A tartalomból:
KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT ARANY JÁNOS
Móricz Zsigmond: Arany János írói bátorsága
Férfiat énekelek, ki sokat s nagy messze rikoltott. Sőt tett is valamit, (kártyára kivált.) Így kezdődik Arany János legelső költői műve, «Az elveszett alkotmány». Szatírikus hősköltemény hét énekben. Százötven nyomtatott oldalon. Az eposz kiment a divatból. A regény állott a helyére. Még száz évvel ezelőtt eseményt nem szoktak az írók máskép elmondani, csak versben. Azóta megtanultak prózában írni s nekünk már nem kell a szótagokat felfűzni zsinórra, mint a gyöngyöt, ahogy például Vörösmarty tette, akinek a hexameterei valóban úgy hatnak ma ránk, mintha a magyar nyelv összes rövid és hosszú szótagjai leltározva volnának. Ha ma valaki a Zalán futását meg akarná írni, nagyon komoly történelmi kutatással kellene kezdenie a dolgot s restaurálni, vagy megteremteni annak az ezer év előtti kornak a nyelvét, vagy egy nyelvet, amely illúziót ad. Ma reális szemmel néz az író s életet akar teremteni, bár ma is megvan a létjogosultsága annak, hogy a maga teremtette stílusban közölje a világképet.
Kosztolányi Dezső Író és bátorság
Válasz Móricz Zsigmondnak
Móricz Zsigmond nemrégiben írt egy elbeszélést. «Barbárok» a címe. Kevés ily remeke van az elbeszélő művészetnek. Nemcsak nálunk, hanem más irodalmakban is. Most meghatottan és zavartan gondolok erre a munkájára, mely még az ő gazdag életművéből is kiemelkedik, mert ezúttal meggyőződésem egész hevével pörbe kell szállanom vele, azzal a tanulmányával, melyet «Arany János írói bátorságá»-ról a Nyugat karácsonyi számában tett közzé. Itt jórészt Az elveszett alkotmánnyal foglalkozik. Többek közt ezt mondja: «Aranynak ezt az első művét nem ismerte senki. Az irodalomtörténet úgy tett vele, mint Petőfi Apostolával, kijelentette róla, hogy rossz vers s ezzel a vakság homályát borította rá. Kortársai soha nem említik. Aranyt, akit valósággal bálvánnyá építettek ki, megtisztították ettől az ifjúkori szeplőtől. Tudtommal senki se vette a fáradságot, hogy Az elveszett alkotmányt komolyan végigolvassa. Hogy kiválogassa a szemétből az aranyat.»
GRÓF TELEKI PÁL
Szabó Dezső: Lelkek az éjszakában
GR. TELEKI PÁL MINISZTERELNÖKNEK
Az éjszaka hosszú, az éjszaka rossz. Lesz-é napsugár azok lelkében, akik az éjszakában születtek, s akiket az éjszaka nevelt? Negyedszázad-éjszaka nyomja a világot, és hol vannak a hajnal híradásai? Irtózatosak az éjszaka tanításai. Jajgatások jönnek az éjszakából és felpanaszol az anyaölből életre idézett lélek: – Lélekből, csókból jöttem, lélek vagyok, és szeretni akarok. Szeretni szeretettel, mely békés munka, összefogás és nyugodt várása a termésnek. És felel az éjszaka: – Vérből szakadt vér vagy és folytatnod kell a vér könyörtelen munkáját: ölj! Megint jajgatások jönnek az éjszakából: – Én én vagyok, sajátos arc, külön dallama a nagy emberorgonának. Ne zúzzátok szét ezt az arcot, ne fojtsátok el ezt a dallamot: mert szegényebb lesz az emberi termés és színtelenebb az emberi lélek. És kacag az éjszaka. – szám vágy a számok közt, külön semmi s csak a mindenben egy. És teljesítened kell a nagyobb szám ősi parancsát: ölj! Isten arca vagyok, – fuldokolnak a lelkek – igazság a szomjam és szánalom az igazolásom. Szent gátak adják meg emberségem mélységét és a jog-katédrálissá épített sionhegyi tábla az én Egyházam. Nekem erősebb parancs a kis madárka életjoga, mint a tigris irtózatos ereje.
Szabó Dezső: Teleki Pál
MÉLYEDJETEK EL MAGYARSÁGOTOKBAN...
NE ADJÁTOK FEL MAGYARSÁGOTOKAT SEMMI VESZÉLLYEL SZEMBEN SEM...
