A tartalomból:

ÉVFORDULÓ

Bertha Bulcsut kétszer is felterjesztik Kossuth-díjra, második alkalommal a bizottság szavazatainak száz százalékának birtokában Aczél elvtárs kihúzza a listáról.

Bertha Bulcsu Nagykanizsán született, édesanyja testvérének Szekeres József utcai lakásában 1935. május 9-én Budapesten hunyt el 1997. január 19-én. Életrajza a Petőfi Irodalom Múzeum honlapján: „Édesapja tanító volt, édesanyja őt és két kisebb testvérét nevelte. Gyermek- és diákéveit Zalahalápon, Tapolcán, Nemeskeresztúron és Balatongyörökön töltötte. Keszthelyen érettségizett 1953-ban. Politikai okokból nem tanulhatott tovább. A Balaton mellett, Zala megyében, Dunapentelén volt segédmunkás. 1956 őszétől Pécsett először fémnyomó munkásként, majd rövid ideig könyvtárosként dolgozott. 1960–63-ban az Esti Pécsi Napló kulturális rovatvezetője, 1963–67-ben a Dunántúli Napló főmunkatársa. 1956 előtt kezdett publikálni, első novelláskönyve 1962-ben jelent meg. Első felesége Nemes Teréz (1956 és 1961 között), egy fiúgyermekük született. Második felesége 1966-tól Nagy Franciska újságíró és író, egy leánygyermekük született.1967- ben Budapestre költözött. Szabadúszó író, 1971–74- ben az Új Írás szerkesztője, majd főszerkesztő-helyettese, 1976–94-ben az Élet és Irodalom főmunkatársa, 1993-tól a Lyukasóra szerkesztőbizottsági tagja. 1976-ban rövid ideig a Magyar Írószövetség titkára. Tagja volt a Magyar Művészeti Akadémiának.”

Bertha Bulcsu: Verébnek lenni

Borongós októberi délelőttön a Bajcsy-Zsilinszky utat közelítve, átvágtam az Engels téren. A fűből, valamelyik hangos autótól elijedve, nagy csapat veréb rebbent fel. Lehettek vagy ötvenen, hatvanan. A parkoló felé kavarogtak, majd irányt változtatva visszatértek a füves térség fölé, és leszálltak egy félig kopasz fára. Ahogy megkavardultak a levegőben, a szürke madárcsapat közepén valami sárgán villogott. Megálltam, közelebb mentem a fához, és meglepetten láttam, hogy a verebek között egy szökött törpepapagáj tollászkodik. Ilyent sem láttam még. Ez a kényes tollú, szép színű, zöldes hátú, sárga hasú papagáj beállt verébnek. A verebek jól láthatóan maguk közé fogadták.

Bertha Bulcsu: Írók, színészek, börtönök

Gyilkosokat rendeltek fölénk

Kiss Dénes – internálás

Amikor fölszálltam a vonatra, hátulról elkapott az ügyeletes ÁVH-s járőr pár, akik az állomáson teljesítettek szolgálatot. Ez volt a pechem. A többi ávóst mind kivezényelték a határra, mert amikor én eltűntem a kocsmából, az alkonyatban nem látták, hogy meglógtam a mezőn át, meg voltak róla győződve, hogy nekivágtam a határnak. Este és egész éjszaka várták, hogy fölbukkanok a határon, és ott pásztázták a mezőt. Az ügyeletes járőr felismert sajnos, mert napközben bementünk enni valamit a kocsmába. Nem egyedül voltam. Ez az ügyeletes ÁVH-s, aki az állomáson letartóztatott, olyan feltűnően megnézett a kocsmában, hogy szemembe ötlött és megjegyeztem az arcát. Ez volt az, aki engem fölismert az állomáson.

Az ember elpusztíthatatlan

Nagy Attila – ítélet: 12 év

November 8-án éjjel egy órakor kopogtak az albérleti szobám ablakán: „Attila, szeretnék veled beszélni.” – „Kicsoda?” – kérdeztem. „Nagyon fontos” – mondta. „Jó, mindjárt kinyitom az ajtót” – válaszoltam. Kimentem, kinyitottam az ajtót, rögtön belöktek rajta vagy nyolc géppisztolyt, pufajkások tódultak be rám tartott fegyverrel. „Le van tartóztatva!” – kiabálták. Rossz szokásból, talán gyermekkori maradvány, hogy mindig gatyában alszom, nem pizsamában. „Felöltözhetek?” – kérdeztem, és ebben a légkörben, amikor bementem a szobába, az egyik pufajkás utánam szólt: „Attila, ha van fegyvere, ne hozza magával, mert baj lesz.” Még ebben a szörnyű szigorúságban is akadt egy ember, akinek volt egy jó szava. De ő is ott volt közöttük pufajkában.

MAGYAR SORS

Szabó Lőrinc írásai

Magyar szárnyakon Svájc fölött

Délután a vierwaldstatti tóhoz autóztak ki bennünket s külön fogaskerekűvel (a mi régi sváb-hegyi kávédarálónk ősapjával) felvittek a Rigire. Másfélezres magasból, a First-ről akarták megmutatni a svájci urak, hogy itt van olyan csoda is, amit nem ember csinált. A »kultúrtájak« szépsége után azonban ezúttal elmaradt a »nyerstáj« nagyszerűsége, az a sokszor megcsodált kilátás, amely kétszáz kilométeres körzetben sorakoztatja a szem elé az Alpesek ormait. Esett, felhők és párák tejszín derengésében lebegtek köröttünk a hegyóriások, orrunktól szinte egy arasznyira születtek meg és csordultak elő a szürke levegőből az esőcseppek és láthatatlan havasi tehenek kolompja csengett-kongott itt is, ott is az esti ködben. A hegyekkel ma – kivételesen – nem vesztettünk sokat. Eleget csodáltuk a nyáron is fehér csúcsaikat, s magasabbról és nagyobb körzetben, mint ahogy innen láthatnók. Mert repülőgépen érkeztünk, az első magyar gépen, amely – mint az ünnepi vacsora szónokai mondták – túlvitte Bécsen a magyar színeket. Bécs, Salzburg, München és Zürich voltak az állomásai az útnak, amelyet most tett meg először saját járművével és személyzetével a MALÉRT.

JÖHET IDŐ, HOGY EMLÉKEZNI BÁTRABB DOLOG LESZ, MINT TERVEZNI

Vass Krisztián: Prohászka Ottokár, a vezércikkíró

Föld és ég titkait fürkészte: gyógyírt keresett a képzeletét feszítő metafizikai és szociális kérdések megoldására. Korszerűen, évezredek szakrális hagyományával a háta mögött. Prohászka Ottokár hét esztendei római tartózkodás után 1882- ben érkezett haza, hogy az esztergomi főegyházmegye szolgálatába állva két évtizedig teológiatanárként nevelje egyháza papjait. Az 1896-ban indult Esztergom című politikai és társadalmi hetilapba számos vezércikket írt, ezekben kibontakozott kombattáns keresztény-szociális elkötelezettségű antiliberalizmusa. Az orgánum 1904-ig viselte homlokán Prohászka Ottokár nevét. Sok elemzése homlokterébe a divatos koreszmék bírálatát helyezte, az örök értékeket állítva azokkal szemben. Érdemes felbontani ezt a szellemi palackpostát. Felidézzük a Napba öltözött ember esztergomi gondolatait, mert a tradíció legnagyobb halálos ellensége a felejtés.

KÖNYVEKRŐL

Pósa Zoltán

Tébolydák, börtönök, diktatúrák

–Gondolatok Páskándi Géza három regénye nyomán –

Viszonylag keveset írtak, beszéltek Az árnyékfejtők című egészen különleges Páskándi regényről is, melyet 1988-ban adott ki a Szabad Tér kiadó. Az talán köztudomású, hogy az író ebben az általa regényes történetnek, sorsos történetnek hívott opusban örökíti meg a megsemmisítő táborban szerzett stigmafakasztó szenvedéseket. Páskándi alkati sajátságainak, írói habitusának megfelelő szürreál-költői, nyelvi sziporkákban, leleményekben gazdag, csavaros cselekményű regény született, melynek részelemei valóságosak, egészében viszont már-már fantáziatörténetként reinkarnálódnak.

TÁRCA, NOVELLA

Domokos Kázmér

Zsörtölődén történt

– Önkormányzati novella –

Választást választás követett, méghozzá úgynevezett szabad választás. A szovjetek már rég beszüntették a megszállást, s ez olyan jól sikerült, hogy rövidesen önmagukat is felszámolták. Talán a Kommunizmus Fekete könyvét olvashattam, amikor megszólalt lakásunk csengője. Hajdani jó barátom állt az ajtóban. Gyere beljebb! – nem harap a bácsi. Ezer éve nem találkoztunk. Minek köszönhetem látogatásodat? Kémeim jelentették, hogy önkormányzati képviselőnek jelöltetted magad. Jól működik a hálózatod, ám ettől még nem jövök rá, hogy mi köze ennek a látogatásodhoz? Ha kapok egy jó erős feketét, olyat, amilyet régebben szoktatok a vendégek elé tenni, elmesélem. Kényelembe helyeztük magunkat legnagyobbik szobánk dohányzóasztala mellett. Vendégem, szusszantva néhányat, körbehordozta szúrós tekintetét a térben, majd megszelídülve mélyen a szemembe nézett. Ez némi elégedettségről árulkodott. Fokozhatta a jelzett állapotot, hogy a kávéfőző már dolgozni kezdett, s néhány perc elteltével az újonnan érkező előtt gőzölgött, az illatozó fekete feleségem jó voltából.

Pósa Zoltán Hagyjál békességben, én sem bántottalak

Bajuszos, bongyor, bumfordi, sűrű fiatalember néz vele farkasszemet. Zsebébe nyúl, piros szalaggal fölgyűrűzi karját: – Jegyeket, bérleteket kérem ellenőrzésre felmutatni! Elsőként eléje lép, a forgóba, lehetőleg úgy, hogy elállja az utat esetleges menekülési kísérlete elől. – Miért pont velem kezdi mindegyik – füstölög magában Józsi. Pedig kopott, vasalatlan ingzsebéből még ki is kandikál a kártyablokk felső harmadnyi szegélye. S most át is lyukasztotta, nem úgy, mint múltkor, a vastraverzekből kirakott, koszos üvegablakokkal kiprémezett füstös csarnok előtti megállónál. Oda futott be a hajnali postavonattal.

TANULMÁNY

Dr. Diószegi György Antal

„Kossuth apánk termetű és arcú tengerésztiszt”

Kossuth Béla GULAG-sorsa a történelmi és erkölcsi összefüggések jegyében

A GULAG-rabKossuth Béla (1912–2004) személyéről egyik fogolytársa őszinte szeretettel ezt rögzítette: „Kossuth apánk termetű és arcú tengerésztiszt” volt. Magyarországon és az egész világon a Kossuth név 1848-49. évi magyar szabadságharcának dicsőséges világa okán a szabadság szóval azonos jelentéssel bír! A Kossuth családból való felmenőkkel rendelkező Kossuth Béla személyéről több ok miatt is indokolt megemlékeznem: ezek egyike a történelmi név okán is adott; melynek nyomán a másik ok valójában az, hogy ezen XX. századi életút is azt mutatja napjaink számára, hogy életünk legfőbb értékét az jelenti, ha a hazafiság és a szabadság eszmei és gyakorlati világa jegyében éljük meg a sorsunkat.

Dr. Sebestény Sándor

ny. főiskolai docens, országgyűlési szakfőtanácsos

Képviselőházi vita a hadseregről

1879-ben: Jókai Mór „pálfordulása”

Képviselőházi vita a hadseregről 1879-ben: Jókai Mór „pálfordulása” Degré Alajos patrióta beszédét Jókai Mór (1825–1904), a tekintélyes regényíró-képviselő felszólalása követte,

amit igen szívesen vették az ellenzékiek, mert eszmefuttatásai általában jó muníciót adtak polemizálásra. Most azzal a szokatlan ötlettel állt elő, hogy megmagyarázza, 1868 óta bekövetkezett „pálfordulását”. Közismert tény volt, hogy a Véderőtörvény 1868-ban történt elfogadásakor Jókai a Balközép párt sorait erősítette, sőt az általa szerkesztett, A hon című lap útján, pártjának hivatalos szócsöve volt. A képviselő felidézte az akkori szavazás eredményét – a törvényjavaslatot a honatyák 192 szavazattal 83 ellenében fogadták el – s közölte, közülük ma már csak 26-an aktív képviselők: 14-én kormánypárti padsorokban, míg 12-en az ellenzék soraiban ülnek. Még arra is kitért, hogy megemlítse közülük 5-en szavaztak akkor nemmel, ennek ellenére ma, vele együtt 14-en a kormánypárti padsorokban ülnek.

Märle Tamás: latin-történelem szakos tanár

Szent István államszervező harcai IV.

Ajtony megerősödésében nagy szerepet játszott bizánci kapcsolatainak intenzívebbé válása. 1002-ben már biztos felvette a kapcsolatot II. Baszileosz bizánci császárral, aki ekkor foglalta el a Duna jobb partján fekvő Vidint a bolgároktól. Ajtony szállásterülete így már nem a bolgárokkal, hanem a bizánciakkal lett határos, ekkor találkozott a császárral Vidinben, az ő jelenlétében görög rítus szerint megkeresztelkedett, majd szövetséget kötött vele, amiért óriási anyagi támogatásban részesült.