Január 9-én délelőtt 9 órakor kezdődött Magyar Megmaradás Közössége (MMK) Az Alkotmány a nemzet megmaradásának eszköze című konferenciájára a Gellért Szálló Gobelin termében. A konferencia megnyitó beszédét Csurka István mondta. „A legelterjedtebb felfogás szerint elsősorban azért van szükség alkotmányozásra, mert ez a jelenlegi alkotmány nem a magyarság történeti alkotmányára épül, hanem az éppen azt megszakító, idegenszerű Sztalin-papírra. Ugyanakkor sokan elismerik, hogy az azóta átírt dolgozat nem emlékeztet a sztalini alkotmányra. A történeti alkotmány folytonossága viszont ezzel nem szűnt meg. Ez olyan tény, ami önmagában is elég egy új alkotmány elkészítéséhez. A másik érv már nem történelmi, hanem tisztán politikai. Válaszúthoz érkeztünk: rátalálnunk-e a helyes, a létválságból kivezető útra? S ha igen, akkor szükséges egy új, elsősorban a nemzet érdekeit szem előtt tartó alaptörvény…Senki sem tilthatja meg, ha a belső feltételek adottak, hogy új alkotmányt fogalmazzunk meg magunknak. A megmaradást szolgáló alaptörvényt. Gondoskodni kell az alkotmányban a magyar föld megtartásáról. Az EU-ban van példa az európai rendszerrel szembe menő alkotmányozásra. A lengyel alkotmányreform jó példa minderre. A lengyel alkotmány leszögezi, hogy a házasság és a család védelme csak heteroszexuális kapcsolatokra vonatkozik, és a családi gazdaságot tekinti a mezőgazdaság alapegységének. Van tehát élő szándék az alkotmányozásra. A mostani választások legnagyobb tétje: sikerül-e 2/3-os többségbe kerülni az alkotmányozóknak.”- idézzük Csurka Istvánt.

1956 jelképes férfija, az egyik utolsó mohikán töltötte be a nyolcvanat. A legnagyobb küzdők és a megalkuvást nem ismerők egyike. Legerősebb oldala a jelleme. Ha egyszer netán valakinek eszébe talál jutni, hogy megírja, milyen emberi felhozatala volt ötvenhatnak a magyar történelemben, a Kőbányai gyógyszerárugyár munkástanácsának elnökét semmiképpen nem kerülheti ki. A Nagybudapesti Munkástanácsban is Kőbányát képviseli, több mint hat évig a börtönben is a magyar munkásságot, és l990-ben, az Országgyűlésben is. Elsőként látja meg az Antall-kormány erősen felemás voltát, nem fogadja el megalkuvásait, és kiül a frakcióból függetlennek. Nem győzi unszolni, figyelmeztetni a barátság és az együtt töltött börtönhónapok jogán e sorok íróját a döntő lépés megtételére, és útja egyenesen vezet el a MIÉP jelöltségéig.

Besszarábia fővárosában, Kisinyovban 1903- ban az orosz ortodox húsvét utolsó és a zsidó húsvét első napján kitört az a pogrom, amely elsőrendűen járult hozzá ahhoz, hogy másfél évtized múlva egész Európa és az egész nyugati világ közönyösen nézze végig a cári zsarnokság bolsevikok általi megsemmisítését és azt is, hogy ezt a cári zsarnokságot egy még szörnyűbb, kegyetlenebb és pusztítóbb váltsa fel. A kisinyovi pogrom az 1905-ös forradalom kiváltója volt, negyvennyolc zsidót öltek meg moldáv, azaz román és cigány hordák és százötven embert sebesítettek meg. Ezerötszáz zsidó házat és üzletet kiraboltak, felgyújtottak és a rendet csak nagy nehezen tudta a késve kivezényelt katonaság helyreállítani. Európa undorát, megvetését azonban mégsem ez az önmagában is borzalmas eseménysor váltotta ki, hanem ennek az előadása a nyugati sajtóban. Már a pogrom másnapján olyan rémhírek keltek szárnyra a világsajtóban, amelyek irtózással és megvetéssel telítették a világot a cárizmus és az oroszok iránt. Felkoncolásokról, szemkiszúrásokról, vadállati kegyetlenkedésekről, asszonyok és szűzlányok családjuk előtti megerőszakolásáról szóltak ezek a hírek, valamint arról, s ez volt a cárizmus számára a legsúlyosabb, hogy maguk a hatóságok szervezték meg a pogromot. A világot ez háborította fel igazán. Ez azonban nem túlzás volt, hanem hazugság.

