Rendészeti kérdéssé alacsonyították le a székely autonómia ügyét

A Székely szabadság napjának marosvásárhelyi rendezvényeit bár betiltotta a hatalom, március 10-én mégis sok száz marosvásárhelyi magyar kiment a székely vértanúk postaréti emlékművéhez. Sőt a gyülekezési jog korlátozása ellenére nem féltek közösen énekelni, imádkozni. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke szívesen idézi Illyés Gyula mondását Petőfi János vitézéről: „Annyira övé a világ, hogy bármerre mozog, mindig a cél felé halad.” Nos, hasonló a helyzet a székelyek törekvésével is. A tiltás megmozgatta az egész székely társadalmat.

Dorin Florea Marosvásárhely polgármestere milyen indokkal tiltotta be a tervezett felvonulást és tiltakozást?

– A gyülekezési jogot szabályozó törvény lehetőséget ad a polgármesternek, hogy betiltson egy nyilvános rendezvényt, amennyiben bizonyítékokkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a szervezők rendbontásra készülnek. A polgármester által felhozott „bizonyíték” finoman szólva nevetséges. Még tavaly a járdára felszorított, és ott el nem férő tömeg és a csendőrség között néhány helyen szóváltásra, egy helyen lökdösődésre is sor került. Ezekért az apró incidensekért viszont a felelősség a hatóságot terhelte, mert az emberek testi épségét kockáztatva erőszakkal felszorították őket a járdásra. Tavalyelőtt, amikor a forgalmat lezárták, ilyen nem volt. Hangsúlyozom, hogy ezek tavaly történtek, tehát az idei rendezvényre vonatkozó előzetes információkra a polgármester nem hivatkozott. Florea „bizonyítéka” tehát nem bizonyíték, inkább a 2014-es eseményekre való ostoba hivatkozás.

A károkozás a leletanyag eltulajdonításától kezdve a régészeti lelőhelyek lerombolásáig óriási méreteket öltött

A régészeti feltárásokhoz új modell kialakítása vált szükségessé. L. Simon László miniszterhelyettest, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkárát kérdeztük az új modell bevezetése kapcsán.

– Nézzék, az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy régészeti átgondolásra és felülvizsgálatra szorulnak.

Miért, mi volt a probléma a 2011-es régészeti törvénnyel?

– Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy a nagyberuházásokra vonatkozó régészeti szabályok csak részeredményeket hoztak, ezért a megelőző régészeti munkák gyorsítása és hatékonysága érdekében átgondoltuk és felülvizsgáltuk azokat. Bár például az előzetes régészeti dokumentáció központi készítése sikeresnek bizonyult, több ponton is hatékonyabb modellre van szükség, ami biztosítja a régészeti feladatellátás gyorsaságát, és előretervezhetővé, kiszámíthatóvá teszi. A kulturális örökség védelméről szóló törvény (Kötv.) módosítása a nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti szabályozást átláthatóbbá, egyértelműbbé tette a beruházó és a feladatellátásban részt vevő intézmények számára is. Olcsóbb és számon kérhetőbb modell jött létre. A korábbi 200 millió forintos költséghatár is problémát jelentett, mivel nem vette figyelembe a projektek nagyságát, kiterjedését, a lelőhelyekről ismert adatok megalapozottságát, ebből következően a szükséges előkészítő munka kapacitás- és tényleges forrásigényét. Emiatt a projektek lelassultak, hiszen forráshiány esetén egyedi kormánydöntésre volt szükségük. A törvénymódosítás ezt a 200 milliós korlátot eltörölte, ugyanakkor megtartotta a nagyberuházásokat megelőző feltárások esetében az 1%-os költséghatárt, egyértelműsítve az ennek terhére végezhető feladatok körét és nevesítve a tételes elszámolást. A nagyberuházások régészeti előkészítésének szabályozásán kívül szükségessé vált a lelőhelyek feltáráson kívüli védelme érdekében a fémkereső detektorok használatára vonatkozó előírások szigorítása. A régész szakma régóta jelezte, hogy az úgynevezett amatőr régészek mérhetetlen károkat okoznak nemzeti örökségünknek, ugyanis tevékenységük a leletanyag eltulajdonítása mellett a lelőhelyek rombolásával is jár.

