Magyar Igazság és élet pártja

Ma 2017. június 22, csütörtök, Paulina napja van. Holnap Zoltán napja lesz.

Publicisztika

Zsille Gábor: Hódítások

E-mail Nyomtatás

A britek küszöbön álló kilépése az Európai Unióból, tömören Brexit, kétségtelenül sok fontos területet érint, sokféle következménnyel jár. Közülük most csak egyet hozok elő: az Egyesült Királyság területén élő, tartós munkavállalóként berendezkedett magyar és lengyel állampolgárok sorsa. Bár nem állnak rendelkezésünkre naprakész kimutatások, mértéktartó számítás szerint csaknem százezer, más becslések szerint háromszázezer magyar dolgozik brit földön. Az ottani felsőoktatásban tanuló magyar diákok számát viszont hivatalos adat rögzíti: ebben a tanévben kétezren vannak, és többé-kevésbé a brit diákokkal megegyező feltételek vonatkoznak rájuk. Egyelőre. A Brexitet követően kétéves átmeneti időszak várható, és nem valószínű, hogy ebben a periódusban sérülne a szabad mozgás és munkavállalás uniós alapjoga. A valódi kérdés az, hogy két esztendő elteltével mi lesz.

Bővebben...
 

A betű is harci eszköz

E-mail Nyomtatás

Szeredi Pál: Püski Sándor – Politikai életrajz

Püski Sándor életében öt évszám volt meghatározó: 1939, 1943, 1945, 1956, 1988. Az évszámok, ahogy a szerző is írja, Püski életének nagy fordulópontjai de egyben a 20. századi magyar történelem nagy sorsfordító évszámai is. 1939-ben indult el a kiadója, s egyben erősödött meg a népi irányzat, a népi mozgalom a magyar társadalomban. A kiadó főként a népi írók műveit jelentette meg, de nem riadt vissza elsőkötetes szerzők alkotásainak megjelentetésétől sem. A líra, a próza és a dráma műfajában is időtálló műveket adott ki, elég csak Erdélyi József, Gulyás Pál, Sinka István, Szabó Pál, Takáts Gyula és Tersánszky Józsi Jenő nevét megemlítenünk. Szám szerint is jóval több a forrásértékű tudományos, fontos ismeretterjesztő és a radikális politikai mondanivalót hordozó könyv a Magyar Élet-kiadványok összességében. László Gyula ősmagyarság-kutatási alapműve, Kodolányi János, Németh László, Szabó Dezső és Veres Péter tanulmánygyűjteménye is fémjelzi kiadói programját.

Bővebben...
 

Magyarország, mint tényező – II. rész

E-mail Nyomtatás

Itt, a Magyar Fórumban néhány héttel ezelőtt, Orbán Viktor angliai látogatása apropóján már megírtuk, hogy a polgári kormány bő fél évtizedes ténykedése eredményeként Magyarország szerepe jelentősen felértékelődött. (Magyarország, mint tényező – Magyar Fórum; november 10-i lapszám, 3. oldal) Akkor Theresa May angol miniszterelnök asszony szívélyes meghívása indokolta elsődlegesen annak kifejtését, hogy sikeres, önálló politikája révén hazánk súlya jelentősen megnőtt Európában, és olyan államok elismerését is kivívtuk, amelyek – világhatalmi státusuknál fogva – korábban különösebben tudomást sem vettek rólunk.

Bővebben...
 

