A kormány a déli nyitással az üzleti kapcsolatok megkötésének feltételeit teremti meg

Ázsia mellett az afrikai és latin-amerikai piacokon is van helye Magyarországnak – hirdette meg a Külgazdasági és Külügyminisztérium. Dr. Balogh Csaba, Keleti Nyitásért felelős helyettes államtitkár érdeklődésünkre közölte, hogy az afrikai gazdasági növekedés fejlődő piacot jelent, ami együtt jár olyan piaci résekkel, amit a magyar cégek is kihasználhatnak.

Eredményesnek tekinthető a Keleti Nyitás politikája?

– Kormányzati szempontból mindenképpen sikeres volt a Keleti Nyitás politikája. Magyarországot korábban rendkívüli módon lekötötte az európai integrációs folyamat, s azt követően az EU-s piacok keresése. Így nagymértékben meglazultak a kapcsolati hálóink azokkal az országokkal, amelyekkel régebben gazdasági szempontból együttműködtünk. Főleg FÁK-térség államaira és az ázsiai partnerekre gondolunk. A velük való kapcsolatok helyreállítása volt a Keleti Nyitás politikájának elsődleges célja. A külképviseleti hálózat és a politikai kapcsolatok megerősítése terén nagy sikert értünk el. A külgazdasági stratégiát értékelők számára felvetődik a kérdés, hogy ezek az eredmények mennyire mutathatók ki a statisztikákban. Mint Szijjártó Péter miniszter úr több alkalommal rámutatott, bár a Keleti Nyitással kapcsolatos számokban visszaesés látszik, ez nem a politika hiányosságaira vezethető vissza, sőt… A visszaesés két-három tényezőre vezethető vissza: a magyar–ukrán és a magyar–orosz kereskedelmi forgalom csökkenésére. S ezeknek fő okai: az ukrajnai gazdasági és társadalmi helyzet negatív változása, és az Oroszország ellen bevezetett EU-s szankciók, s az azokra adott válaszlépések. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk a Nokia-gyár bezárásának hatását sem, ami egy globális vállalati döntésre vezethető vissza. Más területeken viszont növekedés mutatható ki.

A tangazdaságokat is fejleszteni kell, hogy a fiatalok már gyakorlati ismeretekkel álljanak munkába

Román Istvánt, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkárát a szakképzési rendszer átalakításáról, a gyakorlati képzés további megerősítéséről és az erdészeti szakképzés presztízséről kérdeztük.

„Ma már egy jó szakma többet ér, mint akárcsak öt-tíz évvel ezelőtt” – jelentette ki helyettes államtitkár úr a legrégebbi magyar erdészeti szakiskola – Bedő Albert Erdészeti Szakképző Iskola és Kollégium – névadójának jubileumi ünnepségén. Hogyan alakította át a kormány a szakképzés rendszerét?

– A 2010-es kormányváltást követően döntöttek a szakképzés átalakításáról, s a folyamat lényeges elemeként 2012-ben módosították a szakképzésről szóló törvényt, amelynek legfontosabb része, hogy a közismereti jellegű helyett a gyakorlati képzés került előtérbe. Ez azt jelenti, hogy a szakképzésben részt vevő diákok tanulmányainak kétharmad része a leendő szakmájuknak megfelelő gyakorlati vagy elméleti képzéséhez, oktatásához kapcsolódik. Emellett felülvizsgálták az Országos Képzési Jegyzéket, hogy a diákok a speciális tudás helyett jól konvertálható ismereteket kapjanak. Tehát az alapszakmák biztosítják, hogy a fiatalok minél több munkakörben el tudjanak helyezkedni. Az agrárium területéről példaként a gazdaképzést emelem ki. Aki gazdaképzésre jelentkezik, megtanulja öt állatfajta gondozását, ezenkívül növénytermesztési és agrárgépészeti ismeretekre is szert tesz. Mindez összhangban áll a kormány családi gazdaságokat támogató intézkedésével. Az a fiatal, aki gazdaképzési oklevelet szerez, szüleinek segít a családi gazdaságban, később átveheti a vállalkozás irányítását is.