Szakrális, kulturális, kora keresztény értékek a zarándokút állomásain

Rumi Imre, a Magyar Zarándokút Egyesület elnöke kiemelte, hogy a Magyar Zarándokút keresztény szellemiségű út. A barátság, békesség, szeretet, és a megnyugvás útja.

Kiknek építették ki a Magyar Zarándokutat?

– A Magyar Zarándokút alapvetően egyéni zarándokok számára kiépített olyan útvonal, amelyen tavasztól őszig bármikor el lehet indulni. Nem kell egyhuzamban végigmenni az úton. A teljes út bejárható akár több hónap, vagy év alatt is. Ehhez ki kell váltani a zarándokútlevelet, amely feljogosítja a zarándokokat a zarándokszállások igénybevételére. Az útvonal országhatártól országhatárig szeli át hazánkat, az ország gerincén. Az útvonal mentén lévő szakrális helyeknek mára kiépült a hálózata. Az út fizikai megtestesítését – a szent helyek mellett – a zarándokszállások körülbelül 20-30 km-enkénti hálózata és a kijelölt, „felfestett” útvonal adja.

A ferences értékrendet szeretnénk átadni diákjaink számára

Jubileumi gálával ünnepelte február 28-án a Szent Angéla Ferences Általános Iskola és Gimnázium fennállásának 20. évfordulóját. A zsúfolásig megtelt tornacsarnokban a meghívott vendégek között volt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, a kerület országgyűlési képviselője, Fr. Dobszay Benedek, a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány provinciálisa, továbbá az iskola orsolyita és ferences alapítói: Bernik Rozália nővér, Dr. Frajka Félix atya és P. Hegedűs Kolos. A jubileumi ünnepséget követően Szalai Gábor László, a Szent Angéla Ferences Általános Iskola és Gimnázium igazgatója örömmel válaszolt kérdéseinkre.

Kérem, vázolja föl az iskola történetét, hiszen régebben nem a ferencesek, hanem az orsolyita nővérek voltak a fenntartók.

– Az orsolyita nővérek a rendszerváltást követően győri központtal működtek. Majd a ferences rend indíttatására, az 1991. évi XXXII. törvény alapján visszaigényelték egykori ingatlanukat, melynek visszaadására 1994. március 1-jén került sor. Ezt követően a Szent Orsolya Rend a Ferences Renddel kötött megállapodást az iskola működtetésére. Két évvel ezelőtt merült fel (ami időközben meg is valósult), hogy az orsolyita nővérek nemcsak fenntartói feladattal bízzák meg a ferenceseket, hanem az épület tulajdonjogát is rájuk ruházzák. Húsz évvel ezelőtt általános iskolaként indult a Szent Angéla, majd 1998-ban alakult át az intézmény 12 évfolyamossá. Az ehhez szükséges tantermeket az iskola jelentős átépítésekkel biztosította. Folyamatosan vettük birtokba a Zivatar u. 6. alatti 3 lakásos épületet, a következő évben a volt óvoda épületét és 2001-ben az 5 lakásos Zivatar u. 8. alatti ingatlant. A 2000–2001-es tanévben egy nagyméretű tornacsarnokot építettünk, amely lehetővé tette a tanulók tanítási órán kívüli sportolását is. Az infrastruktúra fejlesztése mellett természetesen az oktatás színvonalassá tételére is nagy hangsúlyt helyeztünk, így büszkén mondhatjuk, hogy a kompetenciaméréseket, érettségi és felvételi eredményeket alapul véve intézményünk az iskolák első 15%-ában foglal helyet.

Minősített gyógyhelyeink a kül- és belföldi turisták legkedveltebb úti céljai

Dr. Ruszinkó Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium turisztikai helyettes államtitkára: hazánk Európa egyik legnépszerűbb fesztiválközpontja.

A közelmúltban jelent meg a Turizmus Magyarországon 2014 statisztikai kiadvány, amelyből kiderül, hogy tavaly a turizmus kiemelkedő számokat produkált. Egyre több külföldi keresi fel hazánkat, a belföldi turizmus is fejlődött. Mindez milyen stratégiai elemeknek köszönhető?

