Néhány tagállammal szemben túl elnéző a Bizottság, másokkal szemben pedig bizonyos kérdésekben elhamarkodottan ítél

Két nagy problémát lát Csáky Pál az EU-ban az alapjogok betartása terén, s ezt a véleményét írásban is megfogalmazta az Európai Bizottság felé. Az uniós választások során a választópolgároknak ember közelibb Európát ígértünk, ezen ígéretünk megvalósításához elengedhetetlen az uniós polgári jogok erősítése és tiszteletben tartása – fogalmazott Csáky Pál a Magyar Közösség Pártja európai parlamenti képviselője.

Melyek azok a problémák, melyeket észrevett az EU-ban az alapjogok betartása területén?

–Az EP-választások után létrejött az Európai Parlamentben az az informális csoport, amelynek tagjai különböző frakciókhoz tartoznak, s én is tagjai vagyok ennek a grémiumnak. Ez a csoport olyan témákat próbál megfogalmazni az EP számára, amelyeket az EU-ban való viszonyok korrektebbé tétele érdekében fontosnak tart. Jelenleg három témát vetettünk föl. Az első az úgynevezett európai kezdeményezésekkel kapcsolatos történések. A Lisszaboni Szerződést bevezetett egy új mechanizmust: amennyiben 7 tagországból minimum 1 millió állampolgár kéri az Európai Bizottságtól, hogy egy adott fontos témával foglalkozzon, s azt próbálja beemelni az unió jogrendjébe, akkor azt a Bizottságnak meg kellene tennie. A Bizottság 2013-ban és 2014-ben még a normakontroll folyamán az összes –több mint 30– kezdeményezést elutasította. Elfogadom, hogy bizonyos kezdeményezéseknél formai problémák vetődtek fel, de azt már nem, hogy mindegyiket erre való hivatkozással utasítsanak el. Két lényeges kisebbségi jogokat érinti kezdeményezés is ebben a csomagban volt benne. Az egyik a Székely Nemzeti Tanács autonómia-kezdeményezése, a másik az Európai Népcsoportok Föderalista Uniójáé. Ez az unió kritizálja az Európai Uniót, mivel az nem foglalkozik eleget a kisebbségi problematikával. Magyarország kisebbségjogi szabályozását viszont példaértékűnek nevezi. Ez az első problémakör, mellyel kapcsoltban az alkotmányügyi és a petíciós bizottság jelentést készít júniusra. Jómagam a petíciós bizottság társjelentés tevője vagyok, az alkotmányügyi bizottságban pedig Dr. Schöpflin György a jelentéstevő, így erősen befolyásolhatjuk a dokumentum megszövegezését. Szeretnénk, ha ezeket a jelentéseket az EP az ősszel elfogadná és megtárgyalná. Javaslatot teszünk az eddig mechanizmus megváltoztatására is. Úgy gondoljuk, hogy az Európai Bizottság jogköreit korlátozni kell, s az állampolgárok jogait erősíteni szükséges. A második probléma az alapjogok betartásával kapcsolatos, hiszen nincs igazi norma-és kritériumrendszer az EU-n belül, s ezáltal szubjektív a megítélés, és gyakran kettős mércét alkalmaznak. Addig ugyanis, ameddig nem léteznek objektív kritériumok, illetve pontos mechanizmusok, fennáll a kettős mérce alkalmazásának lehetősége. Néhány tagállammal szemben túl elnéző a Bizottság, másokkal szemben pedig bizonyos kérdésekben elhamarkodottan ítél. Bizonyos kérdésekben Magyarországgal szemben is megfogalmaznak indokolatlanul erős kritikát. Még más országok esetében, ha felvetjük a gondokat, csendben lapít az EU. A harmadik probléma, amelyre nem csak én mutattam át, hanem más képviselők is, hogy mikor 10 új ország belépett az EU-ba, akkor az unió számukra bizonyos feltételeket szabott. Így az akkor csatlakozott országok megígérték, hogy a jövőben még jobban tiszteletben tartják az emberi jogokat és a kisebbségeknek nagyobb teret engednek. Ez a vállalás például Románia esetében nem valósult meg. Bizonyos kérdésekben inkább még jobban ellehetetleníti a kisebbségek életét, jogainak érvényesítését. Ezzel kapcsolatban is megszületik egy dokumentum, s lesz meghallgatás is az Európai Parlamentben. A petíciós bizottság részéről ebben az esetben is én leszek a társjelentés tevő. Azt írom bele a dokumentumba, hogy jöjjön létre egy olyan mechanizmus, amely számon kéri az újonnan belépett tagállamoktól, azon ígéretek teljesítését, melyeket a belépéskor tettek.

