Jelentősége a víz- vagy az áramszolgáltatáséval vetekedhet

Debreceni Győző, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Szupergyors Internet Projekt vezetője:

Nem beszélhetünk komoly lemaradásról, de nem is vagyunk az élvonalban. A kistelepüléseken, tanyákon általában kevésbé tehetős polgárok élnek, ezért az itt működő internetszolgáltatók segítségre szorulnak, ezért Uniós és állami pályázatokból forrásokat nyújtunk számukra. Így az infokommunikáció világa egyre közelebb kerül az emberekhez: egyre többen látják és érzik az előnyeit.

– Az uniós meghatározás szerint akkor beszélünk szupergyors internetről, ha a sávszélesség eléri legalább a 30 Mbit/s-ot. A távközlési szakirodalom is ezt nevezi high-speed internetnek, s ennek találó fordítása a szupergyors internet. Amikor a 100 Mbit/s-ot is meghaladja a sebesség, azt ultragyors vagy ultra-fast broadband internetnek nevezik. Mindkettőt célként határozza meg az unió „digitális menetrendje”: a tagállamok 2020-ig valósítsák meg, hogy valamennyi háztartás számára elérhető legyen a 30 Mbit/s sávszélességű internet, és az előfizetők 50%-a ultragyors internet-csatlakozással rendelkezzen.

Világszerte növekszik a sertéshús iránti igény

Horváth István a Földművelésügyi Minisztérium kiemelt programokért felelős miniszteri biztosa: Nem titok, csak akkor lesz tartósan több sertés Magyarországon, ha növeljük a támogatást. Ezért a korábbi állatjóléti támogatás mellé egy újabb keretet biztosítunk mintegy 8,62 milliárd forintos összeggel.

Hogyan tudták elérni, hogy 2015-ben összesen több mint 17 milliárd forint közvetlen támogatást kapjanak a sertéstartók?

– Úgy, hogy változtattunk az állattenyésztés és a növénytermesztés arányán. Még 2010 előtt a növénytermesztés aránya meghaladta a 70%-ot. Az új agrárvezetés javította az állattenyésztés arányát. Fokozatosan olyan intézkedéseket vezettünk be, ami által emeltük az állattenyésztés támogatását. Lényeges, hogy azok az összegek, melyek az állattenyésztőkhöz érkeznek, érdemi támogatások lettek. Csak így lehet az állattenyésztés súlyát növelni az ágazaton belül. A sertés tenyésztést kiemelt programként kezeljük. S nem csak az a cél, hogy több legyen a sertéslétszám, hanem ehhez kapcsolódóan növekedjen a vidéki munkalehetőségek száma, a növénytermesztők számára pedig a gabonakereskedők mellett a sertéstartókat kiszolgáló takarmányt előállító háttérágazat is valós alternatíva legyen az értékesítésre. Növeljük a hozzáadott érték arányát a mezőgazdaságban, azért, hogy végre megvalósuljon az a régi elv, hogy bőrében legkifizetődőbb eladni a gabonát. Lényeges, hogy a feldolgozók is megfelelő hatékonysággal és módon végezzék tevékenységüket, hogy ezáltal megteremtsük a bizalmi kapcsolatok lehetőségét a tenyésztők, a feldolgozók és a vásárolók között. Ez a bizalmi viszony 2010 előtt sajnos megromlott, úton-útfélen azt hallottuk, hogy a gazdák hiába adták le a sertést, nem kapták meg annak ellenértékét. Az, hogy ilyen jelentős lett a támogatás összege, az elsősorban határozott kormányzati akarat mellett egy jól előkészített szakmai anyag biztosította. Így növekedhetett több mint 17 milliárd forintra az ágazati támogatás. Nem elég beszélni az állattenyésztés arányának növeléséről, a vidéki foglalkoztatás segítéséről, érdemben kellett tennünk érte. Akkor már sürgetett bennünket a sajnálatos fordulópont, melynek során a sertéslétszám 3 millió alá esett. 2015-ben, a korábbi állatjóléti támogatás mellé egy tenyészkoca állatjóléti támogatási keretet hoztunk létre mintegy 8,62 milliárd forintos keretösszeggel. Nem titok, csak akkor lesz tartósan több sertés Magyarországon, ha növeljük a támogatást.

A folyamat beindítása nem egyszerű, mert a nagy történelmi családok a pártállam idején rettegésben éltek, ha csak tudták elrejtették, vagy külföldre menekítették ki őseik hagyatékát, így a festményeket is. Ezekben a családokban sokszor még a mai napig él a félelem.

