Csurka Istvánnal 75. születésnapja alkalmából beszélgettünk. A drámaíróról kiderült, hogy élete fő műve egy regény lesz, amely most készül, és hogy szerinte a közelmúlt tragédiáit a titkosszolgálatok írták.
– A szocialista kormány valójában a nagytőke kormánya, és annyira megnehezíti az életfeltételeket, hogy az elégedetlenség időről időre a felszínre tör. A hatalom rájött: akkor tudja számára hasznos irányba terelni az elégedetlenséget, ha a titkosszolgálatok bevonásával ő maga áll ezek élére. A káosztól ugyanis a nagyközönség megretten. A tévéostromot biztosan a titkosszolgálat irányította. Az erre válaszul adott rendőri csapás pedig a békés elégedetleneket is eltántorította az utcai tüntetéstől.
– Mire alapozza, hogy titkosszolgálatok is részt vettek benne?
– Nélkülük ki sem tört volna. A magyar ugyanis alapvetően békés nép. Talán kicsit a kelleténél is békésebb. Bizonyíték a – magyar vagy nemzetközi – titkosszolgálati működésre a tatárszentgyörgyi tragédia és az azt megelőző gyújtogatás-hullám is. Mutasson nekem valaki egy falut, évszázadokra visszamenőleg, ahol a magyar paraszt fölgyújtotta volna a cigány házát! Akkor egészen más volt az együttélés jellege. Ahhoz, hogy minden a terveik szerint menjen, fel kellett hergelni a magyar cigányság egy részét, áldozatokat kellett produkálni. Ebben az SZDSZ felelőssége nyilvánvaló.
– Az elégedetlenség egyik oka, hogy a privatizáció szinte szabad rablás módjára ment végbe. Lát-e megoldást az elherdált javak visszaszerzésére?
– A fontos inkább az, hogy új világot tudjunk teremteni. Olyat, amiben nem Gyurcsány vagy Bajnai irányít, hanem a magyar érdek. Fontos, hogy ne engedjük megismétlődni, hogy a földeket senki fiának ne adjuk el, hogy ezeket a privatizátorokat a politikai életből kiiktassuk, és ne engedjük, hogy az adózás elől off-shore cégekbe meneküljenek!
– A napokban születésnapja alkalmából az Írószövetségben is felköszöntötték. Ön 1993-ban kilépett; ez azt jelenti, hogy mostantól jobban koncentrál az írói munkásságára?
– Jobban nem tudok. Bár tevékenységem nagy része a Magyar Fórumban „csak” publicisztika, szerintem irodalmi stílusú publicisztikát írni sem akármi. A Tiszaeszlártól Trianonig című regényemen is dolgozom. Lehet, hogy ez lesz életem fő műve. Hogy színdarabokat nem írok, annak okai a színházak. 1989 óta egyedül a Döglött aktákat lehetett látni, a Turay Ida Színházban, 2006-ban. Az ember 75 évesen nem akar az asztalfióknak írni. Persze, ha volna szándék a bemutatásukra, akkor szívesen tenném.
– Hogyan lehetne feldolgozni az elmúlt napok miniszterelnök-jelölési bohózatát?
– Véres szatírát kíván, bár lehet, hogy Gogol is kevés volna hozzá. Ezek attól félnek, hogy jön a Revizor. És jönni fog!
(Forrás: Helyi Téma Online)
