Magyar Igazság és élet pártja

Ma 2024. március 28, csütörtök, Gedeon és Johanna napja van. Holnap Auguszta napja lesz.

Magyar évad a nosztalgia jegyében

E-mail Nyomtatás

Az 54 ezres lélekszámú városban a 12-13 ezres, folyamatos bérletszám rendkívüli siker

A Gárdonyi Géza Színház szellemisége, az a színházeszmény, amelyet vállaltan képvisel, ritka a magyar színházi életben. Az egri színház új évadáról, szellemiségéről, látogatottságáról Blaskó Balázs direktort kérdeztük.

Több mint hét évvel ezelőtt, mikor először beszélgettünk, azt nyilatkozta, hogy a hagyományokra szeretnének építkezni, és a népszínházi küldetés mellett tette le a voksát. Azóta változtatott ezen a metóduson?

– Nem; egyik mottóm: „ami sikeres és bevált, azon ne változtass”. Az a színházmodell, amit első igazgatói ciklusom elején elképzeltem, beváltotta a hozzá fűzött reményeket, így e szerint dolgozunk ma is. Úgy gondolom, olyan színház, amelynek széles rétegeket kell tudnia megszólítani, nem is működhet másképp, mint műfaji sokszínűséget, s e mellett természetesen a mához szóló színrevitelt megvalósítva. Prózai- és zenés darabokat, vígjátékot, drámát, musicalt, operettet, táncjátékot, meseelőadásokat egyaránt kínálunk. A népszínházi modell következetes életben tartása eredményezte, hogy a 2015/2016-os évadban a befogadóképességhez arányítottan, s pótszékes előadásainknak köszönhetően 103,7 %-os  rátával az ország leglátogatottabb színháza lettünk az egyik gazdasági napilapban megjelent adatok szerint. Nézőszám tekintetében azóta sem panaszkodhatunk. Egy 54 ezres lélekszámú városban a 12-13 ezres, folyamatos bérletszám egészen rendkívüli. A nagy, nemzeti státuszú vidéki színházak sem rendelkeznek ennél magasabb bérletszámmal – amire nagyon büszkék vagyunk.

Ha már a bérletet említette; igaz, hogy új bérlettípust vezetnek be?

–Igen, fenntartónk, Eger Megyei Jogú Város közgyűlése felkérésére dolgoztunk ki egy új bérletkonstrukciót: a 19-29 év közötti fiatalokat és a helyi 40 év alatti házaspárokat szólítjuk meg, az Eszterházy-bérlet keretében. Számukra az önkormányzat támogatásával 50%-os áron tudunk bérletet biztosítani. Lakcímkártya és személyi igazolvány bemutatásával igazolható a jogosultság. Újdonság még, hogy a Németh László- és Illyés Gyula-bérlettel rendelkezők számára bérletes napjaikon, ráadásként stúdiószínházi előadást is kínálunk – minimális áremelés mellett. Ezzel is népszerűsíteni szeretnénk stúdiónkat, ahol intimebb közelségbe kerülhet előadó és néző. Nem könnyű egy stúdiószínpadot működtetni, már csak azért sem, mert társulatunk relatíve kis létszámú, így nehéz egyeztetni a nagyszínpadi előadásokat a stúdió lehetőségeivel, de nagyon fontosnak tartom az ott folyó műhelymunkát. A terem mintegy 70 néző befogadására alkalmas, ezért nagyon megfontoltan kell az előadásokat tervezni, hiszen ezek nem rentábilisak. Természetesen nem minden a pénz, de fontos odafigyelnünk, hogy a stúdióelőadások létrehozásának összege ne térjen el nagy mértékben a bevételtől, a látogatottságtól.

Míg sok – főleg fővárosi – színház nagyszínpadán a rendezők a nézők idegrendszerét teszik próbára, vagy alternatív darabokat mutatnak be, addig Egerben az adófizetők pénzével nem játszadoznak?

– Úgy gondolom, egy népszínházi küldetésű teátrumban a stúdió a kissé alternatívabb irányzatok bemutatására alkalmas terep. Így került május 12-én színre Ionesco Különóra c. egyfelvonásosa, Csurulya Csongor rendezésében. A darab alapjaiban fogalmazza meg a társadalom működését és a társadalmi, hatalmi manipuláció befolyásoló hatását.

Néhány történelmi dráma is szerepelt már stúdiónk kínálatában, s folytatva ezt a sort, műsorra tűzzük Fekete Sándor művét, mely az egri születésű Lenkey János tábornokról, személyéről, tragédiájáról, a tizennegyedik aradi vértanúról szól. Sokat várunk Örkény István Kulcskeresők című tragikomédiájától is, amely 2019 tavaszán kerül itt színre.

