Nem kérünk többet, mint ami jár minden egyes európai nemzetnek

Kulcsár-Terza József, az MPP képviselője lapunknak kifejtette: azok a személyek és intézmények, amelyek azt állítják, hogy Székelyföld nem létezik, vagy háttérből irányított entitások, vagy a magyarokkal és a székelyekkel szembeni gyűlölet vezeti őket.

November 7-én, napirend előtti felszólalásában, a bukaresti parlamentben leszögezte, hogy Európa az autonómiát támogatja. Ez biztos? A spanyolországi események nem erre utalnak.

–Elsősorban azért kértem szót, mert október 31-én szociáldemokrata képviselők azt nyilatkozták, hogy székelyek, és így Székelyföld sem létezik. Azok a személyek és intézmények, amelyek azt állítják, hogy Székelyföld nem létezik, vagy háttérből irányított entitások, vagy a magyarokkal és a székelyekkel szembeni gyűlölet vezeti őket. Nekik üzentem, tanulják meg saját történelmüket, mert a székelyek a kereszténység védelmében harcoltak Mihály Vitéz és Stefan cel Mare oldalán, amit ők maguk is elismertek. Az is késztetett a felszólalásra, mert a katalán helyzet óta a bukaresti hatalom direkt összemossa a függetlenséget a területi autonómiával. A katalánok függetlenek akartak lenni, míg mi székelyek nem kérünk többet, mint ami jár minden egyes európai nemzetnek. Elmondtam, hogy mi székelyek területi autonómiáról beszélünk, és nem függetlenségről. Ezt várjuk kilencvenkilenc éve Romániában. Egy államon belüli területi autonómiát akarunk Székelyföldnek. Magyarul mondtam el mindezt, mert az anyanyelv használata emberi és európai jog.

Jó húsz évvel ezelőtt, még mint általános iskolás kisgyerek néztem szombat reggelenként Dr. Hidán Csabát, ahogy korabeli viseletben magával ragadó stílusban tartotta a televízióban a Rendhagyó történelemórákat. Azóta számos előadáson, bemutatón vagy tv-műsorokban találkozhattunk vele, most pedig ellátogattunk otthonába, ahol egy csésze anatóliai Fekete-tenger tea mellett ültünk le beszélgetni történelemről, hagyományőrzésről, Szent Lászlóról és korunk emberéről.

Az internacionalizmus, a kozmopolitizmus és a globalizmus egy tőről fakadnak

A „tassi Attila” – hallottam sokszor gyermekként, amikor a családban Horváth Attiláról esett szó. Édesapám és testvérei sokszor nyaraltak Tasson, ahol barátságba kerültek Attilával, több közös fotón szerepelnek. Apai nagyapámat a „felszabadítók” kivégezték a Boráros tér környékén, s nagymamám, Érsek Mária, az Operaház karigazgatója később férjez ment a tassi születésű operaénekeshez, Katona Lajoshoz, akinek családja rokonságban áll Horváth Attila famíliájával. Mikor megtudtam, hogy Attila képzőművész, felkerestem, hogy beszéljen pályájáról, és a tassi nosztalgia fafaragótáborról.

Brüsszel felső korlát nélküli kötelező betelepítést szorgalmaz

A családegyesítéshez az európai gyakorlattal ellentétben nem kellene igazolás, hanem bemondásra lehetne a migránsoknak családtagokat megnevezni, sőt ez nemcsak egyenes-, hanem oldalági rokonokra is vonatkozna, ami őrültség, gazemberség – szögezte le Németh Szilárd a Fidesz frakcióvezető-helyettese.

Mit jelent Magyarország számára, hogy az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága megszavazta a közös uniós menekültügyi rendszerről szóló dublini szabályozás reformtervezetét?

–Határozattal történt a megszavazás, tehát jogi aspektusról beszélünk. Az Európai Unió jogalkotási rendjének a bizottságokban történő szavazás az első fordulója. Ez egy nagyon veszélyes történet. 43: 16 arányban szavazták meg többségében liberális, szocialista, kommunista és zöldpárti szavazatokkal ezt a határozatot, ami kimondja, a felső korlát nélküli, állandó jellegű, kötelező betelepítést. Tehát azt, amit 2015. augusztusában a belügyminiszterek tanácsa ideiglenes jelleggel két évre megszavazott, és ami 120 ezres betelepítést írt ki, s ami most járt le, s ami ellen Magyarország fellépett az Európai Unió Bíróságán, azt teljes egészében ki akarják terjeszteni: kötelező, felső létszámkorlát nélküli, állandó elosztási kvótát akarnak ránk erőltetni! Egyértelmű, hogy a Soros-terv megvalósítását szavazták meg.

A kísérést végző rendőrök szakmailag mindenre felkészültek

A légitolonc-kísérők feladata, hogy hazájukba juttassanak vissza az országból kitoloncolt embereket. Rajtuk múlik, hogy a repülőn semmilyen atrocitás ne történhessen. Borsa Csaba az ORFK Rendészeti Főigazgatóság idegenrendészeti osztályának vezetője: azokat a harmadik országbeli állampolgárokat kísérjük vissza hazájukba, akiket az idegenrendészeti eljárás során a bíróság vagy az idegenrendészeti hatóság kiutasít, ám önként nem hajlandóak távozni, és távozásuk csak rendőri kísérettel valósulhat meg.

Mi a gyors reagálású egység célja?

–Az Európai Unió illegális migráció elleni hatékonyabb fellépése érdekében sor került egy gyors reagálású visszatérési egység létrehozására. Az egység feladata, hogy szükség esetén bármely tagállam részére rövid időn belül segítséget nyújtson a nagyobb létszámú kitoloncoláshoz szükséges kísérői állomány biztosításához.

A külhoni magyar közösségek gazdasági támogatása

Közel 890 millió forintból 185 projekt megvalósítását támogatja a nemzetpolitikai államtitkárság a külhoni magyar családi vállalkozások éve keretében - közölte Potápi Árpád János. A Miniszterelnökség államtitkára szerint az ellenzék hol azt sérelmezi, hogy túl sokat foglalkozik a kormány a határon túli magyarokkal, hol pedig azt, hogy túl keveset. Alaptalan a támogatások mértékének tekintetében is, hisz azok az összegek, amelyeket a határon túlra fordítunk, meglehetősen kis százalékát teszik ki a kormány összköltségvetésének.

Lassan véget ér a külhoni magyar családi vállalkozások éve. Eddig mennyi pályázat érkezett be, s mennyit milyen összegben támogattak?

–2017. júniusában a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága három pályázatot hirdetett a külhoni magyar családi vállalkozások, a külhoni magyar fiatal vállalkozók és a külhoni magyar fiatal vállalkozók közti együttműködések támogatására összese 830 millió forint keretösszeggel. A nagy érdeklődésre való tekintettel a keretösszeget megemeltük, és végül közel 890 millió forintból 185 projekt megvalósítását támogatjuk a „2017 a külhoni magyar családi vállalkozások éve” program keretében. A július végi határidőig 476 kérelem érkezett családi vállalkozásoktól. Ezek közül 124 pályázatot támogatunk több mint 665 millió forinttal. A külhoni magyar induló fiatal vállalkozóktól 325 pályázat érkezett és 42 vállalkozót tudunk segíteni mintegy 122 millió forinttal. Az együttműködést célzó felhívásra 73-an pályáztak és 19 projekt közel 100 millió forintos kerethez juthat.