A báji Patay család történetét bemutató kiállítással nyílt meg február 24-én Budapesten a Nemzeti Portrétár kiállítóterme a Bartók Béla út 21-es szám alatt. A megnyitón L. Simon László államtitkár mondott beszédet.

Miért érezték lényegesnek, hogy legyen egy olyan művészeti alapítvány, amelyik kifejezetten portrékkal foglalkozik? – kérdezem Reicher Pétert, a Nemzeti Portrétár Alapítvány főtitkárát.

– Az alapítvány létrehozása előtt családfakutatással foglalkoztunk. Tudvalévő, hogy ilyen tevékenység közben nagyon sok adat gyűlik össze, s a családfákat számítógépes programokkal rajzoltuk meg. Ezeket a családfákat később a leszármazottak őseiket ábrázoló portrékkal, fényképekkel egészítették ki. Először digitalizált fényképekkel, majd festményekkel illusztráltuk a családfákat. Amikor 7-8 évvel ezelőtt rájöttünk arra, hogy jó lenne összegyűjteni a törtélelmi családokhoz tartozó festményeket, portrékat, kiderült: Magyarországon egyetlenegy intézmény sem foglakozik motiváltan a magyar történelmi személyiségek portréival. Akkor határoztuk el, hogy szükséges; legyen egy olyan hely Magyarországon is, ahol a hazáért tevékenykedő személyek arcképeit intézményes keretek között kezelik. Külföldi példákat keresvén megtudtuk, hogy 1856-ban Londonban alapították meg a National Portrait Galleryt, amely 1896 óta a Trafalgar téren fogadja az érdeklődőket. Meglátogattam a múzeumot, s akkor tudatosult bennem, hogy nemcsak Angliában, hanem Ausztráliában és az USA-ban is létezik olyan intézmény, mely professzionálisan, magas színvonalon állít emléket a haza nagyjainak. Ezért alapítványunk minden olyan hölgynek és úrnak a portréját várja adatbázisába, akik hozzájárultak a magyar történelemhez. Nemcsak nemesi családokról van szó, hanem polgárokról, katonákról, orvosokról, tudósokról, s még sorolhatnám… Tehát szabadon határoztuk meg a keretet, s folyamatosan töltjük fel adatbázisunkat. Érdekesség, hogy felkerestük a Magyar Nemzeti Múzeum történelmi arcképcsarnokát, és a Nemzeti Galériát. Mindkét intézmény elutasította kérésünket, leveleinkre sokszor nem is válaszoltak, ami azt mutatja, hogy civilként igen nehéz volt bekerülni a hazai múzeumi szakmai körbe. S ezért is döntöttem úgy 2010-ben – angol barátaim késztetésére –, hogy létrehozom a Nemzeti Portrétár Alapítványt.

A kaposváriak az elsők a városukban: nekik több kedvezmény jár, mert többet is tesznek lakóhelyükért

A helyiek érzik és élnek is azokkal az előnyökkel, amelyeket a Kaposvár kártya nyújt számukra, véli Szita Károly, a somogyi megyeszékhely polgármestere. Olyan emberek is igényelnék a kártyát, akik nem Kaposváron laknak, csupán ott vállalnak munkát, de a városvezetés a helyieknek, valamint az itt tanuló diákoknak tudja biztosítani a kedvezményt.

Mi az, ami miatt kijelenthetjük, hogy beváltotta a hozzá fűzött reményeket a tíz éve kidolgozott Kaposvár-kártya koncepció?

– Az, hogy eddig 23 ezren igényelték a Kaposvár-kártyát. A városhoz való kötődést szerettük volna ezzel erősíteni, mert a Kaposvár kártyát azzal a szándékkal hoztuk létre, hogy csak a kaposváriak igényelhetik. Legyenek ők az elsők saját városukban, hiszen ők tesznek a legtöbbet Kaposvárért, ezért nekik több kedvezmény jár. Így ez a kártya a helyi identitástudat, a lokálpatriotizmus megerősödését szolgálja.

Nálunk a lakosság mondja meg, hogy milyen fejlesztéseket tart fontosnak

Keszey János Balatonalmádi polgármestere: mi balatoni emberek sokszor nem is vagyunk annak tudatában, hogy milyen természeti kinccsel rendelkezünk. Mások meg azt gondolják, hogy mi az év 365 napján nyaralunk. Ez természetesen nem igaz; feladataink, problémáink vannak nekünk is. Összességében azért elmondható, hogy szerencsések vagyunk, amiért a tó mellett élhetünk, természetközelben, ahol minden egyes évszaknak megvan a maga szépsége és varázsa.

