A közelgő önkormányzati választásokon a Magyar Igazság és Élet Pártja két településen állított polgármester-jelöltet. Az ország északkeleti csücskében, Pácinban Barati Attila, a Zala megyei Zalaszántón pedig a párt országos elnökségi tagja, Farkas Lajos indul a polgármesteri tisztségért. Lapunk Farkas Lajos agrármérnököt kérdezte az elmúlt négy év munkájáról és polgármesteri eredményeiről.
– Mit tart fontosnak elmondani önmagáról bemutatkozásképpen?
– Ötvenéves vagyok, Dombóváron születtem, és ott jártam általános iskolába, valamint gimnáziumba. Érettségi után előfelvételt nyertem, egyetemistaként letöltöttem sorkatonai szolgálatomat, majd 1979-től a mai Pannon Agrártudományi Egyetem jogelődjének hallgatója voltam Keszthelyen. 1984-ben diplomáztam. 1984-87 között a BUDAPEST Játékkaszinó Kft. Hévízi Önálló Egységében dolgoztam recepciósként. Miután a tanult szakmámban akartam elhelyezkedni, a bejárást is vállalva, Balatonfenyvesen, az akkori Balatonnagybereki Állami Gazdaság HUN-OR vadászati irodájának munkatársa lettem. 1989-től 2005-ig a Balatonfelvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Rt. vadászati irodáján dolgoztam, de ezenközben rövid ideig az ORTT-nél is tevékenykedtem. Tanulmányaimat munkám mellett is tovább folytattam. 1992-ben, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szereztem második diplomámat mezőgazdasági külkereskedelmi szakon. 2002-ben természetvédelmi szakmérnöki diplomát szereztem, jelenleg pedig az ELTE JTI másodéves hallgatója vagyok. Orosz nyelvből középfokú, németből szakmai felsőfokú állami nyelvvizsgám van. Ezen kívül angol és olasz nyelvismerettel is rendelkezem.
– Úgy tudom, alapító tagja a MIÉP-nek.
– Így van, 1993-tól vagyok tag a MIÉP-ben. Zala megyei elnök, majd országos elnökségi tag lettem, ezeket a funkciókat jelenleg is betöltöm. Országgyűlési képviselőjelöltje, valamint Európai Parlamenti képviselő-jelöltje is voltam a MIÉP-nek. Az aktív, pártkeretek között folytatott politizálás mellett a Vitézi Rend Zala megyei alcsoportjának vitézi hadnagyi teendőit is ellátom.
– Mióta él Zalaszántón?
– Immár közel húsz éve élek ezen a gyönyörű településen. A helyi közéletbe is igyekeztem bekapcsolódni, sikerrel! Előbb a képviselőtestület tagja és a testület pénzügyi, gazdasági és ellenőrző bizottságának vezetője lettem, majd 2006-ban a lakosok községünk polgármesterévé választottak.
– Milyen eredményeket ért el a mögöttünk hagyott ciklusban?
–Szerencsére az elmúlt négy évben több fontos eredmény is gazdagította Zalaszántót. Megvalósult végre a hegyi kápolnához vezető út évtizedek óta halogatott felújítása. Miközben a kistérség több településén sajnálatos módon megszűnt az általános iskola, Zalaszántón nemcsak megmenteni sikerült az alapfokú oktatási intézményt, de jelentős fejlesztések is megvalósultak az elmúlt négy esztendőben. Kiépült egy számítógépes szaktanterem, felújításra került a szociális helyiség. Nyílászáró-cserét is végeztettünk, amelytől a fűtési költségek jelentős visszaesését remélhetjük. Régóta szükséges volt már a vizesblokk felújítása, amire szintén sor került.
– Templom és iskola… Már Reményik Sándor is megírta ezek fontosságát.
– Igen, valóban nagyon fontos mindkettő, ezért is lehetünk büszkék a templomhoz vezető útra és az iskola felújítására.
– Milyen egyéb fejlesztések történtek még?
– Településünk sikeresen pályázott a kis értékű tárgyi eszközök beszerzését célzó uniós pályázaton is. Ehhez kapcsolódóan hétmillió forintnyi értékben kerülhettek beszerzésre szerszámok és kisgépek a közcélú foglalkoztatottak részére. Ennek köszönhetően jelentősen csökkent a munkanélküliség a községben, ami egyéb tekintetben – például a fogyasztás növekedésében – is megmutatkozott. Több kistérségi településsel közös pályázaton is nyert Zalaszántó. Az így befolyt pénzösszegből hat vadonatúj buszmegálló és autóbuszöböl jött létre a közelmúltban. Elkészült a település bűnmegelőzési és esélyegyenlőségi programja is. Kiemelkedő jelentőséggel bír, hogy tavaly nyáron végre megvalósult régóta dédelgetett álmunk: saját szabadtéri színpadunk lett. Ehhez nagyon sokaknak tartozom köszönettel, hiszen a vállalkozók önkéntes felajánlásai és kiváló munkája nélkül nem épülhetett volna meg a színpad. A Pető Kúria északi szárnyának felújításához sikeresen elnyertünk egy 54 millió forintos pályázati összeget az úgynevezett IKSZT, azaz Integrált Közösségi Szolgáltató Tér pályázaton. Ebből a pénzből – már az új ciklusban – a kúria északi szárnyában egy kulturális központot fogunk létesíteni, amely növelheti egyrészt a település idegenforgalmát, másrészt pedig a helyi közösségépítésben is új távlatokat nyithat. Lesz végre hol összegyűlni a község lakosságának. Fontos tudni, hogy mindezen fejlesztések és beruházások ellenére egyensúlyban maradt Zalaszántó gazdálkodása, és nincs hitelállományunk sem.
– Milyen esélyt lát arra, hogy ismét megválasztják?
– 2006-hoz képest bizony igencsak felkapott lett Zalaszántó polgármesteri széke, hiszen – szemben a négy évvel ezelőtti választással, amikor mindössze egy vetélytársam volt – az idei esztendőben négy kihívóm is akad. Három független és egy Fidesz-KDNP-s aspiráns száll még versenybe a tisztségért. Miután további tervekkel és elképzelésekkel rendelkezem Zalaszántó fejlesztésével, lehetőségeivel kapcsolatban, bízom abban, hogy a választók az elmúlt négy év eredményeit veszik majd alapul, és folytathatom polgármesteri munkámat!
Kovács Attila
| < Előző | Következő > |
|---|
