Ezer ember kap munkát az új gyártócsarnokban

Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere: miniszterelnök úr megígérte, hogy 300 hektárnyi területet kapunk az ipari park mellett, ami további beruházásokat, s munkahelyek ezreit hozhatja városunkba. Azon túl, hogy a megyeszékhelyen megtelepedett nemzetközi cégek folyamatosan bővítik tevékenységüket, mind több embert alkalmaznak, mindegyik új üzemcsarnok építésébe fogott az elmúlt években.

Szolnok városa, a lakosok számára mekkora sikert jelent, hogy megtelt az ipari park?

– 2001-ben nyílt meg a szolnoki ipari park, amit az a 2-3 éves előkészítő munka előzött meg, mely arra kereste a választ, hogy miként lehet a város gazdasági szerkezetén javítani az új gazdasági stratégia megalkotásával. Tudtuk, hogy olyan ipari terület nélkül, ami teljes közműhálózattal rendelkezik, s melyet jól meg lehet közelíteni, nehezen fejlődhet városunk gazdasága. Az állammal való együttműködés keretében kialakítottunk egy 126 hektáros területet ipari parknak. Az idő múlásával ez a terület egyre inkább benépesedett, s most a citromsavgyár fejlesztésével, s az Eagle Ottawa bővítésével megtelt az ipari park. Mindez azt jelenti, hogy egyre nagyobb a város gazdasági ereje, s a teljesítőképessége is magasabb. Nemcsak az ipari park kihasználtsága fontos mutató, a 2013-as év tervezett iparűzési és építményadó-bevétele is több mint 350 millió forinttal nőtt. 2014-ben ugyanezeknél az adónemeknél már 400 millió forintos volt a többlet! Ez azt jelenti, hogy kiváló a városban az adófizetési morál, másrészt: erősek a gazdaság szereplői és kellően jól teljesít a szolnoki gazdaság. Az ötven legerősebb megyei cég közül 23 szolnoki, amire még szintén nem volt példa. A helyi beruházások is hozzájárultak ahhoz, hogy Szolnokon csupán 6%-os a munkanélküliségi ráta.

A munkavállalók nevében kérjük a vállalat vezetőit, hogy nevezzék meg a dolgozóknak

a bezárások valódi okát és felelőseit

Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) elnöke: azt nekem senki ne mondja, hogy a Csehországban történő üzletbezárásokról a magyar kormány tehet. Etikátlannak tartom az olyan vezetői magatartást, melynek során a vezetés nem képes beismerni működési hibáit, és nem vállalja rossz döntéseinek következményeit sem. A Tesco 13 üzletének bezárásához, még egyszer mondom, semmi közünk.

A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete évek óta hangoztatja, hogy a Tesco áruházakban nincs elegendő munkaerő. Igaz, hogy részmunkaidős dolgozókat, diákmunkásokat keresnek ennél a multinacionális vállalatnál?

– Ezzel kapcsolatban szakszervezetünket hivatalosan nem tájékoztatta a vállalat, viszont eljutott hozzánk a munkavállalóktól olyan információ, miszerint a Tesco áruházakban részmunkaidős dolgozókat keresnek. Ennek az az oka, hogy március 15-én életbe lép a vasárnapi munkavégzésről szóló jogszabály, s ezért a munkáltató arra számít, hogy átalakulnak a vásárlási szokások, s így lesznek olyan napok, például a szombat, amikor többen keresik föl az áruházakat. Tehát ezekre a napokra megfelelő létszámmal kell felkészülni, különben a pultoknál és a pénztáraknál a vásárlók fél órákat állhatnak sorba. Emellett az árufeltöltést is folyamatosan biztosítani kell.

Hasznosítjuk a termálvizet a geotermikus fűtéshálózat kiépítésével

Porga Ferenc polgármester: a közvilágítást is korszerűsítjük Tamásiban, javítjük az ivóvíz minőségét, folytatjuk a kerékpárút kiépítését és a tanyákat is újabb fényforrásokkal látjuk el.

Mi indokolja, hogy a városban korszerűsítsék a közvilágítást?

