Bombák és határozatok össztüzében

E-mail Nyomtatás

Átmentünk a törmeléken és utána már csak azt hallottuk, hogy durrog a kocsinak az oldala és az autónak a baloldalát és a jobb hátsó üvegét betondarabokkal egyszerűen betörték – nyilatkozta Mészáros Károly, a kecskeméti Kandó Kálmán Szakgimnázium és Szakközépiskola tanára. Az említett iskola három pedagógusa és öt diákja kisbusszal tartott egy szakmai versenyre Londonba, amikor Calais közelében bevándorlók egy csoportja kövekkel és betondarabokkal dobálta meg őket.

Az eset hétfő hajnalban történt, és még ugyanaznap este, Manchesterben bekövetkezett a tragédia. Lapzártánkkor az Iszlám Állam terrortámadásának 22 halottja, valamint 59 sebesültje volt. A 2015. november 13-i párizsi vérengzéstől számítva 18 alkalommal csaptak le a dzsihadisták, és ennek a 18 támadásnak immár több, mint 300 áldozata van.

Mitévő az Európai Unió két részvétnyilvánítás között? Javaslatot tesz az alapszerződés 7. cikkelyének életbe léptetésére Magyarország ellen az unió alapelveinek megsértése miatt. Tudniillik „renitens” hazánkban sérül a jogállamiság és a demokrácia, valamint dúl a korrupció. Sürgősen vissza kellene vonnunk vagy fel kellene függesztenünk a menekülteket tranzitzónába záró jogszabályt, a CEU-ra vonatkozó törvényt és a civil szervezetek szabályozását újraíró tervezetet.

Úgy tűnik, abban az országban sérül a demokrácia, ahol a több napos kormányellenes tüntetéseknek csak az eső vet véget, ahol – akárki akármit mond – még mindig mindent ellep a kormány- és nemzetellenes sajtó, ahol az LMBTXYZ-k minden nyáron tarthatnak ordenáré felvonulásokat. Ugyanakkor azt a Romániát, ahol az őshonos kisebbség a saját jelképeit sem használhatja, azt még egyszer sem vették elő Brüsszelben. És ha már a korrupciónál járunk, annak idején az EU abból sem csinált lelkiismereti kérdést, hogy együttműködött a Gyurcsány–Demszky-féle rablóbandával.

A civilekkel és a CEU-val kapcsolatban ugyancsak nincs problémája Brüsszelnek, a gondot az okozza, hogy a jövőben már nem lehet bújtatottan támogatni ezeket a nemzetidegen szervezeteket. Mielőtt pedig azt hinnénk, hogy a tranzitzónákat emberségből támadják, tegyük hozzá azt, amiről nem számol be az „elnyomott” média: a kormány megbízta az egyházi segélyszervezeteket, hogy foglalkozzanak az ott tartózkodó emberekkel, például tartsanak játékos foglalkozást a gyerekeknek. Mindezt állami pénzből finanszírozzák.

Az uniós eljárás egyebek mellett kizárt, hogy eljut a végéig, nem fogják tudni megvonni Magyarország szavazati jogát az Európa Tanácsban, de az mindenesetre figyelmeztető erejű, hogy az Európai Parlament most is hazánkat támadja. Különösen úgy, ha a fentiekhez hozzávesszük, hogy a Magyarország elleni eljárás megindításának előkészítéséről szóló határozatban az Európai Parlament menteget és védelmébe vesz egy terrorizmus miatt elítélt migránst. Személy szerint a tíz év börtönbüntetésre ítélt Ahmed H. nevű szír férfit, aki 2015. szeptember 16-án Röszkénél egy megafonon keresztül irányította a magyar határt megtámadó migránsokat.

Európában polgárháború van. Egyelőre nem az eddig megszokott, a történelemkönyvekből ismert formában. Talán a partizánakciókhoz lehetne hasonlítani, ahogy időről időre lecsapnak az iszlamisták, miközben egyes helyeket már gyakorlatilag elfoglaltak. Calais-nál hiába szüntették meg a dzsungelnak nevezett sátortábort, az onnan kitelepített bevándorlók a környéken maradtak, és mindent megpróbálnak, hogy átjussanak a csatornaalagúton az Egyesült Királyságba. Ugyancsak arab kézen vannak az ún. no-go zónák, ahova a német vagy francia rendőr már be sem meri tenni a lábát.

Hiába áll egyre többször lángokban Európa, Brüsszel nem a földrész határait, hanem a tőke érdekeit védi. A beözönlő emberár óriási és olcsó munkaerőt, valamint felvevő piacot jelent, még a terrortámadásokkal együtt is. A beözönlő tömegből származó hasznot kívánják lefölözni, míg az államokra hárítják a tömegek szociális ellátását, a bűnözés és a terrorizmus megfékezését. Csakhogy a tőke érdekeit kiszolgáló brüsszeliek nem látnak az orruknál tovább, a bevándorló tömeg belátható időn belül olyan hatalmas lesz, hogy az államok alkotta szociális háló szétszakad, a bűnözők pedig kicsúsznak a rendfenntartó szervezetek kezéből.

Azonban ez csak az első lépés, hiszen ez a tömeg nem rabszolga szerepre készül, nem fog örökké alantas munkát végezni. Amint elegen lesznek, habozás nélkül magukhoz fogják ragadni a hatalmat, és nem fogják számon tartani, hogy ez hány emberéletet követel.

A tőkét és kiszolgálóit nem rendítik meg a terrortámadások – de úgy fest még a hasznos idiótákat sem. Számukra Manchester 22 halottja járulékos veszteség. Számunkra nem az. Számunkra áldozatok, akiknek a tragédiája intő jel, hogyha nem bírjuk a határozatok és eljárások okozta idegőrlő küzdelmet, és nem biztosítjuk egyre erősebben hazánk védelmét, akkor előbb-utóbb Magyarország is az imént vázolt sorsra jut.

Märle Tamás

 

(Megjelent a Magyar Fórum 2017. május 25-ei számában)

 

A nap kérdése

napja nem tudjuk, kik pénzelték a Jobbik EP-i választási kampányát.

Hírlevél

Hírlevél


HTML formátum?

Megjelent

Bocskai TV

Függetlenség