Miért tartották lényegesnek, hogy a lakosságot kérdőívvel szólítsák meg a város 2015-ös integrált településfejlesztési stratégiájával (ITS) kapcsolatban?

– Az önkormányzat vezetősége és a stratégia készítői is úgy döntöttek, hogy a fejlesztésekkel kapcsolatban ki kell kérni a lakosság véleményét. Mindezt a Belügyminisztériummal kötött megállapodás is tartalmazza, hiszen nem saját forrásból készíttetjük el a településfejlesztési stratégiát; a minisztérium a járási központok számára megadta ezt a lehetőséget, s mi éltünk is vele. Amennyiben külsős szakértőket kérünk fel az ITS kidolgozására, az több millió forintos kiadással jár az önkormányzat számára. A stratégia elkészítésének pontos, időben behatárolt menetrendje van, aminek meg kell felelnünk. A megállapodás különböző fáziselemeket tartalmaz, így a kérdőívek kiküldését, s annak feldolgozását. A válaszok folyamatosan érkeznek, s azok értékelése zajlik. Bár már lejárt a kérdőívek visszaküldésének határideje, még mindig érkeznek be újabbak, s mivel számunkra lényeges a lakosság visszajelzése, ezért azokat még feldolgozzuk. De a közeljövőben, a határidő betartása miatt már nem tudunk foglalkozni az ezután beérkező kérdőívekkel.

A magyar tannyelvű iskola jelenti a gyerekek számára a biztos jövőt

Az elmúlt héten már foglalkoztunk a felvidéki magyar oktatás helyzetével. Most azt vizsgáljuk, mit tehet egy felvidéki magyar ifjakat tömörítő szervezet annak érdekében, hogy a magyar gyermekek magyar iskolákban tanuljanak. Tízévente egyre kétségbe ejtőbb népszámlálási adatokkal szembesül a felvidéki magyarság. A rendszerváltás óta tapasztalt 110 ezres fogyás egyik fő oka a szlovák iskolát végző magyar gyerekek asszimilációja.

Befejeződött a Via Nova Ifjúsági Csoport 2015-ös beiratkozási körútja. Mióta szervez beiratkozási kampányokat a felvidéki ifjúsági szervezet? – kérdezem Gubík Lászlót, a Via Nova Ifjúsági Csoport elnökét.

– 2007 és 2008 fordulóján, abban a beiratkozási időszakban szerveztük meg az első beiratkozási körutat. Szervezetünknek ez a második legnagyobb múltú rendezvénye. Az első, a Via Nova „bölcsője”, a kaposi nyári tábor, amelyet idén tizenkettedik alkalommal szervezünk meg.

Eleinte milyen kampánystratégiát alkalmaztak, s később hogyan alakították át a tapasztalatok mentén?

– Körútról van szó, ami azt jelenti, hogy számos felvidéki iskolába, óvodába eljutottunk. 2007–2008-ban a járásokban legalább hat-nyolc helyen tartottunk beiratkozási rendezvényt, amin egy-egy pedagógus vagy sikeres felvidéki magyar, aki magyar iskolában tanít vagy magyar iskolába járt, személyes példáját elmondva, közölte, miért jó a magyar iskola. Emellett a gyerekeknek nyújtottunk szórakoztató foglalkozásokat. Nem csak mi, hanem a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Rákóczi Szövetség és számos civil szervezet szervez beiratkozási kampányt. Ők minden egyes iskolába el tudnak jutni, de mi nem rendelkezünk ilyen széles hálózattal. Ezért a fiatalokhoz, az ifjú szülőkhöz próbáltunk meg eljutni egy-egy kampányvideó, facebookos üzenet vagy óriásplakát által. Tehát a marketingrészre és a téma népszerűsítésére helyeződött át a hangsúly. Tavaly pedig a vegyes házasságokban élő szülőket vontunk be a kampányba, mondják el ők, miért ajánlják a magyar iskolát. Idén már azt hirdettük, hogy az anyanyelvi tudás biztos jövőt és egészséges fejlődést garantál a magyar gyermekek számára.

Gérard Bocquenet ENSZ-képviselő, főigazgató elismerően nyilatkozott a gyermekek érdekében tett magyar kormányzati lépésekről

Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár: az Erasmus+ Ifjúsági Program 2014-2020 között, a hét éves ciklus alatt 50 ezer magyar fiatalnak nyújt lehetőséget.

Mit kell tudni az Erasmus+ európai uniós együttműködési programról?

