A hazai termékeket továbbra is népszerűsítenünk kell

Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára úgy véli, hogy a tejkvóta megszüntetése új kihívásokat jelent, de egyben új lehetőség is a magyar tejágazat számára. Rámutatott: alapvetően kiszámítható támogatási rendszerre van szükség, és ez 2020-ig rendelkezésre áll.

Mit jelent a magyar tejipar számára, hogy április 1-jével megszűnt az EU-ban a tejtermelés mennyiségi szabályozására harmincegy évvel ezelőtt létrehozott kvótarendszer?

– Az Európai Unió 2015. április 1-jétől megszünteti a 30 éve működő tejkvóta rendszert, így Magyarországról is kivezetik ez a piacszabályozási elemet, amely eredendően termeléskorlátozó szerepét hazánkban sosem töltötte be.

Nemzetközi viszonylatban elmondható, hogy a legutóbbi lezárt kvótaévben 7 tagállam lépte túl a kvótáját, amely összesen mintegy 410 millió euro illeték megfizetését vonta maga után. A többi 20 tagállam tejtermelése elmaradt a megállapított nemzeti kvótától. Magyarország kvótakihasználása a 2013–2014-es kvótaévben 72,3%-os volt. Az EU-28 együttes termelése 4,6%-kal maradt el az EU teljes kvótájától. Az utolsó, 2014–2015-ös kvótaévben a bizottság előzetes várakozásai szerint 13 tagállam lépheti túl a kvótáját. A kvótájukat túllépő, vagy ahhoz közel termelő tagállamok több javaslatot tettek illetékfizetési kötelezettségük csökkentése érdekében. Végül sikerült megvédeni azt a szabályrendszert, amely a kvótájukat túllépő tagállamok termelőit illetékfizetéssel bünteti, így megelőzve azt, hogy az utolsó kvótaévben a túltermelő tagállamok termelői indokolatlan versenyelőnyhöz jussanak a szabályokat betartó, kvóta alatt termelő tagállamokkal szemben. Magyarország az elmúlt években jellemzően 20-25%-kal maradt el a kvótájától. A tejkvóta rendszer 2015-ös megszűnésével a versenyhelyzet számottevő erősödésével lehet számolni, de úgy véljük, hogy a rendszer megszűnése lehetőségeket is jelent a magyar tejágazat számára. A kvóta megszűnése után a tejágazat legnagyobb kihívása a jelenleginél is erősebb import tejtermék beáramlásának enyhítése lesz. Ez a folyamat azonban nem a kvóta megszűnésével indul el, az elmúlt években már egyre erősebben tapasztalhattuk. Az importnyomás kezelésének egyik jó eszköze a tejcsomag, amely megteremti a hatékony termelői és szakmaközi együttműködés lehetőségét, és a szerződéses kapcsolatokat az eddigieknél szigorúbban szabályozza. Az új szabályozás, mely a kvótarendszer megszűnése előtt közel 3 évvel már hatályba lépett, és legalább 2020-ig életben is marad, előtérbe helyezi a tagállam szabad döntését az egyes intézkedések tekintetében, és erősen ajánlja a szakmaközi szervezetek aktív szerepét az ágazat piacorientáltságának megszervezésében. Az erősödő importnyomásra a választ elsősorban a nemzeti szabályozásban kell keresni. A tejtermékszállítmányok fokozott ellenőrzése mellett új eszközöket is kell keresni, hogy az EU szabad árumozgásra vonatkozó alapelvének sérelme nélkül Magyarországon a hazai tejtermékek kerüljenek az áruházak polcaira, és a magyar tejtermékek határainkon túl is népszerűek legyenek. A kormányzat az elmúlt években kiemelt feladatként kezelte az ágazat felkészítését a kvótaszabályozás megszűnése utáni időszakra. Ezen munka eredményeként az alábbi intézkedésekre került sor. Az EU-ban 2012 márciusában elfogadásra került a tejcsomag, amely az ágazat szervezettségét, valamint a termelők alkuerejének javítását szolgálta. Magyarországon a tejágazatban életbe lépett a kötelező szerződés, valamint állami elismerést kapott a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. 2012. augusztus 1-jén új elemként jelent meg a tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvényben a diszkriminatív árképzés tilalma, amelynek értelmében a hazai előállítású és az import termékeknél a kereskedők azonos árképzést kell, hogy alkalmazzanak. 2012-ben a szaktárca a legnagyobb kereskedelmi üzletláncok, valamint a tejfeldolgozók és termelők között egyeztetéseket folytatott a hazai tej és sajt népszerűsítése érdekében. Azóta a hazai előállítású folyadéktej belföldi értékesítési aránya jelentősen javult. Mára a belföldön értékesített folyadéktej mintegy 3/4-e hazai. A tejcsomag hazai végrehajtása keretében a nyers tej magyarországi értékesítését előzetesen írásos szerződésbe kell foglalni (6 hónap minimális időtartammal, meghatározott tartalommal), elismerhetőek a tejágazatban működő termelői szervezetek (és társulásaik), melyek tagjaik nevében tárgyalhatnak a feldolgozóval, ill. felvásárlóval, emellett a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (TTT) megkapta reprezentatív szakmaközi szervezeti elismerését.