Távozik posztjáról Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter. Draskovics december 1-jén tájékoztatta döntéséről a miniszterelnököt, akinek azt mondta, azért mond le, mert a következő időszak a pártpolitikáról és nem a szakmai munkáról szól majd. Információink szerint a miniszter a versenyszférában folytatná pályafutását. Egy névtelenséget kérő minisztériumi tisztviselő szerint meglepetésszerű volt az IRM-ben is a miniszter távozása, nem sokkal a hivatalos közlemény kiadása előtt, szerda reggel küldtek szét egy e-mailt, amelyben Draskovics elköszönt a munkatársaktól.

Minden külön értesítés és kommentár helyett újra közöljük a Magyar Fórum ez évi szeptember 24-ei számának címoldalát.

Nagyításhoz kattintson a képre!

Tiltakozás!

A MIÉP tiltakozik az állampolgárok, és különösen a hivatalban lévő polgármesterek zaklatása ellen!

Dr. Túri György csornai polgármester zaklatására szólít fel egy semmilyen mércével nem mérhető internetes oldal, amely nyilvánvalóan a Bajnai-kormány támogatásával fröcsöghet. Ezért a MIÉP levélben szólítja fel Bajnai Gordon kormányfőt, Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti minisztert és Bencze József országos rendőrfőkapitányt, hogy a Btk. szerint is büntetendő cselekmény ellen az állampolgárok védelmében haladéktalanul járjanak el. Nyilvánvaló, hogy ezeket az elemeket a megbukott balliberális hatalom és sajtója támogatja. Nem csak azzal, hogy fenntartja, hanem azzal is, hogy nem rekeszti be működésüket. Egyben a MIÉP felhívja Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége elnöke és valamennyi polgármester figyelmét, hogy ne hagyják, hogy a balliberálisok - szélsőjobboldalit játszó senkiket hátulról támogatva - anarchiába taszítsák az országot.
Aki egyetért tiltakozásunkkal, kérjük, hogy honlapunk jobb oldalán, a Tiltakozás felirat alatt adja meg nevét és e-mail címét.

A MIÉP Sajtóosztálya

Korunk Fedák Sárija vagy valamelyik samesza október 23-án a nagy sikerre való tekintettel, őrjöngő taps kíséretében jelentette be, hogy a Jobbik „Turul” áruházat fog csinálni a Tescóból. November közepén Fedák Sárink előadást szeretett volna tartani Londonban egy palesztin kérdéssel foglalkozó konferencián, de nem fogadták. A Tesco áruházláncot ugyanis annak idején egy Cohen nevű angol úr alapította és valószínűen ő maga, vagy valamelyik leszármazottja, egy Sir Cohen aprehendált a munkáspárti rendezőknél, hogy ez már mégiscsak sok. Mi a fene az a Turul? Ezt a Temze-parti kisiklást kellett most egy Sajó-parti botránnyal kiegyenlíteni és ennek megszervezésére a Munkáspárt testvérpártja, az MSZP vállalkozott.

Kiskutas Zalaegerszegtől néhány km-re fekvő kis falucska. Bár zuhogó esőben érkeztünk a találkozóra, a falun az esőben és a sötétben is látszott, rendezett, szép falu ez, a kiskutasiak otthonuknak tekintik. Érdekli saját sorsuk az ittenieket. Szinte a fél falu eljött a fórumra, amely kedves dramaturgiával kezdődött. A polgármester egyedül lépett a színre, ahol két szék között a kisasztalon lámpás világított a Lámpás-program okán.

Halász Gábor Kiskutas polgármestere (képünkön) : „Miután kizárják az MDF-ből, új pártot alapít, a Magyar Igazság és Élet Pártját, amely 1998-2002 között tagja a Parlamentnek. Pártja 2006-ban választási koalíciót köt a Jobbik Magyarországért Mozgalommal, ám a parlamenti küszöböt nem sikerül átlépniük. Mindkét politikai párt a radikális jobboldalt képviseli Magyarországon, ám míg a Jobbik állandó sajtófigyelemnek örvendhet, látványos és drága kampányának köszönhetően három mandátumot is szerzett a júniusi európai parlamenti választásokon, addig a MIÉP-ről nem hallani semmit.” Végszóra belép a vendég, Csurka István.

Halász Gábor:

– Elnök úr! Keveset hallani az 1956 utáni internálásáról, annál többet a III/III-as beszervezéséről. Mit jelentett ez pontosan, hogyan történt mindez?