A térség energiabiztonságának fontos része az épülő észak–déli energiafolyosó

Dr. Szabó László külgazdasági és külügyminiszter-helyettes: Krakkóban meglátogattam Európa egyik legmodernebb atomfizikai protonterápia központját. Jó lenne uniós támogatással a modern onkológiai terápiát Magyarországon is elérhetővé tenni, ezzel akár a környező országok magyarlakta területeit is el lehetne látni.

Külgazdasági és külügyminiszter-helyettes úr január végén Varsóban és Krakkóban tárgyalt. Milyen témákról és kikkel folytatott tárgyalásokat?

– Január 29-én folytattam megbeszéléseket Rafal Trzaskowski külügyminiszter-helyettessel, Katarzyna Kacperczykkel, a lengyel Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős helyettes államtitkárával, valamint a lengyel gazdasági minisztérium európai ügyekért felelős helyettes-államtitkárával, Andrzej Dychával. A találkozókon a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztése, a gazdaságdiplomáciai intézményrendszer, valamint az ukrán válság és az energiabiztonság témaköre került szóba. Másnap Krakkóban a kis-lengyelországi vajdaság vezetőjével, Jerzy Millerrel találkoztam, vele a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének lehetőségein és a hazánkhoz földrajzilag közel eső térségbeli potenciális üzletei lehetőségeken kívül a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. hamarosan Krakkóban megnyíló képviseleti irodájának tevékenysége került szóba.

200-230 ezer polgári lakost hurcoltak el málenkij robotra

A kormány – a Kárpát-medencében élők 1944–45-ben kezdődő szovjetunióbeli kényszermunkára történő internálásának 70. évfordulójáról való méltó megemlékezés céljából – a 2015-ös évet a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévévé nyilvánította. Dr. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára: a magyarság, különösen a felnövekvő nemzedék, csak a múlt teljes, alapos ismerete alapján alakíthatja ki egészséges nemzeti identitását.

Mi lesz a Szovjetunióba elhurcoltak idei emlékévének sikeres megvalósítása érdekében felállított emlékbizottság feladat- és tevékenységköre?

– Az emlékév minél eredményesebb megvalósítása érdekében a kormány olyan bizottságot hozott létre, melynek tagjai egyrészt minisztériumok és azok háttérintézményeinek, másrészt a málenkij robotra elhurcoltak érdekképviseleti szervezeteinek tagjai. Ezért felkértük a Gulágkutatók Nemzetközi Társaságát, a Lénárd Ödön Közhasznú Alapítványt, a Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Körét, valamint a Szovjetunióban volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezetét az emlékbizottság munkájában való részvételre. A második világháború során Magyarország területére érkező szovjet fegyveres szervek emberei többnyire a málenkij robot kifejezés sűrű használatával hurcolták el a polgári lakosság tömegeit 13 évestől 76 évesig, több éves, szovjetunióbeli kényszermunkára. Az elhurcoltak többsége már elhunyt, és nagyon lényegesnek tartjuk emlékük ápolását. A magyarság, különösen a felnövekvő nemzedék, csak a múlt teljes, alapos ismerete alapján alakíthatja ki egészséges nemzeti identitását. Az emlékbizottságnak éppen ezért az is a feladata, hogy tegyen javaslatot arra, milyen eseményeket, kiállításokat rendezzünk az emlékévben, esetleg mely emlékműveket szükséges felújítani, s milyen pályázatokat írjunk ki a közösségeknek, iskolásoknak a málenkij robot kapcsán. A terveket a bizottság elkészíti, ezután dolgozzák ki a költségvetést, és végül a kormány dönt arról, hogy a rendezvényekre, pályázatokra mekkora összeget biztosít.

Az igazságosság elvét tartottuk fontosnak

Dr. Becsey Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára: a települések útvonalai nem terheltebbek, mint eddig, mert az olcsóbb megyei matrica révén, aki eddig a régi utat használta, most a gyorsforgalmi úton éri el a célját. A januári matricarendszer bevezetése a közös teherviselést is szolgálja. Ugyanakkor lényegi pontosításokat valósított meg a kormány február 1-jével: azok a szakaszok, ahol nincs alternatív útvonal vagy áthaladási lehetőség, ismét ingyenesek lettek.