–Mindenekelőtt fontos elmondani, hogy a turizmus kiváló eredményeit szerénytelenség lenne csak bizonyos kormányzati intézkedésekhez kötni, az utazás sokkal szabadabb műfaj annál, mint hogy kizárólag valamilyen központi akarattal befolyásoljuk. Ezzel együtt úgy gondolom, hogy a turizmus állami irányítása számos ponton jól alkalmazkodott a kihívásokhoz, intézkedéseivel nagyban hozzájárult a jó eredményekhez. Közhely, de igaz: ahogy a világ egyre gyorsabban változik, ezt az utazási szokások is követik. Az utóbbi évtizedben több olyan új trend jelent meg, ami Magyarországnak kifejezetten előnyös. Ezek közül csak néhányat említve: az évi egy hosszú főutazás helyett egyre gyakoribb a több, rövidebb út. Ez jó Magyarországnak, mert változatos kínálata egy hosszú hétvégére bárkinek vonzó ajánlat lehet. Szintén nekünk kedvez, hogy a nyugati utazók elkezdték keresni a kevésbé felfedezett európai desztinációkat, amiből Budapest profitál. Ehhez kapcsolódik, hogy az élményszerzés az utazások egyik legfőbb motivációs tényezőjévé vált, aminek Magyarország megfelel. Az utazók autentikus, érdekes helynek tartják. Erre a trendre reagál a Magyar Turizmus Zrt. turisztikai országmárka építésének középpontjában álló „Think Hungary – more than expected” üzenet, amely arról szól, hogy Magyarország még egy kevésbé ismert úti cél, de aki esélyt ad neki és ide utazik, többet kap, mint amire előzetesen számított. Az utazók egyre árérzékenyebbek, és e tekintetben is versenyképes hazánk, mind az ebből a szempontból kedvező forint–euró árfolyam, mind pedig az olcsó légi elérhetőséget jelentő fapados járatok egyre növekvő száma miatt. A beutazó turizmus jó eredményeinek fenntartásához a kínálat folyamatos bővítése, modernizálása is szükséges, melyben az utóbbi években döntő szerep jutott az uniós fejlesztési forrásoknak, és a jelenlegi, 2014–2020-as ciklusban is jelentős összeget használhatunk fel erre a célra. Míg a beutazó turizmust erősen befolyásolják a nemzetközi utazási trendek, a belföldi turizmus ösztönzésében már közvetlenebb a kormányzat szerepe. A 2011-ben bevezetett SZÉP Kártyának ma már a belföldiektől származó szállásdíjbevételek mintegy negyede köszönhető. A kártyát több mint 1 millió ember használja. Az utóbbi években folyamatosan fejlesztettük, csiszoltuk a rendszert, amely tavaly már több mint 75 milliárd forintot mozgatott meg, ekkora bevételt generálva a hazai turisztikai és vendéglátóipari vállalkozásoknál.

Alt Norbert szociális ügyekért felelős alpolgármesterrel arról váltottunk szót, hogyan változik meg a nyugdíjasklubok szerepe, mennyiben módosul a fogyatékos emberek segítése, és az önkormányzati lakások kezelésével kapcsolatban mit terveznek?

A szociális rendszer módosítása mit hoz a rászorultaknak?

– Szeretnénk a személyre koncentrálni. A családsegítés hagyományos formája úgy fest, hogy meghirdetik, milyen szolgáltatásokat lehet igénybe venni a családsegítő központokban.

A személyközpontúvá válás viszont teljesen új szemléletet kíván és meggyőződésünk szerint éppen ezért az eddiginél hathatósabb segítséget fog nyújtani a rászorulók számára.