Tehát elérkeztünk a 2018/2019-es évad bemutatóihoz. A felsoroltakon kívül milyen újdonságokat láthatunk?

–„A nosztalgia jegyében” címet viseli a következő, magyar évad. A nosztalgia nem múltba fordulást jelent, hanem szeretetteljes, örömteli hangulatot. Természetesen lesznek olyan darabok is, melyek társadalmi problémákat feszegetnek. Kezdésként, az évad első nagyszínpadi bemutatója szeptember végén, rendezésemben, Móricz: Rokonok című drámája. Ezt követi november közepén Békeffi István - Lajtai Lajos: A régi nyár című operettje Halasi Imre színrevitelében. 2018. december elején László Miklós: Illatszertár c. vígjátékát Frigyesi András állítja színpadra. A következő naptári év első bemutatóját, Farkas Ferenc Csínom Palkó című tánc-daljátékát Moravetz Levente rendezi. Az egri Gárdonyi Géza Színház tánctagozata, a GG Tánc Eger Magyar rapszódiák címmel, Liszt Ferenc műveire koreografált táncjátékot visz színre Topolánszky Tamás vezetésével. Az évadot 2019. április 12-én Szigligeti Ede Liliomfija zárja, melyet én rendezek. Természetesen folytatódik a kooperáció a Babszem Jankó Gyermekszínházzal, s a legkisebbek három mesejátékot: a Mátyás-évhez kapcsolódóan a Mátyás király juhászát, ezen kívül a Boszorkányok a bármi utcából –t és a stúdióban Az égig érő paszuly premierjét láthatják. A gyermekszínházzal való együttműködést az NKA is támogatja, s mindkét fél számára gyümölcsöző. Fontos összetevője továbbá évadunknak, hogy szeptember 26. és 30. között hetedik alkalommal rendezzük meg az immár hagyományossá vált Országos Stúdiószínházi Táncfesztivált, ahol a legnevesebb kortárs táncegyüttesek lépnek fel. Reményeink szerint tehát izgalmas, gazdag, sok szeretet és élményt sugárzó bemutatósorozat következik majd.

Új színészeket szerződtetnek a jövő évadban? Régen az volt a szokás, hogy a főiskoláról kikerültek vidéken kezdtek. Most pedig mintha nem szívesen mennének olyan vidéki színházba, amely nem nemzeti státuszú.

– A Kaposvárott végzettek általában azokhoz a színházakhoz kerülnek, melyek szorosan együttműködnek az egyetemmel: a kaposvári, a kecskeméti, a székesfehérvári teátrumhoz és a Pesti Magyar Színházhoz. A pesti színművészetis friss diplomások zömét pedig a fővárosi színházak vezetői szerződtetik. Alig jönnek olyan nagyságú színházakba, mint amilyen az egri, de hiszen anyagilag sem tudunk versenyezni a nagy színházakkal. Szomorú, hogy a kultúra területén dolgozók közalkalmazotti bértáblája 10 éve nem változott. Ennek a bértáblának az alsó harmadát az évente emelkedő garantált bérminimum már „benyelte”. Ezért fordul elő, hogy 15-20 év munkaviszonnyal, több diplomával rendelkező vezető kollegák bérét emelni kell ahhoz, hogy elérje a garantált bérminimumot, s egy új, kezdő kollega garantált bérminimuma megegyezik a felemelt vezetői fizetéssel. Csak a 7500 forintos vezetői pótlék „különbözteti meg” anyagilag a vezetőt a beosztottól. Minden fórumon próbálok ennek hangot adni, több grémiumot és hivatalos személyt is felkerestem ez ügyben, de még nem tudjuk, mit hoz a jövő. Egy biztos, új tag nem érkezik hozzánk, de nem is távozik.

Amint kiderült, a város vezetői magukénak érzik a színházat. Ez elmondható a lakosokról is?

–Teljes mértékben. Mindazt a teljesítményt, mindazt az eredménysort, amiről már szót ejtettem, nem értük volna el az egri és a kistérségi közönség rendkívüli szeretete, odafigyelése, ragaszkodása nélkül.

 

Medveczky Attila

 

A nap kérdése

napja nem tudjuk, kik pénzelték a Jobbik EP-i választási kampányát.

Hírlevél

Hírlevél


HTML formátum?

Megjelent

Bocskai TV

Függetlenség