Felháborító, hogy a szocialisták a bevándorlás kérdéséből viccet csinálnak

A menekülteknek, akiket üldöznek, és fizikai mivoltukban vannak veszélyeztetve, menedéket kell adnunk. Ám az adatok önmagukért beszélnek. Míg 2012-ben csak néhány száz illegális bevándorló érkezett Magyarországra, addig idén januárban egy hónap alatt már csaknem tízezer. A számok ismeretében kijelenthetjük, hogy az ily módon hazánkba érkezők száma az év végére elérheti a 100 000 főt. A kérdést tehát komolyan kell vennünk.

Mi teszi indokolttá az Országvédelmi Akcióterv megalkotását? – kérdezem Tuzson Bence országgyűlési képviselőt, a Fidesz-frakció szóvivőjét.

– A párizsi események is felhívták azokra a politikai kihívásokra a figyelmet, amelyekre választ kell tudni adni. Ezzel összefüggésben vetődik fel többek között a bevándorlás kérdése, hiszen olyan problémáról beszélünk, amelyet Magyarországnak meg kell oldania, de európai összefogás mellett. Az adatok önmagukért beszélnek. Míg 2012-ben néhány száz illegális bevándorló érkezett Magyarországra és kért menedékjogot hazánkban, ez a szám 2013-ra 19 000 fölé emelkedett, 2014-ben pedig már elérte a 42 777 főt. Idén januárban pedig, tehát csak az év első hónapjában már csaknem tízezer, egészen pontosan 9636 illegális bevándorló érkezett Magyarországra. A dinamikus növekedés jól látható, és a számok ismeretében kijelenthetjük, hogy az ily módon hazánkba érkezők száma el fogja érni a 100 000 főt. Az akcióterv fontos eleme lesz továbbá Magyarország (mint EU tagállam) szuverenitásának hangsúlyozása és megőrzése is.

Feladatunk az utánpótlás biztosítása

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen február elsején kezdte meg működését a Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar, amelynek létesítésérôl tavaly októberben hozott döntést az NKE Szenátusa és Fenntartói Testülete. Dr. Tálas Péter a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kara dékánja: karunk az alap- és mesterképzésben nemzetközi igazgatási, nemzetközi biztonság- és védelempolitikai szakon, illetve nemzetközi közszolgálati mesterképzési szakon indít képzéseket, a szakmai továbbképzések mellett.

Február 1-jén kezdte meg működését a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a Nemzetközi és Európa Tanulmányok Kara. Mi az egyetem új karának kiemelt feladata?

– A Nemzeti Közszolgálati Egyetem eredetileg három nagy jogelőd intézményből alakult meg: a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemből, a Rendőrtiszti Főiskolából és a Corvinus Államigazgatási Karából, és a közszolgálati szféra számára képez, és tovább képez részben az igazgatásban résztvevőket, részben vezetőket. A közszolgálati rész fontos területe a külkapcsolati szféra. Tudjuk, hogy ma már minden nagyobb főhatóságnak, nemcsak a minisztériumoknak, hanem például az ÁNTSZ-nek is, olyan részlege is van, mely az adott intézmény külkapcsolataival foglalkozik. A Nemzetközi és Európai Tanulmányok Kar a közszolgálat külkapcsolati részére képez munkatársakat, hivatalnokokat, vezetőket, potenciális diplomatákat. A nálunk végzettek képezik azt a réteget, amely a magyar állam külkapcsolataival foglalkozik. Nem klasszikus értelemben vett diplomataképzésről van szó, hiszen arra vonatkozóan egyelőre Magyarországon nincs külön intézmény, de a kar úgy szeretne működni, hogy erre alkalmassá váljon.

A magyarországi nemzetiségeket sokkal jobban támogatja a polgári kormányzat, mint korábban a szocialista

A nemzetiségi civil szervezetek és kulturális rendezvények támogatására kiírt pályázatok keretösszege 110-110 millió forint. Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár: a nemzetiségek belső ügye, milyen arányban és mire fordítják a számukra megítélt összeget.

