A tartalomból:
Csurka István: DR. UTÓLAG VISSZAEMLÉKEZÉSE
Nem vitás, 90-91-ben Magyarországon már beállt a nyitott társadalom, Soros György díszdoktor lett én meg betiltott. Sorost a Közgazdasági Egyetemen díszdoktorrá avatták rendszerváltási érdemeiért, engem pedig, mint a kormányzó párt egyik alelnökét, alapítóját, országgyűlési képviselőjét 1992-ben, még a dolgozatom kibocsátása előtt gyakorlatilag kitiltottak a Magyar Rádióból. Győri Bélát pedig, aki az általa szerkesztett Vasárnapi Újság című műsorban rendszeresen helyt adott jegyzeteimnek, leváltották és kirúgták. A nyitott színházakban már egyetlen darabomat sem játszották sehol, mégpedig letiltás nélkül. Nem kellett letiltás, ideológia kellett. A színházak mind a Bilderberg csoport függvényei kezébe kerültek, vagy ott maradtak, gyűlölet sugárzott felém azokról a deszkákról, azokból a páholyokból és zsöllyékből, ahol korában az én szövegeimmel arattak sikert a színészek és nekik tapsolt a közönség. Ezen kívül pedig megkezdődött a médiaháború, a rendszerváltás legnagyobb háborúja. Kénytelen vagyok néhány mondat erejéig ismételni magamat. 1990. január 14-én, tehát még a régi rendszerben, a választások előtt olvastam fel figyelmeztető jegyzetemet, a magyarságot fenyegető új veszedelemről, a Lenin-fiúk visszatéréséről. Az „új Kun Bélák” kitételt is tartalmazó mondatrész volt az atomtöltet a jegyzetben. „Ébresztő magyarok” pedig, a címe. Ez csak napalm volt. A jegyzetet voltaképpen a tévéhíradó akkori főszerkesztőjének, Acél Endrének a menesztéséről, illetve a védelmében felsorakozott SZDSZ-erők szétkergetése céljából írtam. Ma már tudom, akkor még alig sejtettem, hogy valójában nem is a médiaháború és a rendcsinálás melletti kiállásom váltotta ki az acsarkodást ellenem, hanem Kun Béla nevének említése és az ébresztés. Ez a két történelmi hivatkozás volt az a legveszélyesebb antiszemitizmus, ami a média pozíciók megtartását fenyegette, és amely a számonkérést és igazságosabb, méltányosabb, a rendszerváltásból következő elosztást vonhatta volna maga után. A Bilderberg csoport ezt nem tűrhette. Nem azért jött ide évi hárommillió dollárjával. Az egész Bilderberg uralomnak egy hamis történelem az alapja.
Csurka István: Vasárnapi jegyezetek
Mérleg
Mindszenty József hercegprímást édesanyjával töltött esti ájtatosságából, meghitt beszélgetéséből ragadták el az ávós pribékek. A tántoríthatatlan és kemény férfit, a kereszténységében és magyarságában egyaránt megingathatatlan ércembert különösen gyengéd fiúi alázat kötötte parasztasszony édesanyjához. Ezt most Anyák Napján, az orgonaillatban hullámzó harangszó pompájában is illik megemlíteni, mert a kép csak így teljes. A nemzet fölé a saját mártíromságát terítő főpap alakja mellett ott áll a szenvedésekhez szokott asszony, a mindezt befogadni és elviselni kénytelen Édesanya. A hamvak hazahozatala, az országos megmozdulássá – mint annyiszor! – nemzeti fogadalomtétellé felhevülő érzelmi áradás, először is fenséges elégtétel minden keresztény és keresztyén magyarnak és talán még azoknak is, akik valamilyen istenhit nélkül szenvedték végig az elmúlt korszak terrorját, rombolását és a minden porcikánkba behatoló zsarnokságát. Elégtétel, de nem győzelem. Mindszenty Józsefről most lefoszlik a rágalmak szennyese és szellemi alakját az a bíborfény övezi, ami a szenteknek jár; koporsóját, bebalzsamozott porhüvelyét elhelyezték esztergomi méltóságot viselt elődei mellé, s ezzel voltaképp azt a rangot is visszakapta, amit saját egyháza vont el tőle, amikor a bolsevista-materialista világhatalommal való egyezkedése eddig az erkölcsi mélypontig süllyesztette.
