A tartalomból:

A KOMMUNIZMUS ÁLDOZATAINAK EMLÉKNAPJA

A kommunizmus fekete könyve (Le Livre noir du communisme) 1997 novemberében jelent meg, azonnal hatalmas vitát kiváltva mind történészi, mind politikai körökben. A könyvben Stéphane Courtois felveti a kommunizmus nürnbergi perének kérdését. A könyv szerint a kommunista államok valóban kimerítették mind az emberiesség elleni bűntett, mind a háborús bűntett, mind pedig a béke elleni bűntett fogalmát. „Miért használjuk ezeket a kifejezéseket csak a nácizmus áldozatai kapcsán”?

Tőkés László, európai parlamenti képviselô: Szembenézés a kommunista múlttal

Új évszázadunk kezdetétől fogva hagyománnyá vált Magyarországon és a határain kívülre szakadt magyarok között a kommunizmus áldozatai emléknapjának a megtartása. Annak kapcsán, hogy 1945. február 25-én a megszálló szovjet hatalom pribékjei Budapesten letartóztatták, és idegen fogságba hurcolták Kovács Béla jeles kisgazdapárti politikust – ezen a napon évről évre kegyelettel emlékezünk meg az Isten- és embertelen totalitárius diktatúra több tízmilliónyi, ártatlan áldozatáról.

Rózsás János író, történész, volt Gulag rab

„A GULAG-szigetcsoport ősszel megjelenő harmadik kötetében többek között megemlítem Rózsás Jánost. Éppen azért, hogy közismertté tegyem ezt a nevet, mert egy nagyon jó szándékú és tisztességes magyar fiatalember, aki velem szenvedett egy táborban, és ma egy ismeretlen kis magyar helységben él. S akit két éve nyaggatnak, nyomorgatnak, hogy rólam szóló nyilatkozatot adjon közzé. A KGB megbízottait, s aztán a helyi hatóságokat szabadították rá, hogy csak nyilatkozzék mindenáron ellenem. Ám ez a magyar fiatalember mind a mai napig hallgat! Nem nyilatkozik. Képzeljük magunk elé egy ilyen, vagy hasonló ember állapotát, aki az életét jobbá és könnyebbé tehetné azzal, hogy a KGB kívánságainak megfelelően nyilatkozik. S ő, a magyar, a tisztességes szándékú és jóakaratú magyar nem nyilatkozik tisztességtelenül…”

(Alekszander Szolzsenyicin) Elhangzott, az irodalmi Nobel-díj átvételét követő sajtókonferencián

Rózsás János: Egy emlékmű sorstörténete

A nagykanizsai Nagy-Magyarország Emlékmű első felállítására 1934 őszén került sor, a város legmagasabb pontján, a Fő utca dombra vezető tengelyében, az Eötvös tér elején. Ezen monumentális alkotás létesítésének múlt századi története a következő: Schless István sikeres feltaláló és üzletember – akit a családi gyökerei is városunkhoz kötöttek, de a múlt századhúszas éveitől Ausztriában élt és dolgozott –, a szülővárosa iránti hűséges ragaszkodása jeléül az 1930-as évek elején, egy akkoriban nagyon is időszerű, a korszak lelkületét tükröző emlékmű létesítésének anyagi fedezetét ajánlotta fel Nagykanizsának. Kikötötte, hogy e Nagy-Magyarország Emlékműnek a történelmi Magyarország egységét és oszthatatlanságát, a trianoni békediktátum által történt megcsonkíttatásának elviselhetetlenségét, a hatvanhárom történelmi vármegyének a Szent Koronával való együttességét kell bizonyítania és egyértelműen kifejeznie.

AZ UKRÁN HOLOKAUSZT 1932-1933

Moloch, amelyik felfalja gyermekeit. Így nevezhetjük a sztálini rendszer által Ukrajnában 70 esztendővel ezelőtt generált mesterséges éhínséget, amelynek hatalmas méreteket öltő emberáldozatáról mostanában szerez tudomást a világ. 1932-1933-ban Ukrajnában közel hétmillió ember halt éhen. Ukrajna hivatalos állami szervei a közelmúltban, a tragikus események évfordulója kapcsán hivatalosan is genocídiumnak deklarálták a 30-as évek éhínségét.

