Az operaénekesi hivatás teljes embert kíván

Gippert Béla operaénekes 1997-ben végzett a Kecskeméti Piarista Gimnáziumban. Közben zongorát, éneket és összhangzattant tanult a Kodály Intézetben. 2005-ben diplomázott a Szegedi Egyetem jogi karán, s doktorátust szerzett. 2003-tól zenei tanulmányokat folytat Adorján Ilonánál, Kaposi Margitnál, Oberfrank Gézánál és Kéringer Lászlónál. Színészmesterséget a Kecskeméti Katona József Színháznál tanult Csombor Teréznél és Vitéz Lászlónál. 2013-ban rész vett Marton Éva Wagner-mesterkurzusán.

Szerepek: Bánk bán (Erkel Ferenc: Bánk bán, Zuglói Filharmónia –szcenírozott előadás); Don Ottavio (W. A. Mozart: Don Giovanni, debreceni Csokonai Nemzeti Színház); Agrippa (Prokofjev: Tüzes angyal, debreceni Csokonai Nemzeti Színház); Raszkolnyikov (Kecskés D. Balázs: Szonya [Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés című regénye alapján], a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem operavizsgájának meghívott vendégművészeként); Belmonte (W. A. Mozart: Szöktetés a szerájból, a Pécsi Zeneművészeti Egyetem és a Bácskai Kultúrpalota közös előadássorozata, Baja); Orfeusz (Offenbach: Orfeusz az alvilágban, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem operavizsgájának meghívott vendégművészeként); Tamino (Mozart: A varázsfuvola, Győri Nemzeti Színház szcenírozott koncertsorozata); Turiddu (Mascagni: Parasztbecsület, Pécsi Nemzeti Színház, szcenírozott koncertsorozata); címszerep (Erkel: Hunyadi László; Zuglói Filharmónia szcenírozott koncertsorozata); 2010–2011: a Genovai Selection ügynökség opera – koncertjeinek szólistája; Goró-Yamadori (Puccini: Pillangókisasszony, Miskolci Nemzeti Színház); Franz, Pitichinacio, Andrés, Cochenille (Offenbach: Hoffmann meséi; Miskolci Nemzeti Színház); Ottó (Erkel: Bánk bán, Győri Nemzeti Színház); Remendado (Bizet: Carmen, Miskolci Nemzeti Színház); Rácz Laci (Kálmán: Cigányprímás, Kecskeméti Katona József Színház).

Koncertek:

2014: Franciaország, Párizs, Pullman de Tour Eifel Nemzetközi opera-flashmob; Németország, Juist-sziget – Operakoncert

2013: Művészetek Palotája, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem – Giacomo Puccini: Messa Di Gloria – tenor

2012: Újévi Operettkoncert – Stefánia Palota; TérZene koncert – Városliget, Királydomb

2010: Olaszország, Genova – 6 hónapos koncertszerződés

2008: Svédország (14 helyszín) – Opera-operett koncertkörút

2007: Dánia, Koppenhága, Tivoli – Operettgála

2007: Carl Orff: Carmina Burana – tenorszóló

2006: Németország, Drezda: Opera-, operettgála

2005: Szerbia, Belgrád, Száva Központ – Újévi Strauss-gála (televíziós közvetítés)

Sárosi Péter az SZDSZ kábítószer-szakértője nem tudta alátámasztani állítását

Bebizonyosodott, hogy a tűcsere program nem szolgálta még az érintettek érdekét sem, mivel a hepatitis C-vel fertőződött drogfogyasztók száma éppen akkor duplázódott meg, amikor a programot folytatták. Dr. Ferencz Orsolyát, a Józsefvárosi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum elnökét, önkormányzati képviselőt arról kérdeztük, hogy tudták megakadályozni, hogy ne váljék a VIII. kerület az ország „belövőszobájává”.

Két évvel ezelőtt használt fecskendők tízezreit láthattuk Józsefváros utcáin. Több kerületi lakos, ahogy én is, nem merte néhány játszótérre kivinni gyermekét, mert a homokozók is tele voltak a drogosok fecskendőivel. Ezért is döntött úgy 2013 őszén a Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete, hogy egyoldalúan felmondja a Kék Pont Alapítvánnyal kötött együttműködési szerződést?