A szocialista kormányok más metódus alapján támogatták a magyarországi nemzetiségeket, mint a polgári kormányzat?

– Amennyiben az összegeket hasonlítjuk össze, azt láthatjuk, hogy jóval kevesebbet kaptak 2002 és 2010 között a hazai nemzetiségiek, mint jelenleg. Lényeges szemléletváltás történ az elmúlt négy év során. Sokkal több lehetőséget nyújtunk az Alaptörvényben foglaltak szerinti őshonos nemzetiségeknek. Ez a nemzetiségi önkormányzatok támogatásában és a nemzetiségi szószólók intézményének bevezetésében nyilvánul meg. A nemzetiségi szószólók a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pontok tárgyalásakor fejthetik ki véleményüket az Országgyűlés plenáris ülésén, továbbá ezekben az ügyekben határozati javaslatokat terjeszthetnek elő, és kérdést tehetnek fel, a szavazásokban azonban nem vehetnek részt. A szószólók anyanyelvükön is felszólalhatnak, és külön bizottságuk is van. A bizottság és a szószólók munkájának is köszönhető, hogy az őszi önkormányzati választásokon magas volt a nemzetiségek részvételi aránya, ahogy a több mint kétmilliárdos többlettámogatás is. Tehát teljesen új szemlélettel a magyarországi nemzetiségeket sokkal inkább támogató politikát folytat a FIDESZ–KDNP-kormány.

Most végre békés testületi munka folyik Esztergomban

Romanek Etelka, Esztergom polgármestere: Az esztergomi önkormányzat számtalan irata eltűnt, a meglévô zöld területi szerzôdések  szabálytalanok. Hiányoznak a beruházásokkal kapcsolatos dokumentumok. Ezek utólag már nehezen vagy egyáltalán nem pótolhatók. Az utak és a járdák katasztrofális állapotban vannak, a tömegközlekedés helyzete sem az igazi. A turizmus fejlesztésében is van teendônk, ilyen a megkezdett Duna menti kerékpárút kiépítésének folytatása, a Mária Zarándokútvonal kiépítése, emellett szívügyünk a város kulturális életének felpezsdítése.

Milyen állapotban vette át a város vezetését?

– Az elmúlt évek csatározásai nagyon nehéz helyzetbe sodorták Esztergomot, itt élőként szívszorító érzés volt látni, ahogy a város egyre inkább hanyatlik. Éppen ezért gondoltam úgy, hogy nem nézhetem tétlenül tovább mindezt, és vállaltam polgármester-jelöltséget a Fidesz–KDNP színeiben. Képviselőtársaimmal együtt biztosak voltunk benne, hogy nagyon nehéz örökséggel szembesülünk majd, de az, amivel szembesülnünk kellett a választásokat követően felülmúlta a legpesszimistább elképzeléseinket is. A város megszabadult ugyan a korábbi adósságaitól a kormányzati adósságátvállalásnak köszönhetően, de mind a mai napig rendszeresen bukkannak elő olyan folyamatban lévő peres ügyek, amelyek milliárdos terheket rónak az önkormányzatra. A választások óta eltelt időszak még mindig kevésnek bizonyult arra, hogy forintra pontos képet kapjunk ezekről a követelésekről, mivel több esetben hiányos, részben fellelhető ezen ügyek dokumentációja az önkormányzatnál. Az biztos, hogy mindaddig, míg ezek az örökölt, folyamatban lévő ügyek nem tisztázódnak, addig – bármennyire is szeretnénk mi és az itt élők egyaránt – a tervezettnél lassabb ütemben kezdődhet meg a város rendbetétele.

Munkánk sikerét bizonyítja, hogy csoportunkat a több mint negyven jelöltből

a néppárti képviselők demokratikus és titkos szavazással az 5. helyre sorolták

Dr. Kósa Ádám fideszes EP-képviselő: a szabadságjogokat hirdető liberálisok, illetve a fenntartható fejlődést hangoztató zöldpárti politikusok nem adtak elsőbbséget a fogyatékossággal élő emberek jogait védő munkacsoport felállításához.