Újfajta munkavégzést jelent, amely egyénre szabott felzárkóztatási tervek elkészítésével kezdődik: ebben az egyén lehetőségeire, adottságaira, képességeire, családi körülményeire, végzettségére, terveire, elképzeléseire koncentrálunk. Arra jöttünk rá, hogyha csupán sémaszerűen közelítünk egy nagyobb közösséghez, akkor nem vagyunk képesek kiemelni az egyéni jellemzőket. Az újfajta módszer alkalmazásával az eddigieknél jóval nagyobb hangsúlyt kap az egyén boldogulása: a lehetséges célok meghatározásához majd kitűzéséhez ad segítséget a rendszer. A mi szerepünket az ebben a munkában való segédkezésen túl az ehhez szükséges eszközök előteremtésben határozzuk meg.

BŐVEBBEN

Milyen módosítást terveznek a családgondozásban?

– A mostani rendszerben Gyula városának fő segítőközpontját keresik fel a rászorultak.

2015 őszétől a családsegítés megújításának első lépéseként szeptembertől be kívánjuk vezetni a családgondozói körzeteket. A körzetek központjainak szerepét a területi ellátásban aktívan tevékenykedő nyugdíjasklubok töltenék be. Ezzel az új rendszerrel szeretnénk ha a családok segítése az utcabeosztások alapján világossá és nyomon követhetővé válna. Tehát láthatóvá válna a családgondozás minősége, ami nagyobb felelősséget róna ránk is. Azért választottuk a családgondozás fő terepévé az idősek klubjait, mert ezekben a klubokban már most is aktív közösségi élet folyik –, és persze ezeken a helyeken elérhető lenne a családgondozó is. Ahhoz, hogy ez a tervünk sikeres legyen szükségesnek tartjuk a város idősotthonainak fejlesztését, amely az eszközállományra és az emberi erőforrásokra is kiterjedne. A terveink szerint minden évben két idősklubot újítanánk fel. Az idén például a Kálvin utcai és a Temesvári úti idősek otthona kerül sorra. Ez nagyban hozzájárulna a munkát végzők környezetének javulásához is. Az idősklubokban ezenkívül állásközvetítéssel és egyéb, a köznapi élethez szükséges és lényeges információk átadásával is foglalkoznának.

A fogyatékossággal élők segítésén is változtatnak?

– A fogyatékosok ügyével szintén szervezettebben kívánunk foglalkozni, ennek érdekében konzultatív testületet alakítottunk, amelynek célja és feladata, hogy feltárja a területet érintő hiányosságokat, és összehangolja azokat az igényeket és lehetőségeket, amelyekkel a ciklus során számolnunk kell. Még idén tájékozódunk a fogyatékos személyek számára szolgáló lakóotthon kialakításának feltételeiről, az igényekről, és ennek tükrében indulhat meg a tervezési munka. Május 15-én megrendezzük a Sérült Fiatalok Megyei Találkozóját. Ez egy promóciós rendezvényünk lenne, ahol bemutatjuk milyen változatossá tehető ez a terület is. Ezen a találkozón a szociális célú foglalkoztatástól kezdve a szabadidős sportprogramokon át és az egyéb hasznos programok mellett, kiderül hogy a koncepció középpontjában a gyermekek és a fiatalkorúak helyzete áll. Az ő szempontjaik előtérbe helyezése mind a szociális ellátásban, mind a szociális célú programok szervezésében fontos feladatunk.

A szociális területen dolgozók bérének rendezése napirenden van?

– Hét évig dolgoztam a szociális szférában, s látom, hogy az egész ellátórendszerben – amelybe például az orvosok, pedagógusok is beletartoznak – a szociális dolgozók bérének rendezése még nem történt meg. Sajnos nincs arányban a munkabérük a tevékenységükkel. Aki házi segítségnyújtásban dolgozik, naponta 10-15 helyre megy ki; kiviszi az ebédet, kitakarít, ellátja az idős személyeket, és ezért keres nettó 65-70 ezer forintot. Ezen az állapoton változtatni kell, mert ezen a területen nagyon ritka a sikerélmény, és nap mint nap nagyon kemény élethelyzetekkel találkoznak a szociális dolgozók. Fontos, hogy a szociális munkások motiváltak legyenek. A gyulai intézményrendszer óriási, annyit tudunk tenni a dolgozók megbecsülése érdekében, hogy év végén Erzsébet-utalvánnyal honoráljuk munkájukat. Tudjuk, hogy ez nem éppen hatalmas méretű anyagi segítség, de sajnos a bérezést nem az önkormányzat határozza meg. Azért, hogy a szociális területen dolgozók munkához való hozzáállása javuljon, rekreációs pontot hoztunk létre, ahol például hangterápiát, masszázst vehetnek igénybe, és csoportos foglalkozásokon vehetnek részt.