Függelék
Az 1990. I. 14-i, XHI. jegyzethez a Vasárnapi Újság szerkesztőségébe érkezett levelek. Válogatás.
Ezek a jegyzetek első megjelenésük pillanatában meglehetősen nagy visszhangot váltottak ki, a rádióhallgatók telefonon és levélben nyomban kifejezték együttérzésüket, vagy vitatkoztak. Az összes jegyzethez tartozó levélanyag bemutatása külön kötetet igényelne, ezért csak a legvitatottabb, az 1990. január 14-i, a „népnemzeti gerinc” által híressé és hírhedtté vált jegyzet levélanyagának egy részét tesszük közzé. Feltétlenül megjegyzendő, hogy ennek a jegyzetnek a sajtóban ugyancsak elsöprő visszhangja támadt. Nem volt olyan újság, hetilap az országban, amelyik legalább egyszer ne foglalkozott volna ezzel az írással. A legtöbb észrevétel elítélő volt és a bírálatok hangneme is szokatlanul éles volt. Többnyire ugyanazt visszhangozták mindenütt: visszautasították a „törpe kisebbséget” illető bírálatot és antiszemitizmussal vádolták a jegyzetírót. Ez természetesen befolyásolta a levélírókat. Jellegzetessége a leveleknek, hogy a szerző gondolatmenetével rokonszenvező megszólalók névvel és címmel jelentkeztek, míg a gyalázkodók, a fasizmust emlegetők névtelenek maradtak. Ezek hangvétele és a sajtóban megjelent egyik-másik írás hangja között sok azonosság volt felfedezhető. Talán nem érdektelen foglalatosság ennek a néhány levélnek az áttanulmányozása, különösen a szöveggel összevetve.
Körömi Ferenc és Domokos Kázmér versei
Dr. Kiss Lajos: József Attila Ódájáról szólván
Márai Sándor naplóinak egyikében ezt írja: József Attilát olvasom: Nagyszerű, eredeti. Az európai irodalomban nincs hozzá mérhető. – Szabadon idéztem. De ítéletének lényegét, híven. Márai nem kedvelte a szocialista beállítottságú írókat. A költő „köznapi világnézete” nem érdekelte. József Attilát sokféle eszmeáramlat érintette, ám túl is lépett rajtuk. Freud nézetei is fényezték gondolatait; meg Kassák kísérletei is. Pártja éppen a többletért utálta ki.
Irodalom, kultúra
Domokos Kázmér: Óvjuk anyanyelvünket!
Ma - ismereteim szerint - van nyelvtörvényünk. A 2001. évi XCVI. törvény a gazdasági és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények magyarnyelvű közzétételéről rendelkezik. Kell ilyen törvény és előírásait be is kellene tartatni. Ennek nem sok jelét láthatjuk. Az üzletek, vállalkozások cégfeliratai magyar nyelven csak ritkán olvashatók. A más nyelveken történő cégnevek, de főleg a reklámjaik, gyakran e nyelveket beszélők számára is értelmetlenek. Így az a furcsa helyzet áll elő, hogy nemcsak a magyarnyelv szabályai sérülnek, hanem leggyakrabban az angol nyelvé is, mivel ennek van a legnagyobb reklámértéke.
Kimmel István: Írók és költők a XX. század diktatúráiban III.
A szocialista rendszer irányított eszmei nevelése sok értéktől elzárt, megfosztott bennünket, a külföldi utazások korlátai mellett több magyar és külföldi író és költő műveitől is. Több írót és műveiket megismerve, a rendszerváltás óta folyamatosan pótolhatjuk a hiányt. A világirodalom minden művéhez hozzájuthatunk, válogathatunk belőle.
