Az újonnan alapított vállalkozásokat támogatjuk, s mobil munkaközvetítő irodát működtetünk

Elsősorban a kis- és középvállalkozások (kkv) munkaerőigényét célozza meg a Budapesti Kereskedelmi- és Iparkamara (BKIK), azzal az állásbörzével, amelyet Álláshely – Lehetőséget mindenkinek elnevezéssel rendez meg a szervezet június 9-én és 10-én a fővárosban, a Bálnában – közölte Szatmáry Kristóf, a BKIK elnöke.

Milyen mértékű a munkanélküliség, melyek a hiányszakmák?

– Budapesten alacsony mértékű a klasszikus munkanélküliség, sajnos inkább a munkaerő hiánya akadályozza a gazdaság fejlődését. Emellett számos hiányszakmáról kell beszélni. Ilyen hiányszakma a mérnöki területen a gépész. Nagyon kevés a szakmunkások közül a vasesztergályos, a hegesztő, az operátor, alig lehet találni a gyártás-termelés területére betanított dolgozókat, pedig őket százával keresik a gyárak.

Hogyan lehet egyszerre jelen a munkanélküliség és a munkaerőhiány, mikor vidékről sokan költöznek Budapestre?

– A munkaerő-mobilitás még mindig alacsony Magyarországon. A dolgozók utaztatásának és szállásoltatásának, tehát a mobilitásának növelése javíthatná a munkaerő-hiányos helyzeteket. Újra a válság előtti problémát érzékeljük, amikor bizonyos iparosodottabb területeken már szinte teljesen elfogyott a dolgozni akaró és képes munkaerő. Elsősorban a feldolgozó ipari, gyártási-termelési területen. Ilyen a fővárosi régió is.

Voltak olyan időszakok, amikor nem volt felelős állami gazdálkodás, ennek lett az eredménye az eladósodottság. Emiatt veszélybe kerültek az uniós források, magas kamatokkal keltek el az állampapírok. Most, hogy a kormány benyújtotta Magyarország Konvergencia Programját és a Nemzeti Reform Programot az Európai Bizottságnak. Banai Péter Benő államtitkárt kérdezzük a költségvetésről és az államadósságról.

Mennyiben más ez a konvergencia-program, mint az előző?

– Alapvetően más a makrogazdaság és az államháztartás helyzete, mint öt évvel ezelőtt. A 2008–2009-ben kibontakozó gazdasági válság az egész világgazdaság peremfeltételeit radikálisan megváltoztatta a korábbi évekhez képest, és ennek Európa számos államában, így Magyarországon is nagyon drasztikus következményei lettek. A magyar államháztartás kifejezetten rossz állapotba került: jelentős volt az államháztartási hiány, eladósodott az állam és a lakosság nagy része, főleg devizahitel formájában. Csekély volt a gazdasági növekedés mértéke, és a foglalkoztatás aránya is csökkent. Tehát egy igazán nehéz helyzetben lévő országot sújtott a gazdasági válság. Ezért 2010-ben az Orbán-kormány elsődleges feladata a válságkezelés volt, s ez nyilván tükröződött a 2010–2011-es konvergenciaprogramban, valamint az akkori intézkedésekben. A válságkezelés időszaka lezárult, amit a múltbeli tényszerű adatok is alátámasztanak. Ezek közül az egyik mutató az államháztartás hiánya. A 2000-es évek közepén egymást követte hat olyan év, amikor az uniós tagállamok közül nálunk vagy a legnagyobb, vagy a második legnagyobb volt a deficit. Ennek következményeként az államadósság mértéke 80 százalék fölé emelkedett. Ehhez képest az elmúlt években – elég komoly erőfeszítések árán – sikerült 3 százalék alá csökkentetni az államháztartás hiányát, s az államadósság mértéke csökkenő tendenciát mutat. Ennek is köszönhető, hogy lezárult a túlzottdeficit-eljárás. Az Eurostat-adatok alapján 2011-hez képest igen kevés ország tudta csökkenteni az államadósságát. Ez az egyik nagy mutatószám, ahol jelentős javulást láthatunk, s ez is bizonyítja, hogy teljesen mások most a feltételek, mint 2010-ben. A reálgazdasági folyamatok változása a másik jelentős mutató. Mára a növekedési arányok európai szinten is jók, és ezen belül a magyar gazdasági növekedés 2013-as és a 2014-es 3,6%-os mutatója igen kedvező volt. 2015-ös gazdasági növekedésünk nemcsak a kormányzat, hanem az elemző intézetek szerint is 3 százalék körül alakulhat. A reálgazdasági mutatókat illetően a foglalkoztatást kell kiemelni. A 2000-es években, a válság időszakában rendkívül alacsony volt a foglalkoztatási ráta. Ezen a téren szintén jelentős változást sikerült elérni. 2015 első negyedévében 2010 hasonló időszakához képest hazánkban majdnem 440 ezer fővel többen dolgoznak. A plusz foglalkoztatottság a legnagyobb arányban a versenyszférában valósult meg. Ez is azt mutatja, hogy most egészen mások a gazdasági peremfeltételek, mint 2010-ben. Már nem az államháztartás konszolidációjára kell koncentrálnunk, nem is arra, hogy a nagy ellátórendszerekben milyen átalakításokat hajtsunk végre, vagy hogy megteremtsük a fegyelmezett államháztartási gazdálkodás és gazdasági növekedés jogszabályi alapjait – hiszen ezek megvalósultak az új Alaptörvénnyel, a stabilitási törvénnyel, valamint az új önkormányzati törvénnyel –, hanem a korábbiaknál sokkal stabilabb reálgazdasági és államháztartási alapokra történő építkezésre fókuszálhatunk. Mindez a 2015-ös konvergenciaprogramból is kitűnik.