Az önkormányzati lakások bérlőivel milyen terveik vannak?

– A korábban adósságkezelési feladatot ellátó kolléga az önkormányzati lakások bérlőivel, a lakásokkal kapcsolatos számlázási és elszámolási renddel, a tartozások kialakulásának nyomon követése mellett lehetőség szerint ennek megelőzésével kell foglalkozzon a jövőben, megteremtve ezzel az újfajta önkormányzati lakáskezelést, biztosítva a szerződések és a lakhatási feltételek, szabályok betartását. Ennek a munkának előfeltétele az önkormányzati lakásszektor hivatali hatáskörbe való kerülése, melynek előkészítése folyamatban van; a rendszerrel összefüggésben a szerződések újrakötése során új elemként meg kell határozni a kapcsolattartást az önkormányzati ingatlan kvázi felügyelőjeként tevékenykedő lakásgondnokkal.

Medveczky Attila

Az alkotmány betartása és végrehajtása a jogállamiság fő bizonyítéka

Az Európai Parlament Külügyi Bizottsága február 24-én megszavazta David McAllister német néppárti képviselő Szerbiáról szóló országjelentését. Deli Andor délvidéki néppárti európai parlamenti képviselő: minél több beruházás szükséges, mert az európai közös piac nagyon rövid idő alatt „elsöpörné” az egyébként is gyenge szerb, s azon belül a délvidéki gazdaságot.

Hogyan sikerült elérni, hogy a tervezetbe több kisebbségjogi kérdés is bekerülhetett?

– Közismert, hogy az EU szerveiben a kisebbségi témakörök nem számítanak különösen népszerűnek, ezért az volt az alapelképzelésem, hogy a kisebbségi jogokkal kapcsolatos módosító javaslataimhoz minél szélesebb támogatást kell szereznem a siker érdekében. Azt is ki szeretném hangsúlyozni, hogy a Fidesz-delegáció többi tagja is latba vetette befolyását a közös siker érdekében. Egyes módosításaimat nagyobb számában támogatták, olasz, szlovák és bolgár képviselők is. David McAllisterrel, a jelentéstevővel, is több alkalommal találkoztam. Ezen megbeszélések során részletesen ismertettem indokainkat és a felvetett kérdések fontosságát. Talán mindez együttesen eredményezte azt, hogy a módosító javaslatok legnagyobb része bekerült a határozat szövegébe.

A fejlesztésekkel csak növekedik lakosságmegtartó erőnk

Dr. Árvay István, Mosonmagyaróvár polgármestere: azt szeretném, hogy aki hozzánk eljön, úgy menjen el, hogy visszavágyjon. Közös érdekünk ez, hiszen városunk vendégszerető népe sokat tesz jó hírünk növelése érdekében.

Polgármester úr, elmondaná olvasóinknak, hogyan dolgoznak Mosonmagyaróváron, mit végeztek eddig és milyen folyamatban lévő beruházásaik vannak, mit terveznek?