Csurka István:

– 22 évesen vittek Kistarcsára, internálótáborba, ahol sok recski rabbal is találkoztam. Az úgynevezett beszervezés voltaképpen egy aláírás volt. Félévenként lehetett választani, hogy aláírok egy olyan papírt, amelyben kérem további őrizetben tartásomat, merthogy veszélyes vagyok a társadalomra, vagy aláírom, hogy jelenteni fogok. Fizikai és lelki kényszerrel bírták rá az embert, hogy melyik utat válassza. A fizikairól nem akarok beszélni, erős voltam, kibírtam. A lelki volt a nehezebb. 22 évesen számolnom kellett azzal a ténnyel, hogy miattam meghurcolják a családomat. Apám amúgy is szem előtt volt, mint az előző rendszer Imrédy-pártjának tagja, bátyám csendőrtiszt volt. Anyám pedig – miután engem elvittek – alig evett, már a teljes összeomlás határán volt. Szabadulni akartam, így aláírtam, hogy jelentek. Az, hogy én ezt ilyen nyugodtan el tudom mesélni, annak köszönhető, hogy amikor még se vizsgáló bizottság, se ügynöklista nem létezett, én első voltam, és az egyetlen, aki nyilvánosságra hoztam a beszervezésemet. Aláírtam ugyan, de a lelkiismeretem tiszta.

Kezdjük így: Ó…Aztán sorrendben: Kossuth- díjat, Nobel-díjat, Welt-díjat és Széchenyi Akadémia-tagságot, díszkiadásokat, méltatást, filmet, ünneplést. Ezenfelül: szabad hazaválasztást, németül Heimatwahl, azaz lehet izraeli, berlini, budapesti és lehet egyszerűen nagyvárosi. Megkapja a lehetőséget, hogy akár a száján, akár más testnyílásán kibocsátott anyagot az őt támogató sajtó spanyolviaszknak minősítse és ő ezt kegyesen elfogadja, vagy visszautasítsa. Még ezenfelül: megkapja a jogot, hogy akár választott, akár elhagyott hazáját tetszése szerint ócsárolja, gyalázza és ezért ne vonják felelősségre, hanem továbbra is ajnározzák és olvasatlan könyveit kiadják, Nobel-díjasnak járó honorálásokkal. Kertész Imre most azt a Budapestet tartja balkáni helynek, amelynek 19 éve Demszky Gábor – zsidó, horvátországi szigettulajdonos – a főpolgármestere, évek óta Hiller István, a Ságvári emléktábla-avató zsidó a kultuszminisztere, amelyben éppen úgy van meleg büszkeség napja, mint Berlinben, csak kisebb, és ahol Balkánt és Fekete-Afrika törzsfőnökeit megszégyenítő módon egy ötszázalékos törpe kisebbség teszi el és viszi ki off-shore cégekbe a nemzeti jövedelem harminc százalékát.

A tartalomból:

Csurka István: Az út (2.oldal)

Az amerikai nép, ha vonakodva is, de vállalkozott a demokrácia európai megvédésére, de eme döntéséhez teljes mértékben el kellett hallgatni előtte a bolsevizmus vérengzéseit, már régen létező munkatáborait, emberirtásait, egész természetét. Sztalin sötét, rejtett antiszemitizmusát is beleértve. Amerika a szám szerint sokkal több embert kiirtó bolsevizmus támogatása mellett döntött és a németek és – valljuk be – Európa megsemmisítése mellett döntött. Az eredmény ismert: a lengyelek visszakapták Sziléziát, Königsberg egy csöpp kis szovjet enklávé lett, a keleti területeiket pedig elvesztették. Lengyelországot egy néhány délkörnyivel nyugatra nyomták, de némi huzavona után az egész országot bekebelezte a kommunista Szovjetunió, Sztalin. Auschwitz is kommunista fennhatóság alá került. Sikorszky tábornokot, az emigráns lengyel kormány fejét, akinek csapatai részt vettek a németek elleni harcokban váratlanul repülőszerencsétlenség érte és a moszkvai emigráns kommunisták éppen úgy átvették a hatalmat Varsóban, mint Rákosiék valamivel későbben Budapesten. A csehek kikergethették a szudétanémeteket, mint bűnös népet a Szudéta-vidékről, de miután Masaryk Tamást, a nagy Masaryknak, a cseh állam megteremtőjének a fiát Prágában kidobták az ablakon, mint miniszterelnököt és Benes Eduárdot, a másik életre hívót házi őrizetbe zárták, Prágában is átvették a hatalmat a kommunisták és kisebb időeltolódásokkal minden ugyanígy történt Romániában, Szerbiában és Horvátországban is. Ez lett az eredménye Roosevelt döntésének: Közép-Kelet-Európa a szovjet bolsevizmus rabságába került, Németország nyugati része pedig miután már semmilyen ellensúly, védelem és ellenállás nem volt a szovjet terjeszkedés ellen, Marshall-segélyt kapott és megengedték neki a szociális piacgazdaságot, amely csodálatosan gyors és hatalmas megerősödést, gazdagodást jelentett és az Odera folyónál megtorpantotta a bolsevizmust. De a német felvirágzás egy másik, Európán kívüli folyó mentén is hathatósan éreztette hatását: a Jordán mindkét partján. A német jóvátételével kárpótolta és felépítette a negyvennyolcban megalakult zsidó államot.