Erdélyben úgy neveltek, hogy megalkuvás nélkül a magyar közösségért dolgozzam

Ferencz Ernő szobrászművész 1944-ben született Csíkszeredában. 1968-ban a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Egyetem szobrász szakán diplomázott. Mesterei: Hunyadi László, Izsák Márton, Szervátiusz Jenő, Kós András, Virgil Fulicea. A Hargita-műhely tagja volt. 1989-ben telepedett le felségével, Bakos Erzsébet textilművésszel Magyarországon. 1969-től kiállítóművész. Számos munkája született a híres gyergyószárhegyi alkotótáborokban, ezek egy része az ottani szoborparkban látható.

Az információ és a tudás mellett élményt is kapnak a látogatók

A budapesti Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum és a berettyóújfalui Bihari Múzeum képviselői vehették át az „Év múzeuma 2014” elismerést a Múzeumok Majálisán, május 16-án, a Magyar Nemzeti Múzeumban. Kállai Irént a berettyóújfalui Bihari Múzeum és Sinka István Városi Könyvtár igazgatóját az anyaggyűjtésről, a tudományos kutatásokról, a múzeumpedagógiai foglalkozásokról kérdeztük.

Szerkesztőségünk nevében gratulálok a díjhoz! Pályázniuk kellett, hogy megkapják a múzeumok számára elérhető legnagyobb hazai elismerést?

– Munkatársaim nevében is köszönöm! A Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület, az ICOM Magyar Nemzeti Bizottsága, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége, az Országos Közgyűjtemények Szövetsége, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Közgyűjteményi Főosztálya és a Magyar Nemzeti Múzeum az NKA Közgyűjtemények Kollégiuma támogatásával hirdette meg „Az év múzeuma 2014” pályázatot. A díj célja: „Az év múzeuma” kitüntető címet elnyert intézmény további munkájához szakmai rangot adni, országos nyilvánosságot biztosítani számára. Az intézményeknek januárban kellett beadni a pályázatot, amelyben be kell számolni a múzeum egész éves tevékenységétől, a 2014-ben megtartott eseményeket, programokat, tudományos üléseket pedig adatok, dokumentumok, fotók mellékelésével kellett alátámasztanunk. Emellett kiadványainkat, tudományos munkáinkat, plakátjainkat, szórólapjainkat és a múzeumi statisztikát is csatolni kellett a pályázathoz. Az elmúlt 10 évben a Bihari Múzeum háromszor indult el ezen a pályázaton, s 10 és 3 éve is megkapta a minisztérium különdíját. A folyamatos magas színvonalú munka elismeréseként idén végre megkaptuk ezt a rangos szakmai díjat.

