Az Országgyűlésben most folyó albizottsági meghallgatások, vizsgálatok kapcsán vetődik fel az a kérdés, hogy van-e joga a T.Ház eme albizottságának és más bizottságainak megvizsgálni olyan kérdéseket, amelyek voltaképpen az igazságszolgáltatásra tartoznak? Nem ütközik-e ez a hatalmi ágak szétválasztásának elvébe? Szabad-e például bírákat meghallgatni, netán vallatni? Feltételezheti- e az Országgyűlés, hogy valamely bíró pártbefolyás alatt ítélt, még ha már régen rábizonyult is.
A kérdés ma már csak elméleti. A hatalmi ágak szétválasztásának elvét, amelyet a Nagy Francia Forradalom során fogalmaztak meg, szépen zárójelbe tette az idő. Maradt belőle egy szép, jámbor óhaj, amelyhez minden magas állású demokratának ragaszkodnia illik, különösen kinevezés vagy megválasztás előtt. Még akkor is, ha ehhez a ragaszkodáshoz a tények fölötti szemet hunyásra van szükség. Nem szabad észrevenni, hogy miért tévedett rendőrség, ügyészség, bíróság a móri mészárlás ügyében, s milyen érdekek mentén tévedett. Nem szabad észrevenni a világuralom birtokosaként elismert első demokrácia 2001. szeptember 11-es hazugságát, nem szabad észrevenni Irak hazugságon alapuló lerombolását, nem szabad észrevenni a válságot kirobbantó bankok és biztosítók állampénzből való feltöltésének dollármilliárdokban mérhető feltőkésítését, amelyek ellen a szétválasztott hatalmi ágak közül egyik sem tiltakozott.
Korunkban a demokratikus és liberális alapelvek sora mond csődöt, s dől meg éppen a nyugati demokráciákban. Egyúttal mindenütt felemelkedik egy új igény, a rend igénye.
Eltelt a tizenkilencedik század és most úgy emlékezünk rá, mint a hatalmi ágak szétválasztásának aranykorára. Pedig már akkor is csak névleges volt. Aztán jött a bolsevizmus és nem múlt el, jött a nácizmus és a volt bolsevisták most azt állítják, hogy nem múlt el. De csak azért teszik ezt, hogy megmaradhassanak a hatalmi ágakban és ne vegyék el tőlük a pénzt. A demokráciák nem tették helyre Versailles, Páris nemzetsorvasztó ítéleteit, az összetartozó országok széttrancsírozásait, s eltűrték és eltűrik ma is, hogy a népek szét legyenek választva, erőszakszerveik pedig össze legyenek kötve. Egyúttal alá is legyenek rendelve egymásnak. Avagy melyik hatalmi ág kezdeményezett vizsgálatot Magyarországon amiatt, hogy a magyar rendőrség keretében, magyar egyenruhában idegen zsoldosok vonultak és harcoltak?
Most, az albizottság ülésein szóba kerül ez?
Ezt ajánlom az új alkotmány elkészítőinek szíves figyelmébe. Nincs időnk illúziókat kergetni. A nagy többség óhaja a rend, amelybe a független bíróság is beletartozik. A szándékosan tévedő bírát, rendőrt és minisztert egyaránt meg kell büntetni, s a foglalkozástól eltiltani. Ma a korparancs a rend.
Csurka István
| < Előző | Következő > |
|---|
