A tartalomból:
Megalakult a Csurka István Emlékbizottság
A bizottság célja Csurka István életművének, szellemi hagyatékának ébrentartása a mindennapi közgondolkodásban. A politikus, a drámaíró, a közíró és gondolkodó szellemi örökségének bemutatása, megtartása, munkáinak tudományos igényű, elfogulatlan feldolgozása. Szellemi erejéhez méltó elhelyezése a magyarság történelmi alakjai között. A magyarság iránt elkötelezett, Csurka István alapvetésein felnövő fiatalok támogatása, képzése. Csurka István életművének szellemében a magyarság megmaradását, felemelkedését segítő kiadványok megjelentetése, rendezvények szervezése.
Az emlékbizottság nyitott, új tagok felvételéről az alapítók döntenek.
Alapítók:
Medveczky Ádám, Kossuth-díjas karmester
Prof. Dr. habil. Szakály Sándor, történész
Dr. Boros Imre, közgazdász
Mikóczy Zoltán, Overdose tulajdonosa
Bucz Hunor, a Térszínház igazgatója
Kligl Sándor, szobrászművész
Gárday Gábor, operaénekes
Kosaras Péter Ákos, hadtörténész
Papolczy Gizella, a Magyar Fórum főszerkesztője
Medveczky Attila, a Magyar Fórum szerkesztője
Nagyításhoz kattintson a képre!
Bucz Hunor: A történelemhamisítás leleplezése
A hatodik koporsó apródjának titkairól a Térszínházban (2.oldal)
A csurig megtelt csöpp színházunkban, a közönség odaadó figyelme és képzelete életre hívta Csurka István művét. Színházi külsőségek és technika nélkül, szerény és puritán körülmények között. Sokan tornapadokon ültek, mert még székünk sem volt elég. Az ábrázolás legcsekélyebb illúziója nélkül, csupán a drámai szöveg érzékletes felolvasásával és cselekvő elemzésével, a darab és a cselekmény terének és idejének puszta jelzésével sikerült a közös alkotásba a közönséget bevonni, amit nyílt színi tapsok, élénk reagálások, nevetés, elmélyedés, sóhajok, beleszólás, ” bizony, így volt” síri csönd és könnyes szemek mutattak. A dráma több rétegű tárgyának, szuggesztív, leleményes nyelvének, és dramaturgiai mesterfogásainak példáival vezettük be a rendhagyó olvasó próbát. Meghívott vendégünk dr.Bíró Zoltán tanár úr volt. A dráma időszerűségét emelte ki, ami aztán a későbbiekben nagyon is igazolódott. Hangsúlyozta a mű adatolt tényszerűségét, és ugyanakkor azt az írói intuíciót és gondolati bátorságot, ami Csurka István írásait mindig is jellemezte, de A hatodik koporsóban különös erővel ragadja el az olvasót.
Dél-rábaközi sikertörténet
45 millió forintot takarítottunk meg a működésen (4.oldal)
„Az elmúlt évszázadok alatt a sok pusztítás (török, Rákóczi-szabadságharc, tűzvészek, világháborúk…) ellenére Beled képes volt a fejlődésre, mert az itt élő emberek szerették falujukat, ragaszkodtak szülőföldjükhöz és mindig újjáépítették azt” – olvashatjuk a város honlapján.
„Az államigazgatás egyre nagyobb terheket, kötelezően ellátandó feladatokat aggat az önkormányzatokra, viszont az ellátáshoz szükséges anyagi forrásokat nem rendeli mellé, sőt, egyre több az elvonás” – nyilatkozta még 2009-ben a város polgármester asszonya.
Az MSZP–SZDSZ kormányok „pusztítása” ellenére is képes volt Beled a fejlődésre? Kérdezem Tompáné Balogh Máriát, Beled polgármesterét.
– Képes volt, mert nagyon takarékosan gazdálkodtunk. Az önkormányzat működésén tudtunk spórolni. Jelenleg és az elmúlt évben is 45 millió forintot tudtunk a működésen megtakarítani, és ebből az összegből tudtunk fejleszteni. Keményen és kisebb létszámban dolgoztak a kollégák, hogy a lakosság ne érezze a válságot, de érezzék azt, hogy kis lépésekben fejlődjünk.