Nem akarjuk, hogy az orosz piacba befektetett eddigi munkánk hiábavaló legyen

Az Oroszországi Föderáció mezőgazdasági miniszterhelyettesével, Sesztakov Ilja Vasziljeviccsel tárgyalt Moszkvában Dr. Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. A találkozó kiemelt témái között szerepelt az állattenyésztés, a növénytermesztés, a vetőmagtermesztés, a GMO-mentes élelmiszerek és takarmányok előállítása. Eredményként könyvelhető el, hogy az Oroszországi Föderáció a GMO-mentesség mellett kötelezte el magát. Államtitkár urat a magyar–orosz közös befektetési projektek lehetőségeiről kérdeztük.

Ki kezdeményezte az orosz és a magyar agrártárca vezető helyetteseinek találkozóját?

– Miniszterhelyettes kollégámmal, Sesztakov Ilja Vasziljeviccsel a Magyar–Orosz Mezőgazdasági Munkacsoport keretében találkoztam, az ülés levezető társelnökei voltunk. Ezt a munkacsoportot a Magyar Köztársaság Kormánya és az Orosz Föderáció Kormánya között a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén megvalósuló gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésről szóló egyezmény alapján hozták létre.

Augusztus elején kapják kézhez megemelt illetményüket a rendvédelmi dolgozók

Az országgyűlés április 21-én elfogadta a rendvédelmi dolgozók életpályamodelljéről szóló törvényt. Zsinka András, a Belügyminisztérium személyügyi helyettes államtitkára arról is beszélt, hogy 2015 végéig új lakhatási támogatási rendszert dolgoznak ki, 2016 végéig pedig egy megtakarítási célú biztosítási rendszert.

Miért tartották lényegesnek, hogy megszűnjön az automatikus előmeneteli rendszer?

– Az új törvényt a december végén kihirdetett, az új közszolgálati életpálya bevezetéséről szóló 1846/2014. számú kormányhatározat alapozta meg. A kormányhatározatban a kormány a közszolgálati rendszerek átalakítása, a rendészeti, a honvédelmi és a közigazgatási életpályák megteremtése érdekében felhívta az érintett minisztereket, hogy a közszolgálati életpálya bevezetése részeként a hivatásos szolgálati, valamint a hivatásos és szerződéses katonai jogviszonyban foglalkoztatottakra vonatkozó törvényjavaslatokat készítsék el és nyújtsák be a kormány részére. A törvénytervezet elkészítése során egy olyan harmonikus, egységes rendszer kidolgozására törekedtünk, amely biztosítja az átjárhatóság érvényesítését a közszolgálatban. Ennek célja, hogy aki a hivatásos vagy katonai előmenetel sajátos követelményei miatt nem tud továbbhaladni a választott pályáján, a másik hivatásrendnél biztosított, garantált legyen részére a közszolgálatban történő továbbfoglalkoztatás. Így a hivatásosként, katonaként szerzett szakmai tapasztalatát másik rendvédelmi szervnél vagy a közigazgatás valamely másik intézményénél hasznosíthatja, foglalkoztatásának folyamatos biztosításával. Az átjárhatóság a közszolgálati életpályák összehangolása keretében fordítva is igaz, a kormánytisztviselői szektorban közszolgálati tapasztalatot szerzett kormánytisztviselő a rendvédelmi szerveknél betölthető állások betöltése keretében a nem közszolgálatból jelentkezőkhöz képest a kiválasztási eljárás során előnyt élvez.

