Megismerjük, milyen volt Trianon előtt Magyarország

Nem tudom miért, de úgy alakult az életem, hogy a kortárs zeneszerzők mindig „megtaláltak.” Már zeneakadémista koromban énekeltem kortárs műveket. Jelenleg a mai magyar kortárs dalirodalomban Meláth Andrea mellett én mutatom be a legtöbb alkotást. Nagyon fontos, hogy a magyar zeneszerzők műveit megismerjék itthon és külföldön. Hála Istennek zseniális komponistáink vannak.

Vona egy gyékényen árul Gyurcsány Ferenccel, és baloldali szavazatokért liheg

A Fidesz kommunikációs igazgatója közölte, hogy a kormánypártok „Védjük meg Magyarországot!” címmel tartanak országszerte lakossági fórumokat a következő hetekben, november 19-éig közel kétszáz településen találkoznak a lakosokkal. Hidvéghy Balázstól azt is megkérdeztük: ismer-e még olyan országot, ahol az ellenzék gyakorlatilag elfogadta a Soros által erőltetett elképzelést, és a lakosság ellen dolgozik?

Mit gondol, több ember nem tudja pontosan, hogy mit is jelent a nemzeti konzultáció lényege, vagy félrevezetik őket?

– A Nemzeti Konzultáció véleményünk szerint a demokráciának egy fontos formája, ahol közvetlenül tudjuk megkérdezni az emberek véleményét az országot érintő kérdésekről. Az egész kontinenst sújtó bevándorlásról Európában egyedülállóan csak mi merünk őszinte és konkrét diskurzust folytatni a választókkal. Ez semmiképpen sem nevezhető félrevezetésnek, pont ellenkezőleg: demokratikusabban járunk el, mint sok, minket kioktató nyugati állam.

Az ellopott pénzekből az MSZP és a DK kampányát akarták feltehetőleg finanszírozni

Mit tartalmaz módosító indítványuk a Czeglédy-ügyben? Kik fizessenek? Az állam, vagy más? Indítványukat támogatja-e a kormánypárti többség? – kérdeztük többek közt Pócs Jánost, a Fidesz országgyűlési képviselőjét.

Egységes felsőoktatási térben gondolkodunk

A kormány 2010 óta több intézkedést is hozott az orvosok és ápolók érdekében. Többször nagymértékben emelkedtek a bérek, több százmilliárd forintot fordítottunk a kórházak fejlesztésére és adósságrendezésére, valamint ösztöndíjprogrammal segítjük a fiatal szakorvosokat. Az intézkedések hatására elmondható, hogy tavaly kevesebb, mint feleannyi orvos akart távozni, mint 2011-ben-ben közölte érdeklődésünkre Dr. Rétvári Bence, az EMMI miniszterhelyettese.

A nyár végén már számot vethetünk azzal, hogyan is alakult a szünidőben a gyermekek étkeztetése. Annál is inkább, mert a szocialisták azt hangoztatják, hogy a szükségesnél százezerrel kevesebb gyermek kap ingyen étkezést iskolakezdésig. Mit felel erre a vádra?

– Idén 340 ezerrel több gyerek kap iskolaidőben állami támogatással háromszori étkezést, mint 7 évvel ezelőtt. 2010 előtt 295 ezer gyerek kapott ingyenesen vagy kedvezményesen tízórait, ebédet és uzsonnát, idén viszont már 635 ezren részesülnek ilyen juttatásban, vagyis hét év alatt több mint kétszeresére nőtt azoknak a gyerekeknek a száma, akik az állami hozzájárulással tudnak jóllakni. A 2017. évi központi költségvetés tervezete alapján a 2016-osnál magasabb összegű, mindösszesen 6,67 milliárd forint forrást biztosít a szünidei gyermekétkeztetésre. Ez 26%-kal haladja meg a 2016. évi 5,3 milliárd forintot, a 2015. évi, pályázati úton folyósított 3 milliárd forintnak pedig mintegy 2,2-szerese.

Kárpátalja kormányzója is tiltakozott az oktatási törvény ellen

Egy pillanatra sem hagyhatjuk cserben a kárpátaljai magyarságot, melynek támogatása ezt követően is ugyanolyan lényeges, mint eddig volt – szögezte le Dr. Grezsa István. A Miniszterelnökség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének és összehangolt fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosa hozzátette: a lehető legrosszabb választ adja Kijev a problémákra, egy adminisztratív döntéssel igyekszik az ukrán nyelvet erősíteni az összes nemzetiség nyelvének elsorvasztásával, de amíg egy magyar is él Kárpátalján, addig nekünk ott ki kell tartani.

Legutóbb arról beszéltünk, hogy az ukránok számára magyar nyelvtanfolyamokat szerveznek Kárpátalján. Tudjuk, milyen sokat tett a kormány az ukrán vízummentesség érdekében. Nem tartja hálátlanságnak és gyalázatnak ezek után az új ukrajnai oktatási törvényt?