Mi az útdíjrendszer módosításának lényege?

– A módosítás mögött az a filozófia húzódik, hogy szeretnénk, ha megvalósulna a könnyebb személyi mobilitás. Az új termék, a megyei matrica bevezetésével nagyobb választási lehetőséget akartunk biztosítani mindenkinek, különösen azoknak, akik egy adott megyén belül vagy egyik megyéből a másikba ingáznak munkahelyük és lakhelyük között. A megyei matricák bevezetésével az autósok jelentősen csökkenthetik úthasználati költségeiket. Aki például egy megyében használja az autópályákat munkába járáshoz, évi ötezer forintért tudja ezt megtenni az eddigi 43 ezer forint helyett. Ezt a lehetőséget természetesen sokan kihasználják. A megyei matricarendszernek tehát nagyon sok nyertese van. Az időalapú – heti, havi, éves – matricák mellett évi ötezer forintos áron elérhető területi alapú matrica nagyobb kényelmet és gyorsabb, biztonságosabb közlekedést nyújt. A módosítás következményeként azok az autósok is a gyorsforgalmi utakat választják, akik eddig azért haladtak a mellékutakon, mert a 43 ezer forintot túl drágának találták. Lényeges szempont az igazságosság elve. Egyre hosszabb a magyar úthálózat, főleg a gyorsforgalmi, melynek fenntartása pénzbe kerül, és azt szeretnénk, hogy ehhez minden autós járuljon hozzá. Eddig bizonyos városok esetében voltak ingyenes elkerülők, a többségnél viszont nem. A matricarendszer bővítésének januári bevezetése viszont a közös teherviselést is szolgálja. A kormány a rendszer elvi alapjait megerősítve több módosításról is döntött az útdíjrendszerrel kapcsolatban. Február 1-jétől a megyei matricák nem a megyehatár előtti utolsó, hanem a megyehatár utáni első csomópontig érvényesek, illetve több új díjmentes szakaszon is lehet autózni. Az új rendszerben segítenek eligazodni a megyei térképek, ezeknek köszönhetően az autósok felmérhetik, mely úthálózati szakaszokon jogosultak egy adott megyei matricát használni. Nemcsak a matricarendszert módosítottuk, hanem a 3,5 tonna feletti teherautókat érintő, a megtett úttal arányos útdíjfizetési (UD) rendszert is. Az UD rendszerben valamennyi tehergépjármű-kategóriában – az inflációnövekedést követő – általános 5%-os díjnövekedés kalkulálható, kivéve az M0-s körgyűrű bizonyos szakaszain.

Az iskoláskorú gyermekek biztonságérzetét tovább kell növelni

Muraközi István, Berettyóújfalu polgármestere: az elmaradottabb térségekben nehezebben kapnak hitelt a beruházók egy-egy vállalkozás beindításához, mert a hazai kereskedelmi bankok kevés kockázatot vállalnak.

Berettyóújfalu Kelet-Magyarország halmozottan hátrányos kistérségében fekszik. Érezhető-e az összefüggés a munkanélküliségi és a bűnözési mutatók között?

– Természetesen a két mutató között van összefüggés; ráadásul térségünkbe – amelynek Berettyóújfalu a központja – még 28 település tartozik, kettő város, s a többi falu. Az utóbbiakban jelentősek a szociális problémák, és lakói főleg idősek. S megjelennek azok a bűnözési formák, melyeket egyedülálló, idős személyek ellen követnek el. Ezáltal a lakosok elveszítik bizalmukat a rendőrségben. Ezek a települések a magyar–román határ mellett húzódnak, ami által nemcsak a migrációs folyamat következményeivel kell számolni, hanem a forgalom is rendkívüli módon megnövekedett. A munkanélküliség, amint említettem befolyásolja a közbiztonság helyzetét, de az idők folyamán javult a statisztikai mutató ezen a területen. 2010-ig folyamatosan emelkedett a különböző bűnesetek száma, s tavaly elértük, hogy ez az adat a felére csökkent. Bár a munkahelyek száma nem nőtt, mert sajnos térségünket elkerülik a nagy befektetők, viszont a közfoglalkoztatás, amit nagyon sokan bírálnak, lesajnálnak, a településen élők számára kedvező lehetőség, és ezt sokan ki is használják. Tudjuk, hogy a közfoglalkoztatottak bére alacsony, de a segélyeknél mégis magasabb. Érzékelhető, hogy akik a munkát választják, nem vetemednek bűncselekmények elkövetésére.