– A felmondás fő oka azt volt, hogy az együttműködési szerződésben a Kék Pont által vállalt feladatokat az alapítvány nem teljesítette. Sajnos a Kék Pont nem igazán törődik a számokkal, a statisztikai mutatókkal, a szerződésben rögzített passzusokkal, de az együttműködési megállapodás tételesen tartalmazta, hogy a drogszemét kezelését közösen vállalja az alapítvány és az önkormányzat. Az utolsó években kizárólag az önkormányzat vállára hárult ez a teher. S volt olyan év, mikor százezer kiosztott fecskendővel nem tudott elszámolni a Kék Pont Alapítvány, mert az általuk kliensnek nevezett drogbetegek nem vitték vissza azokat. Mindemellett azt láttuk, hogy a Kék Pont által ígért eredményesség nem következett be, érdemben szinte senkit nem irányítottak a rehabilitáció felé, sőt kontrollálatlanul osztogatták a tűt. A saját elmondásuk szerint arra is volt példa, hogy a terhesség nyolcadik hónapjában járó asszonynak, és 13 éves gyermeknek adtak fecskendőt. Az önkormányzat úgy vélekedett, hogy mindez önmagában egy palliatív, azaz halálba segítő út, ahol a drogozás fenntartása és a drogbetegnek a halála az, ami a Kék Pont tevékenysége során várható.

Minden, amit teszünk, az épp a hallgatók érdekében történik

A fenntartó egyetlenegy kart sem szüntet meg. Nem az a célunk, hogy felsőoktatási intézmények szűnjenek meg, vagy elbocsátásokra kerüljön sor. Ez egyszerűen egy hírlapi kacsa. Palkovics László, az EMMI felsőoktatásért felelős államtitkára a teljes intézményi szakstruktúra tartalmának felülvizsgálatáról tájékoztatja lapunkat. A Felsőoktatási Kerekasztal ülésén olyan megegyezés született, amely okafogyottá teszi a diáktüntetést.

Megmarad a nemzetközi tanulmányok és a kommunikáció szak a jövőben is. Ettől függetlenül úgy látszik, a diákokat nem nyugtatják meg az elért eredmények. Azt hangoztatják: „az eddigi tanulságok szerint ugyanis bármi megtörténhet, a felsőoktatás szereplői nincsenek biztonságban az oktatási kormányzat ámokfutásával szemben, amely rendszeresen megspórolja a konzultációt az intézményekkel, rektorokkal, oktatókkal és a diákokkal is.” Mi erről a véleménye?

– Nehéz az ön által említett idézetet értelmezni. A felsőoktatás szereplői számára a biztonságot a megfelelő jogszabályi környezet jelenti, és ebbe beletartozik a felsőoktatási törvény módosítása és a szakokról szóló rendelet is. Amennyiben a kormány elfogadja az elmúlt hónapok egyeztetés-sorozata alapján javasolt szakrendeletet, vagyis hogy milyen szakokat indíthatnak a jövőben az egyetemek, akkor rendeződik a felsőoktatás képzési szerkezete. A szakstruktúrát annak megfelelően szeretnénk átalakítani, hogy a magyar gazdaság és társadalom szakemberigényét a felsőoktatás biztosítsa. De még ennél is nagyobb feladat, hogy a képzések követelményét felülvizsgáljuk, vagyis a teljes intézményi szakstruktúra tartalmát tekintjük át a következő hónapokban. Ez még előttünk áll, nagy munka lesz, s ezt is, akárcsak a szakstruktúra átalakítását, a Magyar Rektori Konferencia szakbizottságainak koordinálásával végezzük el. Ők tárgyalnak erről a vállalatokkal, a kamarákkal, és a velük való megállapodás után módosítják a képzési és kimeneti követelményeket. Tíz év után jutottunk el idáig, korábban meg kellett volna már ezt tenni, hiszen a bolognai rendszert 2005-ben vezettük be.

Legalább 100 milliárd forint hiányzik az egészségügyből, ezt a belső hatékonyság javításával képtelenség pótolni

Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár már a költségvetési tárgyalások során bejelentette, hogy áprilisban megkezdődik a kórházak adósságátrendezésének folyamata. Dr. Rácz Jenő, a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója, a Magyar Kórházszövetség tagja, előző elnöke úgy véli, hogy a finanszírozásra utalt többlettámogatás nélkül a meglevő intézményrendszerben, a jelenleg adott szolgáltatási csomag a most hatályban levő szakmai eljárásrendeknek megfelelő gyógyítás mellett nem teszi lehetővé a kórházak gazdaságos működését.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkársága tájékoztatása szerint 60 milliárd forint áll rendelkezésre az állami fekvőbeteg-ellátó egészségügyi szolgáltatók adósságainak rendezésére. Elegendő ez az összeg?