Mi tette indokolttá a Fogyatékosságügyi Munkacsoport újjáalakítását?

– Mivel az Európai Parlamentben (EP) 28 ország közel kétszáz politikai pártjából ülnek képviselők, szinte szükségszerű, hogy az EP hét frakciójának politikai határvonalain túlmutató kérdések kapcsán a képviselők tematikus csoportokban, úgy nevezett intergroupokban is tanácskozzanak informálisan. Az Európai Parlamenten belül 28 hivatalosan bejegyzett frakcióközi munkacsoport létezik; ezek például az őshonos nemzeti kisebbségek, a fogyatékkal élők vagy az éghajlatváltozás témakörével foglalkoznak. A munkacsoportok rendkívül értékesek, különösen a különböző szervezetek szereplői és a politikusok közötti együttműködés létrehozásának szempontjából. A fogyatékosság ügye politikai határvonalakon átívelő ügy, ezért a Fogyatékosságügyi Munkacsoport (angolul: Disability Intergroup) az EP legrégebb óta működő frakcióközi munkacsoportja, amely 1980 óta folyamatosan dolgozik. A Fogyatékosságügyi Munkacsoportot jelenleg is több mint 100 képviselő alkotja, lefedve az EP teljes politikai palettáját.

A magyarországi befektetők és a hazai vállalkozások is jól járnak

Az idén létrejövő állami szolgáltatóval a Fidesz a szabadpiacon is letörné az energiaárakat, hogy a vállalkozásokra is kiterjedhessen a rezsicsökkentés. Az állami közműszolgáltató létrehozásával képesek lesznek a piaci árakat befolyásolni, tehát hatósági árazás nélkül csökkenthetik a vállalkozások terheit.

Miként lehet elérni, hogy a vállalkozásokra is kiterjedhessen a rezsicsökkentés? – kérdezem Németh Szilárd országgyűlési képviselőt, a Fidesz rezsicsökkentésért felelős munkacsoportjának vezetőjét.

– A közműszolgáltatásnak, és elsősorban az energiaszolgáltatásnak, tehát a gáznak, a villanynak és a távhőnek két nagy piaca van. Az egyik a szabályozott piac, az úgynevezett egyetemes szolgáltatás – ez alapján kapják a lakosok az ellátást. A másik pedig a szabadpiac. Az egyetemes szolgáltatáson belül azért tudtuk elindítani a rezsicsökkentést, s ezt háromszor is megismételni, mert ezen a téren a mindenkori kormánynak és a parlamentnek beavatkozási joga van. Tehát ha a lakossági rezsicsökkentésről van szó, akkor szabályozott piacon hatósági árat rendelhet el a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal, s így olcsón kapják meg a magánfogyasztók az energiát. Emlékeztetem az olvasókat: azért kellett megtennünk ezeket a lépéseket, mert a Gyurcsány–Bajnai-érában hiába csökkent a villany és a gáz beszerzési ára, háromszor annyit kellett a lakosságnak fizetnie a gázért, és kétszer annyit a villanyért 2010-ben, mint 2002-ben. Gyurcsányék tizenötször adtak arra lehetőséget, hogy a cégek emeljék a lakossági gáz és villany árát. Mégpedig azon a piacon, ahol hatósági árakkal ők is élhettek volna. Az Orbán-kormány politikája elérhetővé tette, hogy 152 forint helyett ma már 113 forintért jutnak hozzá a lakosok egy köbméter gázhoz és 49 forint helyett 37 forintért egy kilowattóra energiához. Európában a Gyurcsány–Bajnai-érában a magyar családok fizették a legmagasabb rezsiköltséget, most pedig a kontinens legalacsonyabb költségét fizetik. Egyharmadával csökkent a gáz, több mint egynegyedével a villany, s jelentősen a távhő ára. Ezt a szabályozót a szabadpiacon nem lehet alkalmazni, hiszen ott a piaci szereplők alkudják ki az árakat. Ezen a piacon csak úgy tudjuk letörni az árakat, ha mi is létrehozunk egy piaci szereplőt. Ez pedig az a közműszolgáltató, amelynek létrehozásáról január 22-én döntött a kormány. A szolgáltató február végén alakul meg 1 milliárd forintos törzstőkével, 14 milliárd forintos tőketartalékkal, és a Magyar Fejlesztési Bank gyakorolja felette a tulajdonosi jogokat. Először a gázszolgáltatási piacon jelenünk meg. Szándékaink szerint ez a piaci szereplő lesz képes a következő években leszorítani az árakat. Az tehát a cél, hogy olyan szolgáltatást biztosítsunk, ami versenyelőnyt jelent, s ami Európa legolcsóbb energiáját juttatja a magyar cégeknek. Ez az ipari rezsicsökkentés már piaci körülmények között következik be. Nem az extraprofit képzése a cél, hanem hogy folyamatosan és biztonságosan biztosítsuk az ellátást. A cég nonprofit jelleggel üzemel, mert a keletkezett hasznot az alacsony szolgáltatási ár fenntartására, a minőség és a biztonság javítására, adott esetben különböző energetikai hatékonysági kutatásokra kell fordítani.

