefogással lehetne javítani ezen az áldatlan állapoton. Kezdeményezésére beindult egy mozgalom, mely a Móricz-novella nyomán a Hét Krajcár nevet kapta. Mielőtt az egyesületet bejegyezték volna, a Családért Alapítvány volt a fő támogató, s magánszemélyek, vállalkozások, civil szervezetek fogtak össze polgármester úr koordinálásával. A városban valamennyi konyha vállalta, hogy ingyen főz a Hét Krajcárnak. Minden Szombaton 150 adag meleg étel kerül így kiosztásra a városban. Az alapanyag költségét az egyesület állja, míg a rezsi költség az éppen aktuális konyháé. A támogatók nagy része pénzt ad, míg mások társadalmi, önkéntes munkával támogatják a programot, de van, aki természetbeni adománnyal (pl. tészta, hús, burgonya stb.) segít. Az önkéntesek száma meghaladja az évi 90 főt. Az ő részükre Karácsony előtt kis műsorral kedveskednek a szervezők, megköszönve munkájukat. A polgármester fontos szempontnak tartja, hogy a városban mindenki próbáljon a saját képességei szerint részt vállalni a közös terhekből. Ezért a Hét Krajcár program ételéből részesülőknek is felajánlják, hogy a tavaszi nagytakarításban történő szerepvállalással ők is segíthetnek a közösségnek azzal, hogy „képességeiknek megfelelően” beszállnak a munkába. A tapasztalat az, hogy a rászorulók nagy része megérti ennek az üzenetét, és sokan családostól vesznek részt a takarításban. A szervezet 2011 és 2014 között több mint 20 ezer adag ételt osztott ki. Karácsony előtt pedig mindenki, aki részt vesz a programban, kap egy tál meleg ételt.

A válogatottól és klubjától is elbúcsúzott a kiváló szélső, Vadkerti Attila

A mai, jórészt pénzközpontú sportvilágban meglehetősen ritka az, hogy egy sportember egyetlen klubban játssza végig egész profi karrierjét. Az sem különösen gyakori, hogy az adott sportoló ennek ellenére is rendkívül sikeres legyen. Ám ha ez a két dolog még össze is jön, az mindenképpen egyedi, hogy a pályafutását záró tétmeccsén valaki a legnagyobb rivális kulcsembereitől kapja meg a lehető legnagyobb tiszteletet és megbecsülést, amelynek eredményeként utolsó pályán töltött pillanatában még gólt szerezhet.

Sportrovatunk vendége az aktív játéktól most visszavonult nagyszerű balszélső, Vadkerti Attila, aki szakmai és emberi tényezők alapján egyaránt példaértékű pályafutása felidézése okán szegedi kötődéséről, legnagyobb sikereiről, valamint a családi háttér jelentőségéről is beszél, és mindezek mellett elárulja azt is, miért nem tudná megnevezni a legjobb hatost, amelyben valaha is pályára lépett.

Gyorsítani kell az engedélyezési eljáráson

Tasó László államtitkárt arról faggattuk, hogy a tervezett beruházások megvalósítását mennyire veszélyezteti a lassú engedélyeztetési rendszer, s megközelíti-e a magyar közlekedés fejlettsége az európai uniós átlagot.

Az előző uniós fejlesztési ciklusban mekkora összeget fordítottak közlekedésfejlesztésre, s milyen lényeges beruházások valósultak meg?

– A 2007 és 2013 közötti időszakban hozzávetőlegesen 2600 milliárd forintot tett ki a közlekedésfejlesztésre fordított forrás. Az összeg kétharmadát 2010-től tudtuk lehívni. Elég jók a felhasználási mutatóink, több területen túl is teljesítjük az eredeti vállalásokat. A fontos beruházások körébe tartozik a Kelenföld–Tárnok vonalszakasz átfogó rekonstrukciója. A 2015 végére megújuló 322 kilométernyi vasúti szakasz közül kiemelendő még a Gyoma–Békéscsaba, a Szolnok–Szajol, a Lepsény–Szántód-Kőröshegy, a Sopron–Szombathely–Szentgotthárd vagy a Budapest–Esztergom szakasz. Jelentős tétel a MÁV-START által beszerzett 42 korszerű elővárosi motorvonat. Örömmel számolunk be a miskolci, debreceni, szegedi kötött pályás közlekedés fejlődéséről – összesen 50 kilométernyi szakaszt tudtunk felújítani. A villamos beszerzések is sokat javítottak a helyi tömegközlekedés állapotán. A közút is fontos eleme a közlekedésfejlesztésnek; rövidesen átadjuk az M43-as befejező szakaszát, megépült az M3-as Nyíregyháza és Vásárosnamény közti szakasza, ahogy az M86, M85 fejlesztése Szombathely–Csorna–Győr közt is jelentős előrelépés a korábbiakhoz képest. Jelenleg csupán 30-40 milliárd forint nincs még lekötve az előző fejlesztési időszak uniós közlekedésfejlesztési forrásaiból.