Volt néhány valóban jelentős uniós projektünk, melyeket hál’ Istennek sikerrel lezártuk, már az utolsó stádiumban lévőknél is a pénzügyi elszámolásnál tartunk. A két legnagyobbhoz a környezetvédelemmel kapcsolatos beruházásunkhoz összesen 9 milliárd forintos EU-s támogatás érkezett. Az egyikből továbbfejlesztettük a szelektív hulladékgazdálkodási rendszerünket a másikból is egy halaszthatatlan ügyet rendeztünk, s ez a szennyvíztelepi rekonstrukció volt. Mindkettőt társulásban bonyolítottuk le. Az egyik esetben nem kevesebb, mint hetvenegy környékbeli település együttműködése kellett, a másikhoz négy. A város szinte valamennyi KEOP-os, energia-megtakarítási pályázaton részt vett. Ennek köszönhetően majdnem minden intézményünk fűtési rendszerét, külső szigetelését felújítottuk. Emellett még 40 pályázaton nyertünk. A városi sportcsarnok megépítésében nem az önkormányzat, hanem az Első Mosonmagyaróvári Torna Egylet 1904 a kedvezményezett. A sportegyesület kapta meg a lehetőséget, hogy társasági adót gyűjtsön bruttó 1,5 milliárd forint értékben a sportcsarnok megépítésére. Mivel a tornaegyletnek nincs saját infrastruktúrája, ezért a gyakorlatban együttműködik velünk. A tervek szerint még márciusban szerződést kötnek a kivitelezőkkel, és áprilisban kezdetét veszi az építkezés. Várhatóan decemberben befejeződnek majd a munkálatok.

Sportbarát kormányunk támogatta kérésünket

Szombaton délelőtt már a meccsre gondolok,

szerdától várom én ezt a szép napot.

A mérkőzés reggelén már azt is jól tudom,

hogy délután győz a csapatom!

Hétvége, forduló, csak a meccsre gondolok,

fújhat szél, eshet hó, én mindig itt vagyok.

Zúg a szép volt fiúk, ha gólokat lövünk,

piros-fehér a címerünk.

Hajrá Diósgyőr (Diósgyőr),

gyerünk a zöld gyepre, vár ránk a labda (a labda).

Hajrá Diósgyőr (Diósgyőr),

jöttünk, mert biztos, hogy győz a csapat ma (csapat ma).

Hajrá Diósgyőr (Diósgyőr),

Kacagva süt ránk az égről a nap!

Együtt vagyunk, győzni fogunk,

elvisszük, nem hagyjuk a pontokat!

Dr. Kiss János, Miskolc megyei jogú város alpolgármestere: maga a stadion építése több száz embernek biztos megélhetést ad. Azután az üzemeltetése is számos munkahelyet teremt.

Mitől lesz szurkolóbarát a létesítmény?

– Mi például úgy kezdtük, hogy a tervezési folyamatba is bevontuk a Diósgyőr-drukkereket. Nemcsak az aréna befogadó képességének növelésre vonatkozó kérésüket hallgattuk meg, de olyan futballarénát terveztünk, melyet nem vesz körül atlétikai pálya. A szurkolók így valóban a pálya közelében lehetnek, szinte részeseiként a játéktérnek. Ennek biztos varázsa van, s a legfontosabb, hogy a szurkolók minél jobban élvezzék a mérkőzéseket. Ha megépül egy olyan stadionunk, amelyben a szurkolók közelebb kerülhetnek a játékosokhoz, az egy olyan adottság, egy olyan különleges helyzet melynek minél többen szeretnének részesei lenni. A mi legfőbb szempontunk modern és kényelmes stadiont felépíteni a Diósgyőrnek. Ha már építünk, nyilván olyat építünk melyben elegendő a férőhely a szurkolók számára. Diósgyőrben a rangadók hagyományosan mindig telt házasak voltak, 11-12 ezer nézővel. Éppen ezért mi a diósgyőri labdarúgás hagyományaira gondolunk, és előttünk példaként azok az idők állnak, amikor akár 30 ezren is kimentek a meccsekre. Ebből következően merészeknek kell lennünk, és bíznunk kell a jövőben, amikor a magyar futballra koncentráló kormány támogatását élvezzük. Stadionokat nem egy szezonra építünk. Annak legalább 30 évig állnia kell. Így 15 300 ülőhellyel 17 300 férőhelyes lesz a létesítmény. Sőt, ha a bajnoki mérkőzések alkalmából az „ultraszektorból” kiszereljük a székeket, akkor további kétezer drukker fér be. Ezenkívül gondoltunk arra is, hogy legyen egy bolt kimondottan a szurkolók számára. A sportmúzeum létesítése mellett természetesen nem hiányozhat a söröző. Igyekszünk minden kényelmet beépíteni és minél tökéletesebb szolgáltatással a közönség kedvében járni.