Csurka István: A mélység vándora

Lent, ahol a cetek s halak sem látnak, lent, a tenger fenekén s közepén is az óceánnak, Európa s Amerika közt félúton lakott Pásztor Mihály maga nyomta kis országában, hanyatt fekve. A mély tenger fenekét tükörsima, rozsdavörös iszapréteg borítja, mely finom és hideg, s a végtelen tenger örök simogatásától egyenlő és tengersík. Az óceánok alatt mindenütt ilyen az anyaföld, csak a partok közelében kezd emelkedni, növényesedni, homokosodni. Bent, lent a mélyben sivár az egyformaság, nincs domb, és nincs atlantiszi hegylánc, nincs fény, és nincs élet. Az Újvilág és Európa között Pásztor Mihály volt egyetlen rebellis megrontója, fölpúpozója a síknak. Régebben, amíg a vele süllyedteket meg a hajót szét nem mállasztotta a sós víz, sok kis halom társaságában feküdt Pásztor Mihály; eme néhai élők és a volt hajó azonban nem bírták a sötétet, a hideget és főleg a nyomást, elmálltak, s foszlányaikat az Északi-Jeges  mélyvízi áramlat keverte, olvasztotta el a nagy víz emésztőterében, szerves részeiket étekül szórva a vízi élőknek, a szervetlen, kemény anyagot pedig nagy küzdelem után egyszerűen letoloncolva délre, az egyenlítő felé, hosszú bolyongásra kényszerítve, míg csak szét nem mállik a vas is.

TRAGIKUS NEMZEDÉK

KAMONDY LÁSZLÓ (1928–1972)

Az a nemzedék, melynek a tragikusan korán elhunyt Kamondy László is tagja volt, erőteljesen ábrázolta, hogy sokan élnek a társadalom peremén, nem is kevesen nagyon nehéz körülmények között, s hogy a nagy közösségi célokért való küzdelem mellett fokozott figyelemmel és megértéssel kell lennünk az egyén iránt is. Indulása éveiben fordult a magyar prózairodalom a látszólag deviáns hősök irányába, akik telve jószándékkal, igyekvéssel, életük valamelyik pontján mégis kibillentek egyensúlyi helyzetükből, fölösleges emberek lettek, s tétován vagy éppen ellenségesen álltak szemben az új történelmi fejleményekkel.

ÉVFORDULÓ

45 ÉVESEN 40 ÉVE HUNYT EL SZABÓ ISTVÁN (1931–1976)

A lázadó című kötetének megjelenése (1956) Szabó Istvánnak öt évet kellett várnia az első publikációra; s korai írásai közül néhány csak a kötetében, vagy a kötet megjelenésének évében, mintegy az érettebb művek húzó hatására került az olvasóközönség elé. Szabót az ismeretlenség, a megsejtett hivatástudat és közvetlenkörnyezetének teljes közönye, idegen, sőt ellenséges értetlensége tette próbára.

150 éve született Tömörkény István (1866–1917)

Tömörkény István 1866. december 21-én Steingassner István néven született Cegléden. Az író édesapja Steingassner József osztrák származású, az ottani életükről nem lehet közelebbit tudni. Magyarországon a Steingassnerek a pesti Pannonia szálló első bérlőiként jelentek meg. Tömörkény édesapja 1851-ben szerezte meg a magyar állampolgárságot. Édesanyja Ströbl Mária szintén német eredetű. A Ströbl- család Szeged leggazdagabb polgárai közé tartozott a korban (az Oskola utcai Arany Oroszlán kávéház tulajdonosaként).

150 éve született Malonyai Dezső (1866–1916)

A népművészet tisztelői és barátai könyvkincsként ismerik a Malonyay Dezső nevével fémjelzett kötetsorozatot. Évtizedeken át a magyar népművészet egyetlen kézikönyvének szerepét töltötte be, pótolhatatlan adatai, tartalmi gazdagsága folytán pedig ma már nemzeti kultúránk értékei közt tartjuk számon.

REGÉNY

Pósa Zoltán: FRONTVÁLTÁS

Állok a kirakat előtt. A nap bágyadt késő őszi nagylelkűséggel süt-sütöget. Duzzadó izmaimon acélkék overall feszül. Karomon jó karban tartott, úgymond újszerű állapotban lévő, de már enyhén szólva divatjamúlt, úgynevezett NDK-anorák, ami bizony jócskán túlélte a Német Demokratikus Köztársaságot. Zsebemben a novemberi fizetés, nem kell sietnem. Családtag vagyok, de nem „családos”, a függetlenség legkényelmesebb módja…Az acélmorzsa lágyan izzó hevessége az örök-csákánylapát ember, a született vesztes életérzés fülledtségét dörzsöli még a száraz hónaljakhoz is…egy szemölcs, amelyet a sprőddé aszott, vasporral még tovább durvított daróc állandóan birizgál. Micsoda modoros, zavaros gondolataim vannak.

