A Szics-gárda és a Jobbik
Egyelőre még csak egy jelzés. A Szics-gárda közleményt adott ki, melyben a Jobbik és a Hatvannégy Vármegye aktivistáit erőszakkal fenyegetik, mivel ukránellenes tevékenységet folytatnak. Ezért a Nemzetbiztonsági Bizottság szocialista elnöke, Molnár Zsolt tudatta, hogy kikérik a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat véleményét.
A Szics-gárda eredetileg 1938. november 9-én alakult, mégpedig azért, mert a szétesés szélén álló Csehszlovákia autonómiát adott Kárpátaljának. Az újonnan létrejött igazgatási terület élére először egy Andrej Bródy nevű ember került, akit hamarosan letartóztattak. Helyét Avgusztin Volosin vette át. A Volosin-kormány katonai támogatását látta el a Szics-gárda, például internáló táborokat hoztak létre. A pünkösdi királyság nem sokáig tartott, mert miután ’39 március 15-én kikiáltották a független Kárpátukrajnát, a magyar hadsereg támadást indított, 20-ára szétzavarta a gárdát és elfoglalta Kárpátalját.
A harcokban 600 Szics-gárdista elesett, a vezetők többsége elmenekült. A Horthy-rendszer nagyvonalúságát jelzi, hogy a Szics-gárdisták amnesztiában részesültek.
Miután 70 évvel később az amerikai hírszerzési közösség hosszas munkával kirobbantott egy háborút Ukrajnában, a Szics-gárda újraéledt. Most részt vesznek a kelet-ukrajnai harcokban és amolyan félkatonai, de jól felfegyverzett szabadcsapatként harcolnak az oroszok ellen.
A kárpátaljai magyarok között természetesen jelen van a Jobbik. Na, nem nagyon, de jelen van. Még azt sem állíthatjuk, hogy az egyes emberek, akik magukat jobbikosnak tartják és Kárpátalján tevékenykednek rossz szándékkal zsezsegnének a tragikus helyzetben. Azonban a Jobbikról köztudomású, hogy orosz szponzoráció alatt áll. Kell-e ennél termékenyebb talaj a titkosszolgálati közösségnek? Pláne, ha eltökélt szándékuk – amerikai és orosz oldalon egyaránt –, hogy kiterjesszék az ukrajnai fegyveres konfliktust. Az ügy most még nevetségesnek tűnik. Pedig nem az.
Csorja Gergely
< Előző | Következő > |
---|