A tartalomból:

2016 AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC EMLÉKÉVE

Csurka István: Október

A történelem egyetlen forradalmát sem lehet megismételni. Akadnak ugyan esetek, különösen Európa XVIII-XIX. és XX. századi nagy átrendeződéseiben, amikor egyik-másik forradalom egy előzőre vezeti vissza magát, abból merít magának eszmét és abból vesz lendületet, ezek azonban rendszerint csak a forradalmat szellemileg vezető értelmiségiek hivatkozásai. ‘56-ban a Petőfi-szobornál Batsányi versét szavalta Sinkovits Imre: „Vigyázó szemetek Párizsra vessétek.” A vers a magyarjakobinus mozgalom, a magyar felvilágosodás szülötte és a Nagy Francia Forradalomra irányítja rá a tekintetet. 1848-ban Petőfi is a „forradalmak történetét” olvassa, és ő is összeköti magát ezzel a forradalommal. Az 1956-ban a pesti utcákra tódult tömeg a Bem-szobor előtt már egy szabadságharccal szembenézve állta körül a legendás lengyelt, és az akkor már mozgó Varsóra is utalt, és a Petőfi előtti, elsőnek való tisztelgésével magától értetődően kötötte össze magát a magyar március 15-ével és ‘48-cal, amely már össze volt kapcsolva a „szabadság egyenlőség, testvériség” 1789-es Párizsával.

David Irving : Felkelés!

Egy nemzet küzdelme: Magyarország, 1956

Amikor felszólították az együttműködésre, Nagy Imre csak azt a kikötést tette: szabad keze legyen abban, hogy nagyobb gazdasági reformokat vezethessen be. Természetesen Nagy helyzete kényes: ő még senki, a Pártban nincs funkciója, a jelenlévők túlnyomó többsége az ő irányában ellenséges. A Központi Bizottság nem sokat változott azóta, hogy őt 1955 áprilisában elítélték. Az olyan sztalinisták, mint Hidas István és Piros László, úgy emlegették szörnyülködve Nagy Imre csoportját, mint „bűntársait azoknak a fasisztáknak, akik ebben a pillanatban városszerte garázdálkodnak”. Nagy kinevezése szertartásmentes, de törvényes volt, és kinevezésének törvényességét megerősítette Dobi István elnök is, jóval később ez kényelmetlen, kínos üggyé vált. Hajnali négy óra tájt megtudták, hogy a Rádió épületét a felkelők elfoglalták. Hajnal felé Hegedűs, Piros és Bata honvédelmi miniszter elhatározták, hogy a fővároson kívül, Lakihegyen működő rádión keresztül kiadnak egy rendelkezést, amely a reggel időtartamára kijárási tilalmat rendel el. Ezt a rádió reggel 8 óra 20 perckor mondta be. Nagy Imrét egyik barátja azonnal felébresztette és közölte, mit mondott be a rádió. Nagy dühösen úgy rendelkezett, hogy ezt a rendelkezést vissza kell vonni. Ez volt az első nyílt konfliktus a vezetés két szárnya között: az egyik a felkelést katonai, a másik diplomáciai eszközökkel akarta felszámolni.

Angyal János: Tizenhatodik októberem

Tizenhat éves voltam, amikor ránk köszöntött október huszonharmadika, ötvenhatos forradalmunk első napja, amelyet még tizenkét viharos őszi nap követett. Az akkori események korosztályom felemelő és szomorú emlékei maradtak. Sokunknak meghatározta jövőjét. Akik fegyvert fogtak, börtönbe kerültek, az utcai harcokban életüket áldozták, titokzatos módon eltűntek vagy elhagyták a szülőföldet. Akiket szökés közben elkaptak, azokat megbélyegezték. Bezárultak előttük a felsőbb iskolák kapui, és felnőtté válásukkor kénytelenek voltak pályát módosítani, lemondani a vágyálomról, a kiválasztott hivatásról.

Csurka István: KI LESZ A BÁLANYA? – Dráma három részben –

Csurka István darabjának bemutatóját éveken keresztül halasztgatták. Nehezen jött össze a premier, mert a rendszer számára egy fölöttébb kényes témáról, 56 kíméletlen vérbefolytását, a megalkuvást megemészteni képtelen generációról, annak vérre menő önvizsgálatáról önpusztításának kulcsdarabjáról van szó, amelynek a színrevitelekor még részben éltek a modelljei. Csurka a főszereplő Czifra alakját Czibor Jánosról mintázta, az irodalmárról, aki 1961-ben lett öngyilkos. 56 után abban a végletekig lealjasodott, a forradalmat eltipró rendszerben a dráma hősei vadul játszanak.