Bubenkó Csaba: Átláthatóbbá kell tenni a multinacionális cégek működését

A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke szerint több milliárd forint került ki az országból úgy, hogy hosszú időn keresztül kivitte külföldre Magyarországon megszerzett nyereségét a Tesco, ezzel akarta az adózás előtti nyereségét csökkenteni. Az üggyel kapcsolatos kérdéseinkre a Nemzetgazdasági Minisztérium írásban válaszolt.

Mi állhat a Tescónál az elbocsátások és a boltbezárások mögött? Elképzelhető, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti díj emelkedése, a márciustól életbe lépő vasárnapi nyitvatartási rend változása miatt döntött a Tesco vezetése a leépítések mellett?

– A magyar kormány értetlenül áll a Tesco tervezett boltbezárásai előtt, mivel sem a gazdasági folyamatok, sem pedig a fogyasztók érdekeit szem előtt tartó szakpolitikai intézkedések nem indokolják ezt. A kormány intézkedéseinek célja, hogy átláthatóbbá tegye a multinacionális cégek működését. Magyarországon a kiskereskedelem 2014-ben jelentősen bővült, hónapról hónapra 5 és 10 százalék között nőtt az ágazat teljesítménye, így a magyar piaci helyzet sem indokolhatta a vállalat lépését. Az elbocsátások és a boltbezárások mögött sokkal inkább a társaság anyavállalatának gazdasági nehézségei állnak. A kormány a jövőben is mindent megtesz azért, hogy növelje a fogyasztók jogbiztonságát, az ellátás színvonalát, és csökkentse a kiskereskedelemben dolgozók kiszolgáltatottságát.

A népművészet autentikus színhelyén

Folyamatos és dinamikus fejlődés jellemezte Mezőkövesdet az elmúlt négy évben. Jelenleg a Zsóry Gyógy- és Strandfürdő fejlesztése vette kezdetét. A beruházás egyik legfontosabb eleme az uszoda teljes felújítása, valamint egy új fedett élménypark építése lesz, amely élményelemek mellett egy várhatóan négy csúszdából álló, ún. csúszdaparkot is magában foglal. Dr. Fekete Zoltán, Mezőkövesd polgármestere: a matyó népművészet UNESCO-listára történő felkerülésével őseink kultúráját, munkáját ismerték el. Őrizni kell és továbbadni kultúránk értékeit. Ez több évszázados munka volt eddig is, és lesz ezután is.

Január 15-én ünnepélyes keretek között aláírták a kivitelezői szerződést, így megkezdődhet a Zsóry Gyógy- és Strandfürdő fejlesztése. A munkaterületet már január 22-én átadták. Mi tette indokolttá a strandfürdő fejlesztését?