– A Magyar Kórházszövetség legfrissebb adatai alapján a kórházak összadóssága közel 80 milliárd forint. Ennél természetesen lényegesebben kevesebb az a 60 milliárd forint, ami bekerült az Egészségügyi Pénztár kasszájába. A 60 milliárd forint körülbelül a 30 napon túli lejárt szállítói tartozások kiegyenlítésére elegendő. Viszont ez az összeg most kívülről került be.

Célunk a magyarországi és határon túli katolikus ifjúsági és felnőttképző intézmények közötti összefogás

Ezt az alapítványt egy maga is állami gondoskodásban felnőtt fiatal, Kothencz János hívta életre 1996-ban. A szervezet biztosítja a célok érdekében tevékenykedő szakemberek, egyéb közreműködők és segítők, valamint elsődlegesen az állami gondoskodásban élők és az egyébként veszélyeztetett fiatalok pénzbeli, tárgyi és erkölcsi támogatását. Lindeisz Ferenc elnökkel a Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Egyesület működéséről beszélgetünk.

Elnök úr, mi a Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Egyesület célja?

– Egyesületünk célja, hogy az ifjúsági vagy felnőttképzés területén a katolikus társadalmi tanítás szellemében tevékenykedő civil szervezeteket összefogjuk. Így szakmai szövetsége, tapasztalatot megosztó fóruma vagyunk tagszervezeteinknek, és bizonyos helyzetekben ezeknek a szervezeteknek az érdekképviseletét is ellátjuk. Húsz évvel ezelőtt komoly nemzetközi szervezetek mintájára, s azok segítségével jött létre egyesületünk. Korábban a „szövetség” szó szerepelt a nevünkben, de mivel vannak nem önálló jogi személyi státusú tagszervezeteink is, a jelenlegi jogrendszerben egyesületként működünk. Az induláskor főként német példák alapján szerveződtünk, készítettük el alapszabályunkat, és alakítottuk ki szervezeti működésünket. Akkor Németországból anyagi segítséget is kaptunk. Ezt az időszakot „inkubátor-periódus”-nak is nevezhetnénk. Az idők folyamán megváltoztak a tagszervezeteink és az egyesület finanszírozási körülményei, lehetőségei, így ma a KIFE fennmaradásának biztosítására egyedül a pályázati lehetőségek felkutatása, s a pályázatírás ad lehetőséget. A pályázatírásban egyre nagyobb tapasztalatokra s a projektek menedzselésében egyre nagyobb gyakorlatra szert tevő irodai munkatársak áldozatos munkájára támaszkodva a KIFE elnökségének az olyan projektek kiválasztása lett a feladata, amelyek pályázati feltételeinek lelkiismeretes és színvonalas teljesítése mellett lehetőség nyílik katolikus keresztény hitünk értékrendje szerinti ifjúsági vagy felnőttképzési tevékenységet végezni.

A szocialista kormányok nem kártalanították a regnálásuk alatt bedőlt cégek ügyfeleit

Witzmann Mihály országgyűlési képviselőt, a brókerbotrányokat vizsgáló parlamenti albizottság fideszes tagját a testület feladatáról, munkájának következményeiről, az ügy gyors rendezésének feltételeiről kérdeztük.

Mit a testület legfontosabb feladata, célkitűzése?

– Mindenképpen időszerű és szükségszerű volt az albizottság megalakulása, hiszen az elmúlt hetekben, hónapokban számos pénzügyi visszaélésre derült fény. A Költségvetési Bizottságon belül megalakult albizottság célja a becsapott emberekkel szemben elkövetett pénzügyi visszaélések széles körű feltárása, az igazság kiderítése és az ügy megnyugtató lezárása. Lényeges, hogy az albizottsági munka eredményeként feltárt tényanyagok alapján olyan törvényi garanciák kerüljenek be a magyar jogrendbe, amelyek megteremtik a lehetőséget a trükközések kizárására és a kiskapuk bezárására. Az albizottság fontos feladata a közvélemény tájékoztatása annak érdekében, hogy a lakosság tisztán láthassa, mi vezetett a visszaélés-sorozathoz. Ki kell deríteni, hogy kik és hogyan vettek részt az elkövetett gazemberségekben. Úgy gondolom, hogy mindannyiunk célja és érdeke az, hogy többé ilyen jellegű visszaélések ne forduljanak elő Magyarországon.

Hány évre visszamenőleg vizsgálják a befektetési szolgálatok működését?

