A Magyar Igazság és Élet Pártja június 4-én este fél hétkor, a budai, XII. kerületi Turul –szobornál tartotta trianoni megemlékezését. Emlékeztetünk mindenkit, hogy először ez a párt emlékezett meg országos szinten az országcsonkításról, és a Csurka István által alapított Bocskai István Szabadegyetem Irodalmi Színpada Trianon a magyar költészetben c. műsorát 1999 és 2002 között több mint 100 alkalommal adta elő. Akkor még többen féltek hozzánk csatlakozni, ma ez a félelem megszűnt és június 4-e hivatalos emléknap lett.
A MIÉP megemlékezésén több százan vettek részt a budai Turulnál. A műsorban új fellépők is debütáltak nálunk, Nógrádi-Tóth Istvánnak, a Magyarnótaszerzők és Énekesek Országos Egyesülete elnökének és Agárdi László színésznek köszönhetően. Így Barabás Izolda a gyönyörű hangú énekesnő, Bokor János magyarnóta énekes és a magyar és erdélyi népdalokat autentikusan előadó fiatal és üde hangú Nemcsics Kinga. Külön ki kell emelni Siliga Miklós vendégjátékát, a híres karnagy és zeneszerző erre az alkalomra írta a Dalol a föld c. szerzeményét.
Az irodalmi és zenés műsor után először dr. Kovács László, a MIÉP elnökhelyettese számolt be a hódmezővásárhelyi Nemzeti összetartozás napja-eseményéről, melynek díszvendége Tőkés László, erdélyi EP-képviselő volt.
A MIÉP június 4-ei megemlékezésének vezérszónoka, Csurka István beszédében kifejtette, „amit közös erőfeszítéssel elértünk, az mindennek, ami 20, de mondhatom 50 évvel ezelőtt történt az ellenkezője. Hiszen magyar állampolgárok lesznek azon határon túliak, akik voltak, vagy akiknek a leszármazottai magyar állampolgárok akarnak lenni, és szavazati jogot is kapnak. El lehetett ezt képzelni 10 évvel ezelőtt? El lehetett ezt képzelni, akkor, amikor az ország, a megmaradt trianoni csonka Magyarország végét akarták először is egy szembeállást okozó, hamis propagandával megkísérlő népszavazással elérni, majd pedig oda akarták lökni az IMF bugyrába ezt az országot teljesen eladósítva? Hogy ez a maradék Magyarország is megsemmisüljön? Akiket ez a választás kormányra helyezett, ez az erő, amely kétharmadával, és nyugodtan mondhatom, a mi hozzájárulásunkkal is, uralomra került, mindennek, ami Trianont okozta, fenntartotta, a róla való megemlékezést tiltotta, leszólta, veszélyesnek tartotta, megsemmisítette. És most, bár a harc nem ért véget, azt tapasztalom, és azért kötöm össze ezt a megemlékezést aktuális kérdésekkel, mert úgy látom, a társadalom nem veszi észre, hogy milyen hatalmas fordulatokat tettünk meg. És ezzel nem kizárólag a kormány politikáját akarom igazolni, hanem a magyar társadalom lassan változó állapotára utalok. Lássuk végre: van minek örülni. Igaz, hogy az élet nagyon nehéz anyagilag is. Azt is mondják az emberek: nem börtönzik be azokat, akiket kéne. Megnyugtatok mindenkit: majd bebörtönzik őket. Az ítélkezés valóban nem halad elég gyorsan. De akik csak ezt követelik, nem látják a nemzetközi nyomást, lázítást. Azt akarják, hogy semmi se történjen, s ne higgyen a magyar önmagában. Ezek, amit most a kormány tett, 1945 óta hallatlan lépések.
Hogy kezdődött? Amikor áttelepítették Szlovákiából nemzettársainkat? Amikor elcsatolták azon a címen, hogy Hitler adta vissza, Erdélyt? 1945 óta egy olyan elit uralkodott nálunk, mely csak helyeselni tudta a trianoni diktátumot. Természetesen nem lehet mindenki történész, de tény, hogy Trianonnak nem csak külső okai voltak. Nem csak a környékbeli országok a bűnösök ebben. Itt belül volt, működött, és még maradványai megvannak, egy olyan óriási erő, amely minden eszközzel fen akarta tartani a nemzetrontást. Először is előidézte Trianont a Károlyi-kormány , majd Kun Béláék. Majd ezek politikai és vér szerinti örökösei megtettek mindent azért, hogy fenntartsák a trianoni állapotokat.”
Sz.
| < Előző | Következő > |
|---|
