Emelkednek a termeléshez kötött támogatások

A közvetlen támogatásokat illetően igen jelentős eredmény, hogy nagymértékben emelkedik a termeléshez kötött támogatások aránya, ami az állattartáshoz és a növénytermesztéshez kapcsolódó pénzügyi segítséget jelenti. Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár: a kormány a munkaigényes mezőgazdasági ágazatok számára, a munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése érdekében elindítja a „Több munkahelyet a mezőgazdaságban!” programot.

Arányaiban mennyivel jut több pénz a 2015–2020-as időszakban a magyar agrárium fejlesztésére, mint az előző EU-s fejlesztési ciklusban?

– Mintegy 2500 milliárd forint jut a mezőgazdaság fejlesztésére a 2015–2020 közötti időszakban. Összességében a jelenlegi 7 éves költségvetési periódusban kedvezőbb lesz a helyzet, mivel a 2014–2020-as időszakban 1,9 milliárd euróval nagyobb lesz az agrár- és vidékfejlesztési támogatások összege, miközben sok tagország kevesebbet kap az előző ciklushoz képest. A közvetlen termelői támogatások uniós forrásból származó éves összege meghaladja az 1,3 milliárd eurót. Az eredetileg rendelkezésre álló évi 1,27 milliárd eurót a vidékfejlesztési forrásokból Magyarország évi 74 millió euróval megnövelte.

A magyar kultúra támogatására kevesebb összeg jut, mint tavaly

Idén, a „szuperválasztási” évet követően – amikor gyors egymásutánban négy választáson a fegyelmezett felvidéki választók akár hatszor is a választási urnákhoz járulhattak – ugyan nem lesz választás, ám lassan rá kell hangolódni a 2016-os szlovákiai parlamenti megmérettetésre. Ez lesz a Magyar Közösség Pártjának (MKP) a legfőbb kihívása a következő időszakban, s ez a magyar politikai képviselet számára akár vízválasztó is lehet. Farkas Iván, a Magyar Közösség Pártjának gazdaságpolitikai alelnöke: a vegyespárt, a Most-Híd kirekesztő módon, csak az MKP-val nem hajlandó a választások előtt együttműködési tárgyalásokat folytatni.

A 2016-os országgyűlési kampányra miként készül föl a Magyar Közösség Pártja? A kormányzó párt bizonyára könnyebb helyzetben van, hiszen különböző kedvezmények bevezetésével bővíthetik szimpatizánsaik táborát.

– A Smer, a kormánypárt már elkezdte burkolt választási kampányát, azzal, hogy 2014. november 17-étől ingyenesen vehetik igénybe a vonatjáratokat a nyugdíjasok és a diákok, s nem csak az alapiskolákba járók, hanem a nappali felsőfokú képzésen tanulók is. Mindez egyértelműen a vasút felé irányította azokat, akik eddig autóbusszal utaztak. Ennek a következménye, hogy az autóbusz közlekedési vállalatok helyközi és a távolsági járatait egyre kevesebben veszik igénybe. Ez tehát az első kampányeleme a kormánypártnak, és továbbiakat jelzett előre; amennyiben az államháztartás helyzete lehetővé teszi, további szociális intézkedéseket vezetnek be. Rátérve az MKP helyzetére; a felvidéki magyarság meghatározó része azt szeretné, ha végre erős parlamenti képviselettel rendelkeznének. Ennek viszont az az alapfeltétele, hogy az MKP és a Most-Híd között valamilyen formájú együttműködés alakuljon ki a következő parlamenti választás előtt. Erre már nem kerülhet sor, mert a Most-Híd országos tanácsa 2014 végén eldöntötte, hogy a Magyar Közösség Pártjával semmilyen együttműködésre nem hajlandó a parlamenti választások előtt. Esetleg csak azt követően. Mindezt mi azért tarjuk kirekesztőnek, mert hasonló döntést nem hoztak más pártok irányába. Ez a felvidéki magyarság számára jelzésértékű, mert így tudják, hogy melyik párt akadályozza az együttműködést.

A gyógyhelyeken a vállalkozások és az önkormányzatok közös akcióira épülő fejlesztésekkel azt szeretnék elérni, hogy ezek a települések nemzetközi elismertsége erősödjön, felzárkózzanak a külföldi versenytársakhoz. Dr. Ruszinkó Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium turizmusért felelős helyettes államtitkára: a szálláshelyek vendégforgalma már 2011-ben meghaladta a válság előtti szintet, 2012–2013-ban pedig további bővülést tapasztaltunk.

A turizmus közel 5 milliárd forintos kerettel szerepel a 2015-ös költségvetésről szóló törvényben. Ez az összeg meghaladja-e a 2014-es számot?

