Ha egy képből eltűnik az ábrázolás, akkor számomra az érdektelen

Nagy Előd festő- és éremművész 1942-ben született Budapesten. 1967-ben végezte el a Magyar Képzőművészeti Főiskolát. Mesterei Kmetty János, Eigel István, Szentiványi Lajos, Barcsay Jenő és Szabó Iván voltak. Tanulmányúton járt Európa legtöbb országában, valamint Grúziában, Örményországban, Törökországban, az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában. A Művészeti Alap (most MAOE – Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete), a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége festő szakosztálya, a Magyar Képzőművészek Szövetsége éremszakosztálya és a Mednyánszky Társaság tagja. 1972-ben Derkovits-ösztöndíjat kapott, 1984-ben a Művelődési Minisztérium nívódíját kapta, 1997-ben a főváros Budapestért díjban részesítette. 2002-ben megkapta a Pro Palota Díjat, 2004-ben pedig a Királyhágómelléki Református Egyházkerület „A közjó szolgálatában” díját. Alapító tagja a Nyíregyháza-Sóstói Nemzetközi Művésztelepnek (1970), a Salgótarjáni Nemzetközi Művésztelepnek (1974), a Mezőtúri Művésztelepnek (1981), a Természetbarát Képzőművészek Telepének (Kán, 2000) és a Kárpát-medencei Magyar Festők Telepének (Balatonvilágos, 2000). 1991-ben részt vett a Tiszapéterfalvi Nemzetközi Művésztelep (Kárpátalja) munkájában. 2001–2002: a Felsőbányai Művésztelep résztvevője. Alapító tagja a Kárpátaljai Hollósy Simon Nemzetközi Képzőművészeti Tábornak (2004. Rónafüred, Lumsori). 1994-ben Dunaszerdahelyen (Felvidék) részt vett a Kortárs Magyar Galéria első kiállításán. 88 önálló kiállítása volt, a legutóbbi 2015 tavaszán a Rákospalotai Múzeumban.

Fontosabb csoportkiállítások külföldön: Schlieren, Bern, Genf, Basel, Aarau, St. Gallen (Svájc) és Chisinau (Kisinyov – Moldávia). Az országos kiállítások rendszeres résztvevője: Hódmezővásárhelyi Őszi Tárlat, Pasztell Biennále, Soproni Érembiennále, Alföldi Tárlat, Balaton Tárlat, stb. Alkotásait a Magyar Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Jósa András Múzeum, a Tornyai János Múzeum, a Vízügyi Múzeum, a Magyar Színházi Intézet, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a Paksi Atomerőmű Rt., az Ericsson Magyarország Kft., a T-Mobile Magyarország Távközlési Rt., a Kortárs Magyar Múzeum (Dunaszerdahely), a DHL Magyarország Kft., az Internationale Treuhand A.G. (Basel), a Zürcher Kantonalbank, Kiste (Berlin), a Budapesti Műszaki Egyetem, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Képtára, a Pannonhalmi Bencés Apátság, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a budapesti XII., illetve XV. kerületi önkormányzat, Budapest Főváros Közgyűlése, a Civis Hotels, a MAL Rt., a Jókai Bánya (Ajka) valamint számos külföldi és magyar magángyűjtemény őrzi. 2005-ben jelent meg a munkásságát bemutató képzőművészeti album a szegedi Grimm kiadó gondozásában, Feledy Balázs művészeti író ajánlásával.

Részt vett a Nyíregyháza-Sóstói Nemzetközi Művésztelep alapításában, de ugyanilyen szerepet vállalt Salgótarjánban és Mezőtúron is. Mennyire inspirálják önt a művésztelepek?

– A művésztelepeken való részvételek mindig is nagy hatással voltak munkáimra. Tematikám pedig látszólag egyszerű: a természet, az ember és a csendélet. Szöghatárhalom című képem is a természeti tematikába tartozik. A halom Debrecen és Tiszacsege határát jelölte. A kép mesterséges dombot, kunhalmot ábrázol egy elhagyott temető sírjaival, s az országút keresztjével. Hortobágy környékén több mint száz ilyen kunhalom vagy kurgán látható. Régóta „üldözött” a téma, többször megfestettem, de mindig is munkált bennem valamilyen hiányérzet. Aztán az utolsó, nagyméretű vázlatba mindent beleadtam. De talán most sem vagyok elégedett vele, bár ez az egyik kedves képem.