Zsille Gábor: Kádár és Shakespeare

E-mail Nyomtatás

Forradalmunk hatvanadik évfordulójának tiszteletére ezekben a hetekben Lengyelország különböző településein is tartanak ünnepségeket. Most, hogy e sorokat írom, vagyis november 29-én délben, a sziléziai Opole város központjában ülök, az Odera folyó partján, és hallom, hogyan muzsikál a katonazenekar kint az utcán: a szálloda előtti sétányon 1956-os emlékoszlopot fognak leleplezni egy órán belül. Székesfehérvár polgármestere, Cser-Palkovics András is jelen van és ünnepi beszédet mond, mivel Fehérvár Opole egyik testvértelepülése. Egy másik ünnepséget múlt hétvégén Varsóban tartottak, az egyetem magyar tanszékén. Többek között a Lengyel Írók Egyesületének elnöke, Sergiusz Sterna-Wachowiak is beszédet mondott. Felszólalásának szövegét elkértem tőle, és éjszakai műszakban magyarra fordítottam, hogy Önökkel is megoszthassam. Az alábbiakban tehát ennek az ünnepi beszédnek néhány részletét adom közre. Sterna-Wachowiak személyéről tömören annyit, hogy 1953-ban született költő, író, műfordító. A poznani egyetemen szerzett diplomát, és 2008 óta a Lengyel Írók Egyesületének elnöke. Rádiós hangjátékokat, filmes és televíziós forgatókönyveket is írt, műveit mindeddig nyolc különböző nyelvre fordították le. Most pedig következzenek az ünnepi felszólalás részletei.

Bővebben...
 

Jancsó Badacs Károly: Nyelv és rög

E-mail Nyomtatás

A felvidéki magyar habitus és fejlődésének hátterei

XIII. rész

Kodály Zoltán írja egyik levelében: Zoboralján 1900-ban még úgy beszélnek, mint a Halotti beszéd korában. Nem akad kutatója. Elmennek messze őshazát keresni, mikor az itt él köztünk. Zoborvidék előrevont helyőrségünk, Gímes az egyik legészakibb magyar végvár. Nem a falu fölé magasodó Ghymes vár miatt, de a faluban s környékén a hamu alatt pislákoló parázs módjára élő magyar jelleg és élet révén. Nekünk zoboraljaiaknak az. Nekünk kik a huszadik század és évszázadunk hajnalának szláv olvasztótégelyében magyarok tudtunk s tudunk maradni. A felvidéki magyarság zömének a magyarhoni s más nemzetrészek magyarságának már kevésbé ismert végvár a mienk, mivel a Kárpát-medencében számtalan ily végvárságra ítélt település van és sokaságuk között a mi sorsunk elvészni látszik.

Bővebben...
 

Minden egyes tette, gondolata a magyarság érdekében született

E-mail Nyomtatás

Kettős könyvbemutató Püski Sándorról a RETÖRKI székházában

November 22-én mutatták be a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum konferenciatermében Püski István–Gulay István: „Magyar ügyben mindenkivel szóba állunk” – Püski Sándor élete hagyatékának tükrében III. 1970–2009 és Szeredi Pál: Püski Sándor – Politikai életrajz című köteteit. Dr. Bíró Zoltán, a RETÖRKI főigazgatója bevezetőjében elmondta, hogy az elmúlt három évben, az intézet megalakulása óta könyvsorozatot adnak ki, s ezzel hiánypótló, hasznos tevékenységet folytatnak. Ennek a könyvsorozatnak egyik új példánya Püski Sándor életművének, dokumentációjának harmadik kötete. Az előző kettő már korábban megszületett. Ehhez kapcsolódik Szeredi Pál Püski Sándor politikai pályájáról készült tanulmánykötete. Azért kérte fel Lezsák Sándort a kötetek bemutatására, mert szoros, személyes kapcsolata volt Püski Sándorral, jól ismeri élete történetét és személyiségét.

Bővebben...
 

Szabadságharcát egy csontig soványított nemzet vívta

E-mail Nyomtatás

Mindszenty József: Emlékirataim (a teljes változat)

A néhai bíboros, hercegprímás tárgyi és szellemi hagyatékát őrző és gondozó Magyarországi Mindszenty Alapítvány még 2015-ben sajtóközleményében jelentette be, hogy könyvhéten jelenik meg Mindszenty József emlékiratainak első teljes kiadása. Mint megtudtuk, az alapítványi levéltárban őrzött iratanyag – mintegy 31 doboz – feldolgozása és a kötet szerkesztése izgalmas felfedezésekkel járt. Kiderült, hogy a bíboros – amint lehetősége nyílt rá – már 1956 előtti fogságának idején elkezdte rövid jegyzetekbe foglalni személyes emlékeit. Ezeket az írásokat fogságról fogságra magával vitte, az amerikai követségen töltött „félrabság” idején tovább gyarapította, és a bécsi Pázmáneumban véglegesítette.