– Igen, meghaladja. Szinte duplája az előző évi turisztikai költéseknek. A Turisztikai célelőirányzat 2014. évi költségvetési törvényben elfogadott összege – a 2014. évi Forma-1 Magyar Nagydíj rendezői jogdíját leszámítva – 2,88 milliárd forintot tett ki. A Forma-1 jogdíjak ugyanakkor többé nem fognak forrást lekötni a Turisztikai célelőirányzatnál, ami azt jelenti, hogy a 2015. évi központi költségvetésről szóló törvényben a célelőirányzatra biztosított 4,93 milliárd forint meghaladja a turizmuscélra tavaly elérhető keretösszeget.

Merkel és Cameron bevándorlással kapcsolatos kijelentéseit nem támadta a baloldali sajtó

Amikor Orbán Viktor miniszterelnök úr kijelentette, hogy „Magyarországot szeretnénk Magyarországként megtartani” – az európai és hazai bevándorlás szigorítását szorgalmazta. Ezt követően felháborodtak a hazai balliberális pártok. Dr. Pósán László Debrecen országgyűlési képviselője: a Gyurcsány-kormány intézkedései miatt hazánk a migránsok célországává vált.

Mi a véleménye arról, hogy a baloldali, liberális pártok és médiumok megtámadták miniszterelnök urat, amiért a hazai bevándorlás szigorítását szorgalmazta? Sőt Bokros Lajos még azt is kijelentette, hogy „ez nem a magyar álláspont. Ez a miniszterelnök és a szélsőségesek xenofób álláspontja.”

– Nem hiszem, hogy Bokros Lajos kijelentéseire reagálni szükséges. Tudjuk mit tett miniszterként, tudjuk miként támadta meg saját hazáját EP-képviselőként, azt viszont nem tudjuk, hogy valóban rendelkezik-e panamai diplomával. Az már sokkal lényegesebb kérdés, hogy az egyes pártok miként viszonyulnak a bevándorlás problematikájához. Nem lepődtem meg a baloldal reagálásán. A baloldalt több mint fél évszázada meghatározza az internacionalista szellemiség. Így bizonyára nem is tudják értelmezni miniszterelnök úr kijelentését, ahogy azokat a fogalmakat sem, hogy magyar és nemzet. Tehát úgy használják a magyar nyelvet, hogy bizonyos fogalmak náluk nem bírnak jelentéssel, vagy pedig egyenlőséget tesznek a nemzeti érdekek védelme és a xenofób jelző közé. Amennyiben reálisan vizsgáljuk a kérdést, látnunk kell, hogy a bevándorlás komoly problémát jelent, és annak számszerűsége különösen. Mindezt adatokkal is alá tudom támasztani. 2012-ben a menedékjog iránt kérelmet benyújtók száma 2157 volt. 2013-ban ez a szám 18 900-ra emelkedett, s tavaly elérte a 42 777-et. Ha ezen adatok birtokában azt mondja bármelyik baloldali vagy liberális párt vezetője, hogy nem kell a bevándorlás ügyével foglalkozni, kifejezetten a nemzet érdeke ellen szólal fel. Egyetlenegy ország sincs abban a helyzetben, hogy ilyen, egyre növekvő menekültügyi számot és az ahhoz kapcsolódó kérdést rövid időn belül megnyugtatóan kezelni tudjon. Csak vessünk egy pillantást a demokrácia és a szabadság hazájának kikiáltott Amerikai Egyesült Államokra, ahol a mexikói határon szögesdrótok, kerítések, fegyveresek állják az illegális bevándorlók útját. Holott mondhatnánk azt, hogy az USA mint nagyhatalom könnyedén megoldhatja a migrációs problémákat. De nem tudja, és nem is akarja, mert azzal hatalmas feszültséget gerjesztene az államokban. Magyarország miniszterelnöke kijelentette, hogy a bevándorlást szigorítani kell európai és hazai szinten. Hazánk szempontjából ez a felvetés azért különösen releváns, mert az unió és a schengeni övezet tagjaként olyan országokkal is határos, ahonnét nagy számban érkeznek menekültek. Aki pedig idegengyűlöletről beszél, azok számára álljon itt néhány európai példa. 2010-ben Angela Merkel, így fogalmazott: „az az álom mely szerint a multikultiban az emberek boldogan élnek egymás mellett egyszerűen nem működik Németországban, és a bevándorlóknak többet kell tenniük a beilleszkedésért, például meg kell tanulniuk németül.” Ez a kijelentés elkerülte a baloldaliak figyelmét, ahogyan David Cameron brit miniszterelnök ezen 2011-ben elhangzott mondata is: „Angliának nem sikerült olyan társadalmi modellt felkínálnia, melyet az etnikai csoportok magukénak érezhetnek.” Akkor miért nem beszéltek idegengyűlöletről? Emlékezzünk vissza, hogy a svéd közszolgálati televízióban bemutattak egy dokumentumfilmet, amely szerint hazánkban a legnagyobb az idegengyűlölet és az antiszemitizmus. Arról nem beszélnek, hogy Malmőben oly gyakoriak a zsidóellenes megnyilvánulások, hogy sokan jobbnak látják kivándorolni. Hiszen Malmö Rosengard nevű negyedében – ahol a város muszlim vallású polgárainak többsége él – 2010 óta igencsak gyakoriak a zsidó- és Izrael-ellenes megnyilvánulások. Tehát a magyar miniszterelnök nem új keletű problémakörről mondott véleményt.

