Csurka István: Gyurcsányék sajátságos válságkezelése

Amikor 2008-ban az SZDSZ kilépett a kormányból és Gyurcsány nagy bátran kisebbségi kormányzásra adta fejét, világosan lehetett látni, hogy műsor az egész és az SZDSZ majd megszavazza a költségvetést és megtesz mindent, ami a kormány fennmaradásához szükséges. Más alkalommal azt is kifejtettem, hogy egy új politikai technika alkalmazására került sor. Az őszödi beszéd, az obszcén önleleplezés szándékos kiszivárogtatása, majd a forrongások, tüntetések rombolásba és visszatetsző gyújtogatásba hajtása és a rendőrség A és B csapatai közötti összetűzés, közben persze sok vétlen, ártatlan, jó szándékú ember megverése és megfélemlítése után már csak ezzel az új, kisebbségi kormánytrükkel lehetett elkerülni a kormány bukását. A kisebbségi kormány gombnyomáskor mindig többségben volt, máskor pedig mindig a nehézségeiről és  szociális jó szándékairól pofáztak. Ki kellett fogni a szelet minden társadalmi és parlamenti kezdeményezés vitorlájából. Altatva hergelni és hergelve altatni. Persze, ez sem tarthatott örökké.

 Ez a velejéig korrupt kormány minden eddiginél nagyobb bajba altatta magát, mert túlságosan sok éves költségvetést fogadtatott el igen rövid idő alatt. És közben nem csinált semmit, csak lopott, csalt, hazudott és húzta az időt. Közben a költségvetés ötödik változatát nyújtotta be. Ez önmagában véve is képtelenség. Ezért a világon mindenütt mennie kellene a kormánynak alkalmatlanság miatt. Számára azonban ez nem szégyen és nem baj, hanem eredmény: a világválság következménye. Kétségkívül egy roppant aljas célú világszabadalom van a kezében. A világválság mint egérlyuk. Igaz, ehhez már a főnökséget is mozgósítania kellett. A főnökség, a liberálbolsi világha-talom, s annak is pénzbehajtó részlege, a mindenható IMF. Hogy menynyire fontos most Magyarország, és hogy mennyire szükséges az időhúzás Magyarország megszállása érdekében, s ugyanezért a megszállást fedező kormány fenntartása, azt az is mutatja, hogy Gyurcsányt mentesítendő idehívtak egy Strauss-Kahn nevű IMF vezérigazgatót, hogy jelentse be a költségvetés módosítását és a további szigorításokat. Agyafúrt gyerekek ezek. Ha Strauss-Kahn szól, maga Jehova dörög az égből, az ellen nincs apelláta. Gyurcsány fel van mentve. Azóta a hivatalos sajtó és a hivatalos képernyő magától értetődő dologként kezeli a sokadik költségvetést, új elnevezései közül már csak a peresztrojka hiányzik, s akik értetlenkednek és a fejüket csóválják azok a rossz fiúk. Azt várják, hogy mindenki egy emberként sorakozzék fel a strauss-kahni megszorítások mögé és ha februárban vagy márciusban újabb tekerés következik, amögé is.

Végeredményben minek egy államnak költségvetés, ha úgyis a válság írja? A nagy hazugság persze éppen ez: a magyar válság csak kisebbik részben a világválság következménye. A magyar válság adósságválság, egy évtizedek óta folyó nemzetközi kizsákmányolás következménye, amelyből most már nem lehet sem nádszálkarcsú állammal, sem a szociális kiadások tarra vágásával, sem valutatrükkökkel, sem adópréssel kikecmeregni. Egy út van: Gyurcsányékat elzavarni az eladósítást felülvizsgálni és elkezdeni egy vadonatúj rendszert, amelyben tisztességes adók és járulékok közepette lehet dolgozni, saját munkából élni, saját tőkét gyűjteni és emellett szerényen, de normálisan élni, lassan gyarapodni. Ha nem ezt tesszük, jöhet akármilyen kormány, itt toldozással-foldozással semmire sem lehet jutni.

Erre azt fogják rávágni: ez szocializmus. Sőt, mivel én mondom: nemzeti szocializmus. Mondjanak, amit akarnak. Ez a megmaradás egyetlen lehetősége ebben a helyzetben, amelybe a liberálkommunizmus, az úgynevezett baloldal juttatta a nemzetet. Egyúttal véget kell vetni a demokrácia örve alatt folytatott mérhetetlen síbolások korszakának is.