Sosem az utánzásra törekedtem

Germán Lívia színésznő, a Turay Ida Színház tagja, a felvidéki Királyhelmecen született. A békéscsabai Fiatal Színházművészetért Alapítványi Színiiskolájának növendéke volt. Ezt követően a kassai Thália Színházhoz szerződött, az ott eltöltött négy év után a Komáromi Jókai Színház társulatának lett a tagja. Majd egy produkcióban játszott a Verebes István által vezetett Mikroszkóp Színpadon. Ezután szerződött le a Soproni Petőfi Színházhoz, s utána hű maradt a Darvasi Ilona igazgatónő által vezetett társulathoz, így a Turay Ida Színház tagja lett.

Főbb szerepei: Lenke (Molnár Ferenc: A doktor úr), Ká (Békés–Geszti–Dés: A dzsungel könyve), Beba (Nikosz Kazantzakisz: A szabad ember, avagy Zorba, a görög), Lulu (Pinter: A születésnap), Boriska (Heltai Jenő: A tündérlaki lányok), June (John Kander–Fred Ebb–Bob Fosse: Chicago), Mimi (Nóti Károly: Maga lesz a férjem!), Vilma (Topolcsányi Laura: A vöröslámpás ház), Christine (Francis Veber: Balfácánt vacsorára), Fráter Erzsébet (Egressy Zoltán: Vesztett éden), Capuletné (Shakespeare: Rómeó és Júlia), Lizi (Móricz Zsigmond: Sári bíró), Grete Witt (Paul Schurek: Utcazenészek) Stefi (Topolcsányi Laura: Bubamara), Éva (Topolcsányi Laura: Csakazértis szerelem), Curleyné (Steinbeck: Egerek és emberek), Domján Edit (Topolcsányi Laura: „Köszönet mindenért”).

Művésznőt legutóbb Topolcsányi Laura: „Köszönet mindenért” című előadásában láthattunk, amelyben Domján Editet játszotta. Mekkora kihívást jelentett egy „élő legendát” alakítani?

– Óriási várakozással és örömmel vártam a feladatot, mert Domján Edit a színművészet egyik legendás alakja volt, és őt alakítani fantasztikus élmény. Topolcsányi Laura megírta a remekművét, s így színpadra vittük ezt a kétszereplős darabot. A szerep elgondolkodtatott kérdéseket vetett fel, és azt éreztem, hogy több leszek tőle. Árkosi Árpád, a darab rendezője azt tanácsolta, hogy ne a teljes utánzásra törekedjünk, helyette saját élményeink, személyiségünk tárházában „kutassunk”. Szakmailag igen fontos és jelentős feladatnak éreztem, mert valahol mindig azonosulni tudtam Domján Edittel.

Szégyenteljes a romániai restitúció

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke szerint felháborító, hogy 25 évvel a rendszerváltás után Romániában még mindig nem zárult le a kommunista diktatúra során elkobzott ingatlanok ügye.

Az erdélyi sajtóorgánumok arról számolnak be, hogy a magyar nemesek leszármazottjai visszakapják kastélyaikat. Akkor mi a gond a restitúcióval?

– Huszonöt évvel a rendszerváltozás után kijelenthetjük: a kommunizmus idején államosított ingatlanok visszaszolgáltatásának ügye Románia szégyenfoltja. Még mindig nem történt meg a teljes körű visszaszolgáltatás, és úgy tűnik, hogy az állam több problémát okozott ezen a területen is, mint amennyit megoldott. A tulajdonos személyétől függetlenül Romániának már a ’90-es évek elején nagyon gyorsan vissza kellett volna szolgáltatnia az elkobzott vagyonokat, s ahol ez nem lehetséges, ott a kárpótlás valamelyik formáját alkalmaznia. Mivel erre nem volt politikai akarat, mindez nem történt meg; az elkobzott ingatlanoknak kevesebb, mint a fele került vissza a volt tulajdonosokhoz.

A magyar autentikus folklórkincset is bemutatjuk Oroszországnak

Kulturális napokon mutatkozik be Magyarország az Oroszországi Föderáció területén: a programsorozat több városban is várja az érdeklődőket június 30-áig. Íjgyártó Istvánt, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkárát a kulturális diplomácia feladatairól, az oroszországi magyar kulturális napokról kérdeztük.

