A szocialista kormányok idején sokkal kevesebb nőt foglalkoztattak a cégek

A munkába visszatérő anyák 2016 januárjától már a gyermekük 6 hónapos korától igénybe vehetik a gyed extrát. Fűrész Tünde szerint ez az intézkedés választási lehetőséget nyújt a szülőknek, hiszen így már szabadon eldönthetik, mikor menjenek vissza dolgozni, nem kell attól tartaniuk, hogy elveszítik a fennmaradó időre járó ellátást. Fizetésük mellett megkapják a családtámogatást is.

2014-ben milyen megfontolásból vezették be a gyed extrát?

– A gyed extra a gyermekgondozási ellátások több szempont alapján történő kibővítése, átalakítása. A több szempont több elemet jelent. Az első, hogy 2014. január 1-jétől a gyes, illetve a gyed folyósítása mellett, a gyermek egyéves kora után lehet dolgozni akár teljes munkaidőben is. Tavaly közel harmincezren éltek ezzel a lehetőséggel. A gyed extra bevezetése előtt az anyáknak választaniuk kellett a gyed és a munkajövedelem között; a kettőt együtt nem kaphatták meg. Mi viszont nem akartuk azokat büntetni, akik a gyereknevelés mellett dolgozni szeretnének. A másik elem a testvér gyed, illetve gyes. Ennek az a lényege, hogy a gyermek után járó gyermekgondozási ellátásokat tovább folyósítják abban az esetben, ha 2014. január 1. után újabb gyermek születik a családban, aki után a szülők szintén jogosultak lesznek ellátásra. Eddig ilyen esetben az idősebb gyermek után járó összeg folyósítása megszűnt, és csak az újonnan született testvér után járt ellátás. Az új szabályozás szerint mindegyik gyermek esetében folyósítják a gyermek után járó valamennyi ellátást a gyermek három éves koráig. Amennyiben tehát a nagyobb gyermek három éves kora előtt születik meg a kistestvér, a szülők jogosultak lesznek a nagyobb gyermek és az újszülött gyermek után járó ellátásokra egyaránt. 2014-ben húszezer család élt ezzel a lehetőséggel. A harmadik elem a diplomás gyed. Az egyetemisták gyermekvállalását megkönnyítendő a kormány 2014. január 1-jétől azok, akik már legalább egy év aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkeznek és gyermekük születik, a gyermek egyéves koráig gyedre lesznek jogosultak. A már végzett hallgatók esetén diplomás gyedre jogosít az is, ha munkaviszony hiányában a szülésre a diploma megszerzését követő egy éven belül kerül sor. A diplomás gyed által nyújtott lehetőségeket közel félezren használták ki.

Meg kell őrizni a termőföld minőségét

A magyar termőföld védelme érdekében az agrártárca a jövőben fokozottabban kívánja támogatni a talajvédelemben a természetes biológiai megoldásokat, így a baktériumos talajoltást is – közölte megkeresésünkre Dr. Nagy István.

Milyen készítményekkel javítható környezetbarát módon a talaj szerkezete?

– A talaj szerkezetén a talajnak azt a tulajdonságát értjük, hogy enyhe nyomásra milyen jellemző szerkezeti elemekre esik szét. Agronómiai értelemben jónak nevezzük a morzsás szerkezetű talajt. A talaj szerkezete alapvetően befolyásolja a talaj vízmegtartó képességét, levegőgazdálkodását, az egyes növényi tápanyagok felvehetőségét. Minden olyan anyag (huminsav, szerves és szervetlen kolloidok), amely a talajszemcsék morzsákká történő összetapadását segíti, a talaj szerkezetét javítja. A termésnövelő anyagok közül a szerves trágyák, a szerves talajjavító anyagok (pl. tőzeg), huminsavas talajkondicionáló anyagok és a mikrobiológiai készítmények azok, amelyek alkalmazása a fenti céloknak leginkább megfelel. Természetesen egyik készítmény sem csodaszer és nem helyettesíti az okszerű talajművelést és tápanyag-gazdálkodást. A mikrobiológiai készítmények hatása a talaj szerkezetére és a mezőgazdasági termelésre üzemi körülmények között még nem tartozik a régóta ismert, jól dokumentált területek közé. Sok kutatást igénylő kérdés van még a mikrobiológiai készítmények pontos hatásmechanizmusával, a talajban lejátszó folyamatokra gyakorolt hatásukkal kapcsolatban, de az eddigi pozitív tapasztalatok perspektívát jelenthetnek felhasználásukra.