– Tamásiban elavulttá vált a közvilágítás rendszere, s technikailag gyorsuló világunkban egy 14-15 éves rendszer már nem tekinthető modernnek. Régi típusú fényforrásaink nagy része kompakt fénycsöves volt, higanyos, és még voltak nagynyomású nátriumlámpatesteink is. Ezért pályáztunk a Környezet és Energia Operatív Programon belül – sikerrel, ami lehetővé teszi, hogy a település összes lámpatestét modernebb, energiatakarékosabb, nagyobb teljesítménnyel és hatásfokkal rendelkező, ledes fényforrásokra cseréljük ki.

A tamási önkormányzat évente mennyit fizetett eddig a közvilágításért?

– A költségvetési kiadásunkban 16 millió forint szerepel évente a közvilágításra. Ennek az összegnek egy részét képezi az áram díja, a másikat az Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. felé fizetett rendszerhasználati díj. Az áram díjának a legóvatosabb számítások szerint is akár 40%-át megtakaríthatjuk ezzel a beruházással, karbantartási költségekkel pedig egy ideig nem kell számolnunk. A hálózat 93,07 kilowattórás energiafelhasználása 42,45 kilowattórára csökken, ezzel arányosan kevesebb lesz a közvilágítás költsége is.

Megszüntettük a szocialista kormányok által kialakított túlbürokratizált eljárási rendszert

Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára: ha újra versenyképes lesz a magyar vidék és az agrártevékenység biztos jövedelmet, megélhetést kínál, az ifjú gazdák nem kényszerülnek arra, hogy lakóhelyüket elhagyva a nagyvárosokba vagy külföldre költözzenek, s ott keressenek boldogulási lehetőséget.

A kormány milyen intézkedésekkel képes javítani a magyar vidék életminőségen, és növelni a munkahelyek számát?

– A vidék bázisa a mezőgazdaság, az agrárium alapjai pedig a kis és közepes családi gazdaságok, ezért az Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkárság legfontosabb feladata a következő években a rendelkezésre álló uniós források hatékonyabb, egyszerűbb, átláthatóbb, a vidéki mikro-, kis- és középvállalkozások számára kézzelfoghatóbb felhasználása lesz. A kormányzat célja, hogy az agráriumban dolgozóknak tisztes megélhetést biztosítson, valamint az intézkedések következtében új, versenyképes béreket nyújtó munkahelyeket teremtsen. Ez pedig úgy valósulhat meg leginkább, hogy kiemelt figyelmet fordítunk a kis és közepes méretű családi gazdaságokra, a fiatal gazdálkodókra. Átláthatóbb, egyszerűbb és hatékonyabb pályázati rendszerrel, új, hatékonyabb forráselosztást és -felhasználást biztosító eljárásrenddel, a munkaerő-igényes ágazatok, valamint a családi gazdaságok intenzívebb támogatásával fogjuk mindezt megvalósítani.

Új megyét kellene létrehozni, ahol a magyarok élnek többségben

Többen abban bíztak, hogy miután Szlovákiában az oktatásirányítást decentralizálták és az önkormányzatiság megerősödött, rendeződik a magyar tannyelvű oktatás helyzete. Szigeti László Nyitra megyei képviselő, a Magyar Közösség Pártja (MKP) Országos Tanácsának elnöke: ellenérdekelt szerv dönt a magán- és az egyházi iskolák sorsáról.

A hivatalos jogszabályok szerint kik lehetnek az alap- és középfokú iskolák fenntartói és működtetői?

– A szlovákiai jogszabályok értelmében alapiskolát a helyi önkormányzatok, középiskolát a megyei önkormányzatok tarthatnak fenn. Ezenkívül alap- és középiskolák fenntartói lehetnek az egyházak, alapítványok, magánintézmények és magánszemélyek is. A speciális oktatás keretén belül a fogyatékkal élők számára az oktatási intézményeket az állam biztosítja.

2015 őszén a magyar tannyelvű Bátorkeszi Magán Szakközépiskola a Nyitra megyei képviselő-testület döntése értelmében egy osztályt sem nyithat meg. Egy magán szakközépiskolát, gondolom, magán tőkéből hoznak létre. Akkor miért avatkozhat bele a képviselő-testület annak működésébe?