Az életpályamodell három pillérre épül. Az egyik az új előmeneteli és illetményrendszer, a másik a lakhatási támogatási rendszer, a harmadik pedig a megtakarítási célú biztosítási konstrukció. Így július elsejétől a katonákat illetően törvénymódosítás keretében, a rendvédelmi ágazatban pedig új szolgálati törvény megalkotásával kerül bevezetésre az új előmeneteli és illetményrendszer. Az új törvény a koncepcióban foglalt elvárásoknak megfelelően elismeri a munkakör értékét – tehát a besorolások a munkaköri értékek szerint valósulnak meg –, a szolgálati tapasztalatot és tudást, díjazza azt a teljesítményt, amit a hivatásos nyújt. A belügyi ágazatban, Pintér Sándor miniszter úr utasítására 2014. január 1-jétől bevezetésre került a szervezeti teljesítmény értékelése is. Így a rendvédelmi szervek első számú vezetőinek (pl. országos rendőrfőkapitány, katasztrófavédelem főigazgatója stb.) teljesítményét elsősorban az általuk vezetett szervezet éves teljesítménye határozza meg. A szervezeti teljesítményértékelés keretében a szervezeti célok és az előre meghatározott objektív mérőszámok alapján a rendvédelmi szerv valamennyi szervezeti egysége (pl. helyi rendőrkapitányság, büntetés-végrehajtási intézte stb.) értékelése megtörténik, amelynek eredményére figyelemmel állapítják meg vezetőik éves teljesítményét. Az új előmeneteli és illetményrendszer ösztönzi a szervezet igényeihez igazodó naprakész tudás megszerzését, és teljesítményorientált minőségi szolgálatteljesítésre sarkall. E célok elérése érdekében a korábbi, csupán a szolgálati időben történő előmenetelt felváltja a feltételekhez kötött előmenetel, amely az illetményalap növelése nélkül is folyamatos illetménynövelést biztosít. Így például egy körzeti megbízott jó munkateljesítménnyel és a továbbképzési követelmények teljesítésével négyévente léphet előre a pályán, amely egyben illetményemelkedést, 8-12 évente pedig magasabb rendfokozatba lépést is jelent. A területi és helyi szervek vezetőinek – például megyei főkapitány, városi rendőrkapitány – kinevezése határozott időre, öt évre szól, amely az általa vezetett szervezet teljesítményére figyelemmel hosszabbítható meg további öt évvel. Ennek a korlátozásnak célja a vezetők rotációjának, a szakmai és vezetői motiváció fenntartásának biztosítása. Természetesen a tíz év letelte nem jelenti az érintett vezető pályafutásának lezárását, a rendvédelmi szervnél másik vezetői beosztást azt követően is betölthet.

Az agrár- és élelmiszer-gazdaság kiemelkedő szerepe

A kormány az agrárium területét érintő szakképzési feladat- és intézményrendszer, a szakképzés szerkezetének átalakítása, a gazdasági igényekkel összehangolt, versenyképes, iskolai rendszerű szakképzés biztosítása, az intézményi finanszírozás hatékonyabb megvalósítása és az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében elfogadta a Tessedik Sámuel Agrárszakképzési Koncepciót. Román Istvánt, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkárát arról kérdeztük, hogy a koncepció mennyire fordít figyelmet a vidéki munkaerő utánpótlását biztosító agrárszakképző iskolahálózatra.

Drasztikus ütemben nő az illegális határátlépők száma

Már a választópolgárok postaládájába került a bevándorlás témáját körüljáró nemzeti konzultáció kérdőíve. A nemzeti konzultációval mindenkinek lesz lehetősége arra, hogy elmondja véleményét az illegális migrációról. Dr. Pósán László országgyűlési képviselő arra kéri a kormányt, tegyen meg mindent az európai fórumokon annak érdekében, hogy a menekültkérdéssel az unió végre érdemben foglalkozzon.

Debreceni választókerületének lakosai miként viszonyulnak a helyi menekülttáborhoz?