Regény, tárca, novella
Horváth Péter: Írások a szovjet megszállásról
Házuk nagy kamrájában kaptunk helyet. Egy napon, hajnalban ébresztenek bennünket. Ki kell mennünk az óvóhelyre. Öltözködünk. Ekkor lép be egy szovjet-orosz katona. Termetes, mintha már öregedő ember lenne. Végignézi öltözködésünk, ő azonban már tudja azt, amit mi még nem tudtunk. Az ajtóból lassan az ablak felé araszolt, de mi azt észre sem vettük. Igyekeztünk ki a falu szélére a földbeásott, veremszerű óvóhelyre. Siettettek bennünket, az udvarra aknavetőt telepítettek. Arra emlékszem, hogy nekem furcsának tűnt, hogy visszafelé lőnek. Akkor még nem gondoltam bekerítő hadmozdulatra. Amit pedig a katona tudott, azaz óra volt, apám zsebórája, hogy az ablakban van. Ezért oldalazott. Meg is kaparintotta úgy, hogy mi észre sem vettük.
Pósa Zoltán: Az álomlovag szülőháza II.
Regényrészlet
Bizony, haragról már szó sincs. A lányoknak szinte csak akkor jut eszükbe búval bélelt barátjuk, amikor megírják az obligát levelet, röhögve azon, hogy Martin még mindig nem tud se esemesezni, se emailezni. Az apró civakodások, a játékok, az oldott hangulat kimosta belőlük a lapos tetejű házi szeánszok komor dekadenciáját.... Zsabó zsarnoksága értelmetlenné vált, szünetelt. Fiatalokká vedlettek vissza, akik fölfedezték a vad természet barátságosabb arcát, s eszükbe sem jutott róla, hogy „közönyösen túléli a halandó embert.” Jutka nem is túl szomorúan megállapította, hogy az általa annyira hiányolt „személyes kapcsolat” kialakult, csak éppen Martin nélkül. A beteg kisgyerek iránti elnéző szeretettel gondolt rá ezen az estén.
Stanczik-Starecz Ervin: ANTROPOZÓFIA
Napló 1984-2004 – töredékek
Ma egy antropozófiai (emberibölcsesség!) társaságnál jártam. Nem önszántamból. Meghívtak, „feltétlen megjelenésére számítva”. A téma izgalmasnak ígérkezett: az ima ereje. A német előadó pontban hatkor korholó tekintetet vetett a locsogó-fecsegő társaságra. A tolmács arckifejezése ugyanezt sugallta. (Ez aztán az igazi szinkrontolmácsolás!) A bevezető általánosságai már-már fárasztani kezdtek, mikor meglepő dologgal rukkolt elő a derék német. Ex catedra megállapította, tudományos egzaktsággal a fohászkodás szakaszait, úgymint: találkozás, átszellemülés, átlátás, megnyugvás, kivezetés. Óvatosan körbenéztem, látok-e csodálkozó arcokat. Mindenki fegyelmezetten, rezzenéstelenül figyelt. (Az előadó kisugárzása...) Eszerint csak én éreztem szánalmasan didaktikusnak eme felosztást.
Korunk történelme
Kiss István Béla: Oda a monopolhelyzet!
Valóban nehéz jobban illusztrálni a korrupció jelenségét, mint azzal, ami most az OLAF-jelentésből napvilágra került és kerül. Ami egyúttal visszaigazolja Hofi Géza (voltak azért neki, a humoristának lényeglátó és szellemes megállapításai!) definícióját: „Korrupció az, amiből engem kihagynak.” El tudjuk képzelni, hogy a transzatlanti eredetű hajdani trendi (korrupcióval kell vádolni, vagy legalább gyanúsítani a nekünk nem tetsző kormányt!) mellett mi motiválhatta legjobban a posztelvtársakat, amikor a saját portájukon söprésről elfelejtkezve Fidesz-korrupcióról óbégattak. (Leghangosabban éppen a Hír Tv árasztja el ezzel a közönségét, nem zavartatva magát attól, hogy minden hajdani nézője tudja: ezt azóta teszi, amióta a bosszút lihegő Simicska sajtóbirodalmának részévé vált. Most már legalább nem fogják a munkatársait a Soros zsoldjában álló „civil” tüntetők „mocskos Hír Tv!”-t kiáltva inzultálni.) „Nincs pénz semmire, mert a Fidesz ellopja!” Hát ki a legnagyobb tolvaj? Aki nem hagy minket lopni! Pedig mennyit tudnánk, ha hagynának! Ki másnak lehet erre monopóliuma, mint nekünk?
