Noha magán a dunaszerdahelyi fórumon nem bontakozott ki hosszas vita a jelenlévők között, véleménye mindenkinek van a magyar-magyar párbeszédről. Erről faggattuk közéletünk ismert szereplőit.
Duray Miklós: A tettekkel és a gondolkodással másképpen
A 2016. november 21-én Dunaszerdahelyen lezajlott elegáns találkozónak már az elnevezése is sajátos: magyar-magyar párbeszéd. Arra utal, mintha különálló vagy egymással szemben álló magyarok folytatnának valamilyen eszmecserét, mintha két vagy több, magát magyarnak nevező csoport béketárgyalásokat vagy fegyverszüneti tárgyalásokat kezdett volna. Reménykedem abban, hogy csak nyelvi modorosságról van szó, és továbbra is a magyar nemzet Szlovákiában élő egy közösségéről beszélhetünk. Ha tévedek, akkor a párbeszéd megnevezés csupán valamilyen párharcnak az elfedésére szolgál. Ha viszont elolvasom a közös nyilatkozatot, fel lehet fedezni benne a közös ügy szolgálatának a szándékát, de mintha gondolkodásban teljesen eltérő csoportok gondolati egyvelege jelenne meg. Arról nem is beszélve, hogy szakmai nyelvhasználatában és gondolatmenetében meg sem közelíti azt a szintet, ahová sikerült eljutnunk az 1990-es évek első felében. A Szlovákiában élő magyarokat önszántunkból miért kell peremre szorított, legyőzött csoportnak tekinteni, akik csaknem esdekelnek valamilyen jó szóért a hatalom részéről? Nem sugároz öntudatot és meggyőződést a szöveg, mintha össze nem illő gondolkodásmódokat akart volna egybekényszeríteni a szöveg szerkesztője. Nem sikerült rangsorolni a magyar oktatásügy gondjait. Elhiszem, hogy ez nagyon nehéz, mert annyi a gond, de talán érdemes lett volna rendszerszerűen megkülönböztetni és megnevezni a szlovákiai magyar közösség társadalmának felelősségét és feladatait, a szakma, tehát a magyar pedagógusok felelősségét és feladatait, a szakmai és a jogi megoldási javaslatokat és az elvárást vagy követelést az államhatalom, a kormányzat iránt.
A magyar közösség szimbólumainak, zászlajának és himnuszának folyamatos támadása miatt a legfőbb ügyészségen tett feljelentést a Kovászna megyei prefektúra ellen Kulcsár Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) háromszéki elnöke, aki szerint a tettek kimerítik az emberiség elleni bűncselekmény fogalmát – számol be Bíró Blanka a kronika.ro-n.
Az RMDSZ két árnyékjelentését ismertette Kelemen Hunor szövetségi elnök Strasbourgban, az Európai Parlament Kisebbségi Munkacsoportjának soros ülésén november 24-én. Kelemen Hunor szerint az, hogy Románia két éves késéssel nyújtotta be a Kisebbségvédelmi Keretegyezményről szóló jelentését azt mutatja, hogy nem veszi komolyan sem saját, sem pedig a nemzetközi szerződésekben elfogadott vállalásait. 
Az erdélyi katolikus közösség lelki-szellemi megújulását szolgáló központ, a Jakab Antal Tanulmányi Ház fennállásának huszadik évfordulóját ünnepelték Csíksomlyón. A Jakubinyi György gyulafehérvári érsek által celebrált szentmise után kerekasztal-beszélgetést tartottak a ház múltjáról, jelenéről és jövőjéről. A Jakab Antal Tanulmányi Ház az egyházmegye első ilyen jellegű intézménye, volt gyermekkora, kamaszkora, és most szépen elérte a felnőttkort, mutatott rá az érsek. Az egy évvel ezelőtt megújult arculatú intézmény működtetői lehetővé teszik, hogy minél többen részt vehessenek különböző továbbképzőkön, függetlenül az anyagi helyzetüktől.
Erről Volodimir Omeljan, ukrán infrastrukturális miniszter beszélt az ungvári nemzetközi repülőtéren tett munkalátogatása során - közölte a pmg.ua november 18-án.
Az intézményes tanítóképzés 145 éves Szabadkán
Csáky Pál színpadi játékának ősbemutatóját tartották Komáromban
Az OKS által szervezett november 17-ei megemlékezésen Pozsonyban Nagy Dávid is beszédet mondott. Ondrej Dostál, a Polgári Konzervatív Párt elnöke bevezetőjében elmondta: 1989-ben a szlovákok a magyarokkal együtt harcoltak a szabadságért. Ondrej Dostál kiemelte: Nagy Dáviddal, az MKP érsekújvári városi képviselőjével akkor találkozott, amikor a kettős állampolgároknak szeretett volna segíteni. Ő mint politikus, Nagy Dávid pedig mint jogász dolgozott az ügyön. Dostál szerint a törvény értelmetlen, amelynek következtében nagyon sokan vesztették el szlovák állampolgárságukat. Dostál kiemelte: 1989-ben nem ezt akartuk. Mivel 1989 novemberében a szlovákok és a magyarok együtt harcoltak a szabadságért, fontos, hogy most is közöttük van a Magyar Közösség Pártjának egyik tagja.
Esterházy János a formális jog szerint a mai napig háborús bűnös és elítélt
Az INEKO gazdaságkutató-intézet felmérése szerint az elmúlt öt évben Szlovákiában romlott a demokrácia állapota. A felmérésbe nyolcvanegy személyiséget vontak be, ebből 35-en úgy vélik, enyhén romlott, 17-en, hogy nagyobb mértékben és 5 személyiség szerint pedig erősen megromlott a demokrácia szintje az országban.