A NAV és a NÉBIH együttműködésével jelentősen javult az élelmiszer-biztonság Magyarországon

A Földművelésügyi Minisztérium évek óta hatékonyan fellép az élelmiszer-hamisítás és az élelmiszer-ágazatban tapasztalható, a feketegazdasághoz köthető tevékenységekkel szemben. Ezért is hozták létre a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalon (NÉBIH) belül a Kiemelt Ügyek Igazgatóságát. Dr. Helik Ferencet, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Kiemelt Ügyek Igazgatóságának vezetőjét arról kérdeztük, milyen lépéseket tesznek az élelmiszerpiac fehérítése érdekében.

Mi a NÉBIH-en belül a Kiemelt Ügyek Igazgatóságának fő feladatköre?

– 2012 őszén azért hozták létre a Kiemelt Ügyek Igazgatóságát, hogy elsőfokú szervezeti egységként az ország teljes területén, egy időben akár több helyszínen is a lakosság széles körét érintő illegális élelmiszerlánc-cselekményekben 0–24 órás hivatali időben eljárjon. A feladat megvalósítása érdekében jelentős gyakorlati tapasztalattal rendelkező kollégák kerültek az igazgatósághoz: élelmiszer-biztonsági szakemberek, állatorvosok, agrármérnökök, kertészmérnökök, a Nemzeti Adó és Vámhivatal hajdani dolgozói, revizorok, bűnügyi nyomozók, illetve jogászok, informatikusok. Mindez nem a közszféra létszámának emelésével járt. Fő feladatunk az illegális tevékenységek felderítése, tehát például szaktanácsadással, engedélyezéssel nem foglalkozunk.

A nagy ünnepek és vásárok idején fokozottan történnek az ellenőrzések?

– Ezeket a célellenőrzéseket nem a Kiemelt Ügyek Igazgatóságának munkatársai végzik, hanem részben a NÉBIH koordinálásával a megyei és a járási hivatalok. Igazgatóságunk egész évben előzetes adatgyűjtés, információk, társhatósági megkeresések alapján tervezi és végzi az ellenőrzéseket. Tehát nem a szezonális ellenőrzésekben veszünk részt. Természetesen, ha rendelkezünk olyan információkkal, hogy valaki Húsvét előtt nagyobb mennyiségben hoz be engedély nélkül tojást az országba, és a termékeket átpecsételi, vagy illegálisan állít elő készítményeket, akkor ezekben az ügyekben eljárjunk.

A Szigeterőd-koncepció a gyulai turizmus legjelentősebb fejlesztése

Dr. Görgényi Ernőt, Gyula város polgármesterét a munkahelyteremtő beruházásokról, a népességcsökkenés okairól, s a jövőre vonatkozó fejlesztésekről kérdeztük.

A polgármesteri hivatal felhívást tett közzé Alakítsuk ki együtt Gyula új jövőképét! címmel. Mi okból és miért éppen most szükséges felülvizsgálni a város integrált településfejlesztési stratégiáját?

– Felvetődött a kérdés, hogy mennyire aktuális egy tizenöt évvel ezelőtti fejlesztési koncepcióban megfogalmazott jövőkép. Az előző integrált városfejlesztési stratégiában leírt célkitűzések nagyrészt megvalósultak, ezért újat kell készíteni. Tehát a jövőre – s ezen belül operatív módon a következő öt évre – vonatkozó célkitűzéseket szükséges most megfogalmazni. Természetesen hosszú távú célokat is leírunk a dokumentumban, de a konkrét cselekvéseket, fejlesztési terveket öt évre szeretnénk meghatározni.

Tehát a polgármester és munkatársai nem az íróasztal mellett döntik el azt, hogy milyen fejlesztések szükségesek?

– Pontosan; a konzultációt – már a választási programunkban felvázoltuk ezt a jövőképet, s aki ránk szavazott, nyilván egyetértett vele –, annak érdekében hirdettük meg, hogy az általunk megvalósítani kívánt tervek széles körű társadalmi támogatottságot élvezzenek. Ráadásul mindig felvetődhetnek olyan szempontok és új javaslatok a lakosság részéről, melyek a közösség érdekét szolgálják.

A magukat civilnek hazudó pártaktivisták ellen kívánunk fellépni

A Fidelitas tisztújító kongresszusa Böröcz Lászlót választotta új elnökének. A Fidesz ifjúsági szervezetének újonnan megválasztott elnökét a szervezettel kapcsolatos terveiről, a provokátorfigyelő hálózatról és az egyetemi politizálásról kérdeztük.

