Magyar Igazság és élet pártja

Ma 2018. január 21, vasárnap, Ágnes napja van. Holnap Vince és Artúr napja lesz.

Hírek

A megtorlás napjai

E-mail Nyomtatás

1956. november közepe, Budapest VII. kerület, a Murányi utca és a Dembinszky utca sarkán…

Igen itt történt az a szomorú dráma, mely úgy látszik már csak az én emlékezetemben él. Bizonyítására nem tudok tanúkat magam mellé állítani, miután az eseményben szereplő személyek maguk az áldozatok, vagy ott azonnal meghaltak, vagy sebesüléseik, magas életkoruk miatt már nem élnek. Én magam akkor 24 éves voltam.

Bővebben...
 

Megszállás és deportálás

E-mail Nyomtatás

Annak ellenére, hogy az egykori Szovjetunió levéltárainak egy része még mindig titkosított, és megtekinthető dokumentumaihoz ma sem könnyű hozzáférni, azt igen sok adat bizonyítja, hogy a szabadságharc leverését Kárpátaljáról irányította a Vörös Hadsereg. A levéltári adatok mellett ezt helyi szemtanúk is bizonyítják, köztük kedves olvasónk, a munkácsi Lazarik Lygia is, akinek sorait alább olvashatják.

Bővebben...
 

Csorja Gergely: Kinek a felelőssége Szegedi Csanád és a Jobbik dúlása?

E-mail Nyomtatás

Szegedi Csanádról film készült. A Maradj csöndben! című dokumentumfilmnek álcázott véleményfilmből kiderül, hogy a magyar zsidóság fél. Fél, mert történelmi tapasztalata, hogy a többségi társadalom utálja. Ezért aztán Szegedi Csanád nagymamája, a haláltábort megjárt néni kimondja a címben megfogalmazott tanulságot. Mit lehet tenni egy zsidónak Magyarországon? – kérdi Csanád. Nem tudom… Csendben maradni, válaszol a nagymama. Nem kétlem, hogy a nagymama ezt komolyan gondolja, neki vannak rossz tapasztalatai. Egyetlen komoly kétely azonban nem hagy nyugodni: Vajon amikor a Jobbik 2006-ban berobbant a magyar közéletbe Morvai Krisztina által, aki magunkfajtára és magukfajtára osztotta a társadalmat, vajon akkor miért nem szólt egyetlenegy prominens vagy nem prominens zsidó, miért nem készített filmet senki arról, hogy Morvai Krisztina zsidó származású. Miért nem leplezte le – önvédelemből – a zsidó társadalom, hogy Szegedi Csanád zsidó.

Bővebben...
 

Csurka István Másik időszámítás

E-mail Nyomtatás

Vastag piros vonallal kell elválasztani 2006. október 23-át mindentől, ami előtte történt. Mert október 23-án mégiscsak kitört. Még ne nevezzük meg, csak azt állapítsuk meg, hogy kitört, és a másik megdőlt. Egyáltalán nem úgy, ahogy bárki is számította volna, még csak nem is úgy, hogy valamely párt, valamiféle szervezet vagy titkosszolgálat szervezte volna, hanem a maga sajátos, rejtelmes, búvópatak módján kitört valami forradalom-féle és a jelenlegi kormányzat megbukott. Reggelre ugyan szét tudta verni a tüntetőket és a barikádokat állítókat, a közlekedés is megindulhatott, az élet folyik tovább, mégis: most már másmilyen nap van. Lehet, hogy még ezeket a megmozdulásokat, vonulásokat, kődobálásokat is szervezte vagy szerveztette a hatalom és az aránytalanul nagy, durva, kemény, komoly sérülést is okozni képes gumilövedékek ellencsapását és a lovasrohamot is megfélemlítésnek szánta, az eredmény azonban a rendszer erkölcsi bukása lett. 2006. október 24-én a magyar társadalom arra ébredt, hogy mindent tud a rajta uralkodó SZDSZ-MSZP elitről. Megveti.

Bővebben...
 

Csurka István levele dr. Kovács Tamásnak, a Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészének

E-mail Nyomtatás

Mélyen tisztelt Legfőbb Ügyész Úr!

Rendkívül súlyos, nemzeti függetlenségünket, alkotmányos létezésünket, szövetségi rendszerünket érintő ügyben fordulok önhöz azonnali, mindenre kiterjedő kivizsgálást kérve.

2006. október 25-én reggel a Magyar Rádió Kossuth adójának Reggeli Krónika című műsorában, annak is a Háttér című részében, amelyet ekkor Nagy Katalin vezetett, elhangzott, hogy egyes bejelentések, híresztelések, észleletek alapján a különféle tüntetőkkel szemben fellépő magyar rendőrség kötelékében nem magyarul beszélő, de a magyar rendőrség egyenruháját viselő és a tömegoszlatásban részt vevő külföldi személyek is voltak. Ezek a személyek a rendőrségi frontvonal első sorában állván, a magyar rendőrség mindegyik harci cselekményében részt vettek, ad abszurdum víve a dolgot: a gumilövedékek fejmagasságban való kilövésével magyar állampolgárok szeme világának kioltását is megtehették. A felvetésre, amelyet a műsorvezető Nagy Katalin tett meg, sem a beszélgetésben részt vevő Vadai Ágnes (MSZP), sem Simicskó István (KDNP) nem tett az előfordulást, azaz a külföldi személyek jelenlétét kizáró megjegyzést, hanem a kivizsgálandó körülmények körébe utalta.

Bővebben...
 