Tanulmány
Dr. Diószegi György Antal: Olimpia: három évezredes békeeszmény és értékrend
Magyarország olimpiai eredményessége kimagasló értéket képvisel az egyetemes sportvilágban. Magyarország 167 olimpiai aranyérme révén a legnagyobb sportnemzetek közé tartozik. A 2024. évre vonatkozó budapesti olimpiai pályázat sikere a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2017 szeptemberében Limában meghozandó döntése révén valósággá válhat: ekkor kerül sor a rendező város kiválasztására. A 2024. évi olimpiai versenyek Budapesten való megrendezését célzó méltó magyar szándék okán érdemes az olimpiai békeeszmény és az évszázadokon átívelő magyar-görög kapcsolatok jegyében az alábbi történelmi és sporttörténeti összefüggésekre utalnom.
Dr. Sebestény Sándor ny. országgyűlési szakfőtanácsos, főisk. docens, egyet. tud. kutató: Csiky Sándor életpályája (1805-1892)
Csiky Sándor reform-elkötelezettsége annyira ismerté vált, hogy maga Kossuth Lajos is felfigyelt rá. 1836. május 15-i keltezéssel levelet írt neki Pestről és felkérte, legyen rendszeres tudósítója a Törvényhatósági Tudósítások címmel induló új lapjának. (Kossuth ezen a napon megszüntette Országgyűlési Tudósításait.) Kossuth szándéka az előfizetői felhívás kibocsátásával az volt, hogy az országgyűlés eseményein túlmenően a megyék politikai közéletének ismertetésével rangos közvéleménnyé szervezze az elszigetelt vidéki ellenzéki táborokat.
Keresse a Havi Magyar Fórumot február 23-ától az újságárusoknál!
Előfizetési információk: Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
A Heti Magyar Fórum előfizetési díja egy évre: 12.844 Ft, fél évre: 6422 Ft.
A Havi Magyar Fórum előfizetési díja egy évre: 5880 Ft., fél évre: 2940 Ft.
Számlaszám: 11712004-20341426-00000000, A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány
Kérjük, a közleményben olvashatóan tüntessék fel a nevet, a címet, irányítószámmal együtt.
Csekket kérhet hétfőn és pénteken a +36-30-7545-012 számon. Külföldi olvasóinkkal közöljük, hogy a számlavezető bankunk USA-dolláros csekket nem vált be. Ezért kérjük más valutában küldjék el a csekket.
Postacímünk: A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány, 1464. Budapest, Postafiók, 1578.
KÜLFÖLDI olvasóinkhoz!
Szeretnénk szíves figyelmükbe ajánlani a nemzeti szellem, a keresztény erkölcsiség fórumát. A Havi Magyar Fórum előfizetési díja egy évre 200 USD, a Magyar Fórum hetilap előfizetési díja egy évre 200 USD. Az előfizetés forintban és devizában történhet. Mivel számlavezető bankunk USA-dolláros csekket nem vált be, ezért kérjük, főleg tengeren túli előfizetőinket, hogy vagy más valutában, pl. kanadai dollárban, vagy, ami a legjobb, átutalással küldjék a pénzt a megadott számlaszámra.
Számlaszám:
11712004-20341426-00000000
Számlatulajdonos:
A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány
Számlavezető: OTP Bank Zrt. SWIFT (BIC) kód:
OTP V-HU-HB
IBAN-szám:
HU36117120042034142600000000
< Előző | Következő > |
---|