– Képviselőként az elmúlt években nap mint nap szembesültem azokkal a problémákkal, melyeket egy menekülttábor a helyi lakosság körében okozhat. Városunkban működik az ország egyik legnagyobb befogadó állomása, a menekülttábornak otthont adó laktanya azonban egy lakóövezet kellős közepén van, ami a mindennapok során elég komoly problémákat vet fel. A debreceni menekültállomás a délszláv-háború idején jött létre. S akkoriban a létesítmény még nem okozott gondokat, ennek egyik oka, hogy a határainkhoz közel zajló háború megerősítette a lakosság empátiáját. Tehát szimpatizáltak a menekültekkel. A másik ok; akkor olyan menekültek érkeztek, akik azonos európai kultúrkörből származnak. Sőt akkor a menekültek létszáma sem volt olyan nagy, mint jelenleg. Az igazi problémák akkor kezdődtek el, mikor Magyarország az EU tagjává vált, és az uniós általános irányelvek – melyek a migrációra és a bevándorlás kérdésére is vonatkoztak – betartására kényszerítettek bennünket, és így más kultúrkörből, más civilizációs háttérrel rendelkező személyek is átléphették illegálisan a határt. Az ő magatartásuk nem egy esetben botrányos volt, sőt többször bűncselekményeket is elkövettek. Ennek eklatáns példája volt, mikor két algériai férfi késsel fenyegetőzve az utcán kirabolt két diáklányt. Magyarországon az EU-s csatlakozásig az úgynevezett idegenrendészeti őrizetbe vétel intézménye működött. Tehát a táborok zártak voltak, ami a lakosság és menekültek közti érintkezés lehetőségét korlátozta. Majd az unió azt fejtette ki, hogy ez helytelen, és a táborok az EU-s direktíva miatt nyitottá váltak. Ez azt jelenti, hogy akárki átlépte a határt, aki semmilyen személyi okmánnyal nem rendelkezett, s azt állította magáról, hogy menekült, menekültstátuszt kapott. Erre a helyzetre reagált az Orbán-kormány, mikor 2013-ban bevezette a menekültügyi őrizetet, ami nem ellentétes az uniós joggal. Ám a menekültügyi őrizet nem az egész táborra, hanem egyes személyekre vonatkozik. Ezért nem jelentett olyan védelmi eszközt, mint a korábbi szabályozás. S ezzel párhuzamosan drasztikus ütemben nőtt az illegális migránsok aránya, ami hatalmas problémát okoz különösen a tábor környékén élők számára. Kiemelendő, hogy Debrecenben nagyon sok külföldi diák tanul – ők a megyeszékhely számára komoly gazdasági potenciált jelentenek –, s velük a lakosok szimpatizálnak, tehát szó sincs arról, hogy a város lakói idegengyűlölők lennének – ők rendpártiak. Kifejezetten az illegális migrációval kapcsolatban alakult ki ellenérzés, hiszen a határátlépésnek ez a módja önmagában is törvénysértő.

A helyi MSZP elnöke által igazgatott cég szabálytalanságokat követett el

Százmillió forintnál is nagyobb kára lehet a csepeli önkormányzatnak egy öt éve tartó jogvita következtében. Borbély Lénárdot, Csepel polgármesterét a pereskedés folyamatáról és a szocialisták felelősségéről kérdeztük.

Hogyan keletkezett a több mint százmilliós kár?

– 2008-ban a szocialista vezetésű csepeli önkormányzat elnyert egy Európai Unió által támogatott városrehabilitációs támogatást. Az 1,3 milliárd forintos beruházás EU-s támogatása 1 milliárd forint fölött volt. Ebben a projektben társasházak és közterületek újultak meg. 2011-ben fejeződött be a projekt. A szocialista vezetésű önkormányzat kezdte meg a beruházást. Amikor átvettük az önkormányzat vezetését, azzal a helyzettel szembesültünk, hogy olyan kivitelezési megállapodást kötöttek a vállalkozóval, amely alapján az EU-s forrást nem lehetett volna lehívni. Olyan helyzetbe került volna az önkormányzat, hogy 800 millió forint lehívását nem tudja teljesíteni, kezdeményezni. Ezért módosítottuk a vállalkozói szerződést, így viszont késedelmes kifizetés történt. Mérlegelnünk kellett, hogy a 800 milliós, vagy egy kisebb összegű bukás mellett döntsünk. Természetesen a 800 millió forint elvesztése nagy kárt okozott volna az önkormányzat számára. 2010-ben az is kitudódott, hogy olyan kivitelezéseket számlázott le a vállalkozó, amelyek nem szerepeltek a szerződésben, illetve a közbeszerzési eljáráson kívül úgynevezett pótmunkákat valósítottak meg. Az akkori szabályok, a szerződés, a közbeszerzés nem engedték a pótmunkák rendelését. A pótmunkák és a késedelmes fizetés miatt százmillió forint nagyságrendű kártérítési kötelezettségünk keletkezhet. A felelősség minden esetben a Csevak Zrt.-hez vezet, amelynek vezetője Szenteczky János, az MSZP jelenlegi csepeli elnöke és frakcióvezetője volt. A képviselőtestület most megszavazta, hogy a végsőkig elmegyünk ebben a jogvitában. Ha a bíróság úgy dönt, csak akkor teljesítjük a fizetési kötelezettségünket, de automatikusan nem fogadjuk el az elsőfokú döntést. Felhatalmaztak arra, hogy a történtek miatt a szükséges polgári és büntetőjogi intézkedéseket megtegyem.