Mennyiben lesz más az ön által vezetett Fidelitas, mint elődjéé?

– Tavaly áprilistól vagyok a Fidelitas ügyvezető alelnöke, s már akkor nekiláttunk a tartalmi rész átszervezésének; megújítottuk országos programjainkat, az interaktív közösségépítés mentén nyitottabbá tettük azokat, és tematikus vitákat is rendeztünk. Szerkezeti változtatások is történtek: mostantól tizenhat helyett héttagú az elnökség, ami a hatékonyságot hivatott növelni. Funkcionálisan osztottuk szét a feladatokat az alelnökök között. Bevezettük a regionális igazgatói rendszert. Az igazgatók felelősek a választmányok aktivitásáért, segítéséért. A szervezet aktivitását is növelni szeretnénk. A Fidelitas természetesen egészen másként működik, mint mikor a szocialisták voltak hatalmon. Összegyűjtöttük az elmúlt négy év tapasztalatait, s ezt felhasználva szeretnénk új lendületet adni a szervezetnek. Tehát Mozgalmi típusú Fidelitast óhajtunk megteremteni két éven belül.

Az MSZP-irodában törvényeket sértő dokumentumok tömkelegére bukkantak

„Nagykőrös érdekében végzett értékes és odaadó munkája elismeréséül” Dr. Czira Szabolcs polgármesternek Áder János, Magyarország Köztársasági Elnöke, a belügyminiszter előterjesztésére A Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét adományozta.

Szerkesztőségünk nevében gratulálunk! Polgármester úr 2002-től áll a város élén. Mottójából idézek: „Aki megáll, azt felülmúlják, megelőzik, eltapossák / aki megszűnik gyarapodni, az máris hanyatlik / s aki félreáll, az lemond az életről / a változatlan állapot a vég kezdete.” Tizenhárom év alatt egyre élhetőbbé vált a város, de milyen út vezetett idáig?

– Az Állatorvos-tudományi Egyetemen 1975-ben szereztem meg diplomámat, és 1990 óta veszek részt a város közéletében. Akkor választottak meg önkormányzati képviselőnek. Azért indultam el egyéni körzetben, hogy a jobboldali értékrend kapjon hangsúlyt a képviselő-testületben. Nagykőrös sokáig baloldali település volt, és nagyon sokáig kellett azért dolgozni, hogy a testületben a jobboldaliak legyenek többségben. Tudni kell, hogy Nagykőröst a kommunista rendszer kulákvárosnak titulálta. A Rákosi-éra adminisztrációja szerint Pest megyében 4000 kulák élt, s ebből Nagykőrösön 1000. Nagykőrös a Kádár-rendszerben is megbélyegzett város volt, és igen lassan fejlődött. Gyökereinkben benne van a szívósság. Ez azt jelenti, hogy az itt élők nem csupán kívánják a boldog jövőt, hanem tesznek is a közösség érdekében. Mi így cselekedtünk akkor is, amikor az országot balliberális kormányai a szakadékba vezették. Az ezredforduló óta egyre jobban fejlődött a város, ami nem csak az én érdemem, hanem mindazoké, akik segítettek ebben a munkában. Nem politikusnak tartom magamat, hanem az itt élők képviselőjének. Amikor először országgyűlési képviselő lettem, máris odaírták a nevem mellé, hogy politikus. Úgy vélem, a politikusokat iskolákban képzik, s nagyon kevés az igazi és jó politikus az országban. Azoknak a képviselőknek, akik a nép között élnek, mint amilyen én is voltam, az emberek hangját kell a kormányhoz eljuttatniuk. Büszke vagyok arra, mikor 1998-ban a kisgazdapárt színeiben úgy választottak meg, hogy arányaiban több szavazatot kaptam, mint maga a párt. Örültem az összeférhetetlenségi törvénynek, mert embert próbáló mind a polgármesteri, mind a képviselői feladatnak eleget tenni, bár amíg a kettő törvényileg összeegyeztethető volt, azért vállaltam két funkciót, mert az előnyt jelentett Nagykőrös és a térség számára. 2014-ben úgy döntöttem, hogy polgármesterként dolgozom tovább a város érdekében.