Az LMP vadgazdája zöldségeket mond

Sallai Róbert Benedek LMP-s országgyűlési képviselő elfogadhatatlan hangnemben támadja azt a programot, amiben helyi gazdálkodóként ő, családja és érdekköre több mint 237 hektárnyi állami földterület haszonbérletét nyerte el – vélekedik az agrártárca.

–Nem az a baj, hogy Sallai Róbert Benedek gazdaként haszonélvezője a Földet a Gazdáknak Programnak, hanem az a probléma, amit politikusként tesz – indította a beszélgetést Bitay Márton államtitkár. Sallai reggel megművel(tet)i a birtokait, azokat az állami területeket, melyeket a felesége, és a cégein keresztül ő nyert, majd a parlamentben azt hangoztatja, hogy a kormány által megalkotott földbérleti rendszerben csak politikai háttérrel rendelkező nagybirtokosok nyerhetnek, és fideszes oligarchák kapják a földterületeket Magyarországon. Képviselő úr finoman szólva nem fogalmaz korrektül. Az LMP vadgazdája zöldségeket mond. Kétszínűen viselkedik Sallai, mert folyamatosan ócsárolja az említett programot, pedig családi gazdaként, családja és érdekköre több mint 237 hektár földet nyert el. Sallaiék az utóbbi öt évben legalább 50 millió forint agrártámogatást vettek föl. Állításainak ő maga az élő cáfolata. Szeretnénk, ha a képviselő nem állítana valótlanságokat az állami földbérleti rendszerről, amit eddig számos alkalommal, tényekkel alátámasztva cáfoltunk.

2007-ben, az akkori szocialista kormányzat eredetileg tervezett 8,25 milliárd forintnyi keretösszege helyett a polgári kormány mintegy 70 milliárd forintot fordított fiatal gazdálkodók támogatására

Dr. Viski Józsefet arról kérdeztük, hogy milyen feltételekkel indulhatnak a fiatal gazdák az új Vidékfejlesztési Programban, s miért nem a termőföld nagysága határozza meg a támogatás mértékét.

Mivel támasztja alá azt a sok helyen olvasható kormányzati szlogent, hogy Magyarország új, 2014–2020 közötti uniós költségvetési időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Programjában kiemelt figyelmet kapnak a fiatal gazdálkodók?

– Főleg az anyagi támogatások mértéke bizonyítja azt, hogy 2020-ig még inkább elkötelezettek vagyunk a fiatal gazdák kiemelt támogatása mellett. Minden tagállamnak lehetősége van arra, hogy a Vidékfejlesztési Programba tematikus alprogramokat építsen be. A magyarországi Vidékfejlesztési Programban (VP) pedig külön alprogramként szerepel a fiatal gazdák támogatása. Ez azt jelenti, hogy külön intézkedéseket fogalmaztunk meg a fiatal gazdák számára, s létezik egy elkülönített keretösszeg is, ami Magyarország esetében 122 millió euró, melyet kizárólag a fiatal gazdák képzésére és induló támogatására fordítunk a következő időszakban. Ezt az összeget nem lehet máshová átcsoportosítani. Ezenfelül a konkrét mezőgazdasági beruházásokat illetően szintén rendelkezésre áll egy körülbelül 130 millió eurós elkülönített keretösszeg, melyre a fiatal gazdák pályázhatnak. Mindezen kívül az unió közös agrárpolitikájának első pillérét jelentő közvetlen támogatás keretében szerepel egy plusz összeg, melyet hektáronként megkaphatnak a fiatal gazdák. Az új Vidékfejlesztési Programban is fellelhetők olyan kedvezmények, melyekkel a fiatal gazdálkodóknak próbálunk segíteni. Például többlettámogatás intenzitást nyújtunk nekik. Ez azt jelenti, hogy a fiatal gazdák +10%-ot kapnak a mindenkori támogatási intenzitáshoz képest.