Nem tragikus, sőt üdvös is lehet, ha ezenközben néhány pénzszivatytyúként működő internacionális cég kivonul az országból. Nincs itt most túlságosan sok irdatlan haszonnal dolgozó bank, biztosító, kereskedelmi cég? Egy erős felhatalmazású, nemzeti kormány egyszer csak észre veszi, hogy ezek emelik ki a pénzt a gazdaságból, ezek trükköznek és ezek tartják fenn a bűnös, rossz rendszert, s ezek terjesztik összefonódva a televízióikkal a haszontalan, a beteges életformát, a szórakozás mindenekfelettiségét, a nagy zabálások kultuszát – amikor százezrek éheznek és ártatlan gyermekek füle cseng az éhségtől.

Ehhez a lépéshez, amely végeredményben rendszerváltozás, nagy elszánás, nyíltság és valóban nemzeti összefogás szükséges. Ezt ennek a csiszlik kormánynak uralma alatt nem lehet elképzelni sem, hiszen éppen azért tartják Strauss-Kahnék, Singerék, Bronfmanék, IMF-ék és Világbankék, hogy ennek még a felvetését is akadályozza meg.

Az országot kiárusítókat nem érdekli a nemzet romlása, hitevesztése következtében kialakult kilátástalanság érzése. Az ország megszállásának alapfeltétele az így előidézett pangás, tehetetlenég, reménytelenség. Ezt a nyomorú elitet a népszavazás eredménye szájon csapta. Azt már régen nem reméli és nem is küzd érte, hogy szabályos tiszta választáson kerekedjék az ellenzék és a nemzeti erők fölé. Már csak a katasztrofális vereség elkerülése és a beépülés foglalkoztatja. Beépülni a nemzeti pártokba, új pártokat és egyesületeket szervezni, piros- fehér- zöld vagy akár Árpádsávos lobogók alatt. Mindegy, csak bent lenni és bent ragadni a hatalomban. Ma az egyetlen nemzeti politika az ellenállás szervezése, a példamutatás. Persze a kóklereket el kell távolítani ebből az útból. Mert nyilvánvaló, hogy a züllött kormány most már saját zsoldjában álló akaratféleség-képző pártokat, szervezeteket, álszervezeteket és beépített csoportosulásokat is működtet, és ezeknek ad meg minden lehetőséget – a hangoskodásra, hőzöngésre, a jobbérzésűek eltántorítására.

Most újra – kabarényelven szólva: helyzet van. A kormány és a gyarmati burzsoázia elérkezett lehetőségei határára. A gyorsan kapott 25 milliárd dolláros IMF-kölcsönt még feléli.

Dolgozgatnak ugyan a költségvetés ötödik-hatodik, márciusi és áprilisi változatán de minden reményüket a világgazdasági válsághoz fűzik, szinte lubickolnak benne.

Az ellenük szóló, remélem egyre gyakoribbá váló tüntetéseknek majd megpróbálnak etnikai élt adni. Szeretnék előbb cigányellenessé, majd antiszemitává tenni a fellépéseket. Utolsó eszközük ugyanis ez. Arról álmodnak, hogy be kell hívniok valakit, hogy megvédje a cigányokat és a zsidókat a népharagtól, a szélsőjobb felkeltette pogromoktól.

Természetesen a magyar föld és a mélyében lévő víz és más kincs feletti rendelkezést vissza kell szereznünk. Komprádorburzsoá kormánnyal ez lehetetlen. Az mindent kiárusít. Valahol a Hajdúságban találtak állítólag egy kisebb gázmezőt. Azonnal eladták.

Most, ahogyan ők mondják: hozzányúlnak a családi pótlékhoz és az áfához. De nem érintik a felső vezetők, a menedzserek havi hat-hét milliós jövedelmeit, és a bankvezetők, az állami egyetemek csúcsvezetőinek borzalmasan igazságtalan túlfizetettségét, a vagyonügynökség és a vagyonkezelők irdatlan millióit. Ugyanakkor hagyják szenvedni és szinte éhezni a középosztály munkát végző egyedeit. Meddig mehet ez így? Én úgy látom önökön, betelt a pohár. Az őszödi hazudozókat el fogjuk zavarni, de úgy, hogy utána sokáig eszükbe se jusson a visszatérésről még gondolkodni sem.

Elhangzott 2009-ben