Legfontosabb célunk, hogy a mentők gyorsabban érjenek ki a betegekhez

Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) kommunikációs és PR igazgatója: nemcsak az autók felét cseréljük le, hanem megújítjuk a mentésirányítás országos rendszerét, és újabb állomásokat építünk hazai és uniós forrásból.

Megkönnyíti munkájukat, hogy 2010 és 2014 között 20 milliárd forintból fejleszthetett az Országos Mentőszolgálat?

– Pontosítsunk: valóban évekkel ezelőtt kezdődtek meg a fejlesztések megvalósulásának fázisai, de a beruházások idén fejeződnek be. Az említett, közel 20 milliárd forint uniós és állami forrásokra oszlik. Az uniós források felhasználása pedig igen hosszú folyamat, ezért annak bizonyos elemei idén fejeződnek be.

Célunk, hogy a munkaképes elítéltek mindegyike dolgozzon

Csóti András vezérőrnagy, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka: 2015 első negyedévében 600 új férőhelyet adnak át Budapesten, Martonvásáron és Szombathelyen, további két jelentős beruházást terveznek Szirmabesenyőn és Solton. Tavaly az átlagos fogvatartotti létszám 18 204 fő volt, amely ugyan meghaladta az egy évvel korábbit, de a férőhely-bővítési program segítségével a zsúfoltság aránya a 2013-as 143 százalékról 141-re csökkent.

Hogyan fogadták, hogy Tasnádi László, a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára csillagos ötösre értékelte a büntetés-végrehajtás (bv) 2014-es tevékenységét?

– Nagy megelégedéssel, munkánk elismeréseként fogadtuk államtitkár úr értékelését. Szerinte fegyelmezett, szakszerű, csendes, nyugodt, botrányoktól mentes év van mögöttünk, s a szervezet alapvető célkitűzését túltejesítve kiemelkedően, a közrendet és köznyugalmat sértő rendkívüli esemény nélkül zárta a 2014-es esztendőt. Kollégáimmal együtt büszkék vagyunk arra, hogy államtitkár úr ilyen méltató szavakkal ismerte el munkánkat.

A nagy célokat nem lehet szalmalánglobbanásokkal elérni

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) az elmúlt évek során a székely autonómiaküzdelem iránymutató kulcsszavaivá tette Jókai Mór szavait: „törvényes, szabad és független nemzeti állás”. A Székely Szabadság Napját március 10-én 16 órakor rendezik meg Marosvásárhelyen. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke: Székelyföldet ennyire hátrányos megkülönböztetés nem érte történelme során – még a kommunista diktatúrában sem.

A székely szabadság eszméje mennyiben változott a madéfalvi veszedelemtől a mai napig?

– Ma a székelység Székelyföld autonómiájában látja jogainak intézményi garanciáját, és lényegében az államon belüli önrendelkezéssel azonosítja a szabadságot, ami azt jelenti, hogy a maga törvényei, hagyományai szerint akar élni. Ha arra gondolunk, hogy a madéfalvi veszedelem idején a „székely jog” a faluközösségek, a székek számára egy eleven fogalom volt, és szintén azt jelentette, hogy a székelyek a maguk hagyományai és törvényei szerint akarnak élni, akkor el lehet mondani, hogy a lényeg nem változott. Ez a fontos mindamellett, hogy a szabadságot szavatoló intézmények, a törvényi keret a kor kívánalmai szerint alakuljanak.

Az államra marad a feladat, hogy az időseket, a gondozást igénylőket támogassa

Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár: az idősödés folyamatának felerősödése azt követeli meg a kormánytól, hogy a bentlakásos intézményi ellátás mellett minőségi szolgáltatásokat biztosítson az alapszolgáltatásokban, melyekben több feladatot kell vállalnia.

A kormányzat arra törekszik a szociális ellátórendszer átalakításánál, hogy a legrászorultabbak kapjanak fokozott gondozást. Mely szervezet dönti el azt, hogy kik tartoznak a legrászorultabbak körébe? Felméréseket végeznek?

– A házi segítségnyújtás szociális alapszolgáltatási forma, melynek fenntartására minden települési önkormányzat kötelezett. A szolgáltatást a gondozási szükséglet vizsgálata – egészségi állapot és önellátási képesség szintjének felmérése – után lehet biztosítani. A gondozási szükséglet vizsgálatát az intézményvezető végzi, a folyamat egyszerűsítése és a szolgáltatáshoz való hozzájutás gyorsítása érdekében.