– Ezt előre nehéz megjósolni. Az albizottság munkája során feltárt érdemi információk, adatok és tények fogják meghatározni, hogy hány évet kell visszamennünk időben, de talán nem is ez a lényeg. A lényeg a bajba jutott emberek kártalanítása, a felelősök megtalálása és a jogszabályi szigorítások megfelelő előkészítése. A kormányzati intézkedések is éppen azt a célt szolgálják, hogy a kártérítések minél hamarabb lezáruljanak. Az Országgyűlésnek pedig olyan szigorú törvényeket kell alkotnia, melyek megakadályozzák, hogy a jövőben ne tudjon senki ilyen pénzügyi visszaéléseket elkövetni. Az albizottság tagjaként úgy vélem, hogy nem maradhat büntetlenül egyetlen ilyen csalássorozat sem. Természetesen a nyomozás és a szankcionálás már az ügyészség és a bíróság feladata lesz.

Az illegális fakereskedelem visszaszorult

Elsősorban a hazai vállalkozások megfelelő minőségű és mennyiségű alapanyaggal való ellátását szolgálja az állami erdőgazdaságoknál a közelmúltban bevezetett faanyagforgalmi szabályozás. Dr. Bitay Márton Örs állami földekért felelős államtitkárt arról faggattuk, hogy miként részesülhetnek előnyben az állami fafeldolgozó üzemek, és hogy a halászati tilalom nem veszélyezteti-e a piacot.

Melyek az új faanyagforgalmi szabályozás lényeges elemei?

– A legfontosabb, hogy sikerült rendezni a faáru-szállítással kapcsolatos jogszabályi hátteret, s így nyomon lehet követni minden fát szállító gépjárművet, illetve a rajtuk lévő rakományt. Mindez már most fehérítette a gazdaságot. Hiszen a szabályozással az illegális fakereskedelem jelentős részben visszaszorul. A törvénytelen kitermelések megakadályozása, illetve a faanyag-kereskedelmi láncban levő fatermék nyomon követhetősége és – szükséges esetekben – forgalomból történő visszahívhatósága érdekében a faanyag-kereskedelmi lánc valamennyi szereplőjének a jogszabályban meghatározott kellő gondosság elvén alapuló nyomon követhetőségi eljárást kell létrehoznia vagy igénybe vennie. Ehhez kapcsolódóan naprakész dokumentációs rendszert kell működtetnie. Ez azt jelenti, hogy az állami erődgazdálkodások bevezettek egy olyan rönkértékesítési protokollt, ami lehetővé teszi az eddigi protokollrendszerek továbbfejlesztését. Ennek az értékesítési protokollnak a célja, hogy minél magasabb áron és minél jobb értéken kerüljön a felvásárlóhoz a kitermelt fa. Ez teremti meg az erődgazdálkodások által biztosított közjóléti funkciók – például ökocentrumok, turistaházak, kiránduló utak, tűzrakó helyek – anyagi bázisát. A faértékesítési protokoll másik fontos szempontja, hogy előtérbe helyezi a magyarországi favásárlókat; azokat a vevőket, akik hazánkban dolgozzák föl az állami erdőgazdálkodásból vásárolt fa alapanyagot. Amennyiben az ő igényüket is sikerült kielégíteni, s még mindig tapasztalható a piacon érdeklődés, akkor lehet külföldre exportálni Magyarországról a rönkfajtákat. Elsősorban az új faanyagforgalmi szabályozás révén szeretnénk biztosítani, hogy a fa a magyar vállalkozásokhoz kerüljön, és előnyben részesüljenek az állami fafeldolgozó üzemek. Már most is nagyon sok pozitív visszajelzés érkezett, bár amíg nem alakult ki az új értékesítési protokoll, addig nem történt faeladás, s ez kisebb zavart okozott a piacon. De ez már a múlté, s olyan fafeldolgozó üzemek is tudtak vásárolni, akik korábban nem, vagy csak sokkal kevesebb mennyiséget, mint évekkel ezelőtt. Annak is örülünk, hogy az állami erődgazdálkodások saját fafeldolgozó üzemeiket is megfelelő mennyiségű alapanyaggal tudják ellátni.

Sümegen a turizmusfejlesztés a húzóágazat

Sümeg képviselő-testülete április közepén rendkívüli ülésen tárgyalta meg és fogadta el a város 2015-től 2020-ig tartó gazdasági programját, amely rögzíti a fő gazdaságfejlesztési irányokat és a megteendő lépéseket. Végh László, Sümeg polgármestere úgy vélekedik, hogy nagy lehetőséget rejt magában a konferenciaturizmus, a vallási turizmus, valamint rendezvények, szabadtéri színházi előadások és koncertek tartása a püspöki palota udvarán.

2010 és 2014 között Sümeg és térsége úgy szerepelt, mint hátrányos helyzetű kistérség, kevés ipari vállalkozással, jelentős munkanélküliséggel. Mi volt ennek az oka? Hiszen a kelet-magyarországi települések polgármesterei kissé irigykedve tekintenek a dunántúli kisvárosokra.