Célunk a horvátországi szórványmagyarság megerősítése

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár március 26-án hivatalában fogadta a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) vezetőit, Jakab Sándor elnököt és Jankovics Róbert ügyvezető elnököt.

Milyen témákat érintettek a megbeszélés során? – kérdezem Jankovics Róbertet, a HMDK ügyvezető elnökét.

– Baráti megbeszélésre került sor, hiszen a Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkársággal a HMDK-nak, ennek a nemzetileg elkötelezett szervezetnek a vezetői régóta szoros munkakapcsolatot ápolnak. A megbeszélés során áttekintettük a horvátországi magyarság helyzetét, a végvárakon élőket érintő időszerű kérdéseket. Az egyik témánk az anyanyelvű oktatási intézmények helyzete volt, amit a soron következő Magyar–Horvát Kisebbségi Vegyes Bizottság ülésén is megtárgyalunk. A nemzetpolitikáért felelős államtitkár megerősítette, hogy a HMDK-val kialakított partneri kapcsolat jegyében a továbbiakban is számítanak a szervezet segítségére az egyszerűsített honosítási eljárás során. Szolidaritásunkat fejeztük ki nehéz helyzetbe került kárpátaljai nemzettársainkkal kapcsolatban, s beszámoltunk arról, hogy a Horvátországi Magyar Ifjúsági Közösséggel együtt gyűjtést szerveztünk a kárpátaljai magyar családok részére. Kitértünk a Szakképzés Éve Programmal kapcsolatos horvátországi tervekre, valamint a Kárpát-medencei szórványmagyarság megsegítése érdekében meghirdetett Petőfi Sándor Programra. A szakképzéssel kapcsolatban már elkészítette a Horvátországi Magyar Pedagógusok Fóruma a tervezetet, s ehhez kértük államtitkár úr támogatását. A Petőfi Sándor Program számunkra azért lényeges, mert a horvátországi magyarság a Drávaszög kivételével szórványban él. Államtitkár úr biztosított minket arról, hogy közösségszervező ösztöndíjasok érkeznek, elsősorban Szlavónia területére, ahol elég csekély számban él a magyarság.

Lényeges az intézmények gazdálkodásának átláthatósága

Nem politikai komisszárokat, hanem az egyes egyetemek, főiskolák profiljának megfelelő szakembereket neveztek ki kancellárnak, közölte megkeresésünkre Dr. Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár.

Az Állami Számvevőszék felsőoktatási intézmények gazdálkodásával kapcsolatos idei vizsgálatai azt igazolják, hogy elengedhetetlen volt a kancellári rendszer bevezetése. Elégedett?

– Elégedett vagyok a kancellárok eddigi működésével, de mivel a vizsgálat három hónapra vonatkozott, így végső következtetést nem lehet levonni belőle. Azt azonban már látjuk, hogy a törvény egyes elemeit módosítanunk kell; pontosítjuk a feladatköröket, de lényegi változások nem várhatók.

A szocialista kormányok nem törődtek az úthálózat állapotának megőrzésével, javításával

A közlekedésfejlesztést a gazdaságélénkítés és munkahelyteremtés szolgálatába kell állítani – mondja Tasó László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár.

Tavaly szeptemberben jelent meg az Országos Közúti Adatbank felmérése, mely szerint a burkolat állapota csak az országos közutak 8,2 százalékán, 2553 kilométeren nevezhető jónak, megfelelőnek 6,5 százalék, vagyis 2009 kilométer, míg tűrhetőnek 20,8 százalék, 6433 kilométer minősül, a fennmaradó 64 százalék, majdnem húszezer kilométer minőségéről jobb inkább nem beszélni. Valóban ennyire katasztrofális állapotban van a magyar utak fele?

– Kétségkívül jelentős karbantartási lemaradásban vagyunk, amely persze nem négy év alatt halmozódott fel, hanem a megelőző évtizedben gyűlt össze. A szocialista kormányok az erőltetett ütemű autópálya-fejlesztések mellett alig törődtek a meglévő hálózat állapotának megőrzésével, javításával. Ráadásul évtizedekre megkötötték a mindenkori adminisztráció kezét: a PPP-konstrukcióban megvalósított beruházások még akár 30 éven át évi több mint százmilliárd forintos terhet jelentenek a költségvetésnek. A második Orbán-kormány ennek ellenére is sokat tett a folyamatos állapotromlás megfékezéséért.