Az ellopott pénzekből az MSZP és a DK kampányát akarták feltehetőleg finanszírozni
Mit tartalmaz módosító indítványuk a Czeglédy-ügyben? Kik fizessenek? Az állam, vagy más? Indítványukat támogatja-e a kormánypárti többség? – kérdeztük többek közt Pócs Jánost, a Fidesz országgyűlési képviselőjét.
Az Országgyűlés már megkezdte a Czeglédy-ügyben a károsult diákok kárrendezési határozati javaslatának tárgyalását. Mielőtt a javaslatra rátérnénk, elevenítsük fel a Czeglédyhez kapcsoló vádakat.
–Czeglédy Csaba visszaélt a gyerekek bizalmával, amikor munkabérüket nem fizette ki. Emellett a Czeglédy által vezetett, a Humán Operátor Zrt. köré szerveződő munkaerő-közvetítéssel foglalkozó cégháló 2013 és 2016 között mintegy hárommilliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek, 1,7 milliárd forint áfát és 1,6 milliárd forint személyi jövedelemadót nem fizettek meg. Viszont fordítsuk meg a sorrendet, és erről szól az előterjesztés, nem a megszokott gyakorlat szerint először az államot, hanem a károsultakat kell kártalanítani. Hiszen abszurdum, hogy azok a gyermekek, akik lehet, hogy életükben első alkalommal találkoztak a munkával, vagy a munka fogalmával, dolgoztak, hogy ruház vegyenek maguknak, vagy az első nyaralásukra szerettek volna pénzt gyűjteni, s a nekik járó összeget nem kapták meg. Közben Czeglédy luxusautóval járt és milliós fizetéseket vett fel. A gyanú szerint – mert még bírósági ítélet nem született – ezt a pénzt ellopták, elsikkasztották, pártfinanszírozásra fordították. Ez nem egyedüli a baloldalnál. Hunvald György és Hagyó Miklós esetére, akik a fővárosban "vitézkedve" ezen a terepen mozogtak. Beszélhetünk Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök elévült Fittelina-ügyéről, illetve a balatonőszödi nyaralójáról és a Bajnai Gordon volt miniszterelnökhöz köthető Hajdú-Bét-ügyről. Legutóbb Botka Lászlónál is felvetődtek a Szeviép kapcsán bizonyos kapcsolatok. S kezdődött az egész a Tocsik üggyel. Czeglédy Csaba esetében ráadásul Gyurcsány Ferenc személye is felvetődik. Ők bár a fővárost, az országot csapnivalóan vezették, de egyhez értettek, a közpénzek lenyúlásában. A Czeglédy –ügy azért is álságos, mert a gyermekek munkabérét nem fizették ki. Ezek a diákok áldozatok – ebben nem is lehet vita. Kivéve az MSZP-t és a DK-t, akik nem óhajtják a fiatalokat kártalanítani. Meglepő volt az október 12-ei vita, mert az ellenzéki pártok nem szavazták meg azt, hogy a kártalanítást a fiatalok kapják meg. Ez óriási felháborodásra adott okot. Előterjesztésem pedig arról szólt, hogy az az igazság, hogy az fizessen, aki a kárt előidézte, és az ügy haszonélvezői volt –így a DK és az MSZP.
Völner Pál államtitkár úr azt mondta, hogy a fiatalok kárrendezése után a követelés átszáll a kárrendező államra. Ezért nyújtottak be Boldog Istvánnal együtt módosító javaslatot?
–Azzal nem értünk egyet, hogy az adófizetők pénzéből kártalanítsák a fiatalokat. Az állam pénze az adó fizetők pénze mindannyiunk pénze. A tisztességesen dolgozó ember befizetett pénzéből további családi kedvezményeket, nyugdíj támogatást, vagy jobb egészségügyet, jobb közbiztosságot kellene finanszírozni, s és nem a maffia politikusok helyett az ő sarukat takarítani, mert az emberek nem ő értük dolgoznak, és fizetnek adót, közterheket. Azzal egyetértünk, hogy a fiatalokat kártalanítani kell, de nem az államnak. Ezt a lehetőséget a megfelelő bizottságok megvizsgálják. Nem szeretnénk, hogy az állam nyúljon a zsebébe, ha valaki kárt okoz. Tehát Czeglédy, vagy az érintett pártok fizessenek.
De a DK-t, és az MSZP-t erre rá lehet-e kötelezni? Ahogy ismerjük őket, mondhatják erre, ehhez semmi közünk. Nem akarok az ördög ügyvédje lenni, de ez a folyamat eltarthat éveken keresztül.
Arra van bizonyíték, hogy az ellopott pénzekből az MSZP és a DK kampányát akarták finanszírozni?
Ilyenkor szokták mondani az ellenzékiek, hogy a Czeglédy-ügy a bíróságra, és nem az Országgyűlésre tartozik, mert régen szétválasztották a törvényhozói és a törvénykezési gyakorlatot.