– A kérdés megválaszolásához vissza kell térni a XX. század közepének történéseihez. Sümeg 1945 előtt Zala megyéhez tartozott, majd a megyehatárok újrarajzolásával városunkat Veszprém megyéhez csatolták. Sümeg igazi fénykora a XIX. századra datálható. Az ipari vállalkozások már az I. világháborút követően sajnos viszonylag kis számban voltak jelen városunkban. A sümegiek elsősorban a mezőgazdaságból éltek, bérmunkában dolgoztak a nagygazdák földjén. Emellett működött a cementgyár és a kőbánya is. 1945 után, s főleg mikor elindult a bányászat felfelé ívelése, a ’60-as évektől a rendszerváltásig az volt a jellemző, hogy a férfiak többsége eljárt dolgozni a megye bauxit- és szénbányáiba. Emellett a téeszben is sokan dolgoztak, a nők számára pedig a textilipari üzem és a kórház biztosított munkalehetőséget. 1990 után bezárt a bauxitbánya, a téesz és még számos üzem, ami azt eredményezte, hogy 1993-ban 20%-os volt Sümegen a munkanélküliek aránya. A ’90-es évek végén az akkori polgármester, Tóth Tamás és a városvezetés ipari terület kialakításáról döntött, hogy Sümegre csábítsák a vállalkozásokat. Az ipari területtel az volt a gond, hogy a betelepült vállalkozások nagyon kevés embert foglalkoztattak. 2006 és 2010 között, mikor a város alpolgármestere voltam, tíz és fél hektárral bővítettük az ipari területet, s ezt a részt 2010 után az új vezetés eladta egy nagyvállalkozásnak. S most, 2015-ben újfent az az állapot állt elő, hogy nincs az igényeknek megfelelő méretű ipari területünk. Ettől függetlenül 2014 novemberében elindítottuk a terület ipari parkká minősítését. Tettük ezt azért is, hogy ezáltal előnyt élvezzenek a vállalkozások a pályázatok elbírálásánál, s bekerüljünk egy olyan információs vérkeringésbe, mely által könnyebben megtalálnak bennünket a befektetők. Már júniusban megkezdi a városban egy 25-30 főt foglalkoztató összeszerelő üzem a tevékenységét, és minden valószínűség szerint egy habüveg gyártó cég egysége telepedik meg nálunk. Jövőre már elkezdik az építkezéseket, és hozzávetőlegesen 40 főnek adnának majd munkát. Éppen ezért tavaly megalkotott gazdasági programunk – melyet idén áprilisban fogadtunk el – fő prioritása a mezőgazdaság, az ipar, az ipari és kereskedelmi szolgáltatások, fejlesztése.

A múzeumot nem a tárgyak sokasága, hanem a szellemisége határozza meg

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár is Millenniumi Díjat kapott a szellemi tulajdon világnapja alkalmából. Az ENSZ genfi székhelyű Szellemi Tulajdon Világszervezete 2000-ben döntött arról, hogy április 26-át a világ társadalmi fejlődéséhez és haladásához meghatározó módon hozzájáruló műszaki alkotók és művészek munkássága és eredményei védelmének szentelt világnappá nyilvánítja, amely tisztelgés az emberi tudás és képzelőerő, a kreativitás előtt. Varga Benedeket, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár főigazgatóját az intézmény fő feladatairól, a névadó emlékének ápolásáról és a Semmelweis-emlékévről kérdeztük.

Mennyiben függ össze a Millenniumi Díj azzal, hogy idén a nemzetközi Semmelweis-emlékévben ünnepli megnyitásának 50. évfordulóját a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum (SOM)?

– Nem könnyű erre a kérdésre felelni. Talán a díj átadása összefügg a múzeum 50 éves születésnapjával, de nem ismerem a bizottság értékelési szempontjait. Az oklevélen az szerepel, hogy a magyar orvosi tudás megőrzéséért, átadásáért kaptuk meg a Millenniumi Díjat. Ez a születésnap nagyon komoly momentum az intézmény életében. Már 1963-ban kezdték el szervezni a múzeumot, míg a könyvtárunk korábban, az 1950-es években jött létre. A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum és Könyvtár 1965-től működik, s ezért tartjuk idén az 50. évfordulót. Elődeim olyan híres személyek voltak, mint Antall József vagy Schultheisz Emil a későbbi egészségügyi miniszter. Az elmúlt 50 évben változtak az intézmény célkitűzései, ami főleg a kiállítások tematikájának változásai alapján és a tudományos konferenciák alapján érthető meg.