TÁRCA, NOVELLA

Domokos Kázmér: „Amerikai kémet fogtunk“

Kovács Istvánra nem sikerült semmi olyat rábizonyítani, amelynek alapján, életveszélyesen lehetett volna példát szolgáltatni ‘56-os „ellenforradalmi gaztettei miatt.” A nehezen meghozott ítélet végül, ötszöri tiltott határátlépés alapján, tehát hűtlenség miatt, 15 év börtönbüntetésről, 10 évre a közügyektől való eltiltásról és 1 000 Ft vagyonelkobzásról szólt. Ezt, egyszeri szökési kísérlet miatt később, 2 évvel meghosszabbították.

JÖHET IDÕ, HOGY EMLÉKEZNI BÁTRABB DOLOG LESZ, MINT TERVEZNI

Vass Krisztián: A Magyar Élet jobboldali korszaka (IV. rész)

„A magyar népiség történetével foglalkozó kutatók annak a két folyóiratnak szentelték a legkevesebb figyelmet, amelyek a világháború idején a mozgalom legszilárdabb bázisát adták, az írók többségének írásait megjelentették, és amelyek leginkább élvezték az átalakuló középosztály támogatását. Ez a két folyóirat a Magyar Élet és a Magyar Út volt.” – írta Papp István a népi mozgalomról írott könyvében.

TANULMÁNY

Borbély József : Formában maradni

Nyolcvan esztendeje halt meg Oswald Spengler

Oswald Spengler (A Nyugat alkonya) írja, hogy a civilizáció már egy kultúra beteljesülése és egyben a lezárása: „egy kultúra elkerülhetetlen sorsa.” Egy kultúra szellemi aggkora, a visszavonhatatlan vég. A mi nyugati, „fausti” civilizációnk már eme végső fázisában van, írta száz esztendeje. Látta civilizációnk globális válság-tüneteit, mindazon jelenségeket, amelyek – a romlás virágai – már előttünk burjánzanak.

Dr. Diószegi György Antal : Olimpia: három évezred békeüzenete az emberszeretet és istentisztelet jegyében

1896-ban íródott egy görög leányzó, Anasztazia Hadziarapi (Attisz) „A hajónak, mely elhozta a magyar sportolókat” címet viselő verse, melynek részletei különleges művelődéstörténeti értéket képviselnek. A modern olimpiai mozgalom létrejöttében meghatározó szerepet töltött be a görög Demetriosz Bikelasz (Athén, 1835-1908), aki kiváló újgörög költő, író, műfordító volt. Az olimpiai célok érdekében közreműködők Coubertin bárónak „a görögök képviselőjével, Bikelassal folytatott eszmecsere után javaslatára úgy döntöttek, hogy már 1896-ban megrendezik az első versenyt s színhelyéül – a ragyogó görög múlt elismeréseként – Athént jelölték ki”: az „athéni olympia elnökévé megválasztották Bikelast, főtitkárává Coubertint”.

Dr. Sebestény Sándor ny. fõiskolai docens, országgyûlési szakfõtanácsos: Indítvány a koronázási ceremónia elhalasztására, 1867-ben

Az idők folyamán többen felvették már a kérdést, igaza volt Kossuthnak, hogy Deák a „jogfeladás sikamlós terére” vezette az országot, s válaszában Deák joggal nevezte „vádiratnak” egykori elvbarátja politikai nyilatkozatát? Az étékelés összetett kérdéskört érint, az 1867-es Kiegyezéssel kapcsolatos Kossuth-álláspontra elhamarkodottan és kategorikus jelzőkkel válaszolni történelmietlen véleményalkotás. Egy bizonyos, a nemzeti szuverenitás kérdéskörét illetően – a későbbi sorsfordító események tükrében – Kossuth intelmei sokban beigazolódtak.

Keresse a Magyar Fórumot az újságárusoknál! Vagy fizessen rá elő! Előfizetéssel kapcsolatos információ: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.