Amikor a diplomáciáról hallunk, legtöbben nagykövetek, konzulok munkájára, és államfők tárgyalásaira gondolunk. Mi a kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkárság feladata?

– Valóban érdemes újradefiniálni a kulturális és a tudománydiplomácia fogalmát. A külpolitikai tevékenység két olyan ágazatáról van szó, mely egyre inkább fontossá és népszerűvé válik a nemzetközi kapcsolatokban. Mára az államok nemcsak a nagyköveteken, diplomáciai képviseleten keresztül érintkeznek egymással, hanem a különböző nemzeti kultúrák és szegmensek is nagyon széles területen találkoznak. A kultúra globalizálódik; megjelentek olyan adathordozók, melyek mindenki számára elérhetők. Ezért az információk – így a kultúrát érintőek és bizonyos értelemben a tudományos eredmények is – nagyon széles közvetítői felületen jutnak el az emberekhez. Tehát a nemzetközi kapcsolatok bizonyos értelemben tömegesednek. Ezért is fontos, hogy egy-egy ország kultúrája, tudományos eredménye szervezett módon miként irányítja magára a figyelmét a kétoldalú kapcsolatok területén. Feladatunk, hogy a magyar kulturális és tudományos eredményeket megismertessük a világ széles közvéleménye előtt. A kutatás, az oktatás, a különböző örökségvédelmi, és az innovatív technológiai fejlesztések mind olyan területek, melyeket aktívan képviselünk.

2014-ben az ellenőrzött könyvvizsgálók 40%-a fennakadt a rostán

Pankucsi Zoltán adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár összegzése szerint szükséges volt az a magyar kezdeményezés, amely rendkívül szigorú ellenőrzési módszertan bevezetésével indította meg a könyvvizsgálói felügyeletet. De a még erőteljesebb fellépés a garancia, hogy a mostanihoz hasonló brókerbotrányokat kivédhessük a jövőben.

Összefügg a Quaestor-botránnyal, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) zéró toleranciát hirdetett a csaló könyvvizsgálókkal szemben?

– A pénzügyi szektorban működő cégek könyvvizsgálói speciális tudással és tapasztalattal kell, hogy rendelkezzenek. Lényegesen több ügyféllel „dolgoznak”, mint más szektorok könyvvizsgálói, hiszen vizsgálatuk eredménye nemcsak a vizsgált brókercégre, hanem az ott befektető vállalkozásokra, magánszemélyekre is kihatással van. Az ő munkájukra épp ezért még nagyobb figyelem irányul, vagyis ők sokkal nagyobb felelősséget viselnek. A korábbinál is nagyobb szigorúság azért szükséges, hogy a mostanihoz hasonló brókerbotrányok ne fordulhassanak elő a jövőben, és időben ki lehessen szűrni azokat a cégeket, ahol ilyen kockázatok előfordulhatnak.

Nálunk kevesebb a bűncselekmény

Farkas Ferenc polgármestertől megtudtuk, hogy 47 térfigyelő kamera vigyázza a rendet Jászapátiban. Minden jászapáti lakos igényelheti a patrióta kártyát, amivel olcsóbban vásárolhat, és a nyugdíjasoknak heti egyszer ingyenes a gyógyvizes fürdőjegy.

Megválasztásakor azt nyilatkozta, hogy vannak kisebb, valós és mondvacsinált hibák, melyek kiküszöbölésére szakítanak időt, energiát az elkövetkező években. Melyek ezek a kisebb hibák, és hiányosságok?

– Ezzel a nyilatkozattal, a 31-es út felújítása és a városközpont megújítása kapcsán, különböző fórumokon elhangzottakra reagáltam, hiszen minden településen élnek elégedetlenkedők. Valós problémánk, hogy kisebb útszakaszokon a kerékpárút kiépítése nem történt meg. Bár erre is azt mondom, hogy számos közmeghallgatás előzte meg a városközpont átalakítását, és akkor nem vetették fel ezt a gondolatot. Arról is hallani, hogy kevesebb a parkolóhely, mint korábban. Az igaz, hogy kevesebb helyen lehet az autókkal megállni, azonban azok a helyek, melyekre hivatkozik a lakosság egy része, nem voltak hivatalosan parkolónak minősítve. Néhány utcát egyirányúsítunk, s így lehetőség nyílik több parkolóhely kialakítására.

Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár hangsúlyozta: a felzárkózáshoz nem elég a jó oktatás és a jó pedagógus, az óvodától az egyetemi szakkollégiumokig tartó esélyteremtési rendszer sikeréhez a támogató családi hátteret is meg kell teremteni.

