Magyar Igazság és élet pártja

Ma 2024. március 28, csütörtök, Gedeon és Johanna napja van. Holnap Auguszta napja lesz.

Csurka István: Két program

E-mail Nyomtatás


Ahogy közeledünk a rendszerlejárati határidőhöz, a választásokhoz, úgy kristályosodik ki, hogy Magyarországon jelenleg két egymástól élesen elkülönülő, sőt egymással szembenálló program készül. Az egyik a társadalom körülbelül öt százalékát kitevő gyarmatosító burzsoáziáé, amely a nemzeti jövedelem harminc százalékát birtokolja, éli fel és juttatja külföldre, a másik pedig a vergődő és életszínvonalát egyre nehezebben megőrző magyar, keresztény középosztálynak a programja. Az első, az oligarchiáé, voltaképpen nem is program, hanem rombolási terv, lopásmenetrend. A hatalom mindenáron való megőrzésének mozgósítási terve. Program csak egy van. A magyarság több pártban kifejeződő megmaradási és jövőépítési programja. Egy állandóan források után kutató, borzalmas akadályokkal szembenéző, sokszor félénk építési szándék ez. Harmadik programnak is kellene lennie, népi programnak, de ilyen nincs. A nép jelenleg még nem tömörül pártokba és nem alkot magának saját terveket. Ez világjelenség. A népi akarat megfogalmazásához legközelebb jelenleg az északi államokban és Svájcban állnak, amely társadalmakban a legszélesebb a középosztály és minden réteg képes önálló célok, törekvések megfogalmazására. Másutt a népet és a még alaktalanabb tömeget valamelyik középosztályi program sorakoztatja fel maga mögé, s a választási küzdelem éppen azért folyik, hogy melyik középosztálybeli párt tud legtöbb tömegembert meghódítani magának. Az első, a gyarmatosító, az idegeneket kiszolgáló öt százalék korábban két alig-alig elkülönülő pártprogramra oszlott, a liberális SZDSZ-ére és a magát szocialistának hazudó MSZP-ére. A liberális piacgazdaság rendszerének összeomlása következtében az SZDSZ szétesett és a nómenklatúra burzsoáziának egy programja maradt, az MSZP-é. Ez a program ma visszasüllyedt eredeti állapotába, az illegalitásba. Illegális nemcsak abban az értelemben, hogy még csalással szerzett választói akarat sincs már mögötte. Helyette, nevében egy válságkezelőinek mondott szakértői kormány kormányoz, amelynek csak úgy van országgyűlési többsége, hogy az SZDSZ-frakció fele nem teljesíti a párt utolsó kívánságát, szembemegy vele. De illegális abban az értelemben is, hogy semmilyen más célja nincs, mint hogy megakadályozza a nemzeti keresztény és polgári középosztályt egy új, jobb rendszer kiépítésében, illetve egy kormány idejében való felállításában.

 A válságkezelő kormány léte hazugság, nemzetellenesség, kártevés, egyszerűen bűnözés. Célja az ötszázalékos haszonélvező kisebbséget megtartani óriási és igazságtalan haszonélvezetében. Az MSZP tehát úgy van hatalmon, hogy közben már illegalitásban is van. Az illegális kommunista párt, az MSZP őse a húszas, harmincas években csak felforgatással, Moszkva akaratának teljesítésével, csak a fennálló rendszer megdöntésével foglalkozott. A háború közepéig, Sztalingrádig nem is álmodtak hatalomra jutásról, illetve minden lehetőségüket csak az ellenség, Moszkva és New York győzelmétől remélték. Tudják, ha most kialakul egy nemzeti összefogásra épülő, polgári, keresztény, népi radikális követeléseket is magában foglaló rendszer, megtörik az ötszázalékos törpe kisebbség egyeduralma, nem jut hozzá a nemzeti jövedelem harminc százalékához, s az illegális kommunista pártnak évtizedekig semmi esélye nincs a hatalombavisszakerülésre. Ezért programjuk most csak rombolásból, rablásból, zavarkeltésből áll. A nemzeti oldal választási győzelmének minél kisebb arányúvá tétele a céljuk és az új kormány rendszerváltó szándékainak visszanyesése, a médiabeli, banki, gazdasági pozíciók megőrzése, a kommunista aknamunka demokratikus színekben való folytatásának megtartása. Válságkezelő kormányt tartanak fenn, de a válságot csak mélyítik, az állam egész életét dezorganizálják. Mindent, amit lehet, működésképtelenné tesznek. Távlati céljaik nincsenek, illetve távlati céljuk is csak a rombolás. Bajnai csak abban az értelemben válságkezelő, hogy feladata a korábbi években elkövetett rablások, törvénytelen lenyúlások szálainak elvarrása. Iratmegsemmisítés. Az MSZP-nek eszébe sem jut távlati célokat, országépítő javaslatokat megfogalmazni, újításokat bevezetni. Kísérletezni? Ugyan miért? Ha felmutat valamit, az csak tüneti kezelés. A legelemibb takarékossági, közegészségügyi, oktatási elképzeléseket sem tudja megvalósítani, amit ma kihirdet, azt holnap visszaszívja és aztán nem tesz semmit. Ha most tárgyilagosan megvizsgálná egy kívülálló szervezet a magyar állam és a kormány működését, egy felbomlófélben lévő állam, egy zűrzavarba süppedt társadalom és egy agonizálás képét tárhatná a világ elé.

 

Az MSZP zavarkeltő, nemzetellenes programjának azonban van egy alrendszere és ez a Jobbik. Ez a média-létesítmény arra van beállítva, hogy azt a radikalizmust és álradikalizmust, amit az MSZP ki sem mondhat és el sem gondolhat, állandóan felmutassa. Valójában semmilyen programja nincs, különösen távlatos jövőképpel nem rendelkezik, ellenben ellensége és ellenségképe mindig van és mindig ordít. A Jobbik követeléseit, lózungjait az MSZP-ben, a nagy médiumok szerkesztőségeiben és a titkosszolgálatokban állították össze. Alaptétele ennek, hogy mindkét nagy párt, mindkét tábor vezérpártja, az ötszázalékos nómenklatúrásoké is és a nemzeti közép polgári-keresztény pártja is rossz. A Jobbik egyszerre küzd a feltörő Fidesz ellen és az összeomlott SZDSZ-MSZP ellen. Ebben egy óriási talmudista ravaszság nyilvánul meg: ugyan mit ront az SZDSZ-en és az MSZP-n ez az összemosás? Semmit. A Jobbik szónokai és harsány, többnyire volt kommunistákból, vagy volt kommunista szavazókból álló tábora fel van hatalmazva, hogy teli szájjal szidalmazza az MSZP-t. A tagság még arra is, hogy esetenként durván zsidózzon, az internetes sajtója pedig le likudnyikozza Orbán Viktort. Az összemosó kampányolás nem újkeletű. Tanítják a politológiai iskolákban. Úgyszólván az egész rendszerváltás ideje alatt alkalmazták. Hatásos. Leminősítem Gyurcsányt, Bajnait, de megállapítom, hogy Orbán sem különb. Gyurcsányról és Bajnairól viselt dolgaik miatt ez már köztudott, Orbánnak viszont sokat árt. A tahóban, aki ezt hallja, kialakul, hogy ő maga a legkülönb és az ő vezérei szentek. Ha nincs elit, akkor mindenkiből lehet minden, és ha az egész politikai elit rothadt, mindegy, hogy melyik rothadtat választom. A valósághoz ennek természetesen vajmi köze sincs. A Fidesz négy évig volt kormányon és ez alatt még ha akart volna sem tudott volna annyi kárt tenni, annyit lopni, rombolni, mint az MSZP–SZDSZ a Horn-kormánnyal együtt 12 év alatt. A Fidesz sem áll grál lovagokból és kormányzásának nem minden lépését lehet üdvözölni, különösen az európai csatlakozás érdekében kifejtett tevékenységét nem, de a két társulat között csillagászati különbség van, amelyet egy fiatal, állítólag jobboldali, nemzeti, nemzeti radikális társaságnak, amilyennek a Jobbik hirdeti magát, észre kellene vennie. Azért nem veszik észre, mert ezt a parancsot kapták. A Jobbik, s különösen Morvai Krisztina erősen támadja a rendőrséget 2006. október 23-án és máskor tanúsított durvaságai, polgárverései miatt. Természetesen jogosan, ezek megtörténtek. De soha nem említi meg, hogy a rendőrség parancsra cselekedett és egy alakzat izraeli katona vagy rendőr, vagy moszados is vonult és püfölt közöttük. Azt sem halljuk soha, hogy a „Tettrekész Rendőrszakszervezet” csupa Jobbik szimpatizánsból áll és ugyanakkor a kormány kedvence, számos kiegészítő juttatást kap, amelynek felhasználásáról szabadon rendelkezik, akár a Jobbik támogatására is fordíthatja. A titkosszolgálatok bűnösségéről sokkal kevesebbet hallunk őnagyságától, mint a rendőrség kegyetlenségéről. Ez is nagyon ügyes, mert a rendőr ütései, gumilövedékei mindig konkrétak, míg a titkosszolgálat csak a háttérben áll és parancsol. Kijelöli, hogy kinek a szemét kell kilőnie a rendőrnek. A végső döntést természetesen a moszados hozza meg. A rendőrség állandó szidalmazása is ügyes húzás, mert radikalizmusnak és rendszerváltásosnak látszik. Politikailag meg lehet belőle élni. Csakhogy erős, független, magyar szellemű rendőrségre minden rendszer minden kormányának szüksége van és szüksége lesz, de ha általában elolvasztjuk a rendőrség tekintélyét, akkor soha nem lesz rend és azok élnek jól, akik a zavarosban szeretnek halászni.

 

Tudjuk, kik ezek: a Baló György-félék. A hálót, amiben vergődünk, Morvai nem szaggatja szét, hanem szövi. A rendőrség szidása az egész magyar állam ellen irányul és adott esetben a Fidesz vezette rendőrség ellen is bevethető, mert a Fidesz rendőrsége is csak akkor lehet jobb, célszerűbb, törvényesebb, ha azt nem a moszad fogja irányítani. De, hátha Morvai Krisztina nem is nagyon akarja, hogy ne a moszad irányítsa? Azért tagadja zsidó voltát körömszakadtig. A másik program különböző szellemi műhelyekben készül és készülődik. Már a Fidesz írott programja is olvasható, de ha csak ezt tekintenénk a jövő alapjának, hibáznánk. Megindult, s nyilván a Fidesz ösztönzésére, avagy egyszerűen a jó választási eredmény reményében és a liberális piacgazdaság bukását látva a civil társadalom, pontosabban a felelősen gondolkodó keresztény magyar társadalom önálló programalkotása. Összeverődött és dolgozik egy népesedési kérdésekkel, a fogyás megállításának módjára irányuló tudományos tanácskozás, tervezet készítés. Mit kell tennünk, hogy megállítsuk a tragikus népességfogyást? Ez évekig tabu téma volt, aki ezzel foglalkozott, azt nacionalistának minősítették. Fekete Gyula barátunk, akinek a gyest köszönhetjük, egyszerűen csak az Aczél- féle „a mi nacionalistáink” közé volt sorolva. Most végre avatott szakemberek, a kitűnő Kopp Mária vezetésével gondolkoznak a teendőkön és készítenek sokágú terveket. Ez végre igazi programalkotás. S több, alapvetően nagy bajunk orvoslásra irányuló munkálkodás is megindult, amelyeket a tiszta szándékú pártprogramok magukba építhetnek. Már felvetik az adósságcsapdából való kievickélésünk kérdéseit, nemzetstratégiai gondolkodás is folyik. Ezek, akár tetszik, akár nem, többet érnek, mint az írott pártprogramok, mert, ha majd jól mennek a dolgok és feláll az a kormány és lesz megfelelő többsége, akkor ezeket az elképzeléseket kell megvalósítania. Tény az, hogy a magyar keresztény oldal ébred és távlatos terveket állít szembe a rombolás programjaival, acsarkodásaival. Ehhez a MIÉP – Magyar Megmaradás Közössége is hozzá akar járulni. A népességfogyás megállításáért megalakulásunk óta küzdünk. Gondolatunkat, a „főállású anyaság” gondolatát ma már visszhangozzák. Most, mielőtt belebocsátkoznánk a választási küzdelembe, január hó folyamán három nagyobb tanácskozást, programalkotó összejövetelt tervezünk. Első az alkotmányozás és egy új, minden igényt kielégítő alkotmány megalkotásának mikéntjéről szóló tanácskozásunk lesz, aztán a földkérdésről és a környezetvédelemről fogunk tanácskozni a leginkább hozzáértő szakemberekkel, tudósokkal és a kérdés régi frontharcosaival. Hiszen mindegyik kérdés mögött életművek, hosszú küzdelmek és nagy csaták megvívásai állanak. Az új Magyarország tehát roppant nehéz körülmények között, de reménykedve és elszánásokkal, végre valahára kifejeződő akaratokkal indul. A liberális piacgazdaság összeomlása, a globalista erőszak lelepleződése, a holokausztmítosz korszakának vége a felszabadulás élményével tölti el a felébredő nemzettudatokat. Tudjuk, látjuk, mennyi talmiság, léhaság és gazemberség vesz még körül bennünket, lesz még sok gondunk, bajunk a rombolás programjával indulókkal, az ötszázalékos törpe kisebbség program nélküli nagyszájújaival, de végre látjuk, hogy fordult egyet a csillagóra. Most a gondolkodó, becsületes, tevékeny, bensőleg szabad és bátor emberek kora köszönt ránk. Sok-sok küzdelemmel, fájdalmas veszteségekkel és vérrel, verítékkel, de mégiscsak a mi saját időnk jön el végre.

 

A nap kérdése

napja nem tudjuk, kik pénzelték a Jobbik EP-i választási kampányát.

Hírlevél

Hírlevél


HTML formátum?

Megjelent

Bocskai TV

Függetlenség