– Mezőkövesden immár tíz esztendeje egymást követik a fejlesztések – mihelyt belekezdünk egy beruházásba, már gőzerővel készül az újabb előkészítése. Ugyanez mondható el a Zsóry fürdő 1 milliárd forintos fejlesztéséről. A fürdőfejlesztés újabb ütemének előkészületei 2011-ben kezdődtek meg. Egy évvel később, 2012 októberében nyílt lehetőség A Zsóry fürdő komplex fejlesztése, gyógyászati és új élményelemekkel való bővítése című ÉMOP 2.1.1-es pályázat benyújtására, ami 50%-os támogatottságú. Az 1 milliárd forintot a város 100%-os tulajdonában álló VG Zrt. nyerte el, s ők végzik a beruházást. A fejlesztést az uszoda és az uszoda épületének állaga tette indokolttá. Természetesen, ha ilyen munkába belefogunk, akkor a kor igényeinek megfelelően tovább szeretnénk bővíteni szolgáltatásainkat. Az uszoda mellé fedett élménymedencét – ez kiscsúszdát, pezsgőfürdőt is magába foglal – építünk, hogy a fürdőt kedvezőtlen időjárás esetén is igénybe lehessen venni, így próbáljuk a szezont meghosszabbítani. Ez a beruházás nem csupán az uszoda bővítésére és felújítására korlátozódik, hanem a fürdő teljes területének parkosítását, megújítását, újabb elemek – például szökőkút – elhelyezését, valamint egy szolgáltató épület megvalósítását is jelenti. Tehát az árusító bódékat megszüntetjük, és a szolgáltatásoknak ez az épület ad majd otthont, ami által a fürdő komfortját növeljük. A megújult fürdőterületet szeptemberben adjuk át. S természetesen előkészítjük a további fejlesztéseket. Hiszen a beruházásokkal a gyógyfürdő esetében sem lehet leállni.

Térségünk fejlesztési irányait a gazdaság szereplői és a települések vezetői határozzák meg

Az őszi választások után a gazdaságfejlesztést illetően nagyobb sebességre kapcsolt a Kiskunmajsai járás. A hat települést (Kiskunmajsa, Jászszentlászló, Móricgát, Szank, Csólyospálos és Kömpöc) magában foglaló Kiskunmajsai járás közös fejlesztésekben is gondolkodik, tervezésre ösztönzi vállalkozóit és lakosait egyaránt. Patkós Zsolt, Szank polgármestere, a társulási tanács vezetője: a feladatokat össze kell hangolni, hogy a kiskunmajsai térség befektetésre alkalmas térséggé váljon.

Polgármester úr úgy nyilatkozott, hogy „az már kevés, ha egy önkormányzat vállalkozásbarát. Ennél már többre van szükség”. Mi jelenti a többletet?

– Az önkormányzatok évtizedeken keresztül kötelezően intézményfenntartó feladatokat láttak el. Ezek körébe tartozott a nevelés, az oktatás, az egészségügy, a kultúra és a közművelődés. Amikor 2013-ban a jogszabályalkotók kötelező önkormányzati feladattá tették a gazdaságélénkítés tekintetében a helyi gazdaságfejlesztést, akkor nem arra gondoltak, hogy közalkalmazotti, köztisztviselői álláshelyeket hozzanak létre a nonprofit szférában, hanem arra, hogy meg kell teremteni a megfelelő befektetési környezetet. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatok valósítsanak meg kiszámítható helyi adópolitikát, mérjék föl a helyi gazdaság szereplőinek szándékait arra vonatkozóan, hogy jelenleg miként tudják működésüket biztosítani, s a kis- és középvállalkozásoknak milyen fejlesztési elképzeléseik vannak egy-egy településen. A meglévő gazdasági területekre, ipari parkokra pedig befektetőket kell hívnia az önkormányzatnak. Tehát befektetésösztönző politikát kell folytatniuk. Ezeket az összetett feladatokat a kisebb önkormányzatok nagyon nehezen tudják megoldani. Ezért szükséges az összefogás, egymás erősítése, hogy térségi szinten fogjuk össze a befektetésösztönzést, a munkahely-teremtési gondolatokat, a vállalkozók által megfogalmazott fejlesztési elképzeléseket. Annak érdekében, hogy minél hatékonyabb legyen e feladatok végrehajtása, Térségfejlesztő Irodát kell létrehoznunk.