Magyar Igazság és élet pártja

Ma 2017. június 22, csütörtök, Paulina napja van. Holnap Zoltán napja lesz.

Publicisztika

Valóság és fikció

E-mail Nyomtatás

Simonyi Emö kiállítása az Országos Idegennyelvű Könyvtárban

Simonyi Emö Münchenben élő, s az utóbbi időben gyakrabban hazalátogató festőművész tárlata – Valóság és fikció – a gondolati megvalósulását tekintve csupán egy karakteres kitekintés a hatalmas életműből. Nagy méretű olajfestményei és fekete-fehér tusrajzai – a valóság expresszív szeletével és bibliai szimbólumokkal – annyiban lenyűgözőek, hogy alakmozgató dinamikájukban ott az ember kitörésvágya. Hová is? A kozmoszba, ám úgy, hogy a testek harcában, végül is a megfeszítettségben ott az égi és földi inspiráció.

Bővebben...
 

Múltunk őrizője – Budai Ilona

E-mail Nyomtatás

Elindultam világ útján címmel alig egy hónapja jelent meg egy csodálatos életmű összegzése, Dalok és emberi sorsok alcímmel.

A szemet is gyönyörködtető borítón levendulaerdő fotója látható, amelyre igen jó ránézni, hiszen a lila a mértékletesség, a várakozás, a bűnbánat színe, s ilyenkor, nagyböjt idején, Jézus szenvedésére is utal. A Szimbólumtár szerint a lila szín jelentéstartalma: egyensúly a föld és ég között.

Bővebben...
 

Der Spiegel: A rossz példakép

E-mail Nyomtatás

Ezzel a címmel közölt Orbán Viktorról egy kommentárt a Der Spiegel című, hamburgi székhelyű német hetilap. A cikk a hazánk által kiépített ideiglenes műszaki határzár tervezett bővítése, valamint a jogi határzár további szigorítása kapcsán született. A Juliane von Mittelstaedt által jegyzett írásban igen negatív véleményt fogalmaz meg Orbán Viktor magyar miniszterelnökről. Állítása szerint „Orbán Viktor csak előadja, hogy milliók ólálkodnak még Törökországban és a Balkánon”, és a „valódi célja a nulla migráció, amellyel megsérti az európai értékeket.”

Bővebben...
 

A jó lovas katonának…

E-mail Nyomtatás

1848 előzményei és emlékei Nyitrán és vidékén

Nyitra városának, mint a magyar ügy képviselőjének, a magyar mivolt hordozójának képe napjainkra már teljesen kifakult. Nemcsak az összmagyar, de már szinte a felvidéki nemzettudatból, történelmi tudatból is. Eme üdvtelen jelenség ellenére e városnak több magyar nemzet- és államtörténeti vonatkozása van, mint azt a modern kori szlovák városimázs-építés képes lenne is valamikor véka alá rejteni. A magyarhoni tudatból Nyitra városa a magyar társadalom érdekhatáraitól való távol esése miatt kopott ki. A magyar élet 20. századi folyamatos kitolása a városból és környékéről szintén serkentette e jelenséget. A hazai felvidéki össztársadalmi tudatban pedig győzedelmeskedett ama fokozatosan erősödő szlovák állami nemzetdogma, mely Nyitrát szinte csak kizárólagos ószláv-szláv-szlovák központnak hirdeti. Ám a frissen vert ószláv városimázs vakolatát lehántva fölfeslik előttünk a Kárpát-medencei magyar sikertörténet megannyi emlékezetes mozzanata, jeles kiválósága. Ezen írásomban az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc Felvidék e magyar végeire eső történéseit, előzményeit, jelenségeit szeretném górcső alá venni, amiből kiderül, hogy a magyar lét és az 1848-as magyar szabadságharc ügye korántsem volt olyan harmadlagos dolog a 19. század elején e vidéken, mint ahogy az 21. századi heverőink kényelméből tűnhetne.

Bővebben...
 

Európa leghatékonyabb erődrendszere

E-mail Nyomtatás

Az alsószinevéri völgyzár

„Ha valamely kert, házhely, avagy egyéb értékes földrész birtoklását végérvényesen biztosítani akarjuk, úgy azt minden esetben kerítéssel vesszük körül. A kerítés egymagában sohasem jelent teljes biztonságot. Tolvajok, zsiványok, garázda lények mindenkor átjuthatnak rajta. A kerítés mindazonáltal sohasem lesz közömbös számunkra. Rendes körülmények között már léte egymagában is bizonyos tiszteletet parancsol az idegenre – adott esetben pedig védőgát! Amíg köztünk és támadónk között áll, a védelem aránylag könnyű, még túlerős ellenféllel szemben is – egyszerűen azért, mert nem férhet hozzánk! Annál inkább igaz ez, mennél hatalmasabb és áthatolhatatlanabb a védőgát.”