A magyar sors tragikus hőseinek esetében még egy másik, talán még mélyebb tragikai részvevés is egyesíti az elbukott hős sorsában mindazokat, akiket a sors végzése magyarokká idézett meg az Élet ítélő termében. Ez az Európába spanyolcsizmázott keleti magyarság tragikuma. A végtelen síkságok, a rohanó lovak, a korlátlan merés magyarságára mindjárt európai élete első századában roppant gátak, nehéz megtorlások és kiolvashatatlan arcú ijesztések dermesztették rá egy új valóság másféle életküzdelmét.
JÖHET IDŐ, HOGY EMLÉKEZNI BÁTRABB DOLOG LESZ, MINT TERVEZNI
Dr. Tápay Miklós: Nagyhatalmi csoportosulások Európában az I. világháború előtt
A 19. és 20. században 5 nagyhatalom versenyzett egymással Európában: Anglia, Franciaország, Oroszország és Németország, valamint az Osztrák-Magyar Monarchia. Gyarmatainak korai megszerzésével Anglia olyan kereskedelmi előnyökhöz jutott, mellyel a másik négy nem versenyezhetett még jó ideig. Németország ipari technológiájának fejlettségével, szervezettségével és termékeinek minőségével azonban aránylag hamar versenyképes lett és a 19. századforduló idején már domináns szerepet játszott Anglia után az egész kontinensen.
Vass Krisztián: Nyerges András jobboldalbírálatának balfogásai 4.
Nyerges András gyakran előveszi Oláh György (1902-1981) író-publicista opuszait, akinek az egyik első magyar szociográfia, a Három millió koldus szerzett hírnevet. Leginkább a harmincas-negyvenes évekbeli műveit helyezi negatív kontextusba, amikor vitéz ómoraviczai Imrédy Béla népi és szociális politikájának szolgálatába állította orgánumát, az általa főszerkesztett Egyedül Vagyunkot. Jelen esetben viszont a Bajcsy-Zsilinszky Endre hetilapjának, az Előörsnek 1928. december 8-i számából idézi sorait. A K.P.D. „Berlin földalatti társadalma” című beszámoló a német kommunista párt húszas évekbeli kiterjedt és mélyreható szervezkedéséről szól. Ám mindenekelőtt érdemes számba venni az egyszerű szöveghamisítás területén túli problémákat is. Először is: a cikkcímeket elhallgatja a szerző, pedig ezek sokatmondóan összefoglalhatják a témát, kiegészíthetik és árnyalhatják az idézett szöveget. Másodszor: a huszadik első felének véleménycikkeire hivatkozik, rendszerint csonka mondat- és szövegrészletekkel operálva. Önkényesen kiragadott rövid textusokat vesz elő, noha a tárgyalt időszak sajátsága a hasábokon hosszasan terjengős publicisztika. Ezek tehát nem feltétlenül reprezentálják a teljes opuszt.
REGÉNY, TÁRCA, NOVELLA
Domokos Kázmér : Hol volt, hol nem volt a II. világháború, és benne a menekültáradat
A háború alaposan belekevert a kialakult életformánkba. Valamiféle haszna így is felismerhető: a családunk egységét helyreállította. A keleti betolakodók nem álltak meg a Kárpátoknál, a Cserhát vidékét is megkívánták. Nem sokkal apám megérkezése után – mert ő az utolsó pillanatig kitartott Gyergyóremete mellett, ahová Erdély visszacsatolása után került iskolaigazgatónak – menekülésre szántuk el magunkat. Amíg ennek gyakorlati végrehajtása be nem következett, az éjszakák jelentősebb részét, Herencsényben az elhagyott szénbányában töltöttük. Ha a rádió jelezte a légi veszélyt már indulni kellett. Ez a két kijárattal rendelkező bánya a bombatámadás esetén is teljes biztonságot jelentett. Ettől nem kellett tartani, de anyám biztosra akart menni.
Péter Árpád: Mese Molnár Ferkóról és Fehér Liliomról
Van nekem egy jó barátom a regös manó, aki mindég nagyon szép meséket mesél nekem, és én leírom, hogy ne felejtsem el. Képzeljetek el, egy hogy volt hatalmas, csodálatos országot. Ezt az országot szép tündérországnak hívták. Nagyon boldogok voltak az emberek, mert mindenük megvolt. A fiatalok együtt dolgoztak, és egymást segítették szükség idején. Minden hét végén összegyűltek, lenből, kenderből fonalat készítettek, amiből ruhát szőttek. Az orsóra pörgették a fonalat, és amikor az orsó megtelt, akkor egy nagyobb méretű fára tekerték fel. Ebben az időben az volt a szokás, hogy ha valamelyik kislány az orsót a kezéből kiejtette, azt a közel álló legény felkapta és csak akkor adta vissza, ha a lány megcsókolta.