A hátrányos helyzetű tanulók oktatásával kapcsolatban széles körűen elterjedt az a nézet, mely szerint a legjobb megoldás, ha a lassabban haladókkal speciális csoportokban foglalkoznak, így nem „húzzák vissza” a többi gyereket, és igényeiknek leginkább megfelelő oktatásban részesülhetnek, de külön kell oktatni a legjobbakat is, hogy „szárnyalhassanak”. Ezt a vélekedést mennyire támasztják alá a tapasztalatok és a statisztikai mutatók?

–A hátrányos helyzet és a lassú haladás egybemosása torzíthatja a valós helyzetet, hiszen – bár sok gyerek a tartós szegénységből adódó okok miatt lemaradással kezdi az iskolát –, a hátrányos helyzetű tanulók és a lassan haladó tanulók csoportja nem egyezik meg. A lemaradást pedig egyik esetben sem elkülönítéssel kell orvosolni, mert ezzel csak tovább fokoznánk a meglévő hátrányokat. Úgy tennénk, mintha az éhezőnek még inni se adnánk, arra várva, hogy így megszűnik az éhsége. A sikeres társadalmi felzárkózást a magyar köznevelésben együttneveléssel képzeljük el, nem pedig elkülönítve. A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 171–173. §-ai alapján a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, eltérő nevelési igényű gyermekek és tanulók nevelése, oktatása együtt (egy osztályban, csoportban) történik a többségi gyermekekkel, tanulókkal. Határozott véleményem, hogy a különböző társadalmi helyzetű gyermekek, tanulók együttnevelése csak inkluzív környezetben lehet eredményes. Ebben fontos a befogadó nevelési tér kialakítása, ahol jelen van a gyermek, a tanuló, a nevelő, és a szülő. Célunk, hogy ebben a közösségi térben a pedagógiai gyakorlat reagáljon a tanulók egyéni igényire függetlenül attól, hogy milyen szociális és kulturális háttérből érkeznek, illetve milyen egyéni adottságokkal rendelkeznek. A befogadó környezet – megfelelő személyi feltételek mellett – nem hátráltathatja az átlagos vagy kiemelkedő képességű, nem hátrányos helyzetű gyermekek munkáját, inkább többletet ad számukra abban, hogy segíthetnek a társuknak. Ezzel későbbi életükre nézve is megtanulhatják a gondoskodás, az empátia és az odafigyelés erejét. Az együttnevelés lehet tehát a társadalmi kohézió alapja.

Nem azt fedeztem fel, hogy milyen szépen „szól” a zenedobozban a tulipán vagy a gránátalma. Meg kellett terveznem, hogy mindez jól hangozzon, s ebben volt segítségemre a hanganyag alkotótársaként csatlakozott Tárkány-Kovács Bálint, Junior Prima Díjas zenész-zeneszerző. Az ötlet onnan indult, hogy korábban tagja voltam egy budapesti néptáncegyüttesnek, akikkel sokat jártunk Erdélybe. Számos alkalommal viseltem a hímzett ruhákat és eljutottam olyan falvakba, ahol megőrizték a tisztaszoba hagyományát, textiljeit, ami az inspirációm forrása. Kalotaszegen sok faluban gyűjtöttem, például Magyarvalkón és Inaktelkén.

Elmúlt négy évtizedes tevékenysége és a kutatás-fejlesztés területén elért sikerei mára Európa legjobb 40 orvostechnikai gyártója közé emelték a vállalkozást

Az innovációs nagydíjat és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 2014. évi innovációs díját idén a Sanatmetal Kft. kapta a Vortex poliaxiális csontlemez rendszerért, amelyet a traumatológiában használnak csonttörések ellátására. Farkas József, a Sanatmetal Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy céljuk az emberek gyógyulásának elősegítése világszínvonalú traumatológiai, ortopédiai, gerinc- és fogászati implantátumokkal, innovatív eszközökkel.

Mikor jött létre és mivel foglalkozik cégük?

– A vállalkozás jogelődjét, az egri Finommechanikai Vállalatot 1967-ben egészségügyi bútorok, traumatológiai-ortopédiai implantátumok és vérterápiás szerelékek gyártására alapította a magyar állam. Amikor – 1992-ben – elkezdődött hazánkban a kisebb cégek átalakítási folyamata, akkor az üzem társasági formában működött, de még mindig állami tulajdonban. 1993-ban privatizálták a céget, és akkor került magyar tulajdonba menedzsmenti kivásárlás alapján, s felvettük a Sanatmetal Kft. nevet. A névválasztás nem véletlen, mert a sanatmetal gyógyító fémet jelent.