Hárosy Teofil, az Árpád-vonal tervezője

Bővebben...
 

Ukrajna szétesik

E-mail Nyomtatás

Áprilisban lesz három esztendeje, hogy kikiáltotta függetlenségét a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság, egyben kinyilvánították elszakadási óhajukat Ukrajnától és egyesülési szándékukat Oroszországgal. Annak idején a nyugati világ mélységesen elítélte a szakadást és nem ismerte el az új államokat, Moszkva pedig hallgatott. A Krím annektálása után, amely többek között a szevasztopoli hadikikötő miatt volt oly fontos, nem akart elszigetelt helyzetbe kerülni. Iparilag értékes, ám szegény területekről van szó, ahol a lakosságnak valamivel több mint a fele ukrán, így Putyin úgy tett, mint aki megvan nélkülük.

Bővebben...
 

A cél, hogy a gyerekeket első pillanatban „megfogják” a magyar ügynek

E-mail Nyomtatás

A vegyes házasságokból származó gyermekek is nagyobb eséllyel kerüljenek magyar intézményekbe

Kárpát-medencei óvodafejlesztési program indul – jelentette be Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár a Grezsa István kormánybiztossal közösen tartott sajtótájékoztatón. A 17,2 milliárdos fejlesztés keretében legalább 68 új óvoda épülhet, és további 215 fejlesztésére, valamint több mint 1500 magyar sarok kialakítására lesz lehetőség.

Bővebben...
 

Harmónia, mint az emberi méltóság kisugárzása

E-mail Nyomtatás

Mit jelent az emberi méltóság? Azt, hogy minden ember a lelke mélyén, a legbensőbb rétegében teljesen tiszta és átlátszó. Erre a rétegre jön a pszichés valóság és a pszichés rétegre a fizikai sík. Amit mi látunk, az az, hogy az ember sérülhet a felsőbb rétegekben. Rengeteg fizikai és szellemi sérült él körülöttünk. Ha őszinték vagyunk, mindnyájan küzdünk valamilyen sérüléssel. Az emberi méltóságot nagyon gyakran a fizikai egészséggel tesszük egyenlővé. Annak az embernek van méltósága, aki egészséges. Ha már fizikailag tartósan sérülsz, vagy megöregszel, illetve szellemileg vagy fogyatékos vagy leépült, akkor nagyon gyakran mondjuk ki, hogy nincs rád szüksége a társadalomnak, elvesztetted az emberi méltóságodat.

Bővebben...
 

Zsille Gábor: Két dudás egy csárdában

E-mail Nyomtatás

Ezen a héten több, a korábbi cikkekben megkezdett témát is lezárhatunk. Közülük az első a lengyel miniszterelnök oswiecimi közlekedési balesete, illetve egészségi állapota. Nos, a jó hír az, hogy egyhetes kórházi kezelés után a varsói katonai kórház orvosai hazaengedték Beata Szydlót. Azóta már sajtótájékoztatót is tartott, láthatólag teljes erőben, és köszönetet mondott a balesete helyszínén dolgozó mentőknek, rendőröknek. Kifejezte háláját az oswiecimi és a varsói orvosoknak, valamint a lengyeleknek a neki küldött üzenetekben kifejezett támogatásért. Viszont a katonai kórházban továbbra is ápolják a kormányőrségnek azt a tisztjét, aki Szydlóval egy gépkocsiban utazott, és a balesetben szintén megsérült.

Bővebben...
 

Medveczky : Zenéje a magyar szellem megtestesülése

E-mail Nyomtatás

Kodály Zoltán halálának ötvenedik, születésének százharmincötödik évfordulója alkalmából idén Kodály-emlékévet hirdetett a kormány. Kodály egész életében nevelt, az volt a célja, hogy az emberből művelt ember, a tömegből értő közönség formálódjék. „A zene olyan életszükséglet, mint a levegő. Csak akkor venni észre, amikor nagyon hiányzik.” Az ötven éve elhunyt mester jól ismert idézetét ki kell egészítenünk egy lényeges szóval: a magyar zene életszükségletével, amellyel Kodály Zoltán elárasztott bennünket. Az Ő zenéje a magyar szellem megtestesülése. Amikor megszólalnak Galánta és Marosszék himnuszai, vagy amikor a felszálló páva eléri a legnagyobb magaslatokat, megnyílik felettünk a Kárpát-medence boltozata.

Bővebben...
 
JPAGE_CURRENT_OF_TOTAL

A nap kérdése

napja nem tudjuk, kik pénzelték a Jobbik EP-i választási kampányát.

Hírlevél

Hírlevél


HTML formátum?

Megjelent

Bocskai TV

Függetlenség