A gazdatársadalom, az iparosok és a polgárok adják a település erejét

Hajdúnánás első márkája, a Nánási Portéka mint helyi védjegy – a magyar programok közül egyedüliként – bekerült az európai Közös Agrárpolitika (KAP) Kommunikációs Díj esélyesei, ezzel együtt a legjobb három közé. A díjak átadására valamint a projekt szakmai bemutatására január 29-én kerül sor Brüsszelben, akkor derül ki, hogy a spanyol, a brüsszeli vagy a magyar projekt lesz-e a befutó.

Az Európai Unió Közös Agrárpolitika Kommunikációs Díjára jelölték a településen megvalósult Nánási Portéka projektet, mely így bekerült Európa három legjobb programja közé. Mi ennek a projektnek a lényege? – kérdezem Szólláth Tibort, Hajdúnánás polgármesterét.

– Másfél évvel ezelőtt azzal a nem titkolt szándékkal nyitottuk meg vidékfejlesztési forrásból a Nánási Termelői Piacot, hogy lehetőséget kapjanak a helyi termelők az általuk megtermelt áruk közvetlenül a fogyasztókhoz történő eljuttatására. Amennyiben feldolgozott terméket árulnak, annak minimum 50%-ban helyi alapanyagot kell tartalmaznia, s a feldolgozásnak is Hajdúnánáson kell történnie. A 2013-ban pályázati fejlesztések útján végbement változásoknak köszönhetően egységes pavilonok, és szebb környezet várja a látogatókat. A legnagyobb változást a piac azon szeglete jelzi, ahol a Nánási Portéka védjegyet használó termelőkkel találkozhatnak a vásárlók. Amikor a piacot létrehoztuk, senki sem kötelezett minket arra, hogy létrehozzuk a Nánási Portéka projektet. Viszont azt gondoltuk, ha létrehozunk egy ilyen szép termelői piacot, annak üzenete is legyen a jövő számára.

Szerzetesi cellákból turisztikai szálláshelyek

Tavaly november végén befejeződött a kamalduli remeteség főépületének, a kolostornak a felújítása Majkon. A XVIII. századi épületegyüttes központját 885 millió forintos uniós támogatásból újították föl.

Majk az 1980-as évektől turisztikai látványosság. Minek köszönhető, hogy a majki azon kevés remeteség egyike Közép-Európában, amelynek épülete és környezete eredeti formájában maradt fenn? – kérdezem Hajtun Esztert, a majki kamalduli remeteség létesítményfelelősét.

–A kamalduli remeteség kolostorának épülete azért maradhatott fönn a mai napig, mert mindig működött benne valamilyen intézmény. A remeteség II. József 1782-es rendeletéig virágzott, akkor a rendet feloszlatták, s az épületbe egy posztógyár költözött. Később gróf Esterházy Károly megvette a birtokot és a területet bérbe adta. A kolostor épületét egy ideig vadászkastélyként használták. A II. világháborút követően az épületegyüttes kórházként működött, az államosítás után mezőgazdasági középiskola és kollégium, majd munkásszálló költözött falai közé. A cellaházakból pedig bányászlakásokat alakítottak ki. Természetesen nem úgy használták az épületet, amit optimálisnak tartunk. De maga az állandó használat, s az, hogy fűtötték is a termeket, mindenképpen megóvta a hajdani kolostor állagát.