A kor követelményeinek megfelelő, négycsoportos óvodát szeretnénk létrehozni

A közgyűlés a mezővári óvoda építéséről határozott. A várhatóan százötvenmillió forintos beruházás érdekében adománygyűjtést indítunk – közölte Almási István.

Miért tartották lényegesnek, hogy a Beregszászi járásban óvoda épüljön?

– Hódmezővásárhely is csatlakozott Orbán Viktor miniszterelnök úr és a kormány felhívásához, hogy a települések lehetőségükhöz mérten támogassák a kárpátaljai magyar településeket, szolidaritást vállalva, és segítve ezzel az ott élő magyarságot. A közgyűlés úgy határozott, hogy testvérvárosunknak, Aknaszlatinának 2 millió, Mezővárinak pedig 4 millió forint támogatást vigyenek ki képviselőtársaink.

A szomszédos Ausztriában elképzelhetetlen, hogy egy osztrák vásárló magyar tejeket keressen a boltokban

Áprilistól már csak a tagállamok szabnak határt a termelésnek. Harcz Zoltán: az importtejtermékek a mostani változtatással még nem szorulnak háttérbe.

Mit jelent a hazai iparágnak a kvóta megszüntetése?

– A kvóta kivezetése élesebb versenyt és lehetőséget jelent a magyar tejipar számára. A kvóta megszüntetésétől függetlenül viszont számos negatív piaci folyamat és jelenség tapasztalható a tejpiacon az elmúlt fél éves időszakban. Ezeket nem szabad összemosni a kvótakivezetéssel. Az egyik ilyen az orosz embargó közvetett hatása, a másik, hogy az időjárási viszonyok miatt a tejtermelés mennyiségi és minőségi vonatkozásban 2 éve tartósan magas szinten maradt, a harmadik pedig az áfacsalás.

Magyarország teljes mértékben kihasználta a kvótamennyiséget?

– Hazánk rendelkezésére álló kvótáját csak 70-75%-os mértékben tudta kihasználni. A magyar félnek még a csatlakozási tárgyaláskor sikerült kiharcolnia az éves 2 milliárd literes kvótát, amely még a rendszerváltás környéki rekord tejfogyasztáshoz és termeléshez igazodott. Viszont azóta csökkent idehaza a tejtermelés és a tej-, illetve a tejtermék fogyasztása is. Az is bonyolítja a képletet, hogy az unió az utóbbi időben minden ország kvótáját évente 1,5%-kal automatikusan megnövelte.

A gyermekek után járó adókedvezmény bevezetésének, majd a kedvezmény járulékokra kiterjesztésének kedvező hatását nap mint nap érzik a családosok

Székely Hajnalkát a Nagycsaládosok Országos Egyesülete idén lezárult nagyszabású szociológiai kutatásának eredményeiről és a kormány családpolitikai intézkedéseinek következményeiről kérdeztük.

A Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) idén fejezte be nagyszabású szociológiai kutatását. Ez a fölmérés főleg a gyermekvállalásra fókuszált?

– A fölmérést tagcsaládjaink körében végeztük el, s nemcsak a gyermekvállalásra, hanem például a szociális helyzetre is rákérdeztünk. 600 családot választottak ki egy számítógépes program segítségével kérdezőbiztosaink a NOE több mint 13 ezer tagcsaládjából. Már elkészültek a diagramok, táblázatok, de még tart az adatok feldolgozása. Ami a szociológiai kutatásunk kuriózuma volt, hogy a kérdezőbiztos nem csak egy családtagtól kérdezett, hanem mindkét szülőtől és a 15 évnél idősebb, a családdal együtt élő gyermekektől, fiatal felnőttektől is. Így összesen körülbelül 1700 embert tudtak megkérdezni. A kérdőívben szerepeltek szociális jellegű, az életmóddal kapcsolatos kérdések is. Természetesen a gyermekvállalás motivációjára, a vallásosságra, a családon belüli munkamegosztásra, a munkahelyi elfoglaltságra is rákérdeztünk. Azt is felmértük, hogy mennyire elégedettek az országos egyesület szolgáltatásaival. Az is kiderült, hogy azok érzik elégedettnek maguknak, ahol a családi munkamegosztás optimális, tehát mindkét szülő végez háztartási munkát, sőt a nagyobb gyermekek is.