A déli nyitás stratégiai célja: 2018-ra a magyar export 1/3-a az EU-n kívülre irányuljon

Altusz Kristóffal, a Külgazdasági és Külügyminisztérium európai és amerikai kapcsolatokért felelôs helyettes államtitkárával arról beszélgetünk, hogy milyen haszonnal járhat, ha Ecuador potenciális európai regionális kereskedelmi központjának tekinti Magyarországot.

Három héttel ezelőtt Dr. Balogh Csaba, Keleti Nyitásért felelős helyettes államtitkár azt nyilatkozta lapunknak, hogy az afrikai gazdasági növekedést a magyar cégek is kihasználhatják. Ugyanez igaz Latin-Amerikára vonatkoztatva is?

– Természetesen, sőt olyannyira, hogy a déli nyitás tekintetében már számos egyezmény született. Tehát néhány magyar cég szerződést kötött latin-amerikai vállalatokkal. Diplomáciai jelenlétünk növelésével és a kereskedőházak nyitásával a térségben a magyar gazdaság élénkülése a befektetésösztönzésekkel együtt elkezdődött. Kiemelendő, hogy a világban lényeges politikai és gazdasági változások történtek, s olyan új helyzet alakult ki, melyben a versenyképesség megtartása és megerősítése elengedhetetlen feltétellé vált. Minderre a magyar kormány úgy reagált, hogy először a keleti, majd a déli nyitás politikáját hirdette meg. Az utóbbi területen olyan országok felé nyitunk, amelyek a világgazdasági válság idején is megőrizték stabilitásukat, és ahol a GDP növekedése várható. Ezért nyitottunk Chilében nagykövetséget, s erősítettük meg diplomáciai jelenlétünket Ecuadorban is. A közelmúltban magyar kereskedőházat nyitottunk Chilében, Brazíliában, Mexikóban, melyeket újabbak követhetnek.

Stratégiai együttműködési megállapodás született Zalaegerszeg és a kormány között

Orbán Viktor miniszterelnök úr kijelentette, hogy a vidék fejlődésének kulcsa a vidéki városok fejlődése, ezért útjára indítják a Modern Városok elnevezésű programot. Ennek keretében a miniszterelnök mind a 23 megyei jogú városba ellátogat, ahol együttműködési megállapodásokat köt a helyi vezetőkkel. Április 14-én együttműködési megállapodást írt alá Zalaegerszegen a kormányfő és Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere. A Modern Városok Program keretében kormányzati támogatással megvalósuló zalaegerszegi fejlesztésekről Balaicz Zoltán tájékoztatta olvasóinkat.

A sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy új korszak veszi kezdetét Zalaegerszegen ezzel az együttműködési megállapodással. Mekkora összegről, milyen beruházásokról van szó? Milyen elemeket tartalmaz a megállapodás, s azokhoz a kormány adja-e a forrást?

– Gazdasági értelemben Zalaegerszeg legnagyobb hátránya a közlekedési infrastruktúra állapota. Azért, hogy javuljon a helyzet, a kormány vállalja, hogy még a mostani fejlesztési ciklusban bekapcsolja Zalaegerszeget a gyorsforgalmi úthálózatba, vagyis 2018-ig teljes szakszán kétszer kétsávossá, gyorsforgalmi autóúttá válik a 76-os főút. Emellett még 2018 előtt megkezdődik a Zalaegerszeget Vasvárral, illetve a fővárossal összekötő szakasz építése a 8-as és 86-os utak elérése érdekében. A két beruházás százmilliárdos nagyságrendet jelent. A kormány 1 milliárd forintot ad Zalaegerszegnek az inkubátorház fejlesztésére, 2,5 milliárd forintot biztosít egy 10 pályás, 50 méteres, tanmedencés uszoda megépítésére és 1,5 milliárd forinttal támogatja egy, az Alsóerdőn létesítendő különleges sport-, szabadidős- és rekreációs központ létrehozását. A miniszterelnök örömmel fogadta a Mindszenty-zarándokközpont felépítésére irányuló tervünket is. E látogatóközponttal kapcsolatban a részletek kidolgozása még várat magára – ezt a feladatot egy munkacsoport végzi majd el.

A kormány egységes Kárpát-medencében gondolkodik

Az ellenzék folyamatosan azzal vádolja a kormányt, hogy magára hagyja a fiatalokat, nem törődik velük. Mindennek ellentmond az az új konzultációs sorozat, amelynek márciusban Kolozsvár volt az egyik állomása. Dr. Rétvári Bencét, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkárát arról kérdeztük, hogy a fiatalokat foglalkoztató kérdések mennyire jelennek meg fontos tényezőként a kormányzati döntésekben.