Ahol mindig főszezon van
Ötcsilagos várost építünk, mert a minőséget tartjuk a legfontosabb szempontnak (4.oldal)
Kondora István, Sárvár polgármestere: Egyik szlogenünk: ötcsilagos várost építünk, mert a minőséget tartjuk a legfontosabb szempontnak. A másik: Sárvár felett mindig kék az ég, mert a fürdőnk úgy épült meg, hogy jó időben minden szabadtéri szolgáltatást igénybe lehet venni, és ha netán elered az eső, ugyanazon szolgáltatásokhoz fedett térben is hozzá lehet jutni.
Még a tavalyi esztendő végén született meg az a kormányhatározat, amelynek eredményeképpen az állam mintegy 500 millió forint értékben vásárol vissza termőföldet az Őrségi Nemzeti Park területén. A részletekről Illés Zoltánt, a Vidékfejlesztési
Minisztérium államtitkárát kérdeztük. (7.oldal)
Államtitkár úr! Bevezetésként arra kérném, mondja el olvasóinknak az őrségi termőföld-visszavásárlás részleteit!
– Azzal érdemes talán kezdeni, hogy a termőföld védelme nem csupán az új alkotmány szerint kötelessége a mindenkori magyar kormányzatnak, de már az eddigi törvények értelmében is eszerint kellett volna eljárnia a korábbi kormányoknak. Különös tekintettel igaz ez a zsebszerződésekre, amelyek sajátos jogi környezetet jelentenek. A mostani program lényege az, hogy a kormány 500 millió forintot különített el az Őrségi Nemzeti Park területén lévő termőföld visszavásárlására. Ezt az összeget a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettől (NFA) csoportosítjuk át az Őrségi Nemzeti Parkhoz. Ezzel jelentős földterület kerül ismételten állami kézbe.
Ötven éve a Földön, harminchét éve a jégen
Ancsin János a XX. század legjobb magyar jégkorongozója
A Magyar Fórum olvasói nevében boldog ötvenedik születésnapot kívánok önnek! Hogyan került kapcsolatba a sporttal és az Újpesttel?
– Köszönöm a köszöntésüket. Szüleim nagyon kedvelték a sportot, édesapám pedig hatalmas Dózsa-drukker volt. Így aztán a sport, valamint a lila-fehér színek iránti elköteleződés családi indíttatásból is adta magát. Szóba sem kerülhetett, hogy mondjuk az ősi rivális, Ferencváros csapatához menjek le hokizni… Sajnos szüleim már nem élnek, éppen ezért, ha lehet, még nagyobb nyomatékkal szeretném elmondani, hogy Laci öcsémmel együtt – aki szintén válogatott jéghokis lett – mindent nekik köszönhetünk. Iszonyatosan sok áldozatot hoztak azért, hogy mi sikeres jégkorongozók lehessünk. Az pedig külön is jól esett, hogy mindvégig figyelemmel követték pályafutásunkat.
Fico tarolt
(tudósítás Pozsonyból)
Hajnali öt órakor gyakorlatilag már semmilyen esély nem volt arra, hogy parlamenti párt legyen az MKP. Bárdos Gyula, az OT elnöke szerkesztőségünkkel közölte: annak, hogy nem jutott be az MKP, több oka van. Elemezni kell, hogy az egyes régiókban mennyi szavazatott veszítettünk, illetve az elmúlt időszakhoz képest mennyi voksot veszített a Most-Híd, mert ezekből az adatokból rendkívül sok minden kiderül. Az a tény, hogy a jobbközép kormány másfél év után megbukott, komoly zavart jelentett nem csak a szlovákok körében, hanem Dél- Szlovákiában is. Valószínűleg ez a zavar az oka annak, hogy több szavazat nem nálunk kötött ki, hanem a Hídnál vagy más pártnál. Továbbra is azt mondom, hogy az MKP-nak a Most-Híddal koalícióban indulva sikeres lett volna a választás. Sajnos a javaslatunk akkor nem talált fogadókészségre a Most-Hídnál. Ha megnézzük az arányokat, akkor a második legnagyobb koalíció lett volna a miénk. Hogyan tovább? Erre a kérdésre megadja majd a választ az országos elnökség, az országos tanács és a közgyűlés.
Keresse a Magyar Fórumot már az ünnep előtt, március 14-én az újságárusoknál!
Ha előfizet lapunkra, jobban jár!
Kiadóhivatal: 1092 Budapest, Ráday u. 32., I. em. 3. Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1575. Telefon és telefax: 781-3236, 06-30/754-5017. E-mail: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
Kiadja: A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány
| < Előző | Következő > |
|---|