– Valóban úgy gondolhatjuk, hogy egy magániskolát magán tőkéből finanszíroznak, de Szlovákiában a normatív finanszírozási rendszer keretén belül a magániskolák is megkapják azt a 100%-os normatív támogatást – ami a pedagógusok bérét is fedezi –, amit az önkormányzati fenntartásúak. A különbség csupán annyi, hogy a magániskolák tandíjat is kérhetnek. A magániskolák felújításait, beruházásait viszont nem támogatja az állam. Az alapvető problémát az a számunkra elfogadhatatlan törvény jelenti, amely a megyei önkormányzati szinten a megyei szakképzési tanácsra ruházza rá azt a jogot, ami alapján ez a grémium beleszólhat abba, hogy az adott tanévben a középiskolák hány osztályt nyithatnak. A jogszabály szerint mind a megyei képviselő-testület, mind a szakképzési tanács meghatározhatja, hogy a magán és az egyházi iskolák hány osztállyal működhetnek. Ez egy abszurd helyzet, hiszen egy ellenérdekelt szerv dönt a magán- és az egyházi iskolák sorsáról. A megyei önkormányzat abban érdekelt, hogy az általa fenntartott intézmények minél jobban működjenek, s ezért szinte ellenfélnek tekinti a magán és az egyházi iskolákat. Ez egy egyedi eset a jogalkotás terén, mert nem hiszem, hogy más országban bevezettek ilyen törvényt.

Mónus József célja, hogy a magyar zászló a győztes jogán a legmagasabbra szálljon

Elképesztő eredményeit látva szinte hihetetlen, mégis igaz: nem egész tíz éve fogott csak először íjat a kezébe. Azóta egyeduralkodó lett harci cél- és távlövő íjászatban, minden korábbi rekordot alaposan túlszárnyalva többszörös világbajnok és világcsúcstartó is immár. Íjait és nyílvesszőit saját kezűleg készíti, győzelmeit, világcsúcsait pedig nem a saját, személyes dicsősége, hanem nemzeti múltunk ápolása miatt tartja fontosnak. Sportrovatunkban ezen a héten Mónus József harci cél- és távlövő íjásszal beszélgetünk.

2006-ban kezdett el az íjászattal foglalkozni. Mi inspirálta arra, hogy belekezdjen?

– A történelmi környezet, Eger vár falai, amit az akkor 12 éves fiammal, Lacival először láttunk életünkben. Amikor az autóból megpillantottam a várfalak ködbe burkolózó bástyáit, egyből belém szúrt az érzés, hogy ismét itthon vagyok. Úgy éreztem, hogy a várvédőkkel magam is harcoltam itt ezen szent bástyák között. Ráadásul a várban éppen egy íjászverseny zajlott, ami meg is fogatta velem az íjat.

Az íjászat milyen formáját űzi?

– Harci cél- és távlövő íjász vagyok, évente 5-8 világversenyen veszek részt. Merev szarvú íjjal lövök, melyeket én készítek. Rendkívül lényeges, hogy az embernek nagy távolságra kell tudnia ellőni az íjjal, és ezt minél pontosabban kell megtennie. Tehát nem elég messzire ellőni a vesszőt, pontosan is kell célozni.

A közösségi hálózatok kiépítése hosszútávon megállíthatja a magyarság számarányának csökkenését

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár: a program az egykori monarchia területére terjed majd ki, érintve Csángóföldet, Csehországot, Bosznia-Hercegovinát, Macedóniát, Dél-Lengyelországot egyaránt. Ezzel a projekttel alapvetően nem az emigráció magyarságát, hanem a Kárpát-medencében élőket szeretnék megcélozni.

 Miért döntött úgy a kormány, hogy elindítja a Kárpát-medence szórványmagyarságát segítő programot?

  –A program alapvető célja, hogy a szórványterületeken fogyásban lévő magyarság identitását megerősítse, segítse a már meglévő kinti közösségek munkáját. Célunk továbbá, hogy amennyiben nincsenek ilyen helyben működő közösségek, az ösztöndíjasok a helyi magyarsággal közösen létrehozzák azokat. Így elkezdődhet a közösségi hálózatok kiépítése, amely első körben lassíthatja, hosszútávon pedig megállíthatja és visszafordíthatja a magyarság számarányának csökkenését.  

Miben különbözik ez a program a Kőrösi Csoma Sándor nevét viselőtől? Mely területekre terjed ki?