Milyen gondolat mentén indította el az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Rólad szól! – párbeszéd a fiatalokkal elnevezésű konzultációsorozatát?

– Azért tartottuk fontosnak elindítani a párbeszédet, mind személyes találkozások, mind internetes konzultációs felület nyitása révén, hogy akkor, amikor meghozzuk a fiatalokkal kapcsolatos fontos döntéseket, törvényjavaslatokat, kikérjük azokról az érintettek véleményét. Ezenkívül a mostani uniós fejlesztési ciklusban az ifjúság számára biztosított forrásmegosztás megtervezését is megelőzi a fiatalok igényeinek felmérése.

Magyarországi és székelyföldi gazdák várják az érdeklődő városi fiatalokat

Ötödik évébe lépett az AGRYA nagy sikerű, EU díjnyertes programja, a Vidék Kaland. Dr. Mikula Lajost, a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – AGRYA ügyvezető elnökét a program céljáról és az elmúlt évek tapasztalatairól faggattuk.

A Vidék Kaland Program alapvetően kommunikációs jellegű, vagy oktatási projekt?

– A Vidék Kaland „Classic” Programot indítottuk el elsőként, 2011-ben, amelynek az a célja, hogy a városi fiataloknak bemutassuk a vidéki életet és a mezőgazdaság mindennapjait. A résztvevők pedig osszák meg élményeiket az interneten. Folyamatosan szembesülünk azzal, hogy a városi átlagemberben nagyon furcsa kép él a mezőgazdaságról. Az egyik elképzelés szerint a gazdák vidám, dalolós emberek, akik gondtalanul élik az életüket. A másik jellemző kép kevéssé kedvező a gazdákra nézve. E szerint a gazdák nagyon sok pénzt, támogatást kapnak, amiből sok és haszontalan drága holmit vesznek. Szeretnénk, ha a városiak pontos képpel rendelkeznének arról, hogy milyen is a mai magyar mezőgazdaság. Tapasztalatunk szerint a személyes élmények az igazán hatékonyak. A program keretében, pályázaton keresztül kiválasztott városi fiatalok egy hetet tölthetnek el magyarországi fiatal gazdáknál. Ez a program főleg kommunikációs jellegű, és a későbbiekben hirdettük meg azt a két programot, amely elsősorban oktatási projekt. A Vidék Kaland Hivatásos Programot az agrár felsőoktatásban tanuló és valóban mezőgazdásznak is készülő fiatalok számára szervezzük. A programot 2012-től a gödöllői Szent István Egyetem Mezőgazdasági Karával együttműködésben fejlesztjük tovább. A résztvevők ezzel a programunkkal kiválthatják az egyetemi kötelező gyakorlatot. A pályázaton kiválasztottak egy éven át több alkalommal, 1-2 napra ugyanahhoz a fiatal gazdához, egy családi gazdaságba és nem egy nagy céghez, mennek gyakorlatra. Így, ellentétben az egyetemi gyakorlatokkal, egy teljes gazdasági évet ismerhetnek meg. Tehát a fiatal gazda tanítja is az egyetemistákat. A technika és a gépek iránt érdeklődők figyelmébe ajánljuk a Vidék Kaland Speciál Programot. Az AGRYA, partnerével az Axiál Kft.-vel, Magyarország egyik vezető gépforgalmazójával közösen a Vidék Kaland Programon belül lehetőséget biztosít arra, hogy az érdeklődők megismerkedjenek a modern mezőgazdaság gépi technológiáival. A jelentkezők eltölthetnek öt munkanapot az Axiál Kft. profi szervizcsapatával és bekapcsolódhatnak a mezőgazdasági gépek helyszíni javításába, szervizelésébe. Ennek ideje – július második fele – egybeesik a Classic programéval.

Az adósságkonszolidációban nem részesült települések kötelező önkormányzati feladataikhoz kapcsolódó tevékenységekre használhatják fel a forrást

A kormány döntése értelmében 9,6 milliárd forintot kapnak azok a kétezer lakosnál nagyobb települések, amelyek kimaradtak az adósságkonszolidációból, a pályázatok a nyár elején jelennek meg – tudatta szerkesztőségünkkel Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára.