–Az Erasmus+ Ifjúsági Program a fiatalok nemzetközi tapasztalatszerzését segíti, és az oktatást, a képzést, valamint az ifjúsági területet és a sportot is magába foglalja. Az Erasmus+ Ifjúsági Program összesen hét korábbi európai uniós programból született a 2014-2020 közötti támogatási ciklusra. Erre a célra a tagállamok számára összesen 14,7 milliárd eurós keretösszeg áll rendelkezésre a hétéves időtartamban. A korábbi hétéves támogatási ciklushoz képest kifejezetten az ifjúsági programokra 40 százalékkal több jut, Magyarországon ez éves szinten mintegy 1,3 milliárd forintot jelent. A tárca számításai szerint a támogatással évente 7 ezer, a költségvetési ciklus 7 éve alatt pedig mintegy 50 ezer fiatal tud részt venni a programokban.

A pályakezdőket segítjük ösztöndíjprogramjainkkal

Dr. Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára: A felvett hallgatók tíz hónapig Magyarország, majd három hónapig valamelyik európai uniós ország közigazgatási szervénél szereznek gyakorlatot.

Ötödik alkalommal hirdették meg a közigazgatási ösztöndíjprogramot. 2011-ben a magasan képzett tisztviselők utánpótlása érdekében vezették be a közigazgatás területén az első ösztöndíjprogramot?

– Valóban, 2011-ben került sor az első Magyar Közigazgatási Ösztöndíjprogram lebonyolítására, amely azóta négy sikeresen zárt évfolyamot tudhat maga mögött. Az elsődleges érvünk az volt az ösztöndíjprogram bevezetésekor, hogy szólítsuk meg a pályakezdő fiatalokat, s mutassuk be nekik a közigazgatás számukra kevésbé ismert arcát, a közigazgatás átalakult rendszerét. S ahogyan ön is felvetette kérdésében, szintén fontos feladat, hogy a közigazgatási személyügyi fejlesztések terén magasan képzett tisztviselők kerüljenek be a rendszerbe. Az is motivált bennünket a program meghirdetésekor, ami a munkaerő piac oldaláról lényeges, hogy tapasztalt, gyakorlattal rendelkező ügyintézőket keresnek a hivatalokban. A fiatal pályakezdők pedig hogyan is rendelkeznének gyakorlattal? Az ösztöndíjprogramon belül viszont közel egy éves gyakorlati munka folyik, ráadásul a központi államigazgatásban, a végzettségének megfelelő ágazatban dolgozhat a fiatal. Több korábbi ösztöndíjas a program eredményeképp kezdhette meg közigazgatási karrierjét. S ha nem marad is bent abban a hivatalban a pályakezdő, ahol a gyakorlati idejét tölti, de életrajzában feltüntetheti, hogy közel egy esztendőt töltött el a központi államigazgatásban. A program keretében a felvételt nyert ösztöndíjasok szakmai gyakorlatának időtartama tíz hónap, melyből hét hónapot Magyarországon, egy központi államigazgatási szervnél – minisztériumok, háttérintézmények –, három hónapot pedig valamely európai uniós ország közigazgatási szervénél töltenek. Így az ösztöndíjprogramban részt vevő úgynevezett külföldi benchmarkokat tud bemutatni.

A hazai tulajdonú kis- és középvállalkozásokkal kívánunk szövetséget kötni

Változik a kormány eddigi gyakorlata, miszerint alapvetően nagyvállalatokkal köt stratégiai megállapodásokat. A 2014–2020-as programozási időszakban a hazai kkv-kra partnerként számít a kormány. Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár elmondta: a kormány a következő hét évet olyan időszaknak tekinti, amelyre legutóbb a reformkor idejében volt példa.

Eddig milyen eredményt hoztak a nagyvállalatokkal kötött stratégiai megállapodások?

– A magyarországi kkv-szektor optimális becslés szerint is közepes méretűnek számít. Eddig azért is volt nagy szerepük a hazánkban működő multinacionális vállaltoknak, mert rajtuk keresztül kapcsolódhattak be a hazai gazdasági élet képviselői a nemzetközi vérkeringésbe. Ezért kötött több, hazánkban működő nagyvállalattal stratégiai megállapodást a kormány. Világosan látjuk azt, hogy milyen területeken van stratégiai jelentősége a multinacionális vállalatokkal való együttműködésnek. De az is egyértelmű számunkra, hogy vannak olyan szegmensek, mint például az élelmiszeripar, amelyek külső segítség nélkül is sikeresek lehetnek.