A tartalomból:
Székely Dezső : Ma is várják (Csurka István emlékére)
Csurka István: Döntetlen
Csurka István utolsó levele
Duray Miklós: Csurka István halálára
Borbély László: Árnyék a hóesésben
Domonkos László: Megdobált halál
(Parnasszus, költemény rovat)
Böszörményi Kozák Miklós: Az igazság őre (Csurka István halálára)
Bucz Hunor: Ima Csurka István ravatalánál, Miss Európa nótája
Bobory Zoltán: Az ács szekercéje, Majd csak akkor, Néztelek
Székely Dezső: Istenem, Mint folyók testvére
Bálint László: Rákosi Mátyás nagyotmondó gyámfia (Földi Lajos „muszkavezető pufajkás”)
Az egyetemi auditórium maximumban 1956. október 19-én este megtartotta első – s végül egyetlen – vitaestjét a szegedi József Attila Kör. Rövidesen a helyi újságban is megjelent erről egy terjedelmes tudósítás. Ebben arról is szó van, hogy „Fejér Dénes…élesen elítélte Földi Lajos gépkocsivezetőt, akinek nevét úgy közölte a Délmagyarország, mint a József Attila Kör vezetőségi tagját. Elmondta, hogy Földi Lajos karrierista, korrupt, szélhámos egyén és javasolta, hogy távolítsák el a vezetőségből”.
Simon Erika: Két felvonás közt (Beszélgetés Medveczky Ádám karmesterrel) (Részlet a tavasszal megjelenő interjúkötetből)
Nádasdy Kálmán, az Operaház klasszikus rendezője, s igazgatója mondta (és ez nekem életre szóló lecke), egy tulipánból ne akarjak rózsát nevelni, hanem úgy gondozzam, hogy az lehessen a legszebb tulipán. Mindig a növendékhez alkalmazkodva kell tanítani. Hangszeresek és énekesek világhírű tanáraival is előfordul, hogy egy bizonyos technikát, vagy zenélési módot tanítva, nem veszik észre: ami az egyik növendéknek jó, a másiknak nem.Szeretem a sportot: a világ egyik legjobb focistájáról, Bozsik Józsefről mondták, hogy edzőként nem volt jó. Nem akarom most őt kritizálni. Más a pedagógia és más az előadóművészet, valahol találkoznak és kiegészítik egymást, de nagyon is különbözőek.
Vatai László: Dosztojevszkij– A szubjektív életérzés filozófiája (részlet)
Borbély László: A változások aprószentjei (Beszélgetés Pozsgai Zsolt rendezővel a Földindulás c. drámáról)
A mű eredetileg egy régi gazdasági válság idején íródott, most is hasonló válságot élünk át. Akkor is kiderült, senki másra nem számíthatunk, csakis önmagunkra. Ez a felismerés azonban nem állhat meg itt. Azzal, hogy önmagunkra számítunk, szükségünk lesz másokra. Ez csak látszólag paradoxon. A saját egyéni felelősségüket felismerő emberek megkeresik egymást, újra építik kapcsolataikat, viszonyrendszerüket, és ebből összeáll egy kollektív felelősségérzet. Egyéni, sorsszerű szükséges.
Kodolányi János szárszói bevezetője
Domonkos János: A süvöltő végzet ellen
Albert Gábor: Zárt tárgyalás (tanulmány)
Kodolányi János: Zárt tárgyalás (részlet)
Ács Margit: „A hazugság öl” – Kodolányi János szociális indulatú novellái
Dr. Horváth László: A globális pénzhatalmi rendszer és az EU
Keresse a Havi Magyar Fórumot minden hónap idusától az újságárusoknál!
Vagy fizessen rá elő!
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
| < Előző | Következő > |
|---|