Eddig úgy tudtuk, hogy az összes település adósságát átvállalta a kormány. Mennyi önkormányzat maradt ki az adósságkonszolidációból?

– A kormány az elmúlt években kétezer önkormányzat 1370 milliárd forint adósságát vállalta át. Volt azonban 1176 település, amely ebből kimaradt, mert nem halmazozott fel adósságot. Tehát nem vett föl hitelt. Az adósságátvállalással kapcsolatban a kormányzat úgy döntött, hogy nem vizsgálja azt, hogy a hitelek felvételének volt-e egyáltalán valamilyen társadalmi hasznossága. Az önkormányzatok abból indultak ki, hogy a hiteleket a fejlesztésekhez és a működéshez vették föl, s ezért adósodtak el. Ezenkívül 2014-ben arról is határozott a kormány, hogy azok az önkormányzatok, akik nem vettek fel a fejlesztéshez hiteleket, támogatást kapjanak. S ezt a pénzt szabadon használhatják fel fejlesztésekre. Kiemelendő, hogy a közel 3200 önkormányzatnak majdnem a kétharmada vett fel hitelt. Azok az önkormányzatok, melyek nem adósodtak el, lakosságarányosan támogatást kapnak. Négyéves programról van szó; a kétezer és háromezer lakosú települések 44 millió forintot, a 3-5 ezer közötti települések 112 millió, az 5-10 ezer közöttiek 181 millió, a tízezer feletti települések 200 millió forintot kapnak. Tavaly a kétezer lakosnál kisebb települések kaptak 12,1 milliárd forint támogatást és még jutott forrás 38 kétezer lakos feletti településnek is. 2015-ben azok a kétezer lakos feletti települések kapják meg támogatás első felét, akik még eddig nem részesültek belőle. Jövőre ismét a kétezer lakos alatti településekhez juttatjuk el a támogatás másik felét, és 2017-ben a kétezer lakos felettiek kapják meg a támogatás második részét.

A megújult Városliget múzeumai idevonzhatják a turistákat

Dr. Baán Lászlót, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosát, a Szépművészeti Múzeum főigazgatóját a program fejlesztései, az Új Magyar Nemzeti Galéria feladatai, és a kritikusok vádjai kapcsán kerestük föl

Milyen típusú kulturális-rekreációs városi teret hoznak létre a Liget Budapest fejlesztéssel?

– A Liget Budapest Projekt a Városliget megújításával és fejlesztésével a Liget 150 éves hagyományait folytatja, ugyanis a park a XIX. század közepétől egy olyan különleges, Európában egyedülálló funkciójú közpark, ahol a szerves fejlődés során nem csupán a zöld felülethez köthető pihenő funkció alakult ki, hanem nagyszámúan kaptak itt otthont kulturális intézmények is. A millenniumi kiállítás idején alakult ki az a sajátos egyensúlya az intézményeknek, zöld felületeteknek, kikapcsolódásnak, mely a mai napig jellemző a Ligetre. Ki kell emelni az intézményeket; a több mint százéves Állatkertet, a Műjégpályát, a Széchenyi Fürdőt, a Vajdahunyad várát, a Közlekedési Múzeumot, a Műcsarnokot és a Szépművészeti Múzeumot. A kormány követi ezt a hagyományt; megújítja, felújítja a Liget számos intézményét és bővíti a meglévő intézményi hálózatot. Maga az Állatkert is bővül: a Pannon Park projekt keretein belül például egy óriási fedett trópusi csarnokot alakítanak ki. A projektnek köszönhetően a Közlekedési Múzeum pedig a háború előtti formáját kapja vissza az eredeti tervek alapján, a múzeum épülete ugyanis a háborúban súlyos sérüléseket szenvedett, és csak részlegesen, erősen lecsupaszított formában állították helyre, ezért most csak egy igen csúnya dobozépület éktelenkedik a helyén. A Liget projekt ugyanakkor magán viseli majd a XXI. század kézjegyét is; a Városligetben találkozik a múlt és a jelen, hogy együtt hozza létre azt az Európában is különleges városi szövetet, amely a családi kikapcsolódás kiemelkedő színtere lesz, és Budapest számára is új turisztikai vonzerőt jelent majd. Az új épületek megvalósítása – az Új Nemzeti Galéria, a Ludwig Múzeum, a Néprajzi Múzeum, a Magyar Építészeti Múzeum, a Fotómúzeum Budapest (Magyar Fotográfiai Múzeum), a Magyar Zene Háza – is ebbe a sorba illeszkedik. Ezeknek a gyűjteményeknek nem volt önálló, múzeumi céllal épült otthona, csak nagy kompromisszumokkal tudnak működni a mostani épületeikben. A világhírű magyar zeneművészet történetét átfogóan bemutató Magyar Zene Háza pedig eddig nem is létezett. Tehát nagyon fontos, jelentős, országos közgyűjtemények kapnak végső otthont a Városligetben. Szimbolikus jelentőségű, hogy a Néprajzi Múzeum anyaga első kiállításának a millenniumi kiállítás idején éppen a Városliget adott helyet. Azóta sokfelé vándorolt ez az anyag, és sosem találta meg végső otthonát, hiszen most az egykori Kúria épületében a gyűjteménynek csak 1%-a látható, és korántsem ideális múzeumi körülmények között. Tehát a megújításokkal, az új épületekkel és a zöld terület bővítésével és felújításával együtt – a mostani 60%-ról ugyanis 65%-ra nő majd a Városligetben a zöld felület aránya – világszínvonalú, új vonzerővel gazdagodik Budapest. Így egyfelől a közelben lakók, a Városliget mindennapos látogatói is egy sokkal szebb ligetben pihenhetnek sportolhatnak majd, emellett a hatástanulmányok alapján teljes megújítását követően olyan sok új turistát lesz képes vonzani a liget, hogy nemzetgazdasági szinten 10-12 éven belül megtérülnek a projektre fordított állami források.