Bővebben...
 

A jéghegy csúcsa, és ami alatta van

E-mail Nyomtatás

Alighanem egyetérthetünk a vélt vagy valós (netán színlelt) puccsot politikai ellenfeleivel való brutális leszámolásra felhasználó ankarai vezetés ellenzékével abban, hogy aki szabad választással került be politikusként a közéletbe, az másképpen, mint szabad választások útján, ne is kerülhessen ki belőle. Sajnos ezt némelyik hazai ellenzéki törpepárt törpe elitje nem így gondolja, és kijelenti, hogy erőszakkal, puccsal, „forradalom”, illetve polgárháború útján is meg kell dönteni a „despotikus” Orbán kormányt. Bármennyire periférikus jelenségnek látszik az ilyen handabandázás, jogosan háborodik fel rajta minden olyan magyar állampolgár, aki a szabad választásokat mint a valódi demokrácia (egyik) legfontosabb ismérvét nem akarja vérrel, erőszakkal, önkénnyel felváltani. Kívánatos is, hogy ebbeli meggyőződésünknek minél többen hangot adjunk, mint ahogy ezt Somogyi János is tette az egyik kormányhoz közel álló lapban, rámutatva arra, hogy az ilyen fajta alkotmányellenes fellépésnek akár büntetőjogi következményei is lehetnek, sőt kívánatos volna, hogy legyenek is.

Bővebben...
 

Parlamenti ellenzék egykor és ma

E-mail Nyomtatás

Különleges időket éltünk 1848 tavaszán, kora nyarán. A Habsburg Birodalom részének számító Magyarországon március 15-én kitört a forradalom. A 12 pontban meghatározott célok döntő többségét sikerül törvénybe iktatni az április 11-én hatályba lépő törvénycsomagban, amit ma már csak „áprilisi törvények” néven emlegetünk. A baj azonban nem hárult el, sőt éppen a szépen és jól haladó magyar törekvések tették szükségessé, hogy rendkívüli módon megerősítsük gyenge, a valóságban lényegében alig-alig létező haderőnket. Várható volt ugyanis, hogy az első meglepetésében, és félelmében minden követelést aláíró V. Ferdinánd osztrák császár válaszlépésként előbb-utóbb katonai erővel lép majd fel a magyarság ellen.

Bővebben...
 

Rakéták a határon

E-mail Nyomtatás

A mögöttünk hagyott héten sokféle hír érkezett lengyel fronton, és akad közöttük meglehetősen furcsa. Például szombaton a Krakkó melletti zarándokhelyen, Lagiewnikiben ünnepélyes külsőségek mellett Lengyelország királyává avatták, mi több, koronázták Jézus Krisztust. Erre már korábban, 2006-ban is történt próbálkozás egy lengyel apáca látomása alapján, ám az a kezdeményezés nem ment át sem a parlamenten, sem a katolikus egyház vezetőségén. Most azonban – mintegy varázsütésre – a kormánytöbbség és az egyházi vezetés álláspontja is megváltozott, így elhárult az akadály a szertartás elől. A hirtelen döntés hátterében nyilvánvalóan politikai szálak húzódnak. Azért a jelenleg kormányzó párt, a Jog és Igazságosság (PiS) kissé különösen viselkedik, különös módon használja a hatalmát. Köztünk szólva az abortusztörvény szigorításának kísérlete is ebbe a sorba tartozik: az évek óta hatályban lévő törvény kellőképpen szigorú, a további szigorítás nem indokolt, ráadásul a lengyel társadalom akaratával sem találkozik.

Bővebben...
 
JPAGE_CURRENT_OF_TOTAL

A nap kérdése

napja nem tudjuk, kik pénzelték a Jobbik EP-i választási kampányát.

Hírlevél

Hírlevél


HTML formátum?

Megjelent

Bocskai TV

Függetlenség