Ez nem jelenti azt, hogy a gyermekekben ne lenne meg a mozgásigény

Közel hétszázötvenezer, iskolában tanuló fiatalon végezték el az úgynevezett nemzeti fittségi tesztet. A felmérésekkel nem akarják megbélyegezni a gyerekeket.

Balogh Gábor: tizennyolc éves korukig a fiúknak 37, míg a lányoknak csak 21 százaléka képes megőrizni fittségét.

Honnan az ötlet, hogy fölmérjék a magyar iskoláskorú fiatalok fizikai, fittségi állapotát?

– Maga az ötlet nem új keletű, hiszen közel húsz éve próbálnak Európában, s így Magyarországon is különböző fittségi mérési rendszereket létrehozni. Örvendetes, hogy végre idehaza megszületett erre a 20-25 éves kérdésre a mindenki által elfogadható válasz: létrejött egy olyan rendszer, amely egységes protokoll mentén méri az összes iskolában a tanulók fittségét. Már jogszabály által előírtan, rendeletben szabályozzák, hogy a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszttel (NETFIT) kötelező mérni – az 5. évfolyamtól felfelé – a tanulók egészségorientált fittségi állapotát. Az idea onnan indult, hogy mind idehaza, mind a kontinensen romlik a lakosság népegészségügyi állapota. Sokkal mozgásszegényebb életmód jellemzi a mai generációt, viszont nem volt konkrét adatunk a fittségi állapotról. Ezért vezettük be ezt a rendszert. Az anonim, személyes adatokat nem tartalmazó tanulói eredményeket egy külön erre a célra fejlesztett szoftver segítségével dolgozzuk fel, melyeket egyéni visszajelentő lapokon ismerhetnek meg a tanulók, a szülők és a pedagógusok is.

A kormány megháromszorozza a kutatás-fejlesztés támogatását

Csepreghy Nándor helyettes államtitkár: komoly gond, hogy nagyon sok magyar ötlet külföldi finanszírozással került ki a világpiacra, ezért az abból származó jövedelem is külföldre kerül.

A magyar vállalkozásokról nem a nagyfokú innovációs aktivitás jut elsőre eszünkbe. Mennyire szükséges a hazai innovációs kapacitás megerősítése?

– A gazdasági világválság után nagyon sokan abban bíznak, hogy hamarosan a válság előtti időszakra áll vissza a gazdaság állapota. Ezeket a túlzottan optimista várakozásokat hangoztatók figyelmen kívül hagyják azt, hogy a világgazdaság különböző ciklusai nem pénzügyi folyamatokhoz kötődnek, hanem a technológia fejlődéséhez. Ilyen volt az őskorban a kőkorszakról a vaskorba való áttérés, ilyen volt az ipari forradalom, ami az addig alapvetően a mezőgazdaságra támaszkodó világgazdaságot először egy válság közeli állapotba, majd az ipari termelés időszakába vitte át. Az 1960–70-es években pedig olyan átrendeződés történt, hogy a szolgáltatói szektorban többen dolgoztak, mint a klasszikus termelői iparágakban. Jelenleg a digitalizáció és az automatizáció az emberiség munkához való viszonyát változtatja meg. Tehát az a kérdés, hogy ugyanazon termékek, javak előállításához mekkora mennyiségű emberi munkaerőre lesz szükség? A technológiai fejlődés nagyon sok emberi munkaerőt tesz feleslegessé, s mikor arról beszélünk, hogy egy ország olyan gazdaságfejlesztés megvalósítására törekszik, mely által a gazdasági növekedést és a jólétet szeretné garantálni, akkor a felvetődött kérdésekre kell hatékony választ adni. Ebből a szempontból lényeges az innováció. Hiszen az innováció kitörési pont lehet jelenlegi helyzetünkből. Az innováció az elmúlt években alapvetően ugyanúgy működött, mint a fejlesztéspolitika vagy bármelyik gazdasági terület – próbáltuk a rendszert érintő károkat enyhíteni, s pótolni azokat a forrásokat, melyek kiestek a válságot követően, hiszen megszűnt a banki finanszírozás. Ezen a rendszeren változtatnunk kell. A kormány egyrészt a tartalmi oldalon – az innováció belső szerkezetében – is jelentős változtatásokat kezdeményezett, és összegszerűségében is sokkal több pénzt fordít innovációra. Az a teljes tizenkétezer milliárd forintos keretösszeg, amely Magyarország rendelkezésére áll 2020-ig, lényegében az innovációról szól. Tehát arról, hogy miként leszünk képesek a magyar gazdaságot olyan növekedési pályára állítani, mely 2020 után már a saját maga termelőkészségének köszönhetően állít elő olyan jövedelmeket, melyek az utána esedékes fejlesztéseket finanszírozni tudják. Tehát csökkentik az ország európai uniós vagy egyéb forrásoktól való függőségét.