– Elfogadhatatlan az új oktatási törvény, hiszen cinikus választ azokra a lépésekre, melyeket Magyarország erejét meghaladva tett az elmúlt időszakban, a vízummentességtől kezdve a különböző szociális támogatáson át a gazdaságfejlesztési programokig. Ukrajna gazdasági mélyrepülése után is segítettünk keleti szomszédunknak, de ezt sem vette figyelembe ez az oktatási törvény, annak ellenére, hogy mindannyian jól tudjuk, hogy ez a jogszabály elsősorban a 8 milliós orosz kisebbségnek szóló kinyilatkoztatás volt, de a 150 ezer főnyi magyart ugyanúgy érinti, mint a bolgárokat, románokat, lengyeleket, szlovákokat. Ráadásul a törvény ellentétes Ukrajna alkotmányával ugyanúgy, mint a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségekkel, ezért Magyarország rendkívül erélyes és erőteljes tiltakozása mindenképpen szükséges.

A rohanó világ nem kedvez épített örökségünknek

Dr. Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára irodájában fogadott bennünket, hogy ismertesse a Népi Építészeti Programot, s azt is, miként lehet ezeket az épületeket megőrizni a következő generációk számára.

Mindhárom felsőoktatási intézményben megőriztük a stabil hallgatói létszámot

Balaicz Zoltán: „az önkormányzat ugyan nem fenntartója az egyetemeknek, de a minőségi képzés rangot ad a megyeszékhelynek, ráadásul fontos a szakemberek biztosításának szempontjából.” Zalaegerszeg polgármestere arról is beszámolt, hogy a dunaszerdahelyi és lendvai magyar szakközépiskolák is nyertesei lehetnek a sikeres pályázatoknak.

Mire fordítják az 5,2 milliárd forint értékű fejlesztést a zalaegerszegi felsőoktatási intézményekben?

– 5,2 milliárdra pályáztunk eddig, s az elnyert források összege 4,4 milliárd forint. Ekkora összegű fejlesztés még soha nem valósult meg a zalaegerszegi felsőoktatásban, két épület teljesen megújul, ráadásul ezek szorosan kapcsolódnak a gazdasági fejlesztésekhez, a járműipari tesztpályához, valamint a szakember-utánpótláshoz. A most bejelentett projektek összege azt jelenti, hogy minden eddiginél jelentősebb programok indulnak el a városban.

Mindent megteszünk azért, hogy az élelmiszer-ipari ágazat – és benne a sütőipar – minél inkább felzárkózzon a nemzetközi élvonalhoz

A géntechnológiai módosításoktól mentes, kiváló minőségű magyar gabona keresett árucikknek számít Európában – közölte Nagy István. Az agrártárca miniszterhelyettese hozzátette: „A jelenlegi becslések alapján a világ 2017-es gabonatermelése 4 százalékkal alacsonyabb lesz a 2016-os rekordteljesítménynél. 2017–18-as gazdasági évben a világ gabonatermése el fog maradni a felhasználás szintjétől, amire az utóbbi négy évben nem volt példa.”

Elérjük gabonából a tavalyi történelmi rekordot?

– A tavalyi történelmi rekordokhoz képest alacsonyabb idei eredmények ellenére elmondható, hogy az ország gabonaellátása megfelelően biztosított, és exportra is bőven jut áru. Az őszi búza aratása mindenütt befejeződött. 958 ezer hektáros területről 5 millió tonna termés lett betakarítva.

Virágzó nemzeti gasztronómia

„Túl vagyunk azon, hogy csak a hazai vendéglátás dicső múltját emlegessük. Bátran kimondhatjuk, hogy Magyarország az elmúlt évtized alatt visszakerült Európa gasztronómiai térképére” – szögezte le Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár.

A 19. Szolnoki Gulyásfesztiválon konferenciát tartottak a magyar konyháról. Visszakerült mára a magyar konyha Európa gasztronómiai térképére?

– Minden más nemzethez hasonlóan a magyarság étkezési kultúrája, konyhájának fejlődése is összefügg népünk életmódjával, történelmével, földrajzi és éghajlati helyzetével, agrárgazdasági lehetőségeivel. Éppen ezért a magyar konyha évszázadok óta nemzeti azonosságtudatunk fontos részét képezi. Így van ez akkor is, ha más népcsoportokkal történt érintkezéseink (például az ázsiai nomádokkal, olaszokkal, törökökkel, osztrákokkal, franciákkal) a hazai gasztronómiában is elkerülhetetlenül éreztették a hatásukat, gazdagították máig élő, sajátos ízvilágunkat. Bár a fűszerezés, a felhasznált alapanyagok aránya az elmúlt évtizedekben is sokat változott, az igényes magyar háztartások és vendéglátóhelyek ma is őrzik étkezési kultúránk nemesebb hagyományait. A magyar konyha a minőségi alapanyagoknak, a karakteres ízeknek, valamint a hagyományokat és az új gasztronómiai vívmányokat sikeresen ötvöző, kreatív ételvariációknak köszönhetően, az elmúlt évtized alatt visszakerült Európa gasztronómiai térképére.