Felháborító, hogy az ellenzék az óvoda bezárását követeli

Jó döntésnek bizonyult 2009-ben, hogy békési kezdő vállalkozások részére inkubátorházat hozott létre az önkormányzat. Az ötvenszázalékos uniós támogatással megvalósult beruházás 2010-ben kezdte meg működését. Izsó Gábor, Békés város polgármestere: az önkormányzat a továbbiakban is célul tűzte ki, hogy hasonló beruházásokkal újabb vállalkozásokat vonz a településre.

Mi jellemezte a rendszerváltás után Békés városának gazdasági életét?

–A rendszerváltást követő években Békés városa elég nehéz helyzetbe került – nem egyedüli településként Magyarországon. A vadprivatizáció és a főleg fővárosi székhelyű intézmények megszűnése miatt Békésben nagyon sokan elveszítették állásukat. Bezártak a nagyüzemek, kisebb kft-kre bomlottak, amelyek közül több idővel beszüntette működését. A békési kosárfonó üzem, ami több mint 1500 embernek adott megélhetést, a cukorkaüzem, és a sportszergyártó szövetkezet is bezárta kapuját. Békéscsabán is sorozatban szűntek meg az élelmiszeripari üzemek, a malom, a hűtőház – s akik tőlünk ingáztak Csabára, az 1990-es évek elején munkanélküliek lettek. Az alacsony iskolai végzettségűeket korábban segédmunkásként, betanított munkásként alkalmazták, s a gépesítés következtében rájuk már alig volt szükség. Később az ügyesebb vállalkozások talpra álltak, de mégis sokan váltak kényszervállalkozóvá. Próbáltunk a mezőgazdaság irányába nyitni, de a termelőszövetkezetek felbomlása után nehéz volt rávenni arra az embereket, hogy egy új, nem szocialista típusú szövetkezetbe tömörüljenek – ezért mindenki egyénileg termelt.

A kormányhivatali rendszer célja az ügyfelek életének egyszerűbbé tétele

Dr. Tarnai Richárd Pest megyei kormánymegbízott, a Pest Megyei Kormányhivatal vezetője :a kormányhivatali struktúra fontos célkitűzése, hogy helyben legyen elérhető. Ehhez elengedhetetlen az ügyintézők megfelelő technikai felszerelése. Segítségükkel a legkisebb településre is eljuthatnak az állami szolgáltatások

Hogyan értelmezzük azt, hogy idén szinte házhoz jönnek az állami szolgáltatások?

– Az elmúlt évtizedekre az volt a jellemző, s szinte ezt mindannyian megtapasztaltuk, hogy az ügyintéző ül a „nagybetűs Hivatalban”, alázatosan odalép hozzá az ügyfél, s szinte könyörög, hogy adjanak számára időpontot. Tehát az ügyintéző volt a középpontban, mint vitathatatlan, támadhatatlan ügygazda, s mi sajnálatra méltó ügyfelek, akik útlevelet, jogosítványt próbáltunk szerezni, hatalmas szerencsének köszönhettük, ha sikerrel jártunk. A 2010-es kormányváltás után az volt a feladat, hogy ezen az eljáráson változtassunk. Hiszen az ügyfél adót fizet az államnak, ezért joggal várja el, hogy az ő pénzéből fizetett állami tisztségviselők a legmagasabb szinten szolgálják ki őt. Az ügyfél kerüljön a középpontba – ez volt az átalakítás célja. Ezen kormányzati elképzeléshez vezető egyik állomás volt a 2013. január 1-jével felálló járások létrehozása, melynek segítségével közelebb tudtuk vinni az emberekhez az állami szolgáltatásokat. Az országban folyamatosan nyílnak a kormányablakok, ahol az elérhető és intézhető ügyek száma is egyre bővül. Ezekben a különleges okmányirodákban nem csak útlevelet, jogosítványt, vállalkozói engedélyt lehet csináltatni, hanem egészen speciális engedélyeket is beszerezhetünk, sőt az Erzsébet-programmal kapcsolatos igényeinket is leadhatjuk. A járási hivatalok kialakítása, valamint a kormányablakok megnyitása után újabb lépcsőhöz értünk, jelenleg zajlik ugyanis az ügysegédi rendszer kiterjesztése, az ügysegédek számának emelése, eszközparkjuk bővítése.