Erdőgazdaságunk nyitotta meg először az országban a vadászházakat

A SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. ökoturizmus területén végzett kimagasló szakmai tevékenységét a Dél-Dunántúl turizmusáért díjjal ismerte el a Magyar Turizmus Zrt. Dél-Dunántúli Marketing Igazgatósága. Miért döntött úgy egy erdészeti és faipari cég, hogy ökoturisztikával is foglalkozzon? Barkóczi István vezérigazgató válaszolt.

– Megyei szintű gazdálkodást folytatunk, s a cégünk szépíteni, fejleszteni kívánta azt a környezetet, ahol tevékenykedik. Kormányzati elvárás, hogy a hazai turizmus erősítése érdekében nyitottabbá váljanak az erdőgazdaságok. A másik ok, amiért a turisztikával foglalkozunk, prózai: az anyagi megtérülés. Nagyon komoly infrastruktúrát hoztunk létre, s azt szeretnénk minél jobban kihasználni. Büszkék vagyunk rá, hogy a mi erdőgazdaságunk nyitotta meg először az országban a vadászházakat. Ezek az objektumok nem csak a vadászok számára állnak rendelkezésre, hanem bárki igénybe veheti azokat, aki szeretné megismerni Somogyország szépségeit. Ez azért is lényeges, mert sokáig fehér volt Somogy a turisztikai térképeken. A kezelésünkben lévő tájak az élénkülő belföldi turizmus kiváló célpontjai lehetnek. Szolgáltatásainkkal el szeretnénk érni, hogy aki azokat egyszer igénybe veszi, többször is visszatérjen megyénkbe.

A kortárs művészek többsége eltávolodott a társadalomtól

Restyánszki Attila szobrászművész 1978-ban született a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szikszón. 2003-ban diplomázott jeles minősítéssel a Képzőművészeti Egyetemen.

Mesterei: Máger Ágnes festőművész, Farkas Ádám szobrászművész, Gulyás Gyula szobrászművész.

2004-től a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, 2008-tól a Magyar Szobrász Társaság, 2011-től a Kettőspont Egyesület tagja.

Kiállítások: 2014: sCULTURE – Art Market, Budapest; III. Szobrászbiennále, Szentendre; Labyrintus – kiállítás; Szentendre • 2011: Bin-art, Ferencvárosi Pincegaléria • 2009: Térrészlet kiállítássorozat, Budapest Galéria • 2008: Csillagszálló utcaproject, Gödör Klub • 2007: Kutna Hora, Csehország; Kisplasztikai Biennále, Pécs; Látványzónák című kiállítás, Mednyánszky Galéria • 2006: Új Ikonok című önálló kiállítás a Bartók 32 Galériában; Látványprés című kiállítás a Közép Európai Kulturális Intézetben; 2005: Kisplasztikai Biennále, Pécs • 2004: Dzbani művésztelep kiállítása; Publikus! Aluljárók című tárlat a Dsida Stúdióban • 2003: Fiatal Képzőművészek című tárlat a Kbazovsky Galériában; Diplomamunka a Képzőművészeti Egyetem Barcsay – termében; Tigrisek, gepárdok és leopárdok című kiállítás a Dovin Galériában • 2002: Utolsó csepp fesztivál, Trafó Galéria; Barcsay-pályázat kiállítása, Csepeli Kék Iskola Galéria (Hossala Tamással) • 2001: Magyar Képzőművészei Egyetem Barcsay-pályázatának kiállítása • 2000: Szobrászhallgatók kiállítása a Csepeli ÁMK-ban • 1998–2003: Egyetem év végi tárlatai • 1998: Szerencsi Művésztelep kiállítása a Ráday Galériában; Kiállítás a Budapesti Szt. István Bazilikában (Bátorfy Szabolccsal).