TRAGIKUS NEMZEDÉK

A felidézett toronyszoba

–Töredék Czibor Jánosról, avagy előjáték egy vershez –

JÖHET IDŐ, HOGY EMLÉKEZNI BÁTRABB DOLOG LESZ, MINT TERVEZNI

Vass Krisztián: A Magyar Élet jobboldali korszaka (V. rész)

A Magyar Élet nemzetpolitikai szemle a Honszeretet Egyesület ténykedését, s ezen organizáció paravánja mögött megbújó titkos szervezet, a Magyar Testvéri Közösség szellemiségét propagálta. Első főszerkesztője Csuray Károly volt: ekkoriban a jobboldali gondolat jegyében fogant művek jellemezték a folyóiratot. Bár meghatározó súllyal nem bírtak, alkalmanként a népi írók neve is fel-feltűnt már a lap hasábjain. A földreformot szorgalmazó mozgalom jelenléte a Magyar Életben Matolcsy Mátyás, s különösképpen ifjabb Fitos Vilmos szerkesztői korszakában vált uralkodóvá. Hatásukra a harmincas évek végétől a népi, majd harmadik utas eszme legnagyobb példányszámú orgánumává érett.

Erdély román uralom alatt

Az Amerikai Unitárius Egyházi Bizottság jelentése

1920 októberében a brit és külföldi, valamint az Amerikai Unitárius Szövetség az erdélyi unitárius egyház román uralom alatti viszonyainak tanulmányozására kiküldötte főtiszt. Drummond H. Vilmos urat. Az ő jelentése nyomán az Amerikai Unitárius Szövetség igazgatósága az erdélyi egyház helyzetének enyhítésére egy bizottságot alakított. A bizottság tekintélyes pénzösszeget, valamivel 42 000 dolláron felül gyűjtött. Ezen alap kezelésére, valamint hogy az amerikai unitáriusok üdvözletét erdélyi hitsorsosaiknak megvigyék, háromtagú delegációt küldött ki. Ez a delegáció, mely „Amerikai Unitárius Misszió” név alatt lett ismertté, főtiszt. Snow B. Sydney társkáplán (Kings Chapel Boston), aki mint a segélyező bizottság titkára működött, főtiszt. Metcalf H. Yoel Ph. D. (Winchester, Mass) és Witte B. Eduard, az Egyesült Államok tartalékos tengerészeti repülőtisztjéből (Buffalo, New York) állott. A bizottságuk elnökétől (főtiszt. Eliot A. Samuel, D. D. az Amerikai Unitárius Szövetség elnöke) kapott utasításoknak megfelelően meglátogatták a lehető legtöbb hitközséget; összesen 105 várost és falut tekintettek meg, vagyis kilenc kivételével az összes felekezetükbeli anyaegyházakat az országban. Megbízatásuk teljesítése közben három kivételével eljutottak Erdélynek mind a 15 megyéjébe. De a meg nem tekintett három közül is az egyik csak gyéren betelepített hegyvidék. A román hatóságoktól kapott útlevelek szabad közlekedést biztosítottak nekik az egész országban. Kivéve útjuk elején és végén, tisztviselők, detektívek és a rendőrség részéről kevés beavatkozást tapasztaltak.

Pósa Zoltán ANTEUSZ – Emlék 1973-ból

Részlet a Szökés és vezeklés című regényből

Molnár Tamás: Modernizmus

Ahogy ezt a fogalmat a katolikus egyházban és általánosan is használják, eredete körülbelül egyidős a francia forradalom utáni nemzedékkel. A forradalom nemcsak a királyt végezte ki (1793), megmutatta, hogy a társadalmi struktúra nem felelt meg a (modern) követelményeknek. A korabeli katolikus intelligencia a saját háza táját vette kritika alá, és egy új valóságot igyekezett meghonosítani. Mivel a Monarchia elbukott, Lamennais azt javasolta, hogy az egyház a jövőben ne a tünedező királysággal folytassa partnerségét (a hagyományos politika), hanem a munkástömegekkel, amelyet akkor még nem hívtak sem osztálynak, sem proletárnak.

Dr. Diószegi György Antal: Húsvét ünnepén

Dr. Sebestény Sándor ny. főiskolai docens, országgyűlési szakfőtanácsos : Népiskolaügyi vita Egerben

Keresse a Havi Magyar Fórumot az újságosoknál! Vagy fizessen rá elő!

A Havi Magyar Fórum előfizetési díja egy évre: 5880 Ft . Számlatulajdonos: A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány, számlaszám: 11712004-20341426-00000000