Kis Miklós Zsolttal, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkárával beszélgetünk

Az aszály a katasztrófatípusok leggonoszabbika. Hazánk ebből a szempontból a világ egyik legsérülékenyebb országa. Több tudós szerint az évszázadokon keresztül visszatérő aszály miatt tűnhettek el például a maják. Az éghajlatváltozás okozta szélsőséges helyzetek a korábbiakhoz képest egyre zavaróbban hatnak életünkre.

Mit tehetünk a globális klímaváltozás súlyos következményei ellen?

–A klímaváltozásból adódó szélsőséges időjárási jelenségek már napjainkban is egyre fokozódó mértékben tapasztalhatóak Magyarországon. Több jelenséget is említenék: egyrészt, egyre gyakoribbá vált, hogy a téli csapadék hó helyett eső formájában jelentkezik, ezáltal jelentősen csökken a talaj vízmegtartó képessége. A belvízzel borított területek nagysága évről évre jelentősebb méreteket ölt. Az elfolyni képtelen, felszínen maradó víz nemcsak a mezőgazdaságban okoz károkat, hanem az állat- és növényvilágot is veszélyezteti, főként a pangó vizes területeket nem kedvelő fajok esetében. Ezenfelül legalább minden második év aszályos, amely az ország területének 80-90 százalékát sújtja. Az árvizek által veszélyeztetett terület meghaladja az ország területének 20 százalékát. Elmondható, hogy a csapadék időbeni eloszlása és intenzitásának mértéke is változott, egyre gyakoribbak a belvizes és az aszályos időszakok. A szélsőséges időjárás nyilvánvalóan nehezíti az élővilág életfeltételeit, és fokozza a mezőgazdasági művelés alá eső területek védtelenségét.

A város polgármesterének, Szalay Ferencnek ez a legfőbb célkitűzése

A XVII. Szolnoki Utazás Kiállítás és Helyi Értékek Vására kapcsán kerestük föl a megyeszékhely vezetőjét, akitől beszélgetésünk során megtudtuk, hogy az önkormányzattal együtt mindenek fölé a gyermekétkeztetés támogatását helyezték.

Az állam és Szolnok városa együttesen támogatja a gyermekek étkeztetését. Hogyan osztoznak a támogatás mértékében?

– A számok ridegek. Természetesen azt szeretnénk, ha egy éhező gyermek se lenne Szolnokon. Mintegy 9 ezer gyerek étkezik Szolnokon, s közülük valamivel több mint 3 ezer kap támogatást. Naponta 1565 gyermek étkezik teljesen ingyen, további 1534 gyerek fél áron ebédelhet. A bölcsődések, óvodások és iskolások tízóraija, ebédje és uzsonnája összesen 905 millió forintjának a családok valamivel több mint a harmadát fizetik. A fennmaradó költségekhez az állam gyermekétkeztetési támogatás címén több mint 440 millió forinttal járul hozzá, míg az önkormányzat 105 millió forintot biztosít.