Részt vett a szomolyai (1994), a gömörszőlősi (1995), az encsi (1995), a szerencsi (1996-98), a királyréti (2001), a tihanyi (2002–2003), a dzbani (Csehország, 2004), a szepezdi (2005; 2008–2010), a Kutna Hora-i (Csehország, 2007) és a móri (2011) művésztelep munkájában.

·           Fibonacci kocsi (réz)

·           Atlantis (réz, plexi)

·           Áttört architektúra (réz)

·           Homo cubus (réz, plexi)

·           Ecce homo (fa)

Soha nem törekedtem polgárpukkasztásra

Jól látom, hogy bár több munkája figurális, mégis nagyon távol áll a realista irányzattól?

– Ez így igaz. Két mesteremre hivatkozok ezzel kapcsolatban: Gulyás Gyulára, aki általános iskolás korom óta foglalkozott velem, és Farkas Ádámra, aki az egyetemen tanított. Mindketten a posztmodern, a neoavantgárd irányzat jeles képviselői. S az ő tanításukon keresztül ismerkedtem meg a magas művészettel már tizenéves koromban. Tehát ebből az irányzatból építkezem, de folyamatosan munkálkodik bennem a vágy valami új megvalósítására. Jelenleg a figurális és az absztrakt szintézisén dolgozom.

Minden készen áll a június 11-én kezdődő női EB megrendezésére

Zajlik az élet a magyar kosárlabda-társadalomban. A közelmúltban tisztújító közgyűlést tartott a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége (MKOSZ), amelyen elnökválasztás is volt, június 11-én pedig kezdetét veszi az idei év egyik legrangosabb hazai sporteseménye, a Romániával közösen rendezett női kosárlabda Európa-bajnokság. A közgyűlésen újból bizalmat kapott régi-új elnökkel, Szalay Ferenccel az elmúlt öt év értékelése és a következő elnöki ciklusra kitűzött célok, tervek számba vétele mellett a közelgő Európa-bajnokság magyar esélyeiről is beszélgettünk.

Erdély, Felvidék, Délvidék és Kárpátalja magyar értékei

Szakáli István Loránd: Az általános vélekedéssel szemben a hungarikumok alatt nemcsak a hazai élelmiszer-különlegességeket értjük, hanem a magyar kultúra évezredes értékeit, a magyarság szellemi és anyagi alkotásait is.

A 2010-es kormányváltás után átalakult a hungarikumok gondozását képviselő szemléletmód. Mi változott?

– Az Országgyűlés 2012. április 2-án ellenszavazat nélkül fogadta el a hungarikumtörvényt azzal a céllal, hogy megfelelő jogi keretet adjon a magyarság egésze számára fontos értékek azonosításához, gyűjtéséhez és dokumentálásához, lehetőséget biztosítva minél szélesebb körben való megismertetésükhöz, megőrzésükhöz, védelmükhöz. A törvény megalkotásával nem egy „hungarikumgyár” létrehozása volt a cél, amely ontja magából a kiemelkedő nemzeti értékeket, hanem egy alulról felfelé építkező rendszer az ún. nemzeti értékpiramis kiépítése. A törvény a kisebb közösségek számára összetartást segítő, közösségépítést serkentő lehetőséget biztosít, így lehetőségük van a helyi, települési, tájegységi értékek számbavételére, megismertetésére. Ha szemléletváltásról beszélünk, akkor leginkább erről érdemes beszélni, azaz, hogy a hungarikumokról ráirányítsuk a társadalom figyelmét helyi, települési értékeink tárházára. Természetes, hogy a hungarikumokat kiemelt figyelem övezi, de azt szeretnénk, hogy a legkisebb településeken fellelhető nemzeti értékek se vesszenek el. A helyi közösségek tárják fel, dokumentálják és adják át az ifjú generáció számára. A másik fontos és hangsúlyos kérdés, hogy kitágítsuk a sokszor csak az étel, ital szegmensben gondolkodó közfelfogást, és rávilágítsunk arra, hogy hungarikumok és nemzeti értékek az agrár- és élelmiszer-gazdaságon kívül a szellemi kulturális örökségen, az egészség és életmódon keresztül még számtalan ágazatot magában foglal. Az általános vélekedéssel szemben tehát a hungarikumok alatt nemcsak a hazai élelmiszer-különlegességeket értjük, hanem a magyar kultúra évezredes értékeit, a magyarság szellemi és anyagi alkotásait is.