Pósa Zoltán: Kovács Zoltán professzor emlékére
Megnyomott szemgolyó
Szemelvény az Álomlovag szülőháza című regényből
Krajcs Albert még javában gólya, azaz, háromnegyed éves bölcsészhallgató és szerződéses diákújságíró, (ahogy magát nagy előszeretettel és öngúnnyal nevezi: al-alszerkesztő és másodgyakornok) kedvenc szórakozásai közé tartozott, hogy reggelente, ébredés után újra lehunyta a szemét, a pillán át jó erősen megnyomta a mindent látó golóbist, s elkezdődött a szürrealista házi színház.
IRODALOM, KULTÚRA
Kimmel István: Írók és költők a XX. század diktatúráiban V.
Szabó Lőrinc, teljes nevén Szabó Lőrinc József (Miskolc, 1900. március 31. – Budapest, Józsefváros, 1957. október 3.) Kossuth-díjas költő, műfordító, a modern magyar líra egyik nagy alakja. Nem volt Ő sem a Rákosi diktatúra kedveltje, a háború után a költő életmenete leegyszerűsödött: barátok vendégeként – főleg a Balaton partján – töltötte nyarait és a világirodalom klasszikusait fordította kiadók megrendeléseire.
Körömi Ferenc: A kömlői toronyban
Ősz felé jár az idő, bár néhanap még mindig izzasztó hőség van. Tart még a nyár vagy már elérkezett a gyümölcsszedés, levélhullás ideje? Egy biztos jel arra mutat, hogy az utóbbi az igaz. Csendesebb lett a kertünk. A rigók, a cinegék és a csúfolódó rozsdafarkúak ugyan még mindig megszállottan falatoznak a hernyókból és a rovarokból, de a levegő akrobatái és a nagy méltósággal piros csizmában lépkedő arisztokraták, a fecskék és a gólyák már valahol messze hasítják a levegőt, hogy megmutathassák a fiacskáiknak a telelő helyüket. Így vagyunk mi is, öregedő legények, azt hisszük, hogy tart még a nyár és kihúznánk magunkat peckesen, de már recseg-ropog a derekunk és kezdünk megbarátkozni a térd- és hátfájással, sőt időnként már hiányzik is az efféle nyű, ha néha elfelejt gyötörni bennünket.
Egy német rendőrnő segélyhívása (ford: Liszkay Zoltán)
Tanja Kambouri bátor hétköznapjainak még bátrabb krónikája közös európai ügynek ad hangot, nem szabad rá legyinteni. Ennek szellemében, íme az első részlet magyarul Tanja Kambouri „Deutschland im Blaulicht” (Németország kék fényben) című könyvéből: Egy libanoni klánhoz kellett kimennünk bevetésre; utólag csak annak örültem, hogy élve, sértetlenül úsztuk meg a dolgot. Még a kiképzési időszakban történt, két férfi kollégámmal egy kisvárosi rendőrőrsöt segítettünk ki. A segítség azt jelentette, hogy mi voltunk az egyetlen járőrkocsi a városban. Alighogy megérkeztünk, máris egy belvárosi késeléshez riasztottak bennünket. A tetthelyen 30-40 libanoni verődött össze. Az egyik férfi egy kőpárkányon ült, mentősök kötözték a sebét. Körülöttük a káosz uralta a terepet: a libanoniak ordibálva hadonásztak, nemigen lehetett tudni, ki a tettes, és ki az áldozat, csak nagy nehézségek árán jutottam el a sebesülthöz. Miután sikerült odaférkőznöm, kiderült, hogy a nyakán van egy valószínűleg kés okozta felületi sérülés. Amikor akartuk kísérni a mentőautóhoz, kitört az igazi balhé. A libanoniak belecsimpaszkodtak az egyik kollégámba, mert azt hitték, hogy le akarjuk tartóztatni a földijüket.
CHATEDRA PHILOSOPHICA
Dr. Kiss Lajos: Rapszodikus napló
A harmincas évek végén Niels Bohr lakásán kiváló tudósok beszélgettek az atomkutatás eredményeiről. Az atomenergia felhasználhatóságáról. Lord Rutherford, a modern fizika atyja, ahogy tudóstársai nevezték, a következőket mondta: „Akárhogy van is (1937-et írtak), senki nem állította komolyan, hogy magfolyamatokból energiát nyerhetnénk… Ami tehát az energia-felszabadítás esélyeit illeti, minden erre irányuló magkísérlet kárba veszett fáradság. Akik a magenergia technikai hasznosításáról fecsegnek, egytől egyig álomvilágban élnek.” Heisenberg így magyarázta tudóstársa kijelentéseit: „Ebben aztán mindhárman meg is egyeztünk, és egyikünk sem sejthette, hogy Otto Hahn felfedezése – az uránmag hasadása – néhány év múlva drámai változást fog hozni.” Rébuszos történés. Az ilyen a jövőbe messzetekintőket óvatosságra inti. Jó pár év és Japánra ledobják az atombombát.