A megdicsőült és a szenvedő Egyház ünnepe

E-mail Nyomtatás

Mindenszentek ünnepe

November 1., a megdicsőült Egyház ünnepe. A szenvedő Egyház ünnepe a halottak napja. Az elhalt hívek titokzatos közösséget alkotnak a szentek egyességében, egymásért könyörögnek, helytállnak. Ennek alapján beszélünk küzdő Egyházról, mely a földön élő lelkek közössége, szenvedő Egyházról, mely a meghalt, de még a tisztítóhelyen szenvedő lelkeké, és diadalmas Egyházról, mely a már mennyekbe jutott, üdvözült hívek társasága. Mindenszentek ünnepén mindazon megdicsőült lelkeket ünnepeljük, akikről megszámlálhatatlan sokaságuk miatt a kalendárium külön, név szerint nem emlékezhet meg. Ide tartoznak az életszentség hírében meghaltakon kívül mindazok, akik a tisztítótűzben megtisztulva már megérkeztek a mennyországba.

Bővebben...
 

ÁVÓS TEMPÓ

E-mail Nyomtatás

Ha az 56-os forradalom és szabadságharc emlékünnepségére kiáradó magyar emberek tízezreinek megzavarását teheti a legfőbb programjává egy kb. 2×80 főt számláló söpredék, az bennünket aggaszt. Valóban törvény van arra, hogy ezt tűrnünk kell? Bamba arctalan tömegnek nevezni ezeket eufemizmus, hiszen mi láttuk a gonosz tekintetüket a rossz arcukban, „élveztük” lelki fésületlenségüket, trágárságukat. Gyanítjuk, hogy az esemény előtt valamelyik ittasellátóban tankoltak vagy egyéb módon lőtték be magukat, másként nem tolhatta volna maga előtt őket egy furcsa fej- és testalkatú pártelnök egy drogoktól megnyomorított idegrendszerű alakkal Együtt. Diktátor! – üvöltötték a lengyel elnök beszéde alatt. Sípoltak, csak úgy horpadt a fejük, guvadt a szemük és fröcsögött a nyáluk szerteszét. Benyomakodtak közénk, akik nem miattuk jöttünk. És hiába kérleltük őket, hajthatatlanok voltak, végül mi mentünk el az Alkotmány utca felé, ahova már nem ért el a ricsajuk. Nekünk erről az a történet ugrott be, amikor a kivégzett ember özvegyét összeköltöztették egy ávóssal, aki arra biztatta a gyerekeit, hogy köpjék le, és kiabálják, hogy „jön a gyilkos felesége”. Éppen arra kiabáltatták rá, hogy gyilkos, akit ők gyilkoltak meg!

Bővebben...
 

Magyarkérdés

E-mail Nyomtatás

1956-ban a magyarság leveretve is ellenállt és a forradalom nemzetmegváltoztató erkölcsi ereje éppen abban mutatkozott meg, hogy a társadalom túlnyomó része lélekben soha nem adta meg magát. Hathatós szovjet segítség nélkül a Kádár–Aczél-törzs nem lett volna képes berendezkedni. Hatalma a szovjet fegyverek erején nyugodott és eleinte a napi parancsokat is Szerovéktól kapta. De e hatalom megszilárdításhoz már a Nyugat is kellett. Tehát a Szovjetunió szabad kezet kapott Amerikától a magyarkérdés tetszés szerinti elintézésére, és ebben korlátlan mennyiségű gyilkosság is benne volt.

Bővebben...
 

Zsoldosok

E-mail Nyomtatás

Szombaton a Városligetben sétáltam, amikor magam is megbizonyosodhattam a Ligetvédők rendíthetetlenségéről. Miközben kitartásukat csodáltam, azért feltűnt, hogy nem éppen orvosok, mérnökök vagy vállalkozók alkotják ezen végvári vitézek társaságát. Sokkal inkább hajléktalannak vagy némely rasztahajú fiatal hippinek tűnt. Még ha a lepusztult Városliget felújított formájában kevesebb zöld területet foglalna magában, akkor is elismerésre méltó lenne ez a kiállás, de mivel ez nem igaz, így kénytelen vagyok rosszmájúskodni. Nem lehet, hogy ezek a személyek kempingezésből keresik az utóbbi néhány hónapban a kenyerüket?

Bővebben...
 

Andrzej Duda: Lengyel–magyar barátságot! Jólétet és szabadságot!

E-mail Nyomtatás

Elnök úr, Házelnök úr, parlamenti Képviselők, tisztelt Miniszter urak, tisztelt Vendégek, elsősorban az 56-os bajtársak, az igazi hősök!

Ez a jelszó, amit itt az előbb elmondtam, ez az 1956. október 23-a utáni röpcédulákon volt található, valamint valamennyi felkelő is ezt hangoztatta. Ezek a forradalmárok elsősorban egy dolgot akartak, ugyanúgy, mint pár hónappal korábban, 1956 júniusában a poznani munkások. Méltó életet akartak! Szabadságot akartak! Mindazt, amit elrabolt tőlük a kommunizmus. Kimentek az utcára, mert már elegük volt a kizsákmányolásból, a csalásból, az üldözésből, hogy a hazafiakat bebörtönözték, a közélet és a politikai élet elfojtásából.

Bővebben...
 
JPAGE_CURRENT_OF_TOTAL

A nap kérdése

napja nem tudjuk, kik pénzelték a Jobbik EP-i választási kampányát.

Hírlevél

Hírlevél


HTML formátum?

Megjelent

Bocskai TV

Függetlenség