Sosem utánoztam másokat, hanem egyedi művészi stílust alakítottam ki

Herendi Péter fotográfus, eletkrográfus 1953. május 29-én született Budapesten. 1988 óta tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének. 1991-től a Magyar Fotóművészek Szövetségének. Alapító tagja a Magyar Elektrográfiai Társaságnak. 1973-tól 2007-ig a Műcsarnok technikai munkatársa. Képzőművészeti oldalról közelít a fotográfiához; gondolataihoz a legmegfelelőbb kifejező anyagokat keresi, ezért, szakítva a fotográfiai konvenciókkal, a legváratlanabb technikák, és installációk révén vizsgálja a fény–árnyék viszonylatokat. Herendi Péter első egyéni kiállítása 1983-ban nyílt. Ezt számos csoportos és egyéni bemutatkozás követte. Egyéni kiállításaival bemutatkozott Budapesten, Kecskeméten, Németországban, Belgiumban és Franciaországban. 1998-ban New Yorkban járt háromhetes tanulmányúton. A munkáit elemző cikkek, tanulmányok legtöbbször konceptuális, konstruktív szemléletét emelték ki. Különös tekintettel a kompozíciós tisztaságra, a szabályosan megszerkesztett képi struktúrára. Képei témáját legtöbbször a véletlen és a spontaneitás metszéspontja határozza meg. Az így kijelölt természeti vagy mesterséges tárgy, illetve annak egy-egy részlete alkotja a mű bázisát. De ez még egy kiindulópont, egy fotótechnikával rögzített kép, melyet a személyes beavatkozás egymásba kapcsolódó fázisai során egyedi, képzőművészeti alkotássá alakít. A világ folytonos metamorfózisa állandó eleme tevékenységének. Herendi Péter Maszkok című sorozatával 2003-ban elnyerte a győri nemzetközi biennále fődíját, s vele az önálló kiállítási lehetőséget. Digitális eljárásokkal készített vizuális struktúrái izgalmas kísérletek, amelyek újdonságként hatnak még a sokféle alkotói technikát felvonultató fórumokon is.  

A beruházási céltartalékot elsődlegesen pályázati önerőként használjuk fel

Szegi Emma Kaba város polgármester asszonya: minden anyagi és egyéb erőforrást kihasználva a lakosság javát szolgáljuk. Következő nagyobb beruházásunk a tornacsarnok felépítése, amelyben, reméljük, sok-sok vidám és tartalmas órát tölthetünk együtt.

Befejeződött a Kaba–Báránd–Tetétlen szennyvíztisztító és csatornahálózat kiépítésére benyújtott pályázat kivitelezése. Mi tette indokolttá ezt a beruházást?

– Törvényi kötelezettségünknek tettünk eleget ezzel a fejlesztéssel. Kabán korábban a 60%-os volt a csatornázottság, s a szennyvíztisztító telepünk működése sem felelt meg a jogszabályoknak, mert a környezetvédelmi engedély hatálya lejárt. Tehát városunk mindenképpen érdekelt volt a szennyvízkonstrukció befejezésében. Ehhez keresett partnereket. Hiszen amikor a pályázat készült, preferálták a több település összefogását. S azt is tudtuk, hogy az EU-s jogszabályoknak megfelelően kötelező lesz a 2000 fő feletti településeken a szennyvízcsatorna és a tisztító telep kiépítése a mai követelményeknek megfelelően. A kivitelezési munkálatok 2013. március elején kezdődtek. A beruházás két részből állt, a szennyvíztisztító telep megépítéséből, valamint a csatornahálózat kialakításából. A terveknek megfelelően haladtak a szennyvízcsatorna-hálózat építésének kivitelezési munkálatai mindhárom településen. A beruházás Kabán 1034 háztartást érintett.

A háztáji gazdaságok erősítését célozza az a négyoldalú – a veszprémi Pannon Egyetem, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Nemesvámos Község Önkormányzata és az Éltető Balaton-felvidékért Egyesület együttműködésének köszönhető – szándéknyilatkozat, melyet január 16-án írtak alá Veszprémben. Az együttműködéstől a sertéságazat kifehérítését, a foglalkoztatás és az állatok számának növekedését várják. Dr. Polgár J. Péter a Pannon Egyetem Georgikon Karának dékánja: a program egyik fontos eleme a kisebb egységek együttes megjelenítésnek, közös keretben történő informatikai hátterének kidolgozása.

A hazai sertésállomány 2014 közepén 3,1 millió volt, mely csupán fele az 1992-es adatoknak. Ezért az agrártárca szeretné elérni, hogy a magyar sertésállomány 2017-ig a duplájára emelkedjen. Mikor kezdték kidolgozni a Pannon Háztáji Sertésprogramot, s ez mennyiben van összefüggésben a kormány céljaival?

– Három évvel ezelőtt kezdtünk a Georgikon Karon a témával foglalkozni. A sertésállomány csökkenése tendenciózus volt, s a magyar fajták részaránya aggasztóan visszaszorult. A sertésstratégia kormányzati elindításakor egyetemünk együttműködési megállapodást írt alá a minisztériummal, melyben vállalta a majd elinduló programok kutatási, fejlesztési feladatainak támogatását. Keszthelyen volt a program megvitatásának első állomása, melynek tapasztalatait több helyszín után az OMÉK keretében szervezett konferencia összegezte.