TANULMÁNY
Dr. Diószegi György Antal: Húsvét idején és Szent György ünnepén
Szent György a „lovagoknak” és „lóval is foglalkozó parasztoknak patrónusa”. Itt indokolt rögzítenem a lovasíjász magyar pásztorvilág ősi voltát: évezredeken átívelő erkölcsi mivoltukban igazi pusztai lovagok voltak a magyar csikósok és gulyások, akiknek életmódértékét a pásztorbecsület adta. Ez volt az az alap, ami a nemzetet teremtő sorsközösségi eszme és az országépítés biztonságát jelentő vitézi helytállás örökségét üzeni napjaink világának is. Pásztor. Ez a szó a szabad ember jelentéssel bírt a régi időkben, és még ma is érezni a pásztorvilág évezredeken átívelő üzenetet. A pásztor nem pusztán egy adott személy, nem pusztán egy munkavégzést ellátó egyén megjelölése. Számos olyan, nagy műveltséget hordozó érték maradt fenn napjainkra is, melyeknek fogalmi és életmódbeli számbavétele után látszik igazán, hogy milyen ember is volt a régi idők pásztora.
Dr. Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája IV. rész
Népoktatási törvényjavaslat
Az 1848-as délvidéki csatározások közepette, július 24-én terjesztette be az országgyűlésnek báró Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter a népoktatásról szóló törvényjavaslatát, mely a népoktatás alapvető elveit és kereteit tartalmazta. A javaslatban az általános tankötelezettség a fiúk esetében a 12. év betöltésével, a leányoknál a 10. évi korhatárral volt célként meghatározva. Alapként az 1. §. előírta, hogy minden községben „a közállomány” (a helyi önkormányzat) költségére, közös iskolákat kell felállítani. A 2. §. szerint, ahol több hitfelekezet létezik, saját felekezeti népiskolát is létrehozhatnak. Ezek költségeinek fedezésére a helyi lakosság nem kötelezhető, hiába tartozik bármely hitfelekezethez, önként azonban támogathatják az iskolák költségeit. A 3. §. szerint, amely felekezet saját költségén iskolát felállít, az alapítványait is megtarthatja. A népiskolai oktatás ingyenességét az 1848. évi tervezet kimondta, eszerint az igazoltan szegény szülők gyermekei “tandíjat nem fizetnek”.
Keresse a Havi Magyar Fórumot április 27-étől az újságárusoknál!
Előfizetési információk: info@magyarforum; +36-30-7545-012
A Heti Magyar Fórum előfizetési díja egy évre: 12.844 Ft, fél évre: 6422 Ft.
A Havi Magyar Fórum előfizetési díja egy évre: 5880 Ft., fél évre: 2940 Ft.
Számlaszám: 11712004-20341426-00000000, A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány
Kérjük, a közleményben olvashatóan tüntessék fel a nevet, a címet, irányítószámmal együtt.
Csekket kérhet munkanapokon a +36-30-7545-012 számon.
Külföldi olvasóinkkal közöljük, hogy a számlavezető bankunk USA-dolláros csekket nem vált be. Ezért kérjük más valutában, átszámítva küldjék el a csekket.
Postacímünk: A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány, 1464. Budapest, Postafiók, 1578.
KÜLFÖLDI olvasóinkhoz!
Szeretnénk szíves figyelmükbe ajánlani a nemzeti szellem, a keresztény erkölcsiség fórumát. A Havi Magyar Fórum előfizetési díja egy évre 200 USD, a Magyar Fórum hetilap előfizetési díja egy évre 200 USD. Az előfizetés forintban és devizában történhet. Mivel számlavezető bankunk USA-dolláros csekket nem vált be, ezért kérjük, főleg tengeren túli előfizetőinket, hogy vagy más valutában, pl. kanadai dollárban, vagy, ami a legjobb, átutalással küldjék a pénzt a megadott számlaszámra.
Számlaszám:
11712004-20341426-00000000
Számlatulajdonos:
A Művelt, Tájékozott Emberért Alapítvány
Számlavezető: OTP Bank Zrt. SWIFT (BIC) kód:
OTP V-HU-HB
IBAN-szám:
HU36117120042034142600000000
< Előző | Következő > |
---|