Dr. Szabó Tamás polgármesterrel beszélgetünk a Dalkia-ügyről, a fejlesztésekről, a hagyományápolásról

Mi a Dalkia-ügy lényege?

– Elöljáróban ki kell emelnem, hogy az ügyhöz kapcsolódó jogi folyamatok még nem zárultak le. A Kúriához beadott felülvizsgálati kérelmünket tárgyalásra alkalmasnak minősítették. Május végére írták ki a tárgyalás időpontját. Ennek kétirányú kimenetele lehet: vagy helyben hagyják a másodfokú jogerős ítéletet, és akkor az állam megteszi a fizetési kötelezettség átvállalását, vagy pedig új tárgyalásra bocsátják az ügyet. Az egész história onnan datálódik, hogy Jászberény önkormányzata 2000-ben kötött szerződést a Prometheus Zrt.-vel – a Dalkia jogelődjével –, hogy a városi Szent Erzsébet kórház mint költségvetési szerv számára biztosítson energetikai szolgáltatást. A vállalkozási szerződésnek 15 éves kifutási ideje volt, ám 2008-ban a szerződés megszűnt. Ennek oka, hogy a kórház gazdasági hátterét átalakították, és a működtetést két 100 százalékban önkormányzati tulajdonú vagyonkezelő nonprofit cég vette át. Tehát a kórház mint költségvetési szerv megszűnt. A Dalkia cég úgy gondolta, hogy a megszűnésből hátránya származott, ezért vélt igazukat peres úton próbálták érvényre juttatni. Ennek az lett a kimenetele, hogy 400 millió+áfát megítélt a bíróság a Dalkiának, s mivel az ügy több éve zajlik így a kamatterhekkel együtt 750 milliót kéne kifizetnünk a cégnek. Mi végig azt képviseltük, hogy olyan okból szűnt meg a szerződés, amit annak megkötésekor senki sem látott előre. Hiszen 2000-ben még senki sem beszélt a költségvetési kórházak megszűnéséről. Így ez a kitétel nem is szerepelt a szerződésben. A 750 millió forint kifizetését, akár mennyire jó kondíciókkal rendelkezik is a város, főleg az adóbevételek miatt, csak nagy-nagy nehézségesek árán tudná Jászberény önkormányzata teljesíteni. Biztos vagyok benne, hogy hitelt kellett volna felvennünk a kifizetéshez, s emellett több projektünk megvalósítása került volna veszélybe. Ezért kértük Pócs János országgyűlési képviselő urat, hogy lobbizzon az érdekünkben, s ő elérte, hogy a kormány segít a városon.

Térjünk rá a fejlesztésekre, a beruházásokra. Elkészült a 31-es főút. Mit hoz ez a városnak?

– Örülünk ennek a fejlesztésnek is, mert egyértelmű, hogy minden olyan korszerűsítés pozitívummal jár, amely kihat a mobilitásra, a biztonságos közlekedésre. A város számára a 32. számú főút – mely az M3-assal köt össze bennünket, s amelyet cégeink gépjárművei a legnagyobb mértékben vesznek igénybe – a leglényegesebb. A 32. számú főút egyelőre még áthatol a városon, s ezért szükségnek tartjuk az elkerülő szakasz megépítését. Az út minősége sem a legjobb; felújításra szorul.