Az emeleti szoba ablaka előtt egy hatalmas fenyő áll. A kertbe szokott énekes madarak és cinkék kedves helye. A verebek inkább a teraszon csipegetnek. Régóta figyelem: amíg a nemes egyedek a tágas völgy felé távoznak, a fenyő mögötti ablaknak kizárólag a verebek repülnek. Degeszre eszik magukat, majd nekimennek az üvegnek.
Levegőnek nézik, azt hiszik, át tudnak repülni rajta. Bár a veréb is madár, a verebek mégis tudnak emberszerűen viselkedni. Mesebelien ostobák alkalom adtán. Annak ellenére összevesznek egy morzsán, hogy a közelükben valódi terülj asztalkám a kutyatányér és környéke.
P.G.
| < Előző | Következő > |
|---|
