Az egykori Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szétesését leginkább Szerbia és Bosznia-Hercegovina sajnálja, mutatott rá az IPSOS közvélemény-kutatásának eredménye. A kutatás szerint Szerbia lakosságának 71 százaléka sajnálja Jugoszlávia szétesését, míg a bosznia-hercegovinai lakosok 68, a macedónok pedig 45 százalékban.

Szerbiai ügyvédek egy csoportja megkezdte annak a nemzetközi bírósági kártérítési pernek az előkészítését, a kártérítést azok számára követelik, akik szerintük azért betegedtek meg súlyosan, mert az 1999-es NATO-bombázásokban szegényített uránt használtak. Azon lakosok számára is kártérítést követelnek, akik a kazettás bombákkal végzett támadásokban váltak mozgássérültté, hiszen a kazettás bombák használatát tiltják a nemzetközi szerződések. Kártérítést követelhetnek a szegényített uránt tartalmazó bombatámadás áldozatainak családjai is.

A szlovák kormány a legutóbbi ülésén elfogadta a Kisebbségi Kulturális Alapról szóló törvényt. A jogszabály a tervek szerint még az idén életbe lép, és ennek köszönhetően 2018-tól már az alap döntene a kisebbségi kultúrákra szánt pénzkeretről. A törvényt azonban még el kell fogadnia a parlamentnek is. Az alapról szóló törvényt Marek Maďarič miniszter terjesztette elő. Amennyiben a parlament is elfogadja a jogszabályt, a kisebbségi kultúrák támogatását már nem a kormányhivatal, hanem az új közszolgálati intézmény kezeli majd. A tervek szerint a törvény már 2017. július 1-jén életbe léphet, és a nyáron összeállhat az alap. A leglényegibb változás az lesz, hogy amíg a kormányhivatal 4 millió eurót, addig az alap 8 millió eurót oszt majd szét.

A kassai Thália Színház idei évadjának negyedik bemutatóján megszólalt A nagy (cseh)szlovákiai magyar csönd. Soóky László derűs szomorújátékát Benkő Géza álmodta színpadra – rendezőként és színészként egyaránt. A Márai Stúdió közönsége elé nem egy ember sorsa tárult, hanem egy közösségé. A monodráma ősbemutatója 2016. február 27-én volt Komáromban a Tiszti Pavilon dísztermében. Egy kortárs szlovákiai magyar darabról van szó, melynek színpadi szövege Varga Emese dramaturg és Benkő Géza színművész közös munkája nyomán jött létre.

Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára kassai sajtótájékoztatóján beszámolt a Magyar Kormány felvidéki egyházaknak nyújtott támogatásáról. A kormányzati támogatás a Szlovákiában élő magyarság anyanyelvének megerősítését, a hit és a magyar identitás megőrzését is segíti.

Sajtótájékoztatót tartott az MKP színeiben bejutott három komáromi önkormányzati képviselő, hogy elejét vegyék az új alapszervezet vezetősége által elindított személyeskedő kampánynak.

Zilahon tartja május 13-án kongresszusát a Romániai Magyar Demokrata Szövetség – jelentette be február 24-én, pénteken Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök. Mint emlékeztetett: a Szövetség idei kongresszusának a tétje irányt mutatni a következő két esztendőre, számot adni arról, hogy mit sikerült megvalósítani a parlamenti választást követő időszakban.

Felszólította Emil Bocot, Kolozsvár jobboldali polgármesterét a Szociáldemokrata Párt (PSD) – helyi szinten ellenzékben működő – szervezete, hogy ne akadályozza a többnyelvű helységnévtáblák kihelyezését – közölte a kolozsvári Szabadság napilap.

Továbbra is elutasításba ütközik a moldvai csángók magyar misézésre vonatkozó kérése, de gyászszertartásokon, temetéseken esetenként magyar ének és ima is elhangzik – számolt be róla a Krónika. A lap közlése szerint Solomon Adriánnak, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) volt elnökének Lujzikalagorban tartott temetésén a román nyelvű szertartás mellett magyar nyelvű búcsúbeszéd és ima is elhangzott, amire a településen korábban nem volt példa. A helyi római katolikus plébános egy – a faluból származó, és Erdélyben magyar nyelven szolgáló – plébános és